Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

HÓ, HÓ, HÓ... „Nem eszi meg a kutya a te- már tavaly Is volt sok nehéz­let” — mondja a közmondás, ségünk, és az idén is sóik baj Az idei tél is úgy indult, hogy lesz ezzel az útszakasszal. A „enyhe” lesz. Aztán jött az Pusztavacsról induló busz sem első hóesés. Ekkor már óva- jött be Monorra még, ugyan- totSjibbak voltunk, már ami az csak az előző időpontig. Felte- optimizmusunkat illeti. És hefő, hogy Csévharaszt környé­pénteken délelőtt elkezdődött a nagymérvű havazás az or­szág minden részén, járásunk­ban is. ★ Pénteken este már nehézzé vált a közlekedés járásunk út­jain. Az autóbuszok csak késve tudtak állomáshelyeikre érni. A vonatok késtek, igaz, a vártnál még kevesebbet. Éj­jel is szakadatlanul esett a hó, és a szél befújta az ország­utakat. A MÁVAUT forgalmistájá­tól érdeklődtünk szombaton reggel: — Hogyan közlekednek az autóbuszok? — Két útvonal kivételével aránylag zavartalan a közle­kedés. A tápiósülyi autóbusz­nak 6,40 órára kellett volna beérkeznie, s az még mindig nem jött be. (Az interjuvolás reggel fél nyolckor történt.) Ez is azt bizonyítja, hogy is­mét Úri és Gomba között ne­héz közlekedni. Ezen a részen kén is lehetetlenné tette a hó a járművek közlekedését. A többi vonalon, ha kissé késve is, de közlekednek az autóbu­szok. • ★ A vonatok szombaton reg­gel késve indultak el mind a ceglédi, mind pedig a nagv- kátai vonalon. Gyomron kü­lönösen a kora reggeli vona­tok indultak későn tovább Bu­dapest felé. ★ Itt hívjuk fel a járműveze­tők figyelmét arra, hogy a hó­val befújt utakon óvatosan, körültekintően vezessenek az utasok, és saját testi épsé­gük érdekében is. ★ Gyomron tegnap a kora reg­geli órákban a Mendei úton belecsúszott az árokba e£y sze­mélygépkocsi. Utasainak sze­rencsére semmi bajuk nem történt. Csak a kocsi szen­vedett kisebb ,^sérülést”. Gér József MEG Y E I tO.NKI A P A S A IX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1967. JANUÁR 8., VASÁRNAP Máj - csak ismerősnek Színhely: egy vidéki kisvá­ros utasellátó kisvendéglője. Ide vetődött egy decemberi napon Alszegi. Dolga végezté­vel, miután volt két órája, ke­resett egy üres asztalt és étla­pot kért. Isten bocsássa meg bűnét: szereti a májat és tud olvasni. Talált az étlapon. Kért. — Négy óra után lesz ké­rem. Azon tűnődött, talán most vágják a kérdéses hízót, majd szelíd természet lévén, ren­delt egy marhapörköltet bur­gonyával. Ízletesen főznek itt, állapí­totta meg az első falatok után. Milyen jó lehet a máj magya­rosan, tűnődött tovább fo­gyasztás közben. Felfedezett egy ismerőst. Ki- széti nem művelődési dolgo­zó volt, villanyszerelő, kisipa­ros. Miután üdvözölték egy­mást, megkérdezte ismerősét, milyen viszonyban van az üz­letvezetővel. — Haverom — hangzott a tömör, félreérthetetlen válasz. — Kérj nekem egy májat. — Meglesz. Pisti, a sziszegő szóval hí­vott, ide-oda cikázó pincér, rövid időn belül hozta is a rendkívül ízletes ételt. Jól­esett mellé a második, Aba- sárról exportált kisfröccs. Al ;zegi a kézhezvett csak­nem harmincforintos számlát örök emlékként tette el a leg­szebb emlékeket rejtő doboz­ba egyéb relikviái mellé. Nagyon szerette és szereti a gyomrát, csak a következőket nem: ha az ő forintja nem ér annyit, mint más dolgozó tár­sáé, ha nem tartják be a ven­déglátóipar íratlan üzletsza­bályait, mely szerint az étla­pon levő, meg nem kereszte­zett, ki nem húzott étel ki­szolgálandó, ha nem nézik normálisnak, és jelen helyzetünkben ilyen eléggé minősíthetetlen eljárás­ban részesítik, mint vendéget. A tényállást abban a re­ményben mondotta el nekem, hogy a tisztelt szerkesztőség térít annyit e néhány sorért, amennyibe a beszélgetés alatt elfogyasztott fél liter forralt­bor került, hiszen a furcsa el­járás okozta kisebbségi érzés­ből fakadó erkölcsi kárt úgy­sem tudják megtéríteni. Miután én megnyugtattam, hogy ezt a vendéglátóipari tanmesét nálunk teljesen fe­lesleges elmondani, hiszen ná­lunk ehhez hasonló emberem­lékezet óta nem fordult elő, felszállt a kővetkező, viszony­lag keveset késő vonatra és to­vábbutazott. Furuglyás Géza Aki otthon is próféta Vezet: Berkesi, Fejes, Passuth és Németh László a monori könyvesboltban Jugoszláv statisztika A Jugoszláv Szövetségi Sta­tisztikai Intézet most kiadott jelentése szerint Jugoszlávia lakosságának száma 1966. de­rekán 19 741 000 volt, vagyis 233 000 fővel több, mint 1965 közepén. Mi a legkedvesebb ajándék, amit ünnep után néhány nap­pal nem visznek vissza az üz­letbe visszacserélni, mert íz­léstelen, mert túl öreges, mert nem áll jól? A könyv. Miért jó barát? Mert szerény, mert tapintatos, mert jó indulatú fontoskodás, tolakodás nélkül ad tanácsot, mert elszórakoz­tat. Tényleg jóbarát, szívesen fogadott vendég, kellemes szó­rakozás? A monori könyvesbolt ta­valyi — egész évi terve egymillió 450 ezer forint volt. A tervet nem tudták teljesíteni, százezer forint­tal kevesebbet forgalmaz­tak. Mi a lemaradás oka, nem sze­retik Monoron a könyvet? 1965-ben a könyvesboltnak volt egy ügynöke, aki járta az országot és tevékenysége kö­vetkeztében a bolt könnyen teljesítette a tervet. Az 1965-ös év bevételét fi­gyelembe véve állapították meg következő évi tervüket, melyet — most már ügynök nélkül — nem tudtak teljesí­teni. A boltnak 110 „bizományo­sa” van — fmsz-boltok és vállalkozó szellemű peda­gógusok. Az utóbbiak december hónap­ban százezer forint értékű könyvet adtak el. Kell a propaganda, a nép­szerűsítés, a kedvcsinálás a könyveknek? Olvasó, tanuló nemzet . vagyunk, nem is a könyvnek kell propagandát csinálni, hanem a jó Könyv­nek. A szakirodalomnak, a tudományos, ismeretterjesztő munkáknak. Bár az utóbbi években „megtört a jég— a magyar és külföldi klassziku­sok mellett megjelent a kon- kurrencia: a mai magyar iro­dalom. A monori könyves­boltban pedig napok alatt el­fogyott Kis Márk a rózsák gondozásáról szóló könyve, s egyre keresettebbek a mező- gazdasági szakkönyvek is. Ha a televízióban ismer­tetnek egy új könyvet, már másnap keresik a könyves­boltban. S hogy lehet az ember próféta a saját hazájában, ezt az is bizonyítja, hogy Baranyi Fe­renc új verskötetét néhány nap alatt elkapkodták. Berke­si regényei, Passuth kalandos, romantikus könyvei, Fejes Endre novelláskötete, a Vidám cimborák, csak néhány napig pihentek a polcokon. Németh Lászlónak nem­csak a regényeit, de drá­máit is keresik. És mert „krimi a divat”, az ötvennégy forintos, izgalmas történeteket tartalmazó könyv néhány nap alatt elfogyott. Rejtő most jött igazán divat­ba, a tízszeresét is el tudnák adni annak a mennyiségnek, amennyit jelenleg a könyves­bolt kap. Illetlenség lenne Jókairól el­felejtkezni, annál is inkább, mert az olvasók nem felejtik el. Talán nem is fogják soha, mert bármennyire megválto­zott az élet, s bármennyire ke­vés a közük a Jókai-hősöknek a húsból-vérbői való emberek­hez — Jókai mindig szórakoz­tat, mindig kellemes szórako­zást jelent, mert 'mesélni sen­ki nem tud olyan szépen, sen­ki nem tudja olyan költőien, olyan meggyőzően bizonyítani, hogy az élet szép. A monori könyvesboltban a vevők „önkiszolgálják” magukat — a bolt szabad- polcos rendszerű — éppen ezért a bolt vezetője in­kább könyvtáros, mint el­adó. Tanácsot kérnek tőle, adnak a véleményére, ■ megkérdezik, milyen könyv való a nagyma­mának, akit születésnapja al­kalmából szeretnének meglep­ni valami kellemes olvasniva­lóval. Aki betér a boltba, nem Bonyodalmak egy 1866-os haszonélvezeti jog körül Aki halála után 95 évre „halt meg“ Kamara-kiállítás Kamara-kiállításokon tárják a közönség elé az Iparművé­szeti Múzeumban a műkincs­gyűjteményt gyarapító új szerzeményeket. Folyamatosan érkeznek ugyanis az érdeke­sebbnél érdekesebb tárgyak a múzeumba, és korábban az állandó jel­legű tárlatokra viszony­lag hosszú idő múltán — többnyire az átrendezés­kor — kerülhetett csak „friss” anyag. Ezután a muzeológiai értéke­lést és a tudományos publi­kációs feldolgozást követően mindjárt „színre viszik” a különlegesebb darabokat. El­sőként most a kerámiaosztály kamarakiállítása várja a láto­gatókat. ízelítőül néhány látványos­ság az anyagból: porcelánrégiségek az 1838- tól termelő herendi gyár első, még kísérleti készít­ményei közül (1842-ből, illetve 1846-ból); különlegességnek számító — matricával festett — pápai dísztál; mozgalmas csata jele­netek színes képével illuszt­rált duplafalű, aranyozott kelyhek és poharak II. Apafi Mihály hajdani terítékéből; Urkúton készített értékes pa­lack Batthyány Lajos gyűjte­ményéből és egy gyönyörű c-'chidea váza, amelyet Rippl P mai-festmény alapján for­máztak meg. mindig könyvet vásárol, a vá­sárlók ötven százaléka lemezt keres. — Milyen lemezeket? A táncdalfesztivál győztes szá­mait, melyekből karácsonyra 200 darabot adtak el, és ma­gyar nótákat. Egy idős paraszt bácsi jött be a nagy hóesésben, és egye­nesen oda ment ahhoz a polc­hoz, melyen az útleírások vár­ták gazdájukat. Levett négy kötetet, belelapozott, s úgy látszik, ő meg a könyvek egy­másra találtak, mert a négy kötettel odaballagott a boltve- zetőnöhöz, és letett az asztalra száz forintot. Ilyenkor bármennyire bana­litásnak hangzik is — eszébe jut az embernek az, amiről né­ha elfelejtkezünk. De nagy utat tettünk meg idáig! (ü) Az ifjúsági klub hírei Ma kedves vendégei lesz­nek Gyomron, az ifjúsági klubnak. A kókai művelődési otthon ifjúsági klubjának tagjai látogatnak Gyömrőre, ahol vidám színes klubdél­utánt rendez számukra a he­lyi klubtanács. Az összejövetelre minden kedves érdeklődőt szívesen látnak. ★ Szerdán, január 11-ért este hét órakor a csehszlovák kul­túra szerepel az ifjúsági klub napirendjén. A klubesten (a kiállításon, filmvetítésen és a szokásos vetélkedőn kívül) csehszlovák vendégművészek is fellépnek. Az est nyjlvános, éppen ezért felnőtt érdeklődőket is várnak. INDUL A KERTÉSZETI ELŐADÁSSOROZAT Mint már hírül adtuk, ma tíz órai kezdettel, Gyomron, a járási művelődési házban sok­színű, érdekes gyakorlati be­mutatókkal kísért előadássoro­zat indul a házikertek művelői és a kisállattenyésztök számá­ra. A sorozat előadásait a köz­ség két fiatal mezőgazdasági szakembere; Klein István és ifjú Meleg János tartja. Minden érdeklődőt szeretet­tel vár a művelődési ház igaz­gatósága. AIÁVAUT monori javítótelepén Négy év óta működik Mono­ron a MAVAUT javító-szerelő szolgálata. A vásártéren elhe­lyezett műhelyben általában nyolc szerelő dolgozik. Napi munkájuk a 2500 kilométert futott kocsik első szemléje — az átvizsgálás után a kisebb javításokat is végzik. A műhe­lyükhöz tartozó 45 gépkocsiból naponta tíz-tizenötöt ellen­őriznek. Hochstein József a visszapil­lantó tükröt szereli Kálmán Mihály szerelő a vezetőfülkét vizsgálja. P. I. MŰSOR MOZIK Ecser: A negyvenegyedik. Gom­ba: Párduc I—II. (széles). Gyom­rot A hárojn testőr és Milady bosszúja. Matiné: Égbolt a siva­tag felett. H.: A három testőr és Milady bosszúja. Maglód: Két nap az élet (széles). H.: Bűntény a művészpanzióban. Mende: Ket­ten haltak meg. H.: Hófehérke és a hét vagány. Monor: A 26 hős (széles). Matiné: Csengetnek, nyiss ajtót. H.: Tökéletes bűntény (széles). Nyáregyháza: Hétközna­pi fasizmus. Péteri: A fehér asszony. Pilis: Hős, vagy áruló. Matiné: Hajnali találkozás. H,: A fehér asszony. Tápiósáp: A férfi egészen más. Ifjúsági elő­adásra: Egy kis csibész viszon­tagságai. Tápiósüly: A domb. Ifjúsági előadásra: Fekete Péter. Úri: Hűség. Üllő: A legszebb. Matiné: Rab Ráby. H.: Fantomas (széles). Vasad: Az „I” akció. ÜGYELETES ORVOS Gyömrőn dr. Halmai Géza, Monoron dr. Pálfy Ferenc, Ül­lőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsé- sen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyele­tes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. Spuri li ösf/ujű lések A mára tervezett vasadi soortközgyűlés elmarad, azt későbbi időpontban, előrelát­hatóan jövő vasárnap délelőú tíz órakor tartják. Monori-erdőn a sportköz* gyűlés 15-éri, vasárnap esté hat órakor lesz. Az élet, vagy mondjuk in­kább: a paragrafusokkal mért siet néha igen furcsa, némi­leg komikus helyzetet produ- sál. Teszem fel például azt, nogy meghalt valaki nagyon régen, sírdombja jeltelen gyeppé süllyedt már az öreg temetőben, mégis kétséges, bizonyítani kell, hogy valóban meghalt-e. Eme különös törté­let pedig ekképpen szól. Él Monori-erdőn egy fiatal lázaspár, amely a Monoron evő örökségét, egy roskatag /én házat szeretné kézbeven- íi, újjáépíteni. Mikor a hely­ietet telekkönyvileg megvizs­gálták, kiderült, hogy igen lágy baj van. A házat az ér- /ényben levő jog szerint nem lonthatják le, az OTP rá hi­elt nem adhat, mert a házon, elken egy Burján István ne- /ezetű egyénnek haszonélve­zete van. A haszonélvezet 1866-ban lett telekkönyvileg biztosítva és ez a jog mind ez deig rajta van. Ki volt hát ez a Burján Ist- /án? A családi számitgatások izerint nyilván ükapja volt az tjú örökösnek, akit, ama régi lejegyzés és a későbbi utódok lemtörődömsége most ilyen lehéz helyzetbe hozott. Arról /an ugyanis szó, hogy az ük­ipa nyilván nem tart már jo­jót a haszonélvezetre, mert Időtlen idők óta meghalt. De szt bizonyítani is kellene, és íz nem is olyan egyszerű do­log. A több mint száz éves invakönvvi bejegyzések kusza erdejében, a már akkor is számtalan monori Burján név Az öreg ház még áll, úgy, ahogy, de senki nem tudta, hogy az ükapa haszonélvezete még terheli. Már elkészült az elhalálozási bizonylat, mert anélkül még a halál sem biz­tos és törölni nem lehet. (Mit lehessen tudni? Biztos, ami biztos.) Most már minden rendben lesz, épülhet az új ház az öreg porta helyén, mert Burján István lemondott haszonélve­zeti jogáról. Halála után 95 évvel most már jogérvényesen „meghalt". (—e—s) között megtalálni ama Burján Istvánt, akiről a családnak felesége nevén kívül semmi közelebbi tájékozódása nincs, majdnem egyenlő vállalkozás a boglyába hullott tű keresé­sével. Az első távoli fény: 1838 volt az esküvője esztendeje. Néhány betűvé zsugorodott emlékezet a felejtés tengeréből. Majd az évtizedeket forgató türelmes keresés végül is megállhat egy bejegyzés fölött, mely szerint Burján István 1872-ben víz­kórságban elhunyt, ennek im­máron 95 esztendeje. In memóriám Nem is olyan régen még Monoron találkoztam vele. Jó­kedvűen beszélgetett, ügyvéd kollégáival, barátaival, isme­rőseivel. Aztán néhány héttel ezelőtt egyre jobban megrom­lott egészségi állapota. Lát­szott rajta, hogy munkáját ez idő alatt is változatlan szorga­lommal, nagy odaadással vé­gezte. És újév napján elragad­ta őt a halál. Dr. Rácz9Jenő ügyvéd nincs többé közöttünk. Pilisen 12 évig vezette az ottani ügyvédi kirendeltséget Munkájával elégedettek voltak a falubeli­ek, de felettesei is. Nem is­mert lehetetlent, és ezért na­gyon szerették őt a községben. Elköltözött az élők sorából. Kollégái, ismerősei, hozzátar­tozói pénteken kísérték utolsó útjára a rákoskeresztúri teme­tőben. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents