Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-04 / 3. szám

*Krf£íriap 1967. JANUÁR 4., SZERDA A Hold sem gömbalakú Újabb meglepő megállapításra ju­tott a Hold-kuta­tás: a Hold sem tökéletesen göm­bölyű. Ezt a következ­tetést — amint ifj. Bartha Lajos, az Uránia Csillag- vizsgáló munka­társa elmondta — a Hold körül keringő mestersé­ges holdak pályá­jának alakulásá­ból vonták le. A Hold alakját ugyanis a Főidről pontos, műszeres mérésekkel meg­határozni gyakor­latilag lehetetlen. A „szputnyik-kor- szak” előtt tehát csak annyit lehe­tett több-kevesebb joggal feltételezni, hogy a Föld von­zóerejének hatásá­ra esetleg a Hold felénk forduló ré­sze némileg ki­domborodik. A Luna 10-et, továbbá az Orbi­ter 1-et és 2-t azonban „pórázon tartja” egyrészt a Hold vonzása, másrészt a Hold tömegelosztása. így tehát az álta­luk leírt pályából vissza lehet követ­keztetni erre a két tényezőre. Ily mó­don számították ki, hogy a Hold nem gömb, hanem durva hasonlattal élve, nagyjából körte alakú. Déli sarka némileg be­lapul, az északi pólus viszont kis­sé kicsúcsosodik. Az eltérés a sza­bályos gömb alak­tól nem nagy, a két sarkon mind­össze 400—400 méter. Ebből a „Lu- noid” alakból azonban további következtetések vonhatók le a Hold szerkezetére. A Luna 10. révén szerzett új isme­retek ugyanis egy­felől arra a felté­telezésre jogosíta­nak, hogy a Hold külső rétegeiben az anyag nagyjá­ból egyenletesen oszlik el, másfe­lől azt bizonyít­ják, hogy szó sincs a Föld felé néző kidomborodásrói. Ez arra mutat, hogy belsejében az anyagtömegek eloszlása nem egyenletes. Mindennapi kenyerünk Idegenforgalmi tervek a Hortobágyon A múlt évben majdnem harmincezren látogatták a hortobágyi lovasrlapokat, s miután a lovasmutatványok nézőtere alkalmatlan nagyobb közönség kényelmes elhelye­zésére, 18 000 személyes kör- lel^nt terveztek. A lelátó több év alatt épül­ne meg. Alatta üzlethelyisé­geket alakítanának ki. A csárdaépület előtt tovább parkosítanak és felállítják a puszta első szobrát, Somogyi Árpád hortobágyi pásztorfiú című életnagyságú alkotását, alumínium ötvözetből. Meg­rendezik a hortobágyi hídi- vásárt, a víziszínpadon a népi együttesek találkozóját, vala­Kellemes este A hátsó ülésen hárman szorongunk. Mészöly arról mesél: az ellenfelek mi­lyen cselesen nyomják meg fejelés közben — olykor. Engem viszont állandóan nyom az ajtókilincs. Ha volna hely, kitapogatnám, megvan-e még a jobbve­sém. Úgy látszik, a fényképe­zőgépem a csomagtartóban befagyott. Nem forog, csak szakad a film. Nem tudom megörökíteni az élménybe­számoló emlékezetes pilla­natait. Komámasszony, hol az olló — sikerül egy vá­gószerszámot találni, s ki­operálni a beteg ORWO-t. A vacsora sertéspörkölt. A pincérek -ügy buzgó sportrajongók. Egyikük ke­zében lesre csúszik a tá­nyér, a kabátomra és nad­rágomra a zsíros lé. Mi­közben az ollót kerestük, a szekrényben benzines üveget láttunk. Micsoda szerencse! S a folt helyén újabb folt marad. De ez világosabb. No nem a régi­nél, hanem a szövet többi részénél. Visszafelé a motor is be­fagy. Kurblizni kell. így sem megy. Megtoljuk a kocsit, amely hirtelen ne­kiiramodik. Amikor felke­lek, azzal vigasztalom ma­gam, a sarat könnyebb a kabátból eltávolítani, mint a zsírfoltot. A pesti bérházban már csak egy ablak világos. A mienk. Vihart szimatolok. — Nemsokára reggel, most kell hazajönni, te lump fráter! — szid a fe­leségem. — Ó, fiam, úgy aggód­tam érted — sóhajt ki a szobából anyám. — Dolgozni voltam, nem szórakozni — vágok vissza dacosan, s még fél óráig szállnak az érvek, ellenér­vek. Reggel fáradtan, álmo­san kezdem írni a riportot Mészöly Kálmán zsámboki élménybeszámolójáról. Kellemes este volt... — reitter — mint a népművészeti eseményeit. hetek A tápiószelei háziasszonyok naponta friss, forró kenyeret visznek vásárlókosarukban. Ahogy otthon megszelik, a kés megakad egy piciny papírban, amelyen az apró betűk a min­dennapra valót gyártó üzem nevét jelzik: III. számú Sütőipari Válla­lat. Cegléd. Szinte gyárnak nevezhet­ném, hiszen — nemcsak terü­letileg nagy — de naponta több száz mázsa pékárut szállít a környék lakosságá­nak. — Merre vannak kirendelt­ségeik? — kérdeztem Mező Imrét, a vállalat műszaki ve­zetőjét. — Nagykőrösön, Tápiósze- lén, Nagykátán, ezek a leg­nagyobb üzemeink. — Mind régi üzem, bizo­nyára rájuk fér a korszerű­sítés? — Igen, az utóbbi három év alatt több mint 6 millió fo­rint beruházással átalakítot­tuk egységeinket. Ezek közül talán a legérdekesebb a Tápió- szelén — most az ünnepek előtt — üzembe helyezett tész­tafeldolgozó gépsor, amély le­hetővé teszi a gyors, minőségi­leg jobb és külsőben is szebb kenyerek elkészítését. — Ahogy ebben a ceglédi üzemben látom, itt is törté­nik felújítás? — Bővítettük az üzemet és főleg a raktárát. Eddig a frissen kisült kenyereket egy­másra raktuk, most mind­egyiknek külön helye van, tar­goncán szállítjuk a kocsikhoz, amelyek az üzletekbe viszik a pékárut. — De ez a munka még nem fejeződött be, hiszen ezekben az elavult üzemekben van még bőven tennivaló. — Merre vezet az út, me­lyek a jövő évi tervek? — Itt Cegléden két üzem­rész összevonására lesz szük­ség althoz, hogy fokozni tud­juk a termelékenységet. Nagy­kőrösön gőzkemencéket állí­tunk be, és minden üzemünk­ben bővíteni kell a raktárakat. — Látom, most is roskadá- sig állnak a polcok kenyerek­kel, hatalmas kosarakban a péksütemények. — Körülbelül mennyi kerül ki innen naponta? — Kenyérből 160—170 má­zsa, süteményből 60 ezer da­rab a napi átlag. Az ünnepek előtt, hogy problémamentes legyen az ellátás, ezt 12—14 órás műszakokban száz száza­lékkal tudtuk növelni, ami annyit jelentett, hogy összesen háromszázötven mázsa pékáru jutott el a vásárlók asztalára. — A nagy szilveszteri ké­szülődésben bizonyára a gyár dolgozói is kivették részüket. — Megint hosszú műszakot tartottak? — Most nem. Ez csak egynapos ünnepnek számított,, és a napi 170 mázsa is ele­gendő volt. Hlaváts Gabriella itt a „Daily News-Neucste Nachrichten“ Eggyel több lapot vásárol­hattak kedden reggel a vevők az újságárusoknál, megjelent az új olvasnivaló: a „Daily News — Neueste Nachrich­ten.” Első számmal jelentke­zett az angol és német nyel­vű „vendégszolgáló” újság. Ezután minden reggel friss sajtóhírekben lapozhatnak a hazánkban időző külföldiek és a nyelvtudók vagy tanulók. Derkovits-ösztöndíjra Három évi időtartamra szóló Derkovits Gyula ösztöndíjra hir­det pályázatot a Művelődésügyi Minisztérium s a Magyar Képző­művészek Szövetsége. A 35. életévüket még be nem töltött, főiskolai végzettségű képzőművészek pályázhatnak. Kivételes esetben a bizottság el­tekinthet a főiskolai diplomától. Kevesebb hatósági bizonyítvány Eddig az oktatása intézmé­nyekben a felvételhez megköve­telték a vagyoni bizonyítványt, további igazolást az eltartot­tak számáról, valamint nem­leges igazolást a nappali ta­gozatra jelentkezők munka- viszonyban állásáról. Mind­ezek a hatásági bizonyítvá­nyok a jövőben szükségtele­nek. A művelődésügyi mi­niszter úgy rendelkezett, hogy az említett hatósági bizonyít­ványokra a kérelem elbírálá­sához nincs szükség. Az esti tagozatra történő felvételi kérelmekhez a tanácsi szak­igazgatási szervekkel sem kell igazoltatni a munkaviszony fennállását. A felsőfokú oktatási intéz­ményekbe felvett hallgatóik állami támogatásának meg­állapításához és tandíj beso­rolásánál megszüntetik azt a követelményt, hogy a község (város, kerület) tanácsi szerve külön igazolja, ha az egyik el­tartó nem áll munkaviszony­ban, ehelyett csupán az szük­séges, hogy az eltartottak szá­mára vonatkozó adatot hitele­sítse. Kimondja a rendelkezés azt is, hogy az óvodai, napközi otthoni térítési díjak megál­lapítására az eltartott gyerme­keket illetően, minden adatot a munkáltató igazol. „Úttörők a biztonságos otthonért' A MONA USA TOLVAJA SZÍNES olasz—francia film — Akinek nincs csengője a biciklijén, az fütyürésszen a saroknál — javasolja egy vecsési kisleány az „Úttörők a biztonságos otthonért” pá­lyázat keretében. A Vöröskereszt megyei el­nöksége asztalait teljesen be­borítják a kékbe kötött isko­pezőgépet — Burján Ist­ván monori, a karórákat pedig Benke Erzsébet szi- gctszentmiklósi és ízeli Veronika abonyi tanulók nyerték. A többiek töltőtollat, golyós­tollat, tolltartót, színes készle­teket és könyveket kaptak. Ismét egy krimi, amely a Louvre-ban játszódik, akár legutóbb Belphegor képtelen története. Ezúttal azenban nem fantom kísért a szá­mokban ki sem fejezhető értékeket rejtő múzeumban, hanem annak legbecsesebb kincsét, a Mona Lisa-t lop­ják ki, szinte az őr szeme láttára. Azt hiszem, ez leg­alább olyan képtelenség, mint Belphegor legendája. Persze, filmen minden le­hetséges. A film szórakoz­tatni akar, s néha annál nagyobb a siker, minél kép­telenebb a története. A tolvaj ezúttal nem aljas gengsztervezér, hanem egy if­jú márki, a szépfiú Vincent, aki mint restaurátor-segéd jut közel Leonardo da Vinci csodálatos képéhez, sőt, az ő feladata lesz, hogy ■ bizton­sági keretet készítsen, a Mo­na Lisa számára. Aztán le­ül sakkozni a múzeum őré­vel, s amíg az egy bonyo­lult lépésen gondolkozik, ál­öltözetben elrabolja a Louv- re-ból a féltve őrzött ké­pet. Hogy tőle is ellopják közben? Filmen ugyebár ez így izgalmasabb. S még in­kább az, ha egy csinos lányt is beleírnak a törté­Marina Vlady a film egyik izgalmas jelenetében. lai füzstek. Tele táskával hordta a postás heteken át a ^-rsssssss/sssssssfsfsssssss/ss/sssss/s/-sssssf/sssssssssssssss/ssss/sss/sssssss/sssssssssssssrssssssssss//s/ssssssssssssssssssss/s/s///ss^ netbe, aki pályaműveket, amelyet az ál- k talános iskolások küldtek. A s feltételek szerint egy héten keresztül nap- ^ lót kellett vezetniük a iá- § ezúttal nem más, Társbérlet a kriptában A díszesebb sírem- persze még tott baleseli forrásokról — főleg az otthoniakról — § lékeket és megírni, hogy mit tettek § életükben elkészítte- elhárításáért. ^ tik a megrendelők, il­A gyerekek nagy többsége ^ letve a leendői lakók, ízesen írja le, mit tapasztalt. ^ és ez érthető; látni Az egyik váci családban ren- $ akarják a saját két geteg baj lehet szegény szemükkel, ha már nagymamával. Úgy látszik, ő § annyi sok pénzt kifi- a főügyetlenke. Még a papa- ^ zetrte^. nem gáj is megdöglött miatta, ^ lepődött meg_ Barna mert rosszul zárta el a cse- ^ Imre építőmester, répkályhát és széngázos lett amikor B. Nagy Ist- a szeba. § ván és Szőke András Egy budakeszi kislány vl-1 beállítottak hozzá. szont önkritikus. $ Ö/c ketten, annak el­— Én voltam az oka, hogy | lenére, hogy tőszom- szegény nagymama elesett. í szédok, csudajó> ba- Felmostam a konyhát és el- ^ rátságban élnek. csúszott rajta. Egy sziget- $ Ezért határoztak úgy : szentmiklósi,pályázó valóságos $ éltük végeztével is hősnek írta le magát. Nagy- együtt pihennek fiúk verekedtek az utcán, i majd. Menjenek át a félt tőlük, de mégis szóra 1 kocsmába. megbe­emelte a hangját' dön pedig a felnőtteket meg az iskolásgyermek: — Itt nálunk mindenki sorompó alatt bújkál. Ilyen példát adnak ne­künk. Nem volt könnyű dolga KISZ, a megyei tanács, „szóra ^ kocsmába, megbe- Feísőgö- $ szélni a részleteket. cet rója ^ — Lőre ez! — köp­§ te ki B. Nagy István a ^ o kocsmai bort. — Az ^ enyém mellett jobban % menne -----*■—i | lés. - § komáját és a mestert, a megbeszé- Meghívta a a $ kóstolják az övét. a — Ihatnánk inkább KÖJÁL, a Vöröskereszt és azfc az enyémet — je- Állami Biztosító képviselői-S gyezte meg Szőke bői alakult sorsoló bizottság- § András. nak. Nemcsak azért, mert ^ _ Azt is megkós­több száz dolgozatot kellett ^ toljuk — előzte meg a elolvasni és értékelni, de $ Vuát a kőműves. azért is, mert nehéz volt el-^ Ahogy befordultak dönteni, hogy a jók közül ki $ b. Nagy István portá- a legjobb. Végül is az Állami * jóra, megjelent a Biztosító által adományozott szomszédban Szőke 100 értékes ajándékból | András asszonya. a fődíjat — egy fényke- — Aztán szép is le­gyen, tartós is legyen — vetette oda a kő­művesnek, majd az urára pirított: miért nem a saját portájá­ra hívta a vendége­ket. — Jövünk mind­járt — nyugtatta meg az ember, és bemen­tek a másik házba. Ott annak rendje és módja szerint megál­lapították: B. Nagy bora az idén is kivá­ló. Nem sokat beszél­tek a kis kőműves­munkáról: különb le­gyen mint a többi, ez a lényeg. Mire azon­ban idáig értek, any- nyiszor néztek a po­hár fenekére, hogy megfeledkeztek az ígéretről. Szőke András bora kóstolatlan maradt. Egy napra rá, hogy a kőműves befejezte a munkát, a két asz- szony iszonyúan ösz- szeveszett. Embereik, bár delelőjén járt a nap, ott hortyogtak a házukban, mert ki­mentek a temetőbe megnézni a munkát, s B. Nagy István ma­gával vitt egy demi- zsont ismét csak a sajátjából. B Nagy Istvánná ezt nem hagyta szó nélkül, még kevésbé Szőke Andrásné, mert hogy öt különben is szur­kolta a régi sérelem. Kinek a bora jobb? Odáig fajult a dolog, hogy a két asszony megesküdött az ösz- szes szentekre: az ő uraik nem fognak egymás mellett pi­henni. Mi legyen azonban a szép sírhellyel? Di­vat mostanában a lakáscsere, így elő­ször arra gondoltak, miért ne lehetne ugyanezt megtenni egy kriptával. Hátha akad két olyan em­ber, gondolták az asszonyok, akik közös sírba mennének, és a sajátjuk már elké­szült. „összeköltözők, figyelem!...’’ A nagy községben talál­tak ilyeneket, akik meghallgatták az asz- szonyokat, de alku nem jött létre, mert sehogyan sem tudtak megegyezni. Ezután a tanácselnök próbál­kozott a békítéssel, behívatta a haragoso­kat, mindhiába. Dü­hében azt találta mondani: akkor — a társbérlethez hason­lóan — válasszák le a kriptát. Persze nem gondol­ta komolyan, az asz- szonyok azonban há­lálkodva köszönték a . . _ , . , § mint a Mona Lisa Hotel bá­tanacsot. Fel is ke- ^ jQS szobalánya. Szerepel még resték nyomban Bar- ^ a fQmben egy boldogtalan na Imrét, az építő- s bűvész, aki feleségül kí- meslert. Az szabad- ^ v£nja venni a szép szoba- kozoft, szépén meg- s jz^y^ de persze Vincent csinálta a munkát, •, márki megelőzi. A Mona Lisa minek azt bántani. 4 is megkerül, csakhogy a rend- De hat a megbízás, ^ őrségnek tolvaj is kell, nem- megbízas, rendes ^ csak a kép, ezért letartóz- pénzt ígérték erte, ^ tátják a boldogtalan bűvészt. igy elfogadta. ^ Ettől azonban a márkinővé — Legalább két sor ^előlépett szobalány lesz bol- ni/ít húrrnn n -fali- i dogtalan. Ám egy jólnevelt téglát húzzon a feli be — követelte B. § tolvaj Nagy Istvánná. 4 nem veheti márki férj mindezt a szívére, s hogy — Három sor is ke- $ kiszabadítsa a börtönből fe­jes lesz! — toldotta* őségének volt udvarlóját, is- meg Szőke Andrásné. S mét el k#ll lopnia a . ___s Lisát, így bizonyítva A kővetkező napon $ i)a„Jnav°U rendőrség Mona az előtt. Barna Imre összepa- | {Jog? nem“ a bűvész volt a kotta szerszamait es ^ tolyaj elgö a!kalommal sem. elindult a temetőbe. ^ Szépséges felesége azonban Utolérte öt a két em- | cga£ akkor egyezik We a bér, akik felve a- \ vakmerő újabb kalandba, ha asszonyoktól, de hogy \ ~ is követheti hőn szeretett mégis tegyenek vala-kférjét a háztetőkön át. mit, kieszeltek egy v j/[őg csak annyit: két ki­térnél. Barna Imre s j(;nő színész komédiázza vé- szivesen támogatta a*. ^ ezt a derűs olasz—fran- otletet, hisz bántotta $ cia filmefr. Marina viady és ot is a dolog. ^ George Chakiris. A Mona Ennek nyomán esi- ^ Lisa tolvaját Michel Deville nólta meg a furcsa ^ rendezte. p. p. leválasztást. Ahogy ^ ------------------­a z asszonyok kérték $- három sor téglá-\ TATABÁNYA val, ugyanakkor^ azonban elégtételt is§ I :Lr_cc_ ' véve a háborgókon: LIDiSoSZO oda™ úgysem ^néznek § Libresszót nyitottak Tatabá­be' - ktáZvott egy\^ legnagyobb bányász mü- Yókord nvüást így \ VelÖdési házában- a Népház- majd ha eljön az idő, $ ba"- A hangulatosan berende- bár titokban is, de ^ett _ helyiségben a megyei azért össze-összejöhet ^ képzőművészek alkotásait lát- az a két jóbarát - ha $ hatjak ,a vendegek es 200 ha- tud § zai, vailammt külföldi újság ^ és folyóirat között válogathat- Benedek B. István i nak.

Next

/
Thumbnails
Contents