Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

Az egyik alapító Fábri Zoltán, a Monori Sportegyesület egyik alapító tagja elköltözött az élők sorá­ból. Nem láthatjuk többé csapa­tunk mérkőzésén, ahol magas kora ellenére vasárnapról va­sárnapra megjelent és vastag keretes szemüvege mögül ér­deklődve szemlélte szeretett csapatának küzdelmeit. Szíve­sen kölcsönadta volna lelkese­déséi a pályán levőknek, hogy azok a régi MSE-szívvel és akarással küzdjenek. Zoli bácsi 1901-ben egyike volt az alapító tagoknak, és mindvégig, életének utolsó percéig, ha az utóbbi években már fáradtabban is, de kitar­tott szeretett csapata mellett. Nagyon boldog volt, ha ta­lálkoztunk és beszélgettünk. Felelevenítette a régi élmé­nyeket, kedves emlékeket, es valósággal megfiatalodott a visszaemlékezések közben. Nagyon sok segítséget nyúj­tott nekem a Monor sportja című cikksorozat megírásában. December 30-án kísértük utolsó útjára Zoli bácsit. Egy igazi sportemberrel ismét sze­gényebbek lettünk. Fábri Zoltán emlékét meg­őrizzük, mert életével, munká­jával, sportszeretetével példát mutatott nekünk. Oláh Gyula MONOB'VlDfKI A P E S T M EGYE I HÍ RLAP Klj L Ö NKI>,OÁ S A IX. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1967. JANUÁR 7., SZOMBAT A kultúra piros nyakkendős terjesztői Könyv - 30 896 forintért A Földmű vessző vetkezetek Járási Központja és a járá­si úttörő elnökség november 14-én könyvterjesztési ver­senyfelhívással fordult a já­rás úttörőcsapataihoz. Melyik csapat ad el több könyvet, me­lyik községben hány helyre juttatják el a piros nyakken­dős terjesztők a műveltség, a j szórakozás egyik forrását, a \ könyvet. Minden igényt, ér­deklődést kielégítő könyv- készletet bocsátott rendelke­zésükre az frosz és a köny­vesbolt. Az úttörők feladata volt, hogy minél több helyre felnőttnek és gyermeknek vi­Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Pálfy Ferenc, Üllőn dr Leyrer Lóránt, Ve- csásen dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyele­tes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. gyék el az igényüknek, ér­deklődésüknek megfelelő ol­vasmányt. Most, miikor a verseny vé­get ért, megállapíthatjuk, hogy fáradozásuk, igyekezetük, ügy- buzgalmuk eredménnyel járt. Járásunk úttörői 30 S96 fo­rint értékű könyvet adtak el. El kell ismerni, ez nagyon szép eredmény! Ki lett a verseny győztese? Első a monori Munkásőr úti iskola úttörőcsapata. Ök 8300 forint értékű könyvet adtak el. Egy úttörőre 59 forint értékű könyv jut. Második a gyomrai Központi iskola út­törőcsapata: 3500 forinttal (18 forintos átlaggal), harmadik a péteri iskola úttörőcsapata 1451 forinttal (17 forintos átlaggal). Az első három helyezett to­vábbjutott a megyei döntőbe, ahol sorsolással értékes könyvjutalmakat nyerhetnek. Ezen a —, szerencsére bízott jutalmon kívül — a könyves­bolt 500—300—200 forint ér­tékű könyvjutalmat biztosít az első három helyezettnek. Sikeres és eredményes mun­kájukért pedig elismerést ér­demelnek mindazok, akik részt vettek a könyvterjesztésben. HL December óta szelídek a rókák A járási főállaforvos tájékoztatója a veszettséggel kapcsolatos tudnivalókról SPORTKOZGYULES ÜLLŐN Január 14-én, szombaton este hat órai kezdettel sportköz­gyűlést tartanak Üllőn, a vas­utas klubban. Értékelik az el­múlt év munkáját, kiosztják az új tagkönyveket, és meg- j lesz, rohanni kezd, megmar beszélik az idei év feladatait. ^ mindent és mindenkit, aki, December óta a megye né­hány községében meglepően szelídek lettek a rókák. El­merészkedtek az első< házakig, ha ember közeledett, nem szaladtak el, még megsimo­gatni is hagyták magukat. Néhány nappal a róka láto­gatása után a háziállatok meg­vesztek. — Ez a szelíd magatartás a veszettség első stádiuma — mondja dr. Fördős István já­rási főállatorvos — aztán, amikor fokozódik az agyvelő gyulladása, az állat izgatott PÉTÉRT 40-45 telek A községfejlesztési alap fel- használásából a községek év­ről évre szebbek, gazdagabbak lesznek egy-egy új létesít­ménnyel. Péteriben nagyon sok tennivaló, építeni és javí­tani való van még .Hosszú év­tizedek mulasztását pótolni nehéz, s jó időbe 'telik ez Pé­teriben is. A sok tennivaló kö­zül ki kell választani a leg­fontosabbakat, melyek ha­laszthatatlanok. Az egyik legfontosabb tenni­való, amit meg kívánnak ol­dani ebben az évben, a telke­sítés. Vagyis a házépítésre al­kalmas telkek parcellázása. A községi tanács a telkesítés munkálatait megrendelte a Geodéziai Vállalatnál. Remél­hetőleg rövid időn belül elké­szíti a vállalat a szükséges munkálatokat. Egyébként az új telkek iránt máris nagy az érdeklődés. Kö­rülbelül 25-en jelentették be már telekigényüket a községi tanácsnál. A községi tanács kö­rülbelül 40—45 telek kijelölé­sére és eladására számít. vagy ami útjába akad. Megtá­madja az embert is. A veszett állat marása — ha az ember időben nem kap oltást — gyógyíthatatlan. A rókák veszettségét ed­dig Pándon, Tápióbicskén és Gyömrő községben ész­lelték. Gyomron egy veszett macs­ka két kisgyermeket mart meg, szerencsére időben kap­tok oltást, így tragédia nem következett be. Az emberek gyámoltalanok, hiszen ha szór­ványosan elő is fordult ve­szettség az országban — így, járványszerűen, utoljára 1941- ben volt. Mit lehet, és kell tenni, hogy elejét vegyék a ve­szettség elterjedésének, hi­szen emberéletről van szó. A kutyákat be kell oltat- ni, a veszélyeztetett terüle­ten lévő macskákat be kell zárni. A veszett, vagy veszettgyanús állatot el kell pusztítani. Ha gyanúsan szelíd rókát lát va­laki, jelentse a községi tanács­nál, ne nyúljon hozzá, ne vi­gye haza, mert betegséget s ta­lán halált visz be a lakásába. A tompult állapot csak napokig, de lehet, hogy csak órákig tart — aztán az állat dühöngeni kezd. A veszettség első stádiumának jele: az állat — róka, macska, kutya — szája habzik, mert a nyálát nem tudja lenyelni, nyelőcsövét már megtámadta a bénulás. Az első veszett rókát múlt év decemberében fogták be, sajnos az emberek gyanútlan- sága miatt, azért a veszettség, ha szórványosan is — de át­terjedt a háziállatokra. Szent­endrén, Gödöllőn, Gyomron veszett macslcát, rókát talál­tak. A napokban Bénye köz­ség tanácselnöke jelen­tette, hogy á tsz-ben két meglepően jámborul visel­kedő rókát fogtak el. Az állatokat még elkergetni sem lehetett. Bényéről Buda­pestre, a Pasteur Intézetbe szállítják őket. A veszettség terjedése elle­nére — a gyors orvosi be­avatkozás következtében — embert még halálosan nem mart meg veszett állat. S ha betartja mindenki a szükséges óvintézkedéseket, elejét lehet venni a veszettség terjedésének. <d) Mesterséges holdas tv-állomás AZ ÚJ NAPTÁR Itt az új előjegyzési naptár. Nézegetem, lapozgatok benne. Olyan, mint a tavalyi, csak még tiszta, nem jegyeztem belé semmit, s a homlokán ez áll: 1967. A végtelen idő egy darabját tartom a kezemben, tizenkét hónapot, ötvenkét hetet. Ehhez képest elég könnyű. Vajon le­élni is könnyű lesz-e? A naptár, az óra testvére: mindkettőnek az idő a szülő­anyja. Az óra a napot osztja jel apró részekre, a naptár az évet. Ez is, az is, az idő mú­lására emlékeztet. Ezt mond­ják: „Igyekezz, tevékenykedj, okosan gazdálkodj, mert sem mi sem örökkévaló; te sem!‘ Az idő felfedezése tette a: embert igazán emberré. A naptártömb minden lap ját vonalak osztják szabályo. részekre. Minden egyes nap nak külön kis területe van mondhatnám, parcellája. Hog\ melyik mit fog teremni a szá­momra, csak részben fügt tőlem. Jórészt a körülményei határozzák meg, a társadat mi erők, szervezetém működé se, az időjárás, a véletlen. Mert hiába írnám be pél Hául előre, hogy március 29-éi Jókedvem lesz, vagy augusztui \-én nyerek a lottón. Ki Iá t jövőbe? A kalitkákat az ide •ifi majd ki, előre nem lát ható tartalommal. Magánéle­tünk lényeges dolgait nem tudjuk messzi távolra kiszá­mítani. Ha tudnánk, ilyene­ket írnánk be: „Egészség!”, meg: „Béke!”, „Boldogság!”, továbbá: külföldi utazásokat, s még számos kellemes kíván­ságot. De az előttünk álló idő titok. Az új naptár a titkok könyve. De az idő térképe is. Szürke hétköznaphegyekkel, piros va­sár- és ünnepnaplankákkal, völgyekkel. Persze a szín nem sokat számít. Néha egy hét­köznap több örömet hozhat, mint egy háromnapos ünnep. Mindenesetre: az esztendő változatos tájait képzeljük a naptárba, azokat a tájakat, amelyeket — ha megérjük — beutazunk majd. Nézegetem a régi naptárt is. Tele van jegyezgetéseimmel, nevekkel, címekkel, telefon­számokkal. Van olyan név, melyről azt sem tudom már, hogy ki a viselője. Vannak telefonszámok, melyekről nem is tudom, miért írtam fel. És milyen sok a „fontos!” megje­lölés, némelyik három felkiál­tójellel is! „Találkozás X-szel, 8 órakor, fontos!!!” Nem volt fontos, el is maradhattam vol­na. „Színházba, 7 órára! Fon­tos!!!” Kár volt elmennem, Március 1-én: „Most már iga­monon mag Községünket csaknem 60 éve a maggyár, illetve a monori mag tette országosan ismertté. Az akkor még kezdetleges be­rendezésű üzem az utolsó 20 évben hatalmas fejlődésen ment át. 1962-ben magvizsgáió laboratóriummal bővült, amely jelenleg a legkorsze­rűbb felszerelésével, Szépvöl­gyi Józsefné irányítása mel­lett sok érettségizett fiatalnak ad munkát. Vitéz Erzsébet KISZ-titkár a borsó nedvességtartalmát vizsgálja. Minőségi borsóval nemcsak a hazai piacot lát­ják el, hanem exportra is nagy mennyiséget szállítanak. Képünk az Elexso borsó válogató-gépet ábrázolja. Az automata berendezést Kovács Imréné kezeli. Régen a zsák borsót néhány fillérért az egész család válogatta. Via a gépesített üzemnek 107 dolgozója van, akik a mun­kát higiénikus körülmények között végzik. P. I. Asszonyhűség, 1470 Az ünnepek alatt külföldre utaztam. A felszabadulás óta most voltam először távol Ma­gyarországtól. Kíváncsi vol­tam, milyen lesz az utazás, mit látok, s milyen lesz az el­lenőrzés a határnál. Alighogy a vonat elindult a Keleti pá­lyaudvarról, megkezdődött a határőrség munkája. Beütötték az útlevelekbe a „kilépés” bé­lyegzőjét, majd : ezt követte nyomban a vámvizsgálat. Meg­elégedéssel állapítottam meg, hogy a magyar határőrség és vámhatóság képviselői a leg­udvariasabb és legelőzéke- nyebb magatartást tanúsítot­ták, s az ellenőrzés után min­denkinek jó utat kívántak. Ugyanez történt. visszafelé is. Mindén aggodalmam elosz­lott. Az utazás kellemes volt. 400 kilométeren át 30—40 méter magas fenyőerdő között haladt a vonat. Állomásokon és hely­Atom a családban Enrico Fermi élete lyozni a nukleáris fegyverke­zést; Fermi — bár minden bizonnyal maga is felismerte a „palackból kiszabadított” szel­lem szörnyű voltát — igyeke­zett lojális maradni. Laura Fermi könyve mindezt kissé elnagyoltan, felszínesen ábrá­zolja, leginkább megkerüli e — számára — kényes kérdése­ket. Ugyanakkor azonban igen közvetlen képet fest a nagy tudósról, mindennapjairól, el­kerülve az „intimpistásko- dást”. A könyv érdekes kortörté­neti dokumentum is, szórakoz­tató olvasnivaló is, kedves, könnyed humora sajátos ízt ad. A fényképek értékes do­kumentumszámba mennek. (Gondolat Kiadó). (m. o.) ségeken keresztül a pályatest közelében kivilágított fenyő­fák díszlettek karácsony éj­szakáján. A városok különféle színben pompáztak. Az egyik utcában a közvilágítási lám­pák halványkék, másikban halványzöld, lila, rózsaszín és piros színben égtek. Hegyek- völgyek váltották egymást. A síksághoz szokott szemnek ez felejthetetlen látvány. Kirán­dulás közben felkeltette fi­gyelmemet egy 600 méteres magaslaton levő község. A ne­ve: Weintzberg és az Asszony­hűség nevű hegytetőn terül el. Megtudtam, hogy 1470 körül, amikor az egyik tartomány a másik ellen háborúskodott, az ellenség elfoglalta a hegytetőt, a férfiakat túszként összefog­ták, a lakosságot pedig eltávo­lították. A vár parancsnoka azonban megengedte az asszo­nyoknak, hogy „valamit”, amit szeretnek, magukkal vihetnek. Erre ők a férjeiket kivétel nél­kül a hátukra vették, s a vár­ból kivitték. A parancsnok •tétlenül nézte, mert a szavát vissza nem vonhatta már. Elgondolkoztam az eset fe- lett,^ vajon a ma asszonyai is kivétel nélkül lecipelnék a férjüket?... (egres) SZOLNOK KÁVÉHÁZ Tallinnban, Észtország fővá­rosában, megnyílt a testvérvá­rosról — Szolnokról, elneve­zett kávéház. Az új vendég­látóipari létesítmény magya­ros berendezéssel és magyar konyhával várja vendégeit. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: A negyvenegyedik. Gom­ba: Párduc I—n (széles). Gyöm­rő: A három testőr és Milady bosszúja. Maglöd: Két nap az élet (széles). Mende: Ketten hal­tak meg. Monor: A 26 hős (szé­les). Nyáregyháza: Hétköznapi fasizmus. Pilis: Hős, vagy áru­ló. Tápiósáp: A férfi egészen más. Tápiósüly: A domb. Úri: Hűség. Üllő: A legszebb. Va­sad: Az „I” akció. a szovjetunió azsiai részé­nek északkeleti vidékén, Ma- gadanban megkezdték egy te­levízió-állomás építését, amely í mesterséges hold segítségével i sugározza majd a moszkvai tv J műsorát. A moszkvai Trud je- j lentése szerint, a Szovjetunió ! e távoli részeinek lakossága ! 1967 novemberében már tele- í vízión nézheti a szovjetállam j megalakulásának 50. évfordu- \ lója alkalmából rendezett ün­í népségeket. 5 Laura Fermi: KÖNYVESPOLC A feleség szól arról a férfi­ről,, akinek döntő, szerepe volt az emberiség történelmében ú' szakaszt nyitó atomkorszak megkezdésében, akinek fel­ügyelete alatt a világon elő­ször indult meg az úgyneve­zett ellenőrzött és önfenntartó láncreakció. Fermi a modem fizika nagy alakja, s neve minden bizonnyal örökös kö­tődéssel él tovább a modern fizika történetével, ám — s így teljes az igázság — nem­csak tudományos eredményeit kell számontartani, hanem emberi, közéleti — tévedéseit is. Fer’mi nem volt ott azok kö­zött, akik az atombomba Ie- dobása előtt, de még inkább után — a bomba alkotóiként! — felemelték tiltakozó szavu­kat, s igyekeztek megakadá­zán szakitok Vele!!!” Dehogy szakítottam. Július 1-én: „Vég­leg leszokom a dohányzás­ról!!!” Nem szoktam le a do­hányzásról, csak a cigarettá­ról. Most szivarozom. Amiket előre jelentősnek hittem, azokat most, utólag je­lentéktelennek tartom. Ami számomra igazán jelentős volt az elmúlt évben, nincs is be­jegyezve. Hogy megismertem egy értékes embert, hogy egy este az utcáról a mentők vit­tek haza, hogy egy szép va­sárnapot töltöttem Szentend­rén, hogy az az írásom is jött egy lapban, amelynek megjele­nésében nem bíztam, hogy végre elolvastam, s nagy gyö­nyörűséggel, Rousseau Valló-: másait, s Thomas Mann József : tetralógiáját, hogy láttam né-i hány remek filmet: minden-': nek nyoma sincs. Az igazán] fontos dolgok legtöbbször vá-\ ratlanul jönnek, felkiáltójelek\ nélkül. Az új naptárt az íróasztalra: teszem, s a régit eldobom. Egy\ ívet hajítok el, amely már el-í múlt. Egy esztendő telemét.; ,Nem az idő halad, mi váltó-'; zunk” — mondja Madách.; Csakhogy mi ezt a kisebb-na-; yyobb változást nevezzük hó-j napnak, évnek. Mi magunk] vagyunk az idő. ; Fürtös Gusztáv j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents