Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
Ifivezetők Királyréten A téli szünidő az iskolások, diákok számára egy kis kikapcsolódást jelent az iskolai munkából. A pedagógusok is igyekeznek ilyenkor felkészülni az új tanévre. Azok az ifivezetők, akik az úttörőcsapatban végeznek valamilyen munkát, de emellett 14—20 éves fiatalokkal is foglalkoznak önképző körökben, ifjúsági klubok vezetőiként vagy a fiatalok továbbképzésekor — háromnapos tanfolyamon vettek részt a királyréti KISZ-iskolán, Pest megyéből. A ceglédi járást és a várost kilenc ifivezető képviselte. Három előadást hallgattak meg. Az első az ifjúsági klubok céljával, felépítésével, programjával és társadalmi szerepével foglalkozott. Az ifjúsági mozgalmi életet a klubokban sajátos formában, művelődő közösségben élhetik a fiatalok — persze, csak akkor, ha megfelelő az irányítás és a program is változatos. A harmadik foglalkozáson épp ezért egy bemutató klubestet rendeztek a királyréti tanfolyam hallgatói részvételével. (e. k.) PEST NEGYEI HÍRLAP KÜ LÖNKIAPÁS A A CEGLEPt JÁRÁS XI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1967. JANUAR 6., PÉNTEK ÚJDONSÁG: bárhonnan haikatnak árat Sikeres évet zárt a Cegléd és Vidéke Fmsz A Cegléd- és Vidéke Körzeti Fmsz irodáiba na,gyón nehéz bejutni most, év elején. Az áruházi bejárat a leltározás miatt zárva, a másik, utcai bejáratot pedig homok és kőkupacok, építkezésre jellemKészül a termelési terv Á belvízvédelemről tanácskoznak A gomba helyére primőr kerül A termelőszövetkezetekben — ha kisebb területeken is — télen is folyik munlca. Az adminisztrációs munkacsoportok •—, élükön a főkönyvelővel, elnökkel — a zárszámadást készítik elő. Ennek egyik előfeltételével, a leltározással már elkészültek a ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezetben is. Ügy számítják, hogy január közepére végeznek a zárszámadás munkálataival és a hónap végén vagy február elején sor kerülhet a zárszámadó közgyűlésre. — Folyik a termelési terv összeállítása is. A brigádvezetőket és a munka- vállalókat is bevonják a terv- készítéssel kapcsolatos megbeszélésekbe, s körültekintően határozzák meg, hogy az idén melyik területre miből menynyit vessenek. Ha a termelési terv elkészült, sorrakerül a költségvetési terv kidolgozása is. Ezt a jövő hónapban állítják össze. A termelőszövetkezetek elnökei és főagronómusai jelenleg Gödöllőn vannak egyhetes tanfolyamon, ahol szakmai továbbképzésben részesülnek. Ma délelőtt a városi tanács tanácstermében tartanak megbeszélést a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői és belvízvédelmi felelősei. Az értekezletet a helyi belvízelhárítással kapcsolatos intézkedések megtárgyalása teszi szükségessé. A kertészetekben ilyenkor is folyik kisebb munka. A hollandi ágyakat takarítják, kiszedik a trágyát, amelyet vagy továbbérlelnek melegágyi földnek, vagy szervestrágyázásra használják. Ezekben a hetekben döntenek arról is, hogyan állítsák össze a kertészetek munkatervét. Palántanevelési és hajtatási program készül. A hónap közepén megkezdik a növényházakban a koraiak magvetését. Elsőként a saláta és a karalábé magját vetik el, majd a belső hajtatással termelt paprika következik. A téli munkák közé tartozik a melegágyi talzarók készítése. Zsúpból, nádból fonják ezeket. Javítják a melegágyi ablakokat is. A ceglédi Táncsics Termelő- szövetkezetben a korszerű növényházban gombát termeltek, mégpedig szép eredménnyel. Most már ezt a helyiséget is felszabadítják a magvetés és a palántanevelés céljaira. ző deszkasétányok teszik épphogy járhatóvá. A kupacok helyén az év végére korszerű, kétszintes épületet húz a Bács megyei Építőipari Vállalat: bővítik az fmsz-áruházat, mintegy 6 milliós költséggel. Az építők vállalták, hogy az előírt terv szerint év végére befejezik a munkát. Az emeleti irodákban azonban a megszokott, új év kezdő rend az úr. Csak az íróasztalok, polcok tanúskodnak arról, hogy milyen nagy fába vágták itt a fejszét. Az 1967-es évet már az új gazdasági mechanizmus jegyében kezdte meg a Cegléd és Vidéke Körzeti Fmsz, a SZŐ VOSZ határozatára, kísérletként. Mit jelent ez a számukra? — Teljes függetlenséget a létszám alakítása, a bérezés, az áru beszerzése terén. A SZÖVOSZ csak egy tervszámot határozott meg a számukra: az évi nyereségét Az új évre a felkészülést már megkezdték. Hogy valamennyi dolgozót tájékoztathassanak, nemrég összterme- lési értekezletet tartottak, ismertették a tennivalókat, és a várható eredményeket, amelyeket el kell érniük. A legfontosabb mutató a nyereség lesz. Üj bérezési rendszert alakítanak, amely a vezetők fizetését is függővé teszi a nyereség alakulásától. A felkészülés azt mutatja: bizakodva és akarattal teli igyekezettel fognak munkához. Tervük, hogy legalább az 1966- os eredményt elérjék — ami nem is kicsi. A körzeti fmsz kiskereskedelmi, vendéglátó, felvásárló, és ipari-mezőgazdasági részáll. Az éves tervet valamennyi egységszázalékon felül teliegekből sikerült nek 100 jesíteni. A kiskereskedelem bevétele 11 millió 440 ezer forint volt, a vendéglátók a 104,9 százalékkal meghaladták a 14 millió 340 ezer forintos bevételt. A felvásárlás eredményeinek a felmérése most folyik, de az már tény, hogy a zöldséggyümölcsféléből mintegy 300 vagonnal értékesítettek. Teljesítette tervét a szikvízüzem és a két szövetkezeti szeszfőzde is. A nyereség mérlege január végére elkészül: a harmadik negyedév alapján mintegy 3 millió forintot biztos, hogy elérnek. Az idén jobb lesz az áru öszetétele, megfelelőbbnek kell lenniük a készleteknek. Eddig csak a megyei nagykereskedelemtől vásároltak, most pedig az ország bármelyik részéből hozhatnak árut: a partnerekkel maguk tárgyalhatnak, és a felvásárlási árat is maguk állapíthatják meg. — es SZIGETVAR Téli strand Hatvankét Celsius fokos, magas ásványtartalmú hévízre bukkantak a közelmúltban Szigetvárott. A percenként 3200 literrel felszínre bugyogó vizet az ifjú város gyorsan hasznosította: elvezették a Zrínyi vár melletti strandra. Most azon munkálkodnak, hogy minél előbb megindulhasson a téli fürdőzés. // Ott úgy hívtak: Rozika...' Leltári szám a széken Szerény berendezésű irodánkban évek óta nyolc széken ücsörögtünk. A törött lábún én, a nyekergőn az egyik, a harisnyatépő szögesen a másik kolléga. A megmaradt öt széket — önzetlenségünk jelképeit —, amelyek irodánk legjobbjai voltak, az ügyfelek foglalták el. A székek annak rendje és módja szerint bilétázva voltak, az ajtón levő leltári jegyzékben is szám szerint szerepeltek — amely az idők múlásával a legyek sétahelyévé lett. Szóval, a törvényesség betartásával bírtuk a székeket. Tegnap még nem gondoltuk, hogy testünk eme pihentető eszközét kihúzzák alólunk. Tegnap még fesztelenül feszengtünk rajtuk, s nyikorgásukat hallván, eszünkbe sem jutott, hogy a leltározó bizottság már megkezdte az év eleji ellenőrzést. Már akkor remegtünk, amikor beléptek. Kis iroda vagyunk sok székkel — ki tudja? Árgus szemekkel néztek körül a helyiségben, piros golyóstoliból egy lcarika az egyik rovat rubrikájába, kék színű „pipa" a másikba. Úristen, mi lesz ebből? Az utolsó tételnél megállt a ceruza, a bizottság egyik tagja hosszan a szemembe nézett, de a ceruza nem mozdult helyéről. — Itt valami bűzlik — dobogta szívem. — Egy székkel több van! — mondta ki a szentenciát a ceruzás. — Honnan a fölösleg? — suhant keresztül a gondolat mindany- nyiunkban. Különben minden stimmelt, csak az az egy szék! Mert ugyebár az tudvalevő, hogy a többlet is éppen olyan bajt okozhat, mint a hiány. Ezért ül most börtönben az egyik vidéki boltvezető is. A leltárnál négyezer forint többlet mutatkozott, csak a forint, az nem volt sehol. Mennyit mutathat a paragrafus egy fölös székért? Hiába kerestük rajta a számot, fordítottuk oldalra, lefelé, fölfelé, nem találtuk! Itt még csak az a remény sem kecsegtethetett, hogy a legyek... A kolléga ugyan hebegett valamit, hogy talán ö hozta hazulról... A bizottság egyik tagjának azonban ennek hallatára még a szemüveg is lecsúszott az orra hegyére. Mert — mondotta —, tudjuk-e, hogy magántulajdon nem használható hivatalos helyen! A bizottság ugyebár szűkszavú, nem szószátyárkodik. Csak elmegy, ök is elmentek. Hogy mi lesz a fölös szék sorsa? Biztos jegyzőkönyv, tanúk ..., vagy talán csak elviszik, csak úgy egyszerűen? Azóta, ha megcsikordul a szék alattunk, összenézünk, és balsejtelmektől gyötörten várjuk sorsunk beteljesülését. Es a székét! (csat—) Nemrégiben a rendőrség folyosóján, tegnap a bíróság épületében találkoztam vele. Riadít tekintetű. Szakadt, elnyűtt kabát, félretaposott cipő a lábán. Most a városi tanács egészségügyi osztályának ajtaja előtt topog. Kezében agyonhasznált személyi igazolványt győröget. Asszony? Lány? Éveinek számát nehezen lehetne meghatározni. — Kit keres? — kérdezem. Szeme vadul villan. Talán ellenséget sejt bennem. Elfordul. Csak amikor cigarettával kínálom, enyhül meg. — „Ingyenes" igazolvány kellene, mert beteg vagyok — mondja. — SZTK-lapja nincs? — Nincs, mert nem dolgozom. Beteg vagyok. Ma még nem ettem .. Életének egy részét a gyámügyi előadótól tudtam meg. Iszákos, durva szülők gyermeke. Állami gondozásba került. Tizennyolc éves korában, nem sokkal az után, hogy az intézetből kikerült, férjhez ment. Egy leánygyermeke született, majd elváltak. A férj elzavarta, sem a testvérek, sem a szülők nem fogadták be. A kislányt a sógornő gondozza, azzal a feltétellel, hogy sem az anya, sem az apa nem látogathatják. Most 23 éves. Bejelentett lakása, állandó munkahelye nincs. Néha alkalmi munkákat vállal, iszik. Züllött teremtés. A szívével van baj, néha szívrohama van. Egyszer öngyilkosságot kísérelt meg. Ennyit az összegyűlt aktákból. ★ — Miért nem dolgozik? — Mert most beteg vagyok. — És azelőtt? — Hát néha dolgoztam. Egyszer elmentem Öcsödre és egy házaspárnál dolgoztam. Ott is laktam. Répát szedtünk. Amikor befejeztük a munkát, rólam megfeledkeztek, nem adtak pénzt. Biztos azért, mert be voltak rúgva, munka után nagy „murit” csaptak. Visszajöttem. Apámék nem engednek be, mert azt mondják, hogy lopós vagyok. Pedig nem lopnék. Míg jó idő volt, kukoricaszárban aludtam, most hogy hidegek vannak, hol itt, hol ott. Van kunyhó a határban ... meg Csemőbe is kimehetek ott ismerek két öreget, akik beengednek. Nem sír, amit mond, az inkább tárgyilagos. Csak amikor az intézetről mesél érzékenye- dák el a hangja. — Ott jó volt... Ott úgy hívtak: Rozika ... Ha meg itthon megyek valahová, ahol ismernek, csak úgy szólnak, hogy no, mi van már megint. Rozi? Pedig ha jó helyem lenne valahol.. akkor... Ez a sóhaj reményvesztetten hangzik, ő sem hisz benne. Mikor a kislányáról kérdezem, nem felel. Csak megkérdezi Nem tudja, a sógorék örökbe is fogadják? A kislány jó helyen van. Szeretik, gondozzák. De mi lesz az anyjával? (csatári) Ahol kosarat adnak Tóth István felvétele Mindennapi kenyerünk A tápiószelei háziasszonyok naponta friss, forró kenyeret visznek vásárlókosarukban. Ahogy otthon megszegik, a kés megakad egy piciny papírban, amelyen az apró betűk a mindennapra valót gyártó üzem nevét jelzik: III. számú Sütőipari Vállalat, Cegléd. Szinte gyárnak nevezhetném, hiszen — nemcsak területileg nagy — de naponta több száz mázsa pékárut szállít a környék lakosságának. — Merre vannak kirendeltségeik? — kérdeztem Mező Imrét, a vállalat műszaki vezetőjét. — Nagykőrösön, Tápiószelén, Nagykátán, ezek a legnagyobb üzemeink. — Mind régi üzem, bizonyára rájuk fér a korszerűsítés? — Igen, az utóbbi három év alatt több mint 6 millió forint beruházással átalakítotttik egységeinket. Ezek közül talán a legérdekesebb a Tápiószelén — most az ünnepek előtt — üzembe helyezett tésztafeldolgozó gépsor, amely lehetővé teszi a gyors, minőségileg és külsőben is szebb kenyerek elkészítését. — Ahogy ebben a ceglédi üzemben látom, itt is történik felújítási ' ' • — Bővítettük az üzemet és főleg a raktárét. Eddig a frissen kisült kenyereket egymásra raktuk, most mindegyiknek külön helye van, targoncán szállítjuk a kocsikhoz, amelyek az üzletekbe viszik a pékárüt — De ez a munka még nem fejeződött be, hiszen ezekben az elavult üzemekben van még bőven tennivaló. — Merre vezet az út, melyek a jövő évi tervek? — Itt Cegléden két üzemrész összevonására lesz szükség ahhoz, hogy fokozni tudjuk a termelékenységet. Nagykőrösön gőzkemencéket állítunk be, és minden üzemünkben bővíteni kell a raktárakat. — Látom, most is roskadá- sig állnak a polcok kenyerekkel, hatalmas kosarakban a péksütemények. — Körülbelül mennyi kerül ki innen naponta? — Kenyérből 160—170 mázsa, süteményből 60 ezer darab a napi átlag. Az ünnepek előtt, hogy problémamentes legyen az ellátás, ezt 12—14 órás műszakokban száz százalékkal tudtuk növelni, ami annyit jelentett, hogy összesen háromszázötven mázsa pékáru jutott el a vásárlók asztalára. — Szilveszterkor megint hosszú műszakot tartottak? — Most nem. Ez csak egynapos ünnepnek számított, és a napi 170 mázsa is elegendő Volt. H. G. 202 vizsga Az MHS keretében igen népszerűek a gépkocsivezetőképző tanfolyamok. A múlt évben 202-en sajátították el a vezetés tudományát, s köztük nem is kevesen azok az amatőr gépkocsivezetők, akik nem hivatásszerzés miatt — vagy a katonai képzés előtt, a gépkocsizó osztagba való csoportba osztás miatt — tanulták meg a járművezetést és a közlekedés rendszabályait. Februárban ismét kezdődik az idei, első gépkocsivezető tanfolyam a ceglédi MHS-nél. A jelentkezéseket máris elfogadják az irodában. A sorköteles fiatalok közül motoros és gépkocsivezető jogosítvánnyal mintegy 100 főt látnak el évente. Tetőtől talpig műbőrben... Nagyszabású divatbemutatóval egybekötött termékbe- mútatóra készül a győri Pamutszövő- és Műbőrgyár. Január közepén Budapesten, a Gellért Szállóban bemutatja a termékeiből az OKISZ szalonjában készült kosztümöket, ruhákat és felöltőket. A gyár felvonultatja eddig ismert termékein kívül a „grabona” elnevezésű műbőr új fajtáit, valamint a „poliuretán” habbal rétegelt textíliákból készült ruhákat is. A bemutató illusztrálja majd, hogy a divatos nő már tetőtől talpig műbőrbe öltözhet. Hány nyelv van a világon? A nyelvtudomány szerint jelenleg a világon 2796 nyelv és kb. 3000 nyelvjárás van. Ezenkívül úgynevezett, „holt” nyelveket is ismerünk. OAfH.vóií/í írja Fürdő az úttesten December utolsó napján a délelőtti órákban a Köztársaság utca végén, a vasútállomás közelében, ahol az út erősen süllyedt és rongálódott, két kerékpáros haladt gyanútlanul, egy hölgy és egy vasutas. Egyszer csak .nekihajtottak a vízzel megtelt kátyúnak. amelynek az alja jeges volt. A következő pillanatban a két kerékpáros beleesett a vízbe. Néhány perc múlva, amikor a két fürdőző elment, egy másik kerékpáros került a szabadtéri fürdőbe — A három pórul járt kerékpárost alig tíz perc leforgása alatt láttuk fürödni. Nem tudni, hányán jutottak hasonló sorsra ezen a napon. Annyi bizonyos, hogy a termálfürdő forgalma sem lehet sokkal nagyobb, csak gvógyítóbh hatású. Az volna a javaslatunk, hogy kőzúzalékkal vagy salakkal töltsék fel — legalább a végleges útjavításig — az ilyen és ehhez hasonló kátyúkat. Esetleg jelöljék figyelmeztető táblával az ilyen huppanókat. A vasútállomás közelében® Köztársaság utcának ezen s részén a Terményforgalmi Vállalathoz és a raktárakhoz nagy a forgalom. A gépjárművek tovább rongálják az am úgyis rossz utat, s ezzel egyre nagyobb balesetveszély fenyegeti az erre járó kerékpárosokat. II. J. gépkocsivezető
