Pest Megyei Hírlap, 1967. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
10 res T hegyei k/ÚtSop 1967. FEBRUAR 12., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A szolgálati lakásról... A nyugdíjas jogairól... és a dolgozó anyagi felelősségéről A szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony megszűnése. T. K. nyugdíjas tanító, tá- piószecsői lakos lakásügyi problémájában kér tőlünk tanácsot. öt évvel ezelőtt nyugdíjba ment, de továbbra is bent maradt a kétszoba konyha és mellékhelyiségekből álló szolgálati lakásban. Időközben az épületet a helyi tsz vette át, mivel ebben az iskolában a tanulók létszáma nem érte el a húsz főt, ezért a tanítás megszűnt. A tsz egy másik tanyán nagyobb lakást ajánlott fel, de az köves, azért nem fogadta el. A tsz nem kívánja, hogy a jelenlegi tanyából elköltözzön, csupán a két szoba helyett egy szobát és egy mellékhelyiséget akar meghagyni, azzal, hogy fáskamrát is építhet mellé. Olvasónk nem fogadta el a tsz felajánlását, mert ragaszkodik a bérelt szolgálati lakás minden részéhez. Arra kér tőlünk választ, hogy engedélye nélkül elvehe- tik-e tőle a nagyobb szobát, illetve hozzájárulása nélkül átalakíthatja-e a tsz a helyiséget A lakásrendelet kimondja, hogy ha a munkaviszony bármilyen címen megszűnik, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony is megszűnik és a bérlő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni, megfelelő cserelakás biztosítása esetén. Olvasónk munkaviszonya öt évvel ezelőtt megszűnt, így már nem hivatkozhat arra, hogy szolgálati lakása van. Természetes, hogy a nyugdíjas dolgozót is védik törvényeink, sőt ilyen esetben jobban is, rhint az olyan dolgozót, akinek más címen szűnt még a munkaviszonya. Éppen ezért a nyugdíjas részére másik megfelelő cserelakást kell biztosítani. Ez a kötelezettség a volt munkáltatót terheli, öt is annyiban, hogy olyan lakást kell biztosítania, amennyire a volt alkalmazott igényt tarthat, vagy legalább annyi szobája van, mint amennyi a kiürítendő szolgálati lakásban van. Olvasónk feleségével együtt másodmagával lakik a volt szolgálati lakásban, ha tehát a tsz önöknek egy szobát mellékhelyiségekkel együtt felajánlott, nagyobbra az érvényes lakásrendelet szerint nem tarthatnak igényt. Mivel pedig ugyanannak a községnek a területén van a felajánlott cserelakás, azt sem kifogásolhatják, hogy másik majorba kell költözniük. Abban a kérdésben, hogy a biztosított cserelakás megfelelő-e, a lakásügyi hatóság — és nem a bíróság — hivatott dönteni. Nyugdíjast is megilletik mindazok a járandóságok, amelyeket a jogszabály az alkalmazásban állóknak biztosít. V. R.-né üllői olvasónk arra kér választ, hogy a nyugdíjas által ledolgozható havi 500 forintért időben mennyit kell a nyugdíjasnak dolgoznia? Mint már korábban is hasonló kérdésekre válaszoltuk, most is azt közölhetjük, hogy az a nyugdíjas, aki munkaviszonyt létesít, jogosult mindazokra a járandóságokra (pl. szabadság, munkabér stb.), amelyek a vele együtt munkaviszonyban dolgozókat megilletnek. Amikor a vállalat nyugdíjas dolgozóval létesít munkaviszonyt, köteles meghatározni annak munkakörét és munkabérét. Ha órabérben történt ennek meghatározása, a dolgozó által betöltött munkakörnek megfelelő órabért kell kapnia, és ugyanúgy megilletik őt mindazok a járandóságok, mint akik hasonló munkaidőbeosztásban dolgoznak. Amennyiben olvasónk közlésünkből úgy látja, hogy munkahelyén megrövidítették, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Vállalati könyvtár kezelői felelősek a hiányokért. Z. N. abonyi lakos írja, hogy a közeli földművesszövetkezeti könyvtár kezelésével is meg lett bízva, és a legutóbbi leltározáskor nagyobb összegű hiányt állapítottak meg nála. A teljes hiány megtérítésére kötelezték olvasónkat. Kérdezi: jogos-e a szövetkezet követelése, mert az ő tudomása szerint csupán az alapbérének 15 százaléka erejéig kötelezhetik a kár megtérítésére. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete szerint valóban a gondatlanul okozott kárért a dolgozó (a kivételektől eltekintve), a havi alapbérének tizenöt százaléka erejéig felel. Azonban arra is van rendelkezés, hogy ha a dolgozó jegyzék vagy elismervény alapján vesz át valamilyen dolgot — így a könyvet is —, akkor teljes anyagi felelősség terheli a bekövetkezett hiányokért. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok (például lopás) idézte elő. Olvasónk levelében azt is írta, «hogy a könyvek egy része olyan szekrényben volt elhelyezve, amelyik sorozatkulccsal nyitható volt, és így, mivel a helyiségbe mások is bemehettek, megvolt a lehetősége annak, hogy tudtán kívül idegen személyek hozzányúljanak a könyvekhez. Az érvényes rendelkezés szerint nem kell megtéríteni a hiánynak azt a részét, amely a vállalat magatartására vezethető vissza. Véleményünk szerint a szövetkezet hibáztatható, mert nem gondoskodott a szekrények biztonságos zárhatóságáról, ezért tanácsoljuk, forduljon a munkaügyi döntő- bizottsághoz. Dr. M. J. Békés járókelőkre támadtak Összeverekedtek a násznéppel Rémületben tartották a környéket Vádlottak padján az üllői galeri Három napon át tárgyalta a héten a Monori Járásbíróság dr. Hrabéczy tanácsa Bafia József és társai bűnügyét. A többségükben fiatalkorúakból verbuválódott, üliői huligánokat együttesen elkövetett garázdasággal, súlyos testi sértéssel és más bűncselekményekkel vádolják. Közülük négyen, Bafia József, H. József, ifj. Lehota József és K. József előzetes letartóztatásban, hatan szabadlábon védekeznek. Bafia József és társai — túl- nvomórészt italozó, kötekedő hírben álló huligánok — tavaly augusztusban hívták fel magukra a bűnüldöző szervek figyelmét. A buszmegálló, a mozi, a sportklub, a kultúrotthon és az úgynevezett „Sunka” kocsma környéke volt a „vadászterületük”. Esténként itt kötöttek bele a békés járókelőkbe, botrányokat okoztak — s a vádirat’szerint megtámadták Vel- lai Imre helybeli lakost, megütötték az önkéntes rendőrt. Randalírozásaikra augusztus 27-én tették fel a koronát, amikor az esti botránysorozat után megzavarták a kultúrott- honban tartott lakodalmat. Megütötték az örömapát, majd amikdr a násznép üldözőbe vette őket, a járdakészítéshez felhalmozott betonlapokat ösz- szetörték, s ezzel dobálták a lakodalmasokat. A túlerő láttán — az éjszakában ugyanis elkeseredett csata keletkezett a násznép és a huligánok között — a támadók kénytelenek voltak kereket oldani. A társaság egyik csoportja ezt követően bosszúból megtámadta a temető előtt kerékpáron elhaladó Kun Istvánt. Áldozatukat véresre verték, a szerencsétlen ember nyolc napon túl gyógyuló álkapocstöréssel és más sérülésekkel került kórházba. Van az ügynek egy, már büntetett előéletű, ferde hajlamú, szereplője is, a 33 éves ifjú Szabó Pál. Ez az ember részben mint sértett — meg akarták zsarolni a banda egyes tagjai — másrészt mint vádlott áll a bíróság előtt A terjedelmes vádirat, de a tanúkihallgatás is bizonyítja, jogos qz üllőiek felháborodása. Dr. Tóth Mihály járási vezetőügyész — az eredeti vádpontok közül néhányat elejtve, más vádpontokat módosítva — vádbeszédében a szövevényes bűncselekmény-sorozat társadalmi veszélyességére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta: ezek a huligánok megbotránkozást, riadalmat keltettek a községben, féltek tőlük a békés emberek. Nem egyszerű verekedés-sorozatról van itt szó, vagy a fiatalság magáról megfeledkezett ifjonti felhevüléséről, „kiruccanásáról”, hanem brutális módon elkövetett, felháborító garázdaságról. S miközben a társadalom nevében is súlyosan elítélte a galeri bűncselekményeit, tárgyilagosan ele- j mezte, mi késztette ezeket a I fiatalokat a rossz útra. Beszélt a szülők felelősségéről I is, mert a hozzátartozók közönye, nemtörődömsége is elősegítette a huligámbamda garázdálkodásait. Beszélt a kocsmákról, ahol ezeket a fiatalembereket kiszolgálták. Végül, elemezve az egyes vádlottak cselekményét, az enyhítő és súlyosbító körülményeket, igazságos, de szigorú ítélet meghozatalát kérte. A védelem képviselői az ügyvédi rutin latbavetésével sem tudták elhomályosítani az üllői huligánbanda — a közösségre nézve súlyos és veszélyes cselekményeit. Az utolsó szó jogán a vádlottak beismerték az ellenük felsorakoztatott bűn- cselekmények elkövetésének túlnyomó részét. Többen töredelmes vallomásban mondották el, ha letöltik büntetésüket, messze elkerülik a „Sunka” kocsma környékét. A bűnügyben hétfőn délelőtt hirdetnek ítéletet. szigorú, és példás büntetésre számítanak. Olyanra, amely a megbotlott fiatalokat elgon- dolkoztattja és a kilengésre hajlamos ifjakat figyelmezteti, hová vezet az italozás és a garázdálkodás. S. P. Kertésztanácskozás Visegrádon Visegrádion ' tanácskoznak megyénk termelőszövetkezeteinek a főkertészei. A február 6-án kezdődött kéthetes ankétsorozaton neves szakemberek részvételével a kertészekre váró feladatokról, az új technológiai eljárásokról, az új kísérleti eredményekről, valamint az új meI chanizmussal kapcsolatos kérdésekről tanácskoznak. Üllő község lakossága — ez a tanúk és a sértettek vallomásából is kiderült — megkönnyebbüléssel veszi tudomásul, hogy a rossz emlékű galeri a vádlottak padjára került. A közvélemény — csak úgy, mint a vád képviselői . § Közéleti ember vagyok. Lakótársaimmal . ^ rendszeresen megbeszélem a magyar sport t ^ legfontosabb kérdéseit, mármint a Fradi sze- . ^ replését. Bátran elmondom a véleményemet , ^ arról, hogy ki a Belphegor. Problémáimmal ' ^ felkeresem a lakóközösséget: mit gondolnak, 1 í vajon az Angyal megbánta-e, hogy szoknyás ; ^ lóra cserélte a Buickot. Érdeklődést tanúsítok- ^ embertársaim iránt. A múltkor is feltettem a i ^ kérdést: vajon Fintyeriné unokaöccse, miért § mindig akkor jön Szegedről látogatóba, ami- ^ kor Fintyeri Miskolcon van kiküldetésben? A ■ ^ fiatal Klavácsnénak is megígértem, hogy , ^ amíg a férje katona, mindenben helyettesítem r % a távollevőt. Nem rajtam múlott, hogy mind- . § össze egyszer kért segítséget tőlem: Ugyan, . $ dobjam már le a pincébe azt az ötven mázsa ^ szenet, mondta, de akkor éppen vendégségbe ' $ voltam hivatalos a sógoromhoz. A politikába ritkán ártom magam. Minden- ‘ ^ esetre felháborodom azon, hogy a sztrájkoló " ^ dél-nyasszaföldi diétásnővéreket a rendőrség t i kókuszdióval dobálta meg. A hazai híreket t § Lepcses'nétől tudom meg, aki takarítónő na- ^ lünk a hivatalbay, és mindent tud, csak azt t ^ nem, hogy neki kellene a hivatalt tisztán tar^ tani. Különben is meghall az ember minden § fontos eseményt. Tegnap is nagy zaj volt a ^ lépcsőházban. Mondom a feleségemnek: jól ” ^ állunk a termeléssel a gépgyárban, prémiu- * ^ mot osztottak, mert a Klepovácz szaki már- ^ veri a f eleségét. De nem a Klepovácz verte a- § feleségét, hanem a lakóbizottsági elnök az aj- ót lókat: kezdődött a jilölö gyűlés. GYERMEKNEVELES A játéknak is vannak feltételei! tését saját készítményű képekkel, mégha azok nem is a legsikerültebbek. Egyáltalán ezen a kis körön belül engedjünk teljes szabadkezet. A játéksarok legyen a gyerek birodalma, ahol teljesen szabadon tevékenykedhet, ahol sem a felnőttekre, sem a tárgyakra nem kell tekintettel lennie. Ha megbecsüljük kincseit és az ő helyét, ő is jobban tiszteletben tartja a családtagok holmiját és helyét. Ne ellenőrizzük állandóan a polcait és ne kutassunk holmijai között. Ritkábban és csak a gyermekkel közösen nézzük át a holmikat, segítsük rendbe tenni a polcot és a gyerekkel közösen távolítsuk el a nem megfelelő tárgyakat, amelyek veszélyeztethetik testi épségét (pl. üvegdarabok, szúrós szerszámok.) Megkívánhatjuk már 3 éves korától kezdve, hogy a játék befejezése után rakja el játékszereit. Természetesen a kicsiknek még anyuka is segít, a nagyobbaknál már csak figyelemmel kíséri a rendrakást és irányítja. Így elérjük, hogy a kisiskolás korú gyerekünknek már szokásává válik, hogy holmijai között rendet tartson. . A játékhely nagyon lényeges, de nem elegendő. Ahhoz, hogy zavartalan játék alakuljon ki, megfelelő idő is kell. A 2—4 év közötti gyereknek napi 7—8 órai játékidő szükséges, a nagyobb gyerek játékigénye napi 3—5 óra és ezt biztosítanunk kell. Az óvodásoknak van is lehetőségük erre az óvodai keretek között is, de az más, mint a csendes félrevonulós, elmélyült játék. Az iskolásoknak még kevesebb időt adnak általában a felnőttek. Pedig ha nem hagyjuk játszani, akkor sem fordít több időt a mama által diktált feladatok elvégzésére, sőt a ki nem elégített játékigény következménye az, hogy a feladat elvégzése közben is játszik. A játék és feladat nem határolódik el. Ezt kiküszöbölni csak úgy tudjuk, ha mindennap meghatározott időt engedélyezünk a játékra, amikor zavartalanul tevékenykedhet, nem adunk neki közben más megbízást. A gyerekek sokszor örömmel veszik, Ka a szülők is játszanak velük, mert így a köztük levő kapcsolat még erősebb. A közös játéknál azonban vigyáznunk kell arra, hogy ne mi vegyük át az irányítást, mi játszunk a gyerek helyett. A gyerek indítványait fogadjuk el és szinte észrevétlenül irányítsuk. A birkózás, vadulás nem játék! A papák szoktak ebbe a hibába esni különösen fiú gyerekükkel. Birkózással, vadu- lással felizgatják a gyereket, nem ismer határt és nagyon gyakran sírás, veszekedés a játék vége. Különösen az esti lefekvés előtti időszak nem alkalmas arra, hogy a gyereket izglomba hozzuk. Több eredményt érünk el a társasjátékkal, építő játékokkal. Tudom, hogy ez kevésbé szórakoztató a szülőknek, de nem is az a -él, hogy a papa szórakozzék* -nem, hogy a gyerek. Dr. H. A. im Kuiuuen gyasran mono- i juk a gyerekeknek, hogy köny- i nyű nekik, mert nincs más 1 gondjuk, mint a játék. A játé- < kot úgy könyveljük el, mint j az önfeledt szórakozást. Rész- 1 ben ez így igaz, de van a já- < téknak egy komoly pedagógiai 1 jelentősége is. A még nem is- i tolás kisgyermekek számára a i játék a tanulás formája is. A i játék által ismerkedik meg a 1 gyerek az anyagi világgal, a 1 játékszerek segítségével fej- é .eszthetjük legjobban a gyér- 1 nek különböző készségeit, a s játék segítségével nevelhetjük 1 iürelemre, a figyelem ossz- ; pontosítására, az akadályok le- s küzdésére. A játék tehát ko- e moly dolog és aki helyesen 1 ikar nevelni, elősegíti a gyér- ; nek játékát. 1 A gyermek fejlődését előse- ! gítő játéknál alapvető, hogy . Diztosítsuk a játék feltételeit, . /agyis helyet, időt és alkalmat ‘ idjunk a játékra, mégpedig 5 nindig figyelembe véve a \ gyermek játék igényét, ami ‘ szorosan kapcsolódik életko- 1 rához. Foglalkozzunk először a játékhely kérdésével. Ha a gyereknek nincs külön { játszóhelye, nehezen tud za- ] .-artalanul valamilyen játékot j kialakítani. Természetesen J iem arra gondolunk, hogy jó , játék csak akkor alakulhat ki, na a gyereknek külön szobája van — bár sok szempontból az a legegészségesebb, ha a gye- s rekeknek van egy külön szó- j bájuk — meg lehet oldani kis < Lakásban egy szobán belül is, < íia igazán segíteni akarunk. A ; Lakószobában legalább egy kis ] sarkot biztosítsunk a gyerek- i nek, ahol játékszereit tarthat- ] ja és amely az ő birodalma. A i játszósarok nem bonjta meg a 1 szoba rendjét, sőt még ottho- i nosabbá, kedvesebbé teszi. . Nem okoz gondot a gyermek ■ játéka általában addig, amíg ’ kicsf a baba és játszóhelye a ' járóka. Testvérnek és felnőtt- i nek egyaránt akkor kezd a já- : ték bosszúságot okozni, amikor a kicsi túlnövi a járóka kere- ' teit. A kis óvodás vagy iskolás gyerek játékkezdeménye- i zését gátolja a sok „Ne nyúlj : hozzá! Ne menj oda!” felkiáltás. A szépen takarított szobá- ; ban a mama nem tűri a rendetlenséget. Azt várja a kisgyerektől, hogy legyen tekintettel a felnőttekre, ne zavarja őket és a rendet se bontsa meg, de nem ad helyet a játékra. Nem csodálkozhatunk azon, ha az ilyen körülmények között nevelkedő gyereknek elmegy a kedve a játéktól. A játszósarok oda kerüljön, ahol nappal és villanyfénynél egyaránt elég világos van, ne legyen a kályha közelében és ne legyen huzatos sem. Ebbe a sarokba helyezzük el a gyermek kis asztalát, székét. A kisebb gyerek részére mosható szőnyeget is ; borítsunk a padlóra, amely felfogja a hideget, ugyanis még gyakran játszanak a földön. Megfelelő magasság- ; ban, hogy a gyerek könnyen : elérje, helyezzünk el egy pol- ' cot is. Erre a helyre hordhat- 1 ja kincseit a zsinegdarabtó! kezdve a színes kavicsig. Engedélyezzük a játékhely díszí-* s A lakóbizottsági elnök elmagyarázta, hogy $ miről van szó. A régi tanácstagot jelöljük új- ^ bál. Mint közéleti ember, csak bólogattam ^ Elvégre nem kérdezhetem meg nyilvánosan ^ hogy ki volt a régi tanácstag. A szomszédom ^ azt mondta, hogy az az ürge, aki a társadat- mi munkát szervezte. Ettől nem lettem oko- sabb, mert én ugyan egyszer sem voltam a § földet turkálni. A másik szomszéd azt súgta § hogy ő intézte a lépcsőházi meszeléseket Ne- ^ kém ez sem mondott sokat, mert én a társa-^ dalmi meszelés idejére mindig hosszú műsza- ^ kot vállaltam. Ha már dolgozni kell, akkor ^ legalább fizessenek érte. Állítólag a járdát § és a gyermekklub helyiségét is ő járta ki. s Persze, semmi közöm hozzá. Amikor elkészülte a járda, én annak rendje-módja szerint hasz- § nálni kezdtem. Nem szemeteltem rajta, nem ^ hajtottam rá lánctalpas traktorral. A gyér ^ mekklubba is rendszeresen leküldöm a köly- ^ köt, hadd ugra-bugráljon ott a többivel. Ott^ mindig van valaki, hogy felügyeljen rájuk és ^ addig sem rontja itthon a levegőt. Egyszóval, közéleti ember létemre bajban^ voltam, mert éreztem, hogy tőlem is várnak ^ valamit. Legalább annyit, hogy bekiabáljam; ^ éljen, éljen ... De ki? Honnan tudhatnám ^ meg a régi tanácstag nevét? Ekkor hallottam, ^ hogy megjött Blazsek elvtárs, ő régi tanácsi § ember, nem lesz baj most már a jegyző- ^ könyvvel. Nem teketóriáztam, jó hangosat § kúrjantottam: Éljen Blazsek elvtársi Az el-^ nöki asztal szélén ülő férfi mélyen elpirult. $ Példámat egyébként senki sem követte, ami bői is látszik, hogy kevés olyan közéleti em- ^ bér van manapság, mint jómagam. Azért ^ nem hiába kiabáltam, másnap visszahallot- % tam, mégis csak derék á’lampolgár vagyok. | Igaz, nem járok társadalmi munkára, elszö- ^ köm otthonról, amikor a lakótársak festik a \ lépcsőházat, nem vállalok ügyeletet a gyér- \ mekklubban, nem segítek járdát építeni, de § a Hazafias Népfront politikájával azért na- ^ gyón egyetértek. A jelölő gyűlésen a jegyző - $ könyvvezetőt egyedül én éltettem. Miskolczi Miklós ^ Ep közéleti ember monológja
