Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
Utcakeresztelő A városi tanács igazgatási osztálya az ősszel javaslatot tett a Cifrakerti Állami Gazdaság területén épülő új utca elnevezésére. A tárgyalás során megállapították, hogy az eddig javasolt nevek közül a legmegfelelőbb a Cifrakerti utca elnevezés lenne, mivel a környékbeliek az új települést ezen a néven ismerik. A Csengeriszélen, az Akasz- fószél legelőből kihasított területen Jcét utca épült. Az itt lakók egyöntetű kérése az, hogy az egyiket Lugas utcának, a másikat pedig Balassi Bálint utcának nevezzék el. Az új házsorok elnevezése azért vált szükségessé, mert a házszámok híján a posta alig tudja kézbesíteni a küldeményeket, és a tüzelőszállítás sem biztosított, hisz az utcanév és a házszámok híján nehéz megtalálni a címzetteket. A bolond lány Cegléden vendégszerepei Szombaton este a szolnoki Szigligeti Színház társulata. A Kossuth Művelődési Házban Marcel Achard: A bolond lány című színművét adják elő, Laczó Mihály rendezésében. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Vágják a jeget A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEfíufeP VÁROS XI. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM 1967. JANUAR 4., SZERDA 56 összeíró biztos tegnap munkához látott Megkezdődött a választások előkészítése Az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlési képviselőik és a tanácstagok megválasztását 1967. március 19-re tűzte ki. Az országgyűlési választókerületek székhelyét, számát és területét már meghatározta az Elnöki Tanács. A választásokról először január másodikán, a megjelent Magyar Közlönyben és a figyelemkeltő falragaszokról értesülhetett az ország valamennyi választó polgára. Január 23-án az ország megyéiben, járásaiban, járási jogú városaiban — BEJARAT: A KIRAKATON ÁT Zárt ajtóval kezdte az évet a ceglédifmsz-áruház A ceglédi földművesszövet- fcezeti áruházban az elmúlt év utolsó heteinek hatalmas forgalma után zárt ajtókkal kezdődött az új esztendő. Csupán a bolt dolgozói sietnek be reggelenként az oldalbejáraton, s a pultokon és raktárakban nagy kupacokban, feltornyosulva sorakoznak a különböző árufélék. — Megkezdtük a szokásos évi leltározást — mondotta az áruház igazgatója, Haffner Vladimir. — Reméljük, hogy a jövő hét elején már minden részlegünk ismét árusíthat, addig befejezzük ezt a munkát Rövidesen újabb változások jelentkeznek az üzlet életében. Még az elmúlt szeptemberében nekifogtak az átalakításnak, bővítésnek. Elsőként az udvari raktárát bontották le. Helyén már alapozzák az új üzletszárnyat. Ennek földszinti részén kapnak helyet a műszaki áruk, illatszerfélék, üveg- és játékáruk s — a tervek szerint — a vásárlók fel- üdítésére is gondolnak — presszórészleg kialakításával. A Bács megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében történő munkák eredményeként nemcsak az eladótér növek- • szik, hanem új lépcsőház is épül. A játékbolt melletti szélső kirakat helyén készítik el az áruház dolgozói számára az utcai feljárót az emeletre. A vásárlók továbbra is a meglevő belső' lépcsőt"'használják, ha — az ugyancsak átalakuló — cipöosztályrá ' látogatnak. A mintegy 6,5 millió forintnyi felújítás során a bolt elavult berendezését is korszerűre cserélik. Az építőipar az év végére ígéri az épület átadását. Addig azonban szükségessé válik az egyes részlegek ideiglenes kitelepítése. A raktárgondot már megoldották. A város különböző pontjain vettek bérbe nyolc raktárhelyiséget a lebontott helyett. Rövidesen költözik a cipőosztály is. Ideiglenes helyéül a Kossuth Ferenc utcai földművesszövetkezeti zöldség-gyü- mölcsboltot jelölték ki. Valószínű, hogy az üveg és játékosztályt is kihelyezik az építkezés időszakára. Az elmúlt év második felében kezdődő munkálatok nem okoztak kiesést az áruház forgalmában. Az 52,7 millió forintos éves tervet 56,5 millió forintra teljesítették. A jó áruellátás eredményeként mintegy 4 millió forinttal teljesítették túl bevételi tervüket Jókívánság Cseng a telefon, felveszem. A vonal túlsó végén megilletődött hang. Alig érteni Belehallózom a telefonkagylóba: — Halló! Tessék! Visszáhállózik. Én is. Így felelge- tünk már vagy húsz másodperce. Ráérek, tetszik a dolog. Vajon ki örvend, köhögéstől rekedt, mutáló hangomnak? Megunom végül is. Játsszunk valami mást! Még egyszer elsuttogom a hallót, aztán fel- mordulok: — Az ördög m gye el a szórakozó- tnániás telefonálás kedvét! A hallók hirtelen megszűnnek. Siránkozó, öreges hang szólal: — Bocsánatot kérek a telefonos zavarásért. Beteg vagyok, nem tudok személyesen oda menni, hogy a kezét megrázva boldog új évet kívánjak magának! Ez már igen — kezd az öröm sziporkázni a szívemben. Hát ezért volt ilyen megilletődött! Ezért ötölt-hatolt: mert nem tudta, illik-e ismeretlenül ilyet kívánni. Szegény, biztos nagyon beteg lehet, hogy n zm tud ide jönni. És milyen kedves tőle, hogy egyáltalán ide akart jönni! De nem volt idő eszmefuttatásra, mert a hang folytatta a jókívánságokat: — ... boldog új évet kívánjak magának, és isten áldását kérjem lelkes, lelkiismeretes munkájára az új esztendőben, és — — Micsodát?! — nyikkanok fel meglepetten. — Kinek az áldását? Ű is meghökken. Sértődött. Már hallózik is. — Halló, kivel beszélek? — Miii?! Nem a plébánia? Hogy az a... pardon. És lecsapta a kagylót. (eszes) így Cegléden is — megalakulnak a választási elnökségek. Tagjait a Hazafias Népfront ceglédi bizottsága jelöli ki. Feladatuk többek között o választás törvényessége felett való őrködés a választókerületekben, a jelöltek nevének megismertetése, az összesített választási eredmények megállapítása. Január 23-ig megválasztják a választókerületi bizottságok tagjait is. Cegléden 80 választókerületet alakítottak. A választás napján a szavá- zatszedés lebonyolításáról a szavazatszedő bizottság tagjai gondoskodnak. Az országgyűlési képviselő- jelöltekre és a tanácstagjelöltekre a választópolgárok gyűléseken tesznek majd javaslatokat. Azok számára, akik a választásra jogosultak, a kormányrendelet alapján névjegyzéket állítanak össze. A rendelet meghatározza azt is, hogy milyen okok zárják ki a szavazati jogot, a kiskorúságon kívül. A választók névjegyzéke összeállítása céljából összeíró lapokat bocsátottak ki. Cegléden január 2-án délelőtt oktatták ki feladataikról a város összeíró biztosait — szám szerint 56 embert —, átadták a munkájukhoz szükséges anyagot. Tegnap már munkához is láttak a szavazó biztosak a városban. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános _ választását megelőző munkában igen sok társadalmi munkás it részt vesz. A jelölőgyűlések szervezése az egyik feladatuk. Hogy ezt pontosan, megfelelően megoldhassák, a lakosságnak is segítenie kell őket. Az összeírások előkészítése, az összeíró biztosok segítése egyik fontos teendőjük. Ebben a társadalmi munkában Cegléden csaknem 2,5 ezren vesznek részt. A választások előkészítése a városban közel egy hónapja folyik. (—es) Tóth István felvétele Hét óra. A piactér már benépesült. Az őstermelők és a kofák a portékáik mögött topognak. Vevő még csak elvétve akad. Az árak azonban már kialakultak. Az italbolt ablaka előtt népes társaság koccintgat. Férfiak és három nő, akik férfias lendülettel hajtják fel a féldecit. A baromfipiac soraiban annak ellenére, hogy vásárló nemigen van, a csirkék, tyú- kcük ára igen borsos. 130—140 forintért már megvehető a két-két és fél kilós tyúk, a csirke ára 90—100 forint páronként. A tojás ára — úgy látszik, az ünnepi árak „el- szégyellték” magukat — 1,80— 2 forint. Tsz-csirke sehol. Tojás a Vörös Csillag Tsz bódéjában található, az ártábla azonban meghökkentő, mert 2,50 forint darabja. Az alma ára is tartja magát, annak ellenére, hogy az idei bő termés reményében — olcsóbbnak gondoltuk. A közepes nagyságú jonatán 4—5, a nagyobbacska már 9 —10 forint. Az úgynevezett vegyes áruk soraiban a savanyú uborkától a szilvalekvárig minden kapható. Akik ünnepre csak nehezen, vagy sehogy sem tudták a mákot beszerezni — azok bosszantására, most nagy a kínálat. Igaz, hogy literenként 35 forintért — de van. És van a tsz-bódék pultjain is, kilónként 45 forintért. A téli csemegének számítóv sülttök — csemegéhez illő árral — 3—4 forintért kínálgatja magát, darabonként. A torma kilója 20 forint. Aki szereti a sonkához, virslihez, az bizony megveszi, mert a „könnyeztető” csemegét egyelőre még csak a bácsikánál szerezheti be. A „piackutatás” befejeztével most már nem csodálkozunk azon, ha a háziasszonyok megjegyzéseire gondolunk: — A pesti piac sem drágább! (csat-) .Ivényegészségiigyi zárlat okozta a narancsellátás zökkenőit Mikulás előtt az országban sehol nem volt narancs és karácsonyra is jobbára csak a fővárosban lehetett kapni. A déliigyümölcs-importáló nagykereskedelmi vállalat illetékesei közölték, hogy az idei télre 3600 tonna narancsot vásárolt a külkereskedelem, kereken 800 tonnával többet a tavalyinál. Az első szállítmány — az EAK-ból vásárolt 1000 tonnának körülbelül fele — december első napjaiban meg is érkezett. Azonban a növényegészségügyi zárszolgálat kötelező vizsgálatai alapján — 21 napi úgynevezett hűtéses kezelésre vitték. így a vidéki kiskereskedelem csupán 300 tonnányi közben beérkezett olasz narancsot kapott. Az Országos Növényvédelmi Szolgálat zárszolgálati osztályán elmondották, hogy a szigorú növényegészségügyi zárlat népgazdasági érdekből feltétlenül szükséges volt. A december eleji narancs- szállítmányokban megtalálták a caraphilus hemipterus nevű rovart, a legutóbbi szállítmányban pedig a narancslégy lárváit is megtalálták. Ennek terjedési veszélyére jellemző, hogy az utóbbi években mái Ausztriában, Bécs környékén is észlelték. A tapasztalatok szerint a mediterrán éghajlat alatt honos rovar jól akkli- matizálódik. Ha behurcolják hazánkba és elszaporodik, súlyos károkat okozhat elsősorban őszibarackosaink termésében. Vesekő és ivóvíz A pécsi orvoskutatók összefüggéseket találtak a vesekő gyakorisága és az ivóvíz minősége között. Vizsgálataikból azt a következtetést vonták le, hogy a víz magas kalciumtartalma indíthatja meg a kőképződést. A kísérletek még korántsem zárultak le, a kutatóknak előreláthatólag hosszabb időre lesz szükségük ahhoz, hogy végleges következtetésekre juthassanak. Jászai Marit nem ismerték fel Az autózás krónikájából Vége van az ünnepeknek. Kivendégeskedtük f magunkat. Ettünk, ittunk eleget. Az ünneplő összejövetelek jó hangulatban, kedves beszélgetésekben folytak. Csendes megfigyelésem az volt, hogy a családi együttléteken a beszélgetés főként két téma körül zajlott. Az egyik a fűtés. Ki milyen kályhával fűti lakását. Régi rendszerű, hagyományos kályhával történik-e a fűtés, sokat kell-e salakozni, szenet behordani, hogy megy a begyújtás stb. Olaj, villany, gáz, vagy központi fűtés lenne-e a jobb, mert X-éknek már maszek készítésű olajkályhájuk van. Gyönyörű. Y. a központi fűtést dicséri. A másik téma az autó. Örök téma. Kifogyhatatlan forrása az élménybeszámolóknak. Karácsony előtt vizsgázott városunkban egy tanfolyam hallgatósága autóvezetésből. A KPM szolnoki tanintézete rendezte az oktatást is. S ilyen még nem fordult elő városunk történetében, nem bukott meg senki a 40 részvevőből. Egyébként 1966-ban ez volt a harmadik „úrvezető” tanfolyam, s mellette folyt a hivatásos kiképzés is és az MHS is rendezett vezetőképző tanfolyamokat. Ki kapott az utóbbi időben új személygépkocsit? Melyik a szebb, melyik a jobb? Az új Wartburg-e, vagy a Renault, vagy a Zastava, vagy a 850-es Fiat? Az autós szaklap az utóbbi időben az érvényes kocsiátvételi sorszámokat már nem közli, mert karácsony előtti hetekben a Merkur ezrével küldte szét a különféle módosításokra lehetőséget adó körleveleket, és a válaszoktól függően óráról órára másként alakulnak a sorszámok is a Merkur kirakatában. 1965. december 31-én 326 magán személygépkocsi volt a ceglédiek tulajdonában. Az 1966. évi adatot még nem ismerjük, de a növekedés bizonyára igen lényeges lesz. A családi összejövetel hangulatát egy kis Ki mit tud?- dal fűszereztük. Ki tudja megmondani, hogy Cegléden mikor láttak először autót? Találgatás, évszámok serege röppent hirtelen a levegőbe. Barátunk kis cédulát húzott elő a zsebéből (ilyenekre jegyzi fel adatai végtelen sorát) s a következőket olvasta: „1903. április 3-án délelőtt egy autómobil nyargalt át városunkban, melyet egy férfi és egy nő kormányzott. Szolnok felől jöttek, Kőrös felé mentek.” A nyomtatásban is megjelent dokumentum szerint az ördöngős masinának sok bá- mulója akadt s a bámulok között nem egy volt, aki szentül hitte, hogy a lovak belül — a gépben vannak. Lehetséges, hogy nem ez az autó járt elsőnek városunkban, de erről írt először az egykori helyi lap. így hát ezt az adatot forrás értékűnek tekinthetjük. De van másik adat is. 1904. április 20-án országos vasutas- sztrájk kezdődött. A vasúti forgalom az egész országban leállt. Április 21-én három automobil is átrobogott városunkon. Ezek közül egy Budapestről jött s a Wodiáner hírlapkiadó Vállalat újságait hozta. A vállalat napi 70 forintot fizetett a használatáért. Április 22-én, pénteken délelőtt 10 órakor Szegedről automobillal Ceglédre érkezett s csaknem egy órát, pihent a Gombos Károly féle ház előtt Jászai Mari, a híres színésznő, aki a vasutassztrájk miatt volt kénytelen Szegedről Pestre autóval utazni, mert este Pesten volt fellépése. Az automobilt pillanatok alatt nagy tömeg vette körül. Bámulták, csodálták a ceglédiek a különös járművet, amellyel, mint Jászai Mari elmondta nekik — pár óra leforgása alatt a fővárosba érkezik. Hej, micsoda utazás lehetett! Hiszen akkor még a Pesti út csak sóderrel volt javítgatva. (Egyébként a ceglédiek nem tudták, hogy a nagy tragikával, az akkori idők legnagyobb színésznőjével beszélgetnek, mert sem őt, sem társait nem ismerték fel.) De ennek ellenére a magától elinduló autót zajosan megéljenezték. Íme az autózás hőskorának egy kis epizódja Cegléden. Szomorú István
