Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

10 res T hegyei k/ÚtSop 1967. FEBRUAR 12., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A szolgálati lakásról... A nyugdíjas jogairól... és a dolgozó anyagi felelősségéről A szolgálati lakásra létesített bérleti jogvi­szony megszűnése. T. K. nyugdíjas tanító, tá- piószecsői lakos lakásügyi problémájában kér tőlünk ta­nácsot. öt évvel ezelőtt nyug­díjba ment, de továbbra is bent maradt a kétszoba kony­ha és mellékhelyiségekből álló szolgálati lakásban. Időközben az épületet a helyi tsz vette át, mivel ebben az iskolában a tanulók létszáma nem érte el a húsz főt, ezért a tanítás megszűnt. A tsz egy másik ta­nyán nagyobb lakást ajánlott fel, de az köves, azért nem fo­gadta el. A tsz nem kívánja, hogy a jelenlegi tanyából el­költözzön, csupán a két szoba helyett egy szobát és egy mel­lékhelyiséget akar meghagyni, azzal, hogy fáskamrát is épít­het mellé. Olvasónk nem fo­gadta el a tsz felajánlását, mert ragaszkodik a bérelt szolgálati lakás minden részé­hez. Arra kér tőlünk választ, hogy engedélye nélkül elvehe- tik-e tőle a nagyobb szobát, il­letve hozzájárulása nélkül át­alakíthatja-e a tsz a helyisé­get A lakásrendelet kimondja, hogy ha a munkaviszony bár­milyen címen megszűnik, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony is megszű­nik és a bérlő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni, meg­felelő cserelakás biztosítása esetén. Olvasónk munkaviszo­nya öt évvel ezelőtt megszűnt, így már nem hivatkozhat ar­ra, hogy szolgálati lakása van. Természetes, hogy a nyugdíjas dolgozót is védik törvényeink, sőt ilyen esetben jobban is, rhint az olyan dolgozót, aki­nek más címen szűnt még a munkaviszonya. Éppen ezért a nyugdíjas részére másik meg­felelő cserelakást kell biztosí­tani. Ez a kötelezettség a volt munkáltatót terheli, öt is annyiban, hogy olyan lakást kell biztosítania, amennyire a volt alkalmazott igényt tart­hat, vagy legalább annyi szo­bája van, mint amennyi a ki­ürítendő szolgálati lakásban van. Olvasónk feleségével együtt másodmagával lakik a volt szolgálati lakásban, ha tehát a tsz önöknek egy szobát mel­lékhelyiségekkel együtt fel­ajánlott, nagyobbra az érvé­nyes lakásrendelet szerint nem tarthatnak igényt. Mivel pedig ugyanannak a községnek a területén van a felajánlott cserelakás, azt sem kifogásol­hatják, hogy másik majorba kell költözniük. Abban a kér­désben, hogy a biztosított cse­relakás megfelelő-e, a lakás­ügyi hatóság — és nem a bíró­ság — hivatott dönteni. Nyugdíjast is megille­tik mindazok a járan­dóságok, amelyeket a jogszabály az alkalma­zásban állóknak biztosít. V. R.-né üllői olvasónk arra kér választ, hogy a nyugdíjas által ledolgozható havi 500 fo­rintért időben mennyit kell a nyugdíjasnak dolgoznia? Mint már korábban is ha­sonló kérdésekre válaszoltuk, most is azt közölhetjük, hogy az a nyugdíjas, aki munkavi­szonyt létesít, jogosult mind­azokra a járandóságokra (pl. szabadság, munkabér stb.), amelyek a vele együtt munka­viszonyban dolgozókat megil­letnek. Amikor a vállalat nyugdíjas dolgozóval létesít munkaviszonyt, köteles meg­határozni annak munkakörét és munkabérét. Ha órabérben történt ennek meghatározása, a dolgozó által betöltött mun­kakörnek megfelelő órabért kell kapnia, és ugyanúgy meg­illetik őt mindazok a járan­dóságok, mint akik hasonló munkaidőbeosztásban dolgoz­nak. Amennyiben olvasónk közlésünkből úgy látja, hogy munkahelyén megrövidítették, forduljon a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz. Vállalati könyvtár kezelői felelősek a hiá­nyokért. Z. N. abonyi lakos írja, hogy a közeli földművesszövetkezeti könyvtár kezelésével is meg lett bízva, és a legutóbbi leltá­rozáskor nagyobb összegű hi­ányt állapítottak meg nála. A teljes hiány megtérítésére kö­telezték olvasónkat. Kérdezi: jogos-e a szövetkezet követelé­se, mert az ő tudomása sze­rint csupán az alapbérének 15 százaléka erejéig kötelezhetik a kár megtérítésére. A Munka Törvénykönyvé­nek végrehajtási rendelete szerint valóban a gondatlanul okozott kárért a dolgozó (a ki­vételektől eltekintve), a havi alapbérének tizenöt százaléka erejéig felel. Azonban arra is van rendelkezés, hogy ha a dolgozó jegyzék vagy elismer­vény alapján vesz át valami­lyen dolgot — így a könyvet is —, akkor teljes anyagi felelős­ség terheli a bekövetkezett hiányokért. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok (például lopás) idézte elő. Olvasónk levelében azt is írta, «hogy a könyvek egy ré­sze olyan szekrényben volt el­helyezve, amelyik sorozat­kulccsal nyitható volt, és így, mivel a helyiségbe mások is bemehettek, megvolt a lehető­sége annak, hogy tudtán kí­vül idegen személyek hozzá­nyúljanak a könyvekhez. Az érvényes rendelkezés szerint nem kell megtéríteni a hiánynak azt a részét, amely a vállalat magatartására vezet­hető vissza. Véleményünk sze­rint a szövetkezet hibáztatha­tó, mert nem gondoskodott a szekrények biztonságos zárha­tóságáról, ezért tanácsoljuk, forduljon a munkaügyi döntő- bizottsághoz. Dr. M. J. Békés járókelőkre támadtak Összeverekedtek a násznéppel Rémületben tartották a környéket Vádlottak padján az üllői galeri Három napon át tárgyalta a héten a Monori Járásbíróság dr. Hrabéczy tanácsa Bafia József és társai bűnügyét. A többségükben fiatalkorúakból verbuválódott, üliői huligáno­kat együttesen elkövetett ga­rázdasággal, súlyos testi sér­téssel és más bűncselekmé­nyekkel vádolják. Közülük né­gyen, Bafia József, H. József, ifj. Lehota József és K. József előzetes letartóztatásban, ha­tan szabadlábon védekeznek. Bafia József és társai — túl- nvomórészt italozó, kötekedő hírben álló huligánok — tavaly augusztusban hívták fel magukra a bűnül­döző szervek figyelmét. A buszmegálló, a mozi, a sport­klub, a kultúrotthon és az úgy­nevezett „Sunka” kocsma kör­nyéke volt a „vadászterüle­tük”. Esténként itt kötöttek bele a békés járókelőkbe, bot­rányokat okoztak — s a vád­irat’szerint megtámadták Vel- lai Imre helybeli lakost, meg­ütötték az önkéntes rendőrt. Randalírozásaikra augusztus 27-én tették fel a koronát, amikor az esti botránysorozat után megzavarták a kultúrott- honban tartott lakodalmat. Megütötték az örömapát, majd amikdr a násznép üldözőbe vette őket, a járdakészítéshez felhalmozott betonlapokat ösz- szetörték, s ezzel dobálták a lakodalmasokat. A túlerő lát­tán — az éjszakában ugyanis elkeseredett csata keletkezett a násznép és a huligánok kö­zött — a támadók kénytelenek voltak kereket oldani. A társa­ság egyik csoportja ezt köve­tően bosszúból megtámadta a temető előtt kerékpáron elha­ladó Kun Istvánt. Áldozatu­kat véresre verték, a szeren­csétlen ember nyolc napon túl gyógyuló álkapocstöréssel és más sérülésekkel került kórházba. Van az ügynek egy, már büntetett előéletű, ferde hajla­mú, szereplője is, a 33 éves if­jú Szabó Pál. Ez az ember részben mint sértett — meg akarták zsarolni a banda egyes tagjai — másrészt mint vádlott áll a bíróság előtt A terjedelmes vádirat, de a tanúkihallgatás is bizonyítja, jogos qz üllőiek felháborodása. Dr. Tóth Mihály járási ve­zetőügyész — az eredeti vád­pontok közül néhányat elejt­ve, más vádpontokat módosítva — vádbeszédében a szövevé­nyes bűncselekmény-sorozat társadalmi veszélyességére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta: ezek a huligánok megbotránkozást, riadalmat keltettek a községben, féltek tőlük a békés emberek. Nem egyszerű verekedés-sorozatról van itt szó, vagy a fiatalság magáról megfeledkezett if­jonti felhevüléséről, „kirucca­násáról”, hanem brutális mó­don elkövetett, felháborító garázdaságról. S miközben a társadalom nevében is súlyo­san elítélte a galeri bűncselek­ményeit, tárgyilagosan ele- j mezte, mi késztette ezeket a I fiatalokat a rossz útra. Be­szélt a szülők felelősségéről I is, mert a hozzátartozók kö­zönye, nemtörődömsége is elő­segítette a huligámbamda ga­rázdálkodásait. Beszélt a kocsmákról, ahol ezeket a fiatalembereket kiszolgálták. Végül, elemezve az egyes vád­lottak cselekményét, az eny­hítő és súlyosbító körülmé­nyeket, igazságos, de szigorú ítélet meghozatalát kérte. A védelem képviselői az ügyvédi rutin latbavetésével sem tudták elhomályosítani az üllői huligánbanda — a közösségre nézve súlyos és veszélyes cselekményeit. Az utolsó szó jogán a vádlottak beismerték az el­lenük felsorakoztatott bűn- cselekmények elkövetésének túlnyomó részét. Többen tö­redelmes vallomásban mon­dották el, ha letöltik bünteté­süket, messze elkerülik a „Sunka” kocsma környékét. A bűnügyben hétfőn dél­előtt hirdetnek ítéletet. szigorú, és példás büntetésre számítanak. Olyanra, amely a megbotlott fiatalokat elgon- dolkoztattja és a kilengésre hajlamos ifjakat figyelmez­teti, hová vezet az italozás és a garázdálkodás. S. P. Kertésztanácskozás Visegrádon Visegrádion ' tanácskoznak megyénk termelőszövetkeze­teinek a főkertészei. A feb­ruár 6-án kezdődött kéthetes ankétsorozaton neves szak­emberek részvételével a ker­tészekre váró feladatokról, az új technológiai eljárások­ról, az új kísérleti eredmé­nyekről, valamint az új me­I chanizmussal kapcsolatos kér­désekről tanácskoznak. Üllő község lakossága — ez a tanúk és a sértettek vallo­másából is kiderült — meg­könnyebbüléssel veszi tudo­másul, hogy a rossz emlékű galeri a vádlottak padjára ke­rült. A közvélemény — csak úgy, mint a vád képviselői . § Közéleti ember vagyok. Lakótársaimmal . ^ rendszeresen megbeszélem a magyar sport t ^ legfontosabb kérdéseit, mármint a Fradi sze- . ^ replését. Bátran elmondom a véleményemet , ^ arról, hogy ki a Belphegor. Problémáimmal ' ^ felkeresem a lakóközösséget: mit gondolnak, 1 í vajon az Angyal megbánta-e, hogy szoknyás ; ^ lóra cserélte a Buickot. Érdeklődést tanúsítok- ^ embertársaim iránt. A múltkor is feltettem a i ^ kérdést: vajon Fintyeriné unokaöccse, miért § mindig akkor jön Szegedről látogatóba, ami- ^ kor Fintyeri Miskolcon van kiküldetésben? A ■ ^ fiatal Klavácsnénak is megígértem, hogy , ^ amíg a férje katona, mindenben helyettesítem r % a távollevőt. Nem rajtam múlott, hogy mind- . § össze egyszer kért segítséget tőlem: Ugyan, . $ dobjam már le a pincébe azt az ötven mázsa ^ szenet, mondta, de akkor éppen vendégségbe ' $ voltam hivatalos a sógoromhoz. A politikába ritkán ártom magam. Minden- ‘ ^ esetre felháborodom azon, hogy a sztrájkoló " ^ dél-nyasszaföldi diétásnővéreket a rendőrség t i kókuszdióval dobálta meg. A hazai híreket t § Lepcses'nétől tudom meg, aki takarítónő na­- ^ lünk a hivatalbay, és mindent tud, csak azt t ^ nem, hogy neki kellene a hivatalt tisztán tar­^ tani. Különben is meghall az ember minden § fontos eseményt. Tegnap is nagy zaj volt a ^ lépcsőházban. Mondom a feleségemnek: jól ” ^ állunk a termeléssel a gépgyárban, prémiu- * ^ mot osztottak, mert a Klepovácz szaki már- ^ veri a f eleségét. De nem a Klepovácz verte a- § feleségét, hanem a lakóbizottsági elnök az aj- ót lókat: kezdődött a jilölö gyűlés. GYERMEKNEVELES A játéknak is vannak feltételei! tését saját készítményű ké­pekkel, mégha azok nem is a legsikerültebbek. Egyáltalán ezen a kis körön belül enged­jünk teljes szabadkezet. A já­téksarok legyen a gyerek biro­dalma, ahol teljesen szabadon tevékenykedhet, ahol sem a felnőttekre, sem a tárgyakra nem kell tekintettel lennie. Ha megbecsüljük kincseit és az ő helyét, ő is jobban tiszteletben tartja a családtagok holmiját és helyét. Ne ellenőrizzük ál­landóan a polcait és ne kutas­sunk holmijai között. Ritkáb­ban és csak a gyermekkel kö­zösen nézzük át a holmikat, segítsük rendbe tenni a polcot és a gyerekkel közösen távo­lítsuk el a nem megfelelő tár­gyakat, amelyek veszélyeztet­hetik testi épségét (pl. üveg­darabok, szúrós szerszámok.) Megkívánhatjuk már 3 éves korától kezdve, hogy a játék befejezése után rakja el játék­szereit. Természetesen a ki­csiknek még anyuka is segít, a nagyobbaknál már csak fi­gyelemmel kíséri a rendrakást és irányítja. Így elérjük, hogy a kisiskolás korú gyerekünk­nek már szokásává válik, hogy holmijai között rendet tartson. . A játékhely nagyon lénye­ges, de nem elegendő. Ahhoz, hogy zavartalan játék ala­kuljon ki, megfelelő idő is kell. A 2—4 év közötti gyereknek napi 7—8 órai játékidő szükséges, a nagyobb gyerek játékigénye napi 3—5 óra és ezt biztosítanunk kell. Az óvodásoknak van is lehetősé­gük erre az óvodai keretek között is, de az más, mint a csendes félrevonulós, elmé­lyült játék. Az iskolásoknak még kevesebb időt adnak ál­talában a felnőttek. Pedig ha nem hagyjuk játszani, akkor sem fordít több időt a mama által diktált feladatok el­végzésére, sőt a ki nem elégí­tett játékigény következmé­nye az, hogy a feladat elvég­zése közben is játszik. A já­ték és feladat nem határoló­dik el. Ezt kiküszöbölni csak úgy tudjuk, ha mindennap meghatározott időt engedélye­zünk a játékra, amikor zavar­talanul tevékenykedhet, nem adunk neki közben más meg­bízást. A gyerekek sokszor öröm­mel veszik, Ka a szülők is játszanak velük, mert így a köztük levő kapcsolat még erősebb. A közös játéknál azonban vigyáznunk kell ar­ra, hogy ne mi vegyük át az irányítást, mi játszunk a gye­rek helyett. A gyerek indít­ványait fogadjuk el és szinte észrevétlenül irányítsuk. A birkózás, vadulás nem játék! A papák szoktak ebbe a hi­bába esni különösen fiú gye­rekükkel. Birkózással, vadu- lással felizgatják a gyereket, nem ismer határt és nagyon gyakran sírás, veszekedés a játék vége. Különösen az esti lefekvés előtti időszak nem al­kalmas arra, hogy a gyereket izglomba hozzuk. Több ered­ményt érünk el a társasjáték­kal, építő játékokkal. Tudom, hogy ez kevésbé szórakoztató a szülőknek, de nem is az a -él, hogy a papa szórakozzék* -nem, hogy a gyerek. Dr. H. A. im Kuiuuen gyasran mono- i juk a gyerekeknek, hogy köny- i nyű nekik, mert nincs más 1 gondjuk, mint a játék. A játé- < kot úgy könyveljük el, mint j az önfeledt szórakozást. Rész- 1 ben ez így igaz, de van a já- < téknak egy komoly pedagógiai 1 jelentősége is. A még nem is- i tolás kisgyermekek számára a i játék a tanulás formája is. A i játék által ismerkedik meg a 1 gyerek az anyagi világgal, a 1 játékszerek segítségével fej- é .eszthetjük legjobban a gyér- 1 nek különböző készségeit, a s játék segítségével nevelhetjük 1 iürelemre, a figyelem ossz- ; pontosítására, az akadályok le- s küzdésére. A játék tehát ko- e moly dolog és aki helyesen 1 ikar nevelni, elősegíti a gyér- ; nek játékát. 1 A gyermek fejlődését előse- ! gítő játéknál alapvető, hogy . Diztosítsuk a játék feltételeit, . /agyis helyet, időt és alkalmat ‘ idjunk a játékra, mégpedig 5 nindig figyelembe véve a \ gyermek játék igényét, ami ‘ szorosan kapcsolódik életko- 1 rához. Foglalkozzunk először a játékhely kérdésével. Ha a gyereknek nincs külön { játszóhelye, nehezen tud za- ] .-artalanul valamilyen játékot j kialakítani. Természetesen J iem arra gondolunk, hogy jó , játék csak akkor alakulhat ki, na a gyereknek külön szobája van — bár sok szempontból az a legegészségesebb, ha a gye- s rekeknek van egy külön szó- j bájuk — meg lehet oldani kis < Lakásban egy szobán belül is, < íia igazán segíteni akarunk. A ; Lakószobában legalább egy kis ] sarkot biztosítsunk a gyerek- i nek, ahol játékszereit tarthat- ] ja és amely az ő birodalma. A i játszósarok nem bonjta meg a 1 szoba rendjét, sőt még ottho- i nosabbá, kedvesebbé teszi. . Nem okoz gondot a gyermek ■ játéka általában addig, amíg ’ kicsf a baba és játszóhelye a ' járóka. Testvérnek és felnőtt- i nek egyaránt akkor kezd a já- : ték bosszúságot okozni, amikor a kicsi túlnövi a járóka kere- ' teit. A kis óvodás vagy isko­lás gyerek játékkezdeménye- i zését gátolja a sok „Ne nyúlj : hozzá! Ne menj oda!” felkiál­tás. A szépen takarított szobá- ; ban a mama nem tűri a ren­detlenséget. Azt várja a kis­gyerektől, hogy legyen tekin­tettel a felnőttekre, ne zavar­ja őket és a rendet se bontsa meg, de nem ad helyet a já­tékra. Nem csodálkozhatunk azon, ha az ilyen körülmények között nevelkedő gyereknek elmegy a kedve a játéktól. A játszósarok oda kerüljön, ahol nappal és villanyfénynél egyaránt elég világos van, ne legyen a kály­ha közelében és ne legyen hu­zatos sem. Ebbe a sarokba he­lyezzük el a gyermek kis asz­talát, székét. A kisebb gyerek részére mosható szőnyeget is ; borítsunk a padlóra, amely felfogja a hideget, ugyanis még gyakran játszanak a föl­dön. Megfelelő magasság- ; ban, hogy a gyerek könnyen : elérje, helyezzünk el egy pol- ' cot is. Erre a helyre hordhat- 1 ja kincseit a zsinegdarabtó! kezdve a színes kavicsig. En­gedélyezzük a játékhely díszí-* s A lakóbizottsági elnök elmagyarázta, hogy $ miről van szó. A régi tanácstagot jelöljük új- ^ bál. Mint közéleti ember, csak bólogattam ^ Elvégre nem kérdezhetem meg nyilvánosan ^ hogy ki volt a régi tanácstag. A szomszédom ^ azt mondta, hogy az az ürge, aki a társadat- mi munkát szervezte. Ettől nem lettem oko- sabb, mert én ugyan egyszer sem voltam a § földet turkálni. A másik szomszéd azt súgta § hogy ő intézte a lépcsőházi meszeléseket Ne- ^ kém ez sem mondott sokat, mert én a társa-^ dalmi meszelés idejére mindig hosszú műsza- ^ kot vállaltam. Ha már dolgozni kell, akkor ^ legalább fizessenek érte. Állítólag a járdát § és a gyermekklub helyiségét is ő járta ki. s Persze, semmi közöm hozzá. Amikor elkészülte a járda, én annak rendje-módja szerint hasz- § nálni kezdtem. Nem szemeteltem rajta, nem ^ hajtottam rá lánctalpas traktorral. A gyér ^ mekklubba is rendszeresen leküldöm a köly- ^ köt, hadd ugra-bugráljon ott a többivel. Ott^ mindig van valaki, hogy felügyeljen rájuk és ^ addig sem rontja itthon a levegőt. Egyszóval, közéleti ember létemre bajban^ voltam, mert éreztem, hogy tőlem is várnak ^ valamit. Legalább annyit, hogy bekiabáljam; ^ éljen, éljen ... De ki? Honnan tudhatnám ^ meg a régi tanácstag nevét? Ekkor hallottam, ^ hogy megjött Blazsek elvtárs, ő régi tanácsi § ember, nem lesz baj most már a jegyző- ^ könyvvel. Nem teketóriáztam, jó hangosat § kúrjantottam: Éljen Blazsek elvtársi Az el-^ nöki asztal szélén ülő férfi mélyen elpirult. $ Példámat egyébként senki sem követte, ami bői is látszik, hogy kevés olyan közéleti em- ^ bér van manapság, mint jómagam. Azért ^ nem hiába kiabáltam, másnap visszahallot- % tam, mégis csak derék á’lampolgár vagyok. | Igaz, nem járok társadalmi munkára, elszö- ^ köm otthonról, amikor a lakótársak festik a \ lépcsőházat, nem vállalok ügyeletet a gyér- \ mekklubban, nem segítek járdát építeni, de § a Hazafias Népfront politikájával azért na- ^ gyón egyetértek. A jelölő gyűlésen a jegyző - $ könyvvezetőt egyedül én éltettem. Miskolczi Miklós ^ Ep közéleti ember monológja

Next

/
Thumbnails
Contents