Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

Betonhíd, útjavítás Tápióbieskei tervek A Tápióbicskei Községi Ta­nács újonnan festett titkári szobájában Zsebe Istvánná titkár meglepődve emeli fel a fejét, amikor megmondom, hogy az 1966-ban, a község­ben elvégzett munkákról és a tanács 1967. évi községfejlesz- tési tervéről akarok írni. — Sajnos, nagyon keveset tudok mondani, azt hiszem, hogy azt nem lesz érdemes megírni. Aktacsomók, tervek kerül­nek elő, amelyekből kiderül, hogy 1966-bain a legnagyobb összeget az új ravatalozó épí­tésére fordították. De milyen munkák folynak jelenleg a községben? — Az egészségház külső ta­tarozása befejezés előtt áll, a a külső Sági úthál pedig egy autóbuszvárót építünk. Ez utóbbihoz az anyagot a tanács biztosítja, a munkát pedig a ■környék lakói társadalmi munkában végzik. Fehér tu­fakőből épül fel a váróhelyi­ség. — A Táptó mente, is foglal­kozott az önkiszolgáló bolt előtti kis gyaloghíd állapotá­val. Az ígéret ellenére az új híd építését még most sem kezdték meg. — A pénzünk megvan rá. •Legkésőbb tavaszra elkészül. — No, és az 1967-es tervek? . — A lakosságtól befolyó község fejlesztés, az állami tá­mogatás, valamint az fmsz- től kapott támogatás együttes 'összege meghaladja a 180 ezer forintot. Mivel 1966-ban a ra­vatalozó miatt nem maradt annyi pénzünk, hogy a járási rendelőintézet építéséhez szükséges összeget befizessük, így 1967-ben kétévi részlettel, tehát 115 ezer forinttal kell hozzájárulni. S így már csak 66 ezer forintunk marad. Eb­ből 5—5 ezer forintot fordí­tunk a sportkör, valamint a tűzoltóság fejlesztésére. A mátrafüredi járási úttörőtábor építéséhez — ahol a mi gye­rekeink is nyaralnak — szin­tén 5 ezer forinttal járulunk hozzá. A maradék 51 ezer forintból az iskola mögött, a Kossuth Lajos utcában levő fahidat akarjuk lecserélni. A nagy forgalomra való tekin­tettel egy betónhidat terve­zünk ide Ezeken kívül az utak javításához is hozzá sze- retaénk fogni, a termelőszö­vetkezettel karöltve. Az erő­gépek ugyanis szinte járha­tatlanná tették útjainkat. Pél­dául lassan járhatatlan lesz a Kossuth Lajos utca és a Pilisi út. Legjobb megoldásnak a homokkal való feltöltés lát­szik. Nagy problémát jelént, hogy amikorra a termelőszö­vetkezet fuvart tudna bizto­sítani, addigra már akkora a sár, hogy lehetetlenség dolgoz­ni. Mire tavasszal kiszárad a talaj, megkezdődnek a mező- gazdasági munkák is, s ak­korra nincs fuvar. Mégis úgy tervezzük, hogy tavaszra az utcák lakóinak segítségével megkezdjük a legfontosabb utak javítását. (pápai) A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1967. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Szentmárfonkáta, Kossuth Tsz Összeszokott a brigád Vetőágy, vetés, pénzjutalom ♦ Idén lehetőleg még jobban Besenyi Sándor, a szent- mártonkátai Kossuth Terme­lőszövetkezet 2. számú bri­gádjának vezetője, általános vélemény szerint, jó brigád- vezető. Állandóan foglal­koztatja munkatársait; s a megérdemelt dicséretet, s ahol szükséges, a megdorgálást kinek-kinek érdemei szerint adja. Igen nagy része van ab­ban, hogy szinte olyan ez a brigád, miht egy család, az összeszokottság jellemzi, s a legtöbb esetben az egységes hangvétel. — Novemberben kétszer is tartóttunk brigádérfekezletet és közösen értékeltük a tagok munkáját. Megállapíthattuk, hogy fáradságot, időt nem kí­mélve becsületesen dolgoztak a szövetkezet földjein, mind a Laczkovics János és Szentlőrhickáta Szentlőrinckátát szorgal­mas emberek lakják. Kerté­szetük, gazdálkodásuk példa a járás községei előtt. A köz­ségben az emberek, a tsz, a tanács és a különböző társa­dalmi szervek mindig segíte­nek egjvnásnak, és el lehet mondani, hogy Szentlőrincká- té<n a szocialista falu egyre jobban kibontakozó képét láthatja az odavetődő idegen. Ennek a községnek megnyug­tató a jelene, biztató a jövője 'és gazdag a múltja. Ezt a Zagyva parti szép tokolja a helységet. 1720-ban 43 ház után adózott a lakos­ság, s ebben az időben, 1727- ben építették a római kato­likus templomot. A XVIII. század derekán kelt cenzus szerint Péterífy János, a Laczkovics család, Sőtér Imre és S'Bajóky csa­lád ismeretesek, mint na­gyobb birtokosok. A XVIII. század második felében — amikor országszer­te bevezették az úrbéri refor­mot — az előbb említett csa­ládok mellett Beniczky Teréz mi problémáit, a feudalizmus minden visszásságát, s nem is maradt passzív szemlélője az eseményeknek. Laczkovícsot végül is kivé­gezték. De az ő és társai áll­hatatos vértanúsága olyan visszhangot keltett, hogy meg- ijedtej5„az őt el vészé j tők. Fél­tek, s jogosan féltek, hogy az áldozatokat a nép mártírok­nak fogja tekinteni. Amikor az amúgy is kegy- vesztett Haller József hely­tartótanácsos közölni merte a nádorral a nép haragját, azonnal nyugdíjazták. Lacz­kovics János és társai holttes­tét titokban hántolták el egy régi katonai temetőben — a mái János kórház közelében — olyannyira titokban, hogy a helyet 120 évig senki sem tudta, hogy hol van. Lőrinckáta ma is őrzi Lacz­kovics János emlékét. Molnár Bertalan vetőágy előkészítésében, a ve­tésben, mind az eszi betakarí­tásban. A szövetkezetben ugyan a cukorrépa ásása ké­sőn kezdődött meg, de mégis sikerült november negyedikére ezt a munkát elvégezni, s a termést rendeltetési helyére szállítani. Az említett dátumra be­vetettük búzával a volt cukorrépaföldet, s az őszi gabonavetést is sikeresen befejeztük — mondja a brigádvezető. — A vetőágy előkészítésé­ben és a vetésben kiemelkedő munkát végzett Bugyi Mihály, Pesti József, Szántai István és Harmat Károly erőgép vezető: mivel nyújtott műszakban tet­ték, volt, hogy tizennégy, sőt, tizennyolc órát is dolgoztak. Bizony, nemegyszer a nappal s az éjszaka is munkában ta­lálta őket. — Brigádunk célkitűzései szépen alakulnak, minden re­ményünk megvan arra, hogy megvalósítsuk elképzelésein­ket. Néhányan közülünk egé­szen kiváló eredményt értek el a tervteljesítés terén, így Pesti József száznegyven, Bu­gyi Mihály százhuszonöt és Ács Ferenc száznegyvenöt szá­zalékra teljesítették 1966. évi tervüket. Jó az üzemanyag­megtakarításunk, a karbantar­tásunk, s az alkatrész felhasz­nálásánál is elégedettek lehe­tünk. Amikor szocialista bri­gádunk megalakult, a szövet­kezet vezetősége megígérte, hogy a tervek túlteljesítése esetén ötezer forint pénzjuta­lomban részesít minket. Ez jelentős ösztönző erő volt a számunkra, de mégis az eredményes munka nyújtja a legjobb érzést. — Remélem — mondja be­fejezésül Besenyi Sándor —, hogy 1967-ben a munkastílus tökéletesítése mellett az egész tagság érdekében még jobb talajmunkákat tudunk végez­ni. (molnár) KIVÁLÓ MUNKÁSÖRÖK Múlt évi fegyelmezett, pél­damutató munkásőrszolgála­táért kiváló parancsnok jel­vényt kapott dr. Balogh Jó­zsef tápiószelei orvos, szá­zadorvos és Kiss József tá- piószentmártoni alegységpa- rancsnok-helyettes. Kiváló munkásőr jelvényt kapott Barta István (Farmos), Molnár László (Tápióbicske), Czerván István (Tápiászent- márton), Karsai István (Pánd), Varga Mátyás (Nagykáta), Né­meth László (Pánd), Szabó II Sándor (Szentlőrinckáta), Kocsis Sándor (Szentlőrinc­káta), Fehér Sándor (Tápió- szele) és Sztellik András (Tá- piószentmárton). A század legjobb raja elne­vezésű vándorzászlót a tápió- szentmártoni alegység kapta. Levelesládánkból: ABC-áruház épül Tápiószelén Végre Tápiószele is kap egy korszerű ABC-áruházat! Már épül, s mi háziasszonyok, kí­váncsian figyeljük naponta, hogyan halad a munka. Remél­jük, ha kész lesz, megszűnik az élelmiszerüzletek zsúfoltsá­ga, amely miatt most a bevá­sárlás sok időnket rabolja el. Az építkezés megindulása óta még nehezebb a helyzet. Először is az önkiszolgáló bolt, mint olyan, megszűnt, a he­lyén épül a modem, korsze­rű áruház. Űj cukrászda is épül Tápiószelén, illetve most alakítják át a Veres-féle há­zat, ahol a tejbolt is volt. Így a Fehér Akác is terjeszkedhet, amire szintén nagy szükség van, ha régi helyét átadja a cukrászda. Ezért kellett a tej­boltnak az eddiginél még sző­kébb helyiségbe költöznie, per­sze csak ideiglenesen. Ugyanis az új áruházban majd helyet kap. Addig pedig meg kell elégednünk a .-szűk helyiség-. gél, amely 6—8 vevővel már tele van. A bolt vezetőjének nem kis erőfeszítésébe kerül, hogy a nagy forgalmat símán lebo­nyolítsa. Higgadt, nyugodt modorával ez sikerül iis neki, s az esetleges idegesen vára­kozó vásárlókat is jó keres­kedő-érzékkel nyugtatja meg. Hasonló a helyzet a régi önkiszolgáló boltban. Ök is egy kicsi, szűk helyiségbe köl­töztek, ők is egyelőre. A ve­zető és az eladó, ketten pró­bálnak eleget tenni a vásár­lóknak. S ez sikerül nekik. Csak bámulni lehet őket, ahogyan a sok vevő között cikáznak. Gyorsak, udvaria­sak és még jókedvűek is. Meg­érdemlik, hogy rövidesen kor­szerű helyiségben, kényelmes munkakörülmények között végezhessék munkájukat. Csak minél előbb elkészül­jön az ABC-áruház! — bijrén — BÍRÓSÁGI HÍREK Megtagadták a kaasaiétrési Hazatérés megtagadása miatt vonta felelősségre a já­rásbíróság dr. Sztudinka Gyu­la volt tápiésági körzeti or­vost és feleségét, valamint Kékesi Ottó Rudolf volt tápió- szentmártoni lelkészt. Mind­hárman látogatás céljából ér­vényes útlevéllel távoztak külföldre, de az útlevél le­A LIBA HALALA községet is a Kata család va­lamelyik ősi sarja alapította. Egy későbbi, a XV. században kelt feljegyzés szerint a Ká­kái és a Galsai családok is osztoztak a birtokon. Egyes források szerint ide tartozott Tálamikor Tamáskáta és Bol- dogkáta is. (Ma Szentmárton- kátához tartoznak.) A XVII. században elpusz­tult a község. Szorgos mun­káskezek 1695-ben megkezdik újjáélesztését, telepítésekkel. Ebben az időben Pest megye alispánja, Sőtér Ferenc bir­hár borral hitelesítettek. Bi­zony, mire Jánosunk az állo­másra ért, már igencsak ró­zsaszínben látta a világot. A vonaton egy éltes asz- szonysággal ült le szembe, csendesen dúdolgatva, hogy „Libuskám, ne menj a vetés­be!” A libuskát elandalította az altató dúdolás és behúzta a nyakát a piros konyharuha alá. Nyílt a kupé ajtaja. Barát­ságosan kellemes hang kérte a menetjegyeket. S a kalauz már továbblépett, amikor a li- buska kidugta a fejét és egy hatalmas gágogással „bejelen­tette”, hogy ő is ott van. A kalauz rögtön visszafordult és jóságosán nézett Jánosunkra. — Drága uram —, mondot­ta —, a vonaton nem szabad élő libát szállítani! Most mi lesz? — kérdezte Jánosunk borízű hangon. — Hát bizony ezért fizetni kell, mégpedig az expressz árudíj kétszeresét, és azonkívül öt­ver. forint bírságot. — Huuujj! Drága kalauz uram, akkor in­kább szélnek eresztem! — Hát azt ne tegye — hanem idefigyeljen! Ha nem jön el­lenőr, akkor én nem büntetem meg, vigye a libát haza a csa­ládnak, biztosan örülnek majd neki a gyerekek. — Igen... igen — dönnyög- te hamiskásan Jánosunk — a gyerekek nagyon örülnének. Két perc múlva berobbant a kalauz. — Uram! Ellenőr szállt a vonatra, a mögöttünk § levő második kocsiban van. Más nincs hátra, fizetni kell!*: Kivörösödött Jánosunk az | izgalomtól, majd mámorosán is hirtelen észbekapva meg-§ kérdezte a kalauzt: — Kalauz\ uram, és ha elvágom a liba J nyakát, akkor is kell fizetni? ^ — Akkor nem — mondta a ^ kalauz —, mert döglött liba se !j nem lármázik, se nem piszkít. Ügy szabad szállítani. % — Hát akkor elvágom a ^ nyakát — határozta el magát ^ 'nősünk. Megkérte az éltes jí asszonyságot, hogy legyen a !j segítségére. Elővette a böllér- ^ késnek is beillő bicskáját, ^ amely borotvaélesre volt fen- ^ ve, kibogozta a piroskockás ^ konyharuhát és kiemelte a li- ^ bát. Az éltes asszonyság meg ^ lehúzta a robogó vonat abla-^ kát. Jánosunk az ablakhoz lé- > pett a libával, még egy kicsit < gügyörészett neki, majd nya-1 kánál fogva kinyújtotta az ab- $ lakon a bal kezével, és jobb kezében megvillantotta a $ bicskát — és nyissz! Egy met- ^ széssel elvágta a liba nyakát. ^ A liba teste kiesett az abla- ^ kon. Jánosunk meg a nyaka- ■: val a kezében robogott a fő- ‘ város felé. Bambán nézte ke- j zében a liba nyakát. — Ka- ? lauz vr — nyögte fájdalmasan ; — ezért mennyit kell fizetni? Kaposi István < járta után nem tértek visz- sza az országba, és félreérthe­tetlenül kifejezésre juttatták, hogy nem is kívánnak visz- szatérni. A járásbíróság az orvost másfél évi, feleségét és a lel­készt egy-egy évi szabadság- vesztésre ítélte, távollétük­ben. Notórius becsüietsértő Varga István és felesége tűr­hetetlen módon viselkedtek szomszédjaikkal szemben. Fe­nyegették őket és aljas, trá­gár kifejezéseket használtak. A járásbíróság 6 rendbeli feltű­nő módon elkövetett becsü­letsértés bűntette miatt vonta felelősségre a házaspárt, és két-két hónapi börtönbünte­tésre ítélte őket. Vargáná hasonló bűncselek­mény miatt már volt bün­tetve felfüggesztett •szabad­ságvesztésre, s miután ezen újabb cselekményét a próba­idő alatt követte el, az előző, 2 hónapi börtönbüntetést is le kell most ülnie. Varga István büntetését próbaidőre felfüggesztette a járásbíróság. — m — MOZIMŰSOR Tápiószele ma: szünnap, pén­tektől vasárnapig: Vanina Va- nini. Tápiószenimártou ma: Nyo­moz a vőlegény, szombaton: És akkor a pasas. Tápiógyörgye szombaton: Riói kaland. Szent- mártonkáta ma: Halál a cukor­szigeten, szombaton: A párizsi Notre Dame. Tápiószecső ma: A szisztéma, szombaton: És akkor a pasas. Szentlőrinckáta ma: Békében élni, szombaton: Titok. Pánd szombaton: Cicababák, if­júsági előadás: Híd. Tápióbics­ke ma: Az államügyészé a szó, szombaton: A jégbalett csillaga. Tápióság ma: Ketten haltak meg, szombaton: Az aranycsempész. Tápiőszőilős ma: Kék rapszódia, szombaton: A mi házunk. Far­mos ma: Királylány a felesé­gem. szombaton: A különleges osztály. Kő Ica ma: A színész szombaton: A vonat. Az ünnepek előtt Jánosunk gondolt egy nagyot és elhatá­rozta, hogy meglátogatja ré­gén nem látott rokonait Szent- mártonban. Már előre élvezte a rokon­ság nagy meglepetését, hogy az agglegény; rokon váratla­nul betoppan. Volt is nagy ováció Jáno­sunk láttán. Jánosunk nagyon sokat me­sélt, evett és ivott, bevezette a rokonokat a munkásszálloda szép és rejtelmes életébe, a hatalmas építkezések titkaiba. Hiába faggatták a rokonok a nősülésről, arról hallani sem akart, mivel úgy megtanult főzni, hogy azt egyetlen nő sem tudná utánacsinálni. Teltek-múltak az örömteli napok, míg végre eljött a bú­csúzás órája. A rokonok ala­posan megrakták Jánosunk bőröndjét ízes hazai falatok­kal. Rebeka nénje is megje­lent egy lekötött karkosárral. Huncut mosollyal nyújtotta át Jánosunknak azzal, hogy en­nek a segítségével bizonyítsa be munkatársainak főzési tu­dományát. Jánosunk csak megkukucskálta, hogy mit rejt a kosár feneke. No, lám, egy valóságos, élő liba! Megörült ennek Jáno­sunk és ínycsiklandozó elő­adásba kezdett, hogy miként lesz a liba elkészítve és a kö­zösség asztalán feltálalva. Minden búcsúcsókot egy po­nevével is találkozunk, a ki­halt. Péterffy család örökébe pedig a Bedekovich család lé­pett. A lőrinckátai Laczkovics család egyik leszármazottja, Laczkovics János, tagja volt a Martinovics Ignác által veze­tett titkos, Habsburg-ellenes társaságnak. A reakció erősö­dése ellenére is kitartott esz­méi, a haladás eszméi mellett. Laczkovics — a magyar köztársasági mozgalom egyik korai, jelentős képviselője — látta korának égető társadal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents