Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-31 / 26. szám

Felszerelés van_ de a riasztás körülményes Állandó ügyelet kellene MÉG EGYSZER A KEFEGYÁRI TŰZRŐL Többször is beszámoltunk már olvasóinknak az emléke­zetes kefegyári tűzről, a vizs­gálat eddigi eredményéről és utaltunk az eset egy-két tanul­ságára. Ami a tűz keletkezé­sét, és ennek pontos kideríté­sét illeti — erről már nincs mondanivalónk, ez a rendőr­ségre tartozik. Nyilvánvaló, hogy az esetleges vétkesek nem kerülhetik el a felelős­ségre vonást. Monor község lakosságát, de mindazokat, akik a kefegyári tűzről hal­lottak, joggal foglalkoztatja a kérdés, mi történnék hasonló esetben, ha például ismét tűz támadna valahol a környé­ken? Ismeretes ugyanis, hogy legkorábban — a tűz kirobba­nása után 25 percre — a ceg­lédi tűzoltók érkeztek meg Monorra. Utánuk a fővárosiak következtek. A helybeliek tűz­oltókocsija viszont — mint ahogyan megírtuk — legutol­jára vonult ki és már nem le­hetett tevőleges részese a tűz elfojtásának. Kupecz Ferenc monori ta­nácselnök szerint a község ve­zetőit foglalkoztatja és ag­gasztja ez a probléma. Nem arról van szó, mintha a hely­Szombaton a monori József Attila gimnáziumban szalag­avató ünnepséget tartottak. Ezúttal kora délután kezdődött a tánc, amelyen a zenét a gyömrői honvédzenekar szol­gáltatta. Hét órakor került sor a Iskolás lánynak látszott, aki csak azért ruccant át ide, ahol szól a zene, s vigasság van, valahonnan a szomszédos há­zakból, hogy kipihenje a tanu­lás okozta fáradtságot. Pedig kétéves kislánya van, aki már olyan ügyesen mozog, mint apukája, amikor azokat a vi­lágszerte elismert elegáns cse­leit „alakítja”. Mi azonban csak úgy „les­ről” megjegyeztük, hogy anyu­ka szereplését is sok taps-kí­sérte Szolnokon, a Szigligeti Színház színpadán, aztán Bu­dapesten, a Jókai téri Kis Színpadon. Mert, akivel beszélünk, Al­bert Flóriánné, Bársony Irén, aki Üllőn, a szülők bálján, szí­vesen látott vendégként vett részt, hiszen ebben a község­ben született, élt, s a rokoni kapcsolatai is ehhez a község­hez fűzik. beli tűzoltótestület rosszul dol­goznék vagy képtelen lenne egy-egy nagyobb tűzesetnél hatékonyan közreműködni. A testület tagjaira számíthatnak a monoriak, sőt a környező községek lakói is. Mivel azon­ban a tűzoltást társadalmi munkában végzik, és még a tűzoltóparancsnok sem füg­getlenített, nehézségekbe ütkö­zik a gárda riasztása és moz­gósítása. Rossz a telefonössze­köttetés is, illetőleg a testület tagjai jórészt olyan helyen dolgoznak, ahol őket nem is lehet telefonon elérni. A fel­szerelés megfelelő, a tűzoltó­kocsi 25 hektoliter víz befoga­dására alkalmas, ám a két ki­jelölt ugyancsak önkéntes tűz­oltó gépkocsivezető szintén társadalmi munkás. Ha vala­hol tűz támad, előbb a testü­let tagjait futárral kell értesí­teni és az oltáshoz mozgósíta­ni. A kefegyári tűznél ezért fordulhatott elő, hogy a ceglé­diek és a pestiek már javában oltották a tüzet, amikor a helybeli tűzoltószertárban le­vő tűzoltókocsinak még nem volt vezetője. Van ugyan egy rendelkezés, amely szerint ha tűz támad, a község vezetői­negyedikeseket gimnázium kultúrtermében a „hivatalos” ünnepségre. .Oláh István igazgató köszöntötte a negyedikeseket. A műsorban fellépett az énekkar és a ka­marakórus is. Halmai Gabriel­la szavalatával aratott sikert. (é) A férje edzésen van, majd csak másnap érkezik a köz­ségbe egy kis disznótoros kós­tolóra. A 14—15 ezer kilomé­teres út „porát” éppen hogy kirázták a ruhákból, hiszen alig pár napja érkeztek meg Rio de Janeiróból, ahol Al­bert a Flamengo világhírű együttesében vendégszerepeit mint középcsatár. Kivételes tudása ott is sikert aratott. Pedig 30 fokos hőségben nem könnyű játszani. Egy kényes kérdés követke­zik az FTC belsőhármasáról, mi igaz abból... Albertné határozott válasza megnyugtat, mielőtt még a kérdést befe­jezném. A Varga—Albert— Rákosi belsőhármasban kifo­gástalan az összhang, s a csa­patban megvan minden alap- feltétel ahhoz, hogy bajnok­ságot nyerhessen ... K. S. nek joguk van a legközelebb elérhető gépkocsivezetőt a tűz­oltókocsi irányítására igénybe venni. Igen ám, de bármilyen gyakorlott legyen is az „al­kalmi” sofőr, csak nem tudja olyan gyorsan az autót bein­dítani, készenlétbe helyezni, esetleg kezelni, mint a hivatá­sos tűzoltó. 1958—59-ig a községnek öt­tagú hivatásos tűzoltótestülete volt, amely állandó ügyeletet tartott Kupecz Ferenc szerint nagyon sokat javítana a jelen­legi mostoha helyzeten, ha legalább két állandó, függetle­nített tűzoltót tarthatna Mo­nor. Indokolná ezt, hogy a község járási székhely, üzemei, raktárai, termelőszövetkezetei vannak. Egy bizonyos, a jelenlegi kö­rülmények nem megnyugta­tóak, az illetékeseknek feltét­lenül változtatniok kellene az áldatlan helyzeten. (s) Márciusban Gyomron Syriusék Monor on Monoron nagy várakozás előzte meg a fővárosi Syrius- zenekar vendégszereplését. Kissé késve, kilenc órakor kezdődött a műsor, amelyen Korda György és Nagy Kati táncdalénekesek léptek fel. A műsort reggelig tartó bál kö­vette, amelyen a zenét ugyan­csak a műsor főszereplői szol­gáltatták. A Syrius-zenekar március 12-én Gyömrőre is ellátogat. Szó van egy mendei vendég- szereplésről is. Miért nem szórják fel? A fagyos, jeges úton megcsúsznak az autók, a buszok és a gyalogosok. Mert a lakóházak tulajdo­nosai legalább olyan követ­kezetesek, mint a tél — év­ről évre elfelejtkeznek a házuk előtti gyalogjárók felszórásáról. Az elmúlt héten Monoron, a Dózsa György utcában G. L. ne­gyedik osztályos gimnazista esett el a síkos járdán. Porcleválással szállították a kórházba. Monoron, a Marx-ligeti átjárónál szintén veszélyes volt a helyzet. A gimná­zium igazgatója gondosko­dott arról, hogy felszórják az átjárót. így akadályozta meg az esetleges balesete­ket. Kommentárként csak ennyit: nem nagy munka végigszórni a házak előtti útszakaszt. Néhány szeren­csétlenségnek, esetleg tra­gikus kimenetelű baleset­nek elejét lehetne venni a néhány perces munkával. G. J. A kék szalagok újdonsült tulajdonosai Köszöntötték a Brazília alán Üllőn Milyen esélyekkel Indul a* FTC? EDZÉSRŐL EDZÉSRE — HARMINC VIDÁM FIÚ „ALAPOZ" Hány kilom a monori labdarúgók „lábában"? Péntek este hat óra. A mo­nori gimnázium tornatermé­ben a Monori SE labdarúgói tartják alapozó edzésüket. Amíg a tornatanár, Bácsalmá­si Mihály megérkezik, a fiúk kosárra dobálnak. Petries La­ci, Sáránszki Pista, K. Nagy. Jancsi, Godina és a többiek rendre betalálnak a kosárba. Petries már annyira belejött, hogy „csontnélküli” kosarakat dob ... Aztán harsan a sípszó. Meg­érkezik az edzésvezető tanár, s elkezdődik a két óra hosszat ♦ártó nehéz munka Először laza futás, majd különböző gimnasztikái gyakorlatok. A teremben... Az egyik sarokban Solti László egyesületi titkár, Nasz- vadi János edző beszélget. — Milyen játékosanyag áll rendelkezésükre? — kérdez­tük tőle. — Két játékosunk: Szalai és Zahorecz leszerelt már. To­vábbi három fiú: Fehér, Sza­bó István és Szabó Károly ez­után szerel majd le. Minden­esetre játékukra számítunk majd a bajnoki mérkőzéseken. Koczor bevonult, Kalocsa kapus pedig az Orionba igazoltatta át magát. Petrányi abbahagyta és Vitéz sem lá­togatja az edzéseket. — Hetente hány edzést tar­tanak? — Kettőt. Kedden és szer­dán a teremben tartunk fog­lalkozást, vasárnap pedig a szabadban edzünk. — A szurkolókat foglalkoz­tatja a kérdés, Kalocsa távo­zása után, ki lesz a monori csapat kapusa? — Rétfalvi András az első­számú jelöltünk, de Bőn is rendelkezésünkre áll majd néhány hónap múlva. ...és a szabadban Vasárnap a szabadban ed­zettek a monori fiúk. Naszva- di edző irányításával. Az ed­ző meg sem várja a kérdése­ket, máris mondja: — Egy-egy szabadtéri ed­zés alkalmával négy-öt kilo­métert futunk. Úgy, hogy mi­re elkezdődik a bajnokság, jó néhány kilométer lesz já­tékosaink „lábában”. Örülök, hogy a két „öreg”, K. Nagy és Godina is itt van közöttünk, pedig ők azt mondták, ebben az évben szögre akasztják a futballci- pőt. Czellaó egy évi szünet után, újra látogatja az edzése­ket. — Mit vár a csapattól az edző? IX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1967. JANUÁR 31., KEDD CSÉVHARASZTON 65—70 FORINTOT IS MEGKERESHET NAPONTA... Jönnek a „visszaáramlók" paradicsom — Száj- és körömfájásra 80 ezer forint Jól fizetett a kukorica, Csévharaszt nincs ugyan az isten háta mögött, de elég messze van ahhoz, hogy a Bu­dapestre bejáró elmondhassa este, amikor hazaér: elfárad­tam. Sűrűn nyílik most a tsz- iroda ajtaja. Egymás után jönnek a „visszaáramlók” — újságolja Nagy Lajos, a 880 holdas gazdaság elnöke. — Tíz életerős fiatal — vala­mennyi kérte a felvételét, pe­dig a múlt év nem is úgy si­került, ahogy szerettük volna. Százhetven holdon okozott kárt közvetve, vagy közvetle­nül a talajvíz. Ezen a tájön a szél sem kisebb ellenség, vi­szi ugyan a vizet, de viszi a homokot is. A száj- és körömfájás 80 ezer forintot vett ki a tsz „zsebéből”, hiszen a járás 1200 darabból álló legnagyobb juhfalkája ebben a tsz-ben található, s a heteken át zárva tartott fa­lánk jószág sokat eszik. Külö­nösen akkor, ha kocsiról, zsákból etetik. Odalett a tej­haszon, s a gyapjú mennyisé­ge és minősége sem érte el a tervezettet. Pedig országos hí­rű juhászunk van __ A február elején tartandó zárszámadáson a tagok mégis megkapják a munkaegységenként ter­vezett 20 forintot, mert bőven fizetett a kukori­ca, s a paradicsom. Bár, ha a konzervgyár győzi ládával, a bevétel még sok ezer forinttal emelkedett volna. A múlt évi tapasztalatokat használja fel hát a konzervgyár, s ebben az évben úgy szervezze meg a szállítást, hogy a megtermelt áru ne pusztuljon el a földön, Ez népgazdasági érdek. Üj bérezési forma kialakí­tásán dolgozunk — folytatja az elnök —, mert szeretnénk belterjesebben gazdálkodni, s ehhez munka­erő kell, mert a 48 tevékeny tagunk munkaereje — körül­belül ugyanennyi a kiörege­dett, nyugdíjas tagunk is — csak ahhoz elegendő, hogy majdnem a mindennapi szük­ségletet megtermelje. Igaz, a munkaegység már csak össze­hasonlítási alapul szolgál, a kultúrák művelése már csalá­di alapon, 60—40 százalékos részesedés arányában törté­nik, s amelyik tag egy kicsit igyekszik, 65—70 forintot megkeres­het naponta. S aki Pestre jár, az sem keres többet. Ezért nyílik most olyan gyakran a tsz portáján az ajtó. , Kiss Sándor Vadászat után K ülönben csöndes a vasár­nap a kora délutáni órák­UAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: A párizs—müncheni há­lókocsi. Maglód: A közönyösök (széles). Mende: Királylány a feleségem. Monor: Sakk-matt (széles). Pilis: A férfi egészen más. Tápiósüly: A nagy buli. Üllő: Harc a banditákkal (szé­les). — Tavaly sikerült elérni a kitűzött célt. Az idén sem le­szünk szerényebbek, ami a terveket illeti. Az első öt hely valamelyikét szeretnénk meg­szerezni. Persze evés közben jön meg az étvágy. Tavaly is így történt. Remélem a fiúk komolyan veszik az edzéseket, és így felkészülten várhatjuk a bajnoki rajtot. Búcsúzunk a monori labda­rúgóktól. A rövid beszélgetés alatt kifújták magukat a já­tékosok. Az edző vezényszava hallatszik, és máris tovább­indulnak. Kemény edzésekkel készül a monori 11 a bajnoki nyitányra. Gér József A MONORI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS KERES AZONNALI BELÉPÉSRE közgazdasági technikumi végzettséggel rendelkező, utó­kalkulációban jártas STATISZTIKUST és közgazdasági vagy mező- gazdasági technikumi vég­zettséggel rendelkező, gép­kocsi és mezőgazdasági gépek anyagismeretével rendelkező ANYAGGAZDÁLKODÁSI ELŐADÓT, lehetőleq monori lakost. Fizetés megegyezés szerint. ban, de most szokatlan nyüzs­gés van a monori-erdei Autó­csárda előtt. A betonút mellet­ti szabad téren kocsik és szán­kók álldogálnak, közöttük jel­legzetes öltözetű emberek, a vállukon becsomagolt, vagy szabadesövű puska. Nem nehéz kitalálná, hogy vadászok. Cso­portokba verődve beszélget­nek, hátizsákjukban a vadász­zsákmány. Előbb azonban „vallani” kell. Egy szemüveges férfi hangosan olvassa a vadászok nevét és be kell mondaniuk, hogy ki mit és mennyit lőtt. V an aki büszkélkedhet az eredménnyel. — Három nyúl, két fácán! — kiáltja egy hang és bőrka­bátos, csizmás, keménykötésű férfi lép ki az egyik csoport­ból. Oldalán skalpként lóg két tündöklő tollú fácán. — Elég rossz napunk volt — mondja Szelei István, akinek hátizsákjából két nyusziláb kandikál ki — pedig bejártuk a határt egészen Bényéig. El is fáradtunk ebben a nehéz, je­ges hóban. Nincs-e vad, vagy másfelé húzódtak, nem tudom. De nem ilyen zsákmánnyal szoktunk mi visszatérni a haj­tásból. A zsákmány „leltározása” után lassan oszlik a társaság. Van, aki csak kerékpárral in­dul útnak, egy népes csoport meg az állomásra megy a négyórás vonathoz. A legtöbb­jük pesti, de van köztük né­hány monori is. — Hát bizony t>an néha vita, hogy ki lőtte a vadat — mondja Kovács Mátyás, idő­sebb Bukai Péter és Bajkai Károly társaságában. Volt egy nyulam; határozottan én lőt­tem, csak szaladt még és odébb bukott le. Odaugrott erre az a másik, hogy az övé volt a lövés, pedig négy nyu- la volt már. Vigye, mit számít! Nekem ez passzióm, szórako­zásom, akkor is, ha semmit nem lőttem. Mit kell ezen vi­tatkozni? Igazi vadászhoz nem méltó ez. A pénztár előtt hosszú sor áll, főleg hetijegyesek. Egy fiatalember izgatottan rohan be, s megy előre, s mondja, nyilván feleségének, hogy ne vegyen jegyet, nem mennek sehova, mert vett egy szép nyulat. j A kinti pádon egy másik társaság nagy hangon tárgyalja az eseményeket. Me­sélik kalandjaikat, melybe most már régi emlékezetes esetek emlegetése is vegyül. — Képzeljétek, múltkor hat nyulat lőttünk — mondja egy köpcös, rövidlábú, csupabőrbe bújt kackiás vadászkalapú fér­fi, — hat nyulat lőttünk, de a sógoromat úgy meglepték, hogy amit magunknak hagy­tunk volna annak is lába kelt. Bővérű nevetés kíséretében sorolják a többiek is emléke­zetes kalandjaikat, a most szerzett élményeket. Már ahogy ez vadászat után szokott lenni... lej) Csendélet a strázsahegyi pincében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents