Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

*r // HUTOSZEKRENY A KIRAKATBAN Cegléden, a 157. élelmiszer önkiszolgáló tanbolt kirakatá­ban szokatlan kiállításra fi­gyeltek fel a járókelők a mi­nap. Előrebocsátom, hogy ak­kor, amikor a hőmérő higany- széla még közelebb járt a mí­nusz tízeshez, mint a nullához. A bolt üvege előtt bejöttek, élelmiszerek egész sora csalo­gatta a vásárlókat, hogy ötle­tet adjanak a téli étrend fel- frissítéséhez. A bejárat közelé­ben, a kirakat üvegén kívül nylontasakban jókora adagok­ban — zöldbab kellette magát, mellette színes dobozokban finomfőzeléknek való, mélyhű­tött karfiol, zöldborsó, gyü­mölcs. Sokan megálltak a kihelye­zett „hűtőpult” előtt, majd visszatértek a boltba, megvá­sárolták maguknak a kiválasz­tott hűtött zöldségfélét, leves­nek, főzeléknek valót. Az üvegfal mögül az egyik alkal­mazott ügyelt a kiállított, va­lóban mélyhűtött dobozokra, zacskókra. Akárki találta ki, nem volt rossz ötlet ez a kihelyezett, természetadta jégszekrény. Jobban felkeltette a vásárlók figyelmét és nem fogyasztott áramot sem. Ugyan, minek is fogyasztott volna? Hisz a lehe­tő legtermészetesebb jégszek­rény maga a kirakat volt ezekben a napokban. Nem kötelesség: emberség! Vagy várjuk meg, amíg elolvad a hó? Igazi téli reggelekre ébre­dünk mostanában. Ha a fü­lünket, orrunkat nem is csípi vörösre 10—15 fokos hideg, munkába indulva nem egyszer tükörsima jégpáncélon csúsz­kálunk. Sok ház előtt a havat i)em takarítják el időben. Valamelyik reggel sűrű pelyhekben hullott a hó. A, Város" úttisztító munkásai azonban még fél nyolckor is a tanácsháza udvarán vártak eligazításra. Pedig mennyivel jobb lenne, ha ilyenkor ko­rábban munkához láthatná­nak, hogy mire munkába me­gyünk, ne kelljen csúszkál­nunk, bokáig latyakban tapos­nunk. Egyik délelőtt idős néni ko­pogtatott a szerkesztőségi szo­ba ajtaján. Kéréssel jött hoz­zánk. Elmondotta, hogy a ház, amelyben lakik, részben az ő tulajdona. Másik felét egy fiatal házaspár lakja. A néni 76 éves, gyenge, beteges. Már rendszeres orvosi gyógykeze­lésre szorul. A fiatalabb lakótársak a na­pokban rámordultak a nénire: takarítsa el a havat a lakrésze .előtt. Amikor a saját portá­juk előtt tisztogatták az utat, lehetőleg úgy dolgoztak a söprűvel és a lapáttal, hogy a hó a néni ajtaja elé, járdájá­ra tornyosuljon. A néni itt ült, velem szem­ben. Olyan bizalommal nézett rám, mintha bizony nekem csak egy szavamba kerülne CEGLÉDI PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEfóTfcP VAROS R XI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1967. JANUÁR 28., SZOMBAT Nemcsak tűzzel: lélekkel is! Kény ér-tapasztal atcserén a Sütőipari Vállalatnál Pékáru-bemutatók a járásban megoldani az ő nagy-nagy gondját. Tisztelettel és szeré­nyen kért. Olyan szerényen, ahogy csak az ilyen magukra maradt öregek tudnak. Elmondtam neki, hogy a la­kótársak nem kötelesek előtte is takarítani, erre nincsen semmiféle rendelet. Itt valami másról van szó: 'emberségről. Arról, hogy hogyan becsüljük meg, segítsük az arra rászorulókat, az idős embereket. A néni elment, a címét azonban felírtam egy papír­lapra. Azóta a fiókomban őr­zöm. Gondoltam, megírom gondját, hiszen az úttörők úgyis sok nemes tettet tesznek. Ha valamelyik városbeli őrs érdeklődik, elárulom a néni címét... Vagy várjuk meg, amíg elolvad a hó? (t-i) Nem mindennapi, érdekes eseményre került sor a héten a ceglédi Sütőipari Vállalat­nál. Tapasztalatcserére, mun­kamódszervitára gyűltek ösz- sze az albertirsai, a tániósze- lei, a nagykőrösi és a nagyká- tai sütőüzemből a dagasztó csoportok vezetői. A beszélgetés témája a ke­nyérkérdés volt. Igaz, mosta­nában kevesebb panasz érkezik a Sütőipari Vállalathoz ké­szítményeik minősége miatt és választékban sem szűkölködnek a boltok. Vi­szont a kenyerek sütésén még van bőven javítani való. Ezért foglalkoztak a csoport- vezetők ezen a tapasztalatcse­rén azzal a kérdéssel, hogyan lehetne — egyszerű megoldás­sal — jobb ízű kenyeret süt­ni. A tizenöt sütőipari szakem­ber munkahelyenként két-két friss sütésű■ kenyeret hozott és formájuk szerint vizsgálták meg a tapasztalatcserén. A kenyerek közül a ceglédi kenyérgyár és a tápiószelei üzem terméke bizonyult a leg­jobbnak. Ez a két termék azért is említésre méltó, mert a gyárban, a munka nagy ré­szét gépsorok végzik el kézi erő helyett, míg Tápiószelén még régi sütőüzem működik: kézi erővel készülnek a ke­nyerek. A ceglédi járásban szinte valamennyi község lakói egyre gyakrabban ismerkednek a Sütőipari Vállalat különféle termékeivel. Az fmsz, vagy az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében egyre többször rendeznek a ceglédi boltok valame­lyikében, vagy a járás fmsz-boltjaiban pékáru- bemutatót, vásárlással egybekötött íciál- Htásokat. Ezeken mintegy húszféle áruval szerepelnek — valamennyi a ceglédi Sütőipa­ri Vállalat gyártmánya. A vá­sárlók észrevételeit, igényeit magával. Ezeket minőségileg' figyelembe véve igyekeznek a bemutatók tapasztalatait munkájukban felhasználni. (—es) Küldöttgyűlések, zárszámadások Péntek délelőtt ünnepélyes keretek között tartotta meg zár számadó közgyűlését — a járásban elsőként — a dán- szentmiklósi Micsurin Ter­melőszövetkezet. A mai napon ismét három községben tartanak zárszám­adó közgyűléseket: Abonyban az Űj Világ Termelőszövet­kezetben, Ceglédbercelen az Egyetértésben és Kocséron az Üj Élet Tsz-ben. Az elért ered­mények mindenütt figyelem­re méltóak, a tagság egész év­ben végzett jó munkájáért já­ró részesedés valamennyiüket a további szorgos, lelkiisme­retes munkálkodásra serken­ti. A tsz-ekben — a zárszám­adó közgyűlések mellett — egymás után tartják meg az első termelőszövetkezeti kong­resszust megelőző, küldöttvá­lasztó gyűléseket. A közeli napokban ilyen gyűlésekre az abonyi Kossuth Termelőszö­vetkezetben és a törteli Arany­kalászban kerül sor. Pista bácsi, a kőműves brigád legidősebb tagja megfázott a huza­tos építkezésen. Fájt a feje, a tor­ka, hasogatott a dereka, estére be is lázasodott. Más­nap elment a kör­zeti orvoshoz, aki beutalta a megyei rendelőintézetbe, az orr-fül-gégé- szetre. A szakorvos megnyomkodja az öreg homlokát, arccsontjait, bele­néz a torkába, az­tán lediktálja a diagnózist az asz- szisztensnek: — Sinusitis ma- ximillaris et rhi­nitis, pharnyngi- tis aeyta.,, Pista bácsit fur­Virágnyelv dal ja a kíváncsi- cság, végül csak kiböki: — Doktor úr, megmondaná ma­gyarul, mi bajom t>an? Merthogy én nem értek ám vi­rágnyelven! Az orvos elmo­solyodik, s csak ennyit mond: — Megfázott. Majd felírja a reqepteket. Végül megkérdezi a ne­vét és a munka­helyét. — Az építőknél dolgozom — vála­szolja Pista bácsi, hangjában enyhe tartózkodással. — Szóval az épí­tőiparban? Na, akkor mondja meg nekem, miért lötyög ez az ajtó­tok — mutat a be­járat felé az or­vos. Az öreg egy szemvillanással az ajtóra néz, aztán szakértői higgadt­sággal kijelenti: — Mert a ge­rébtok vindsiftes, a pangejznit nem erősítették rá és nincs rajta far­kopf. — Nem ér­tem ... — néz rá a doktor elképed­ve. Pista bácsi pe­dig fejébe húzza a saplcáját és elné­zően csak ennyit mond: — Hát, kilazultl (nita) Tavaly csak tizenöten indultak\ Filmújdonságok Hét orszáa kilenc Hlmúidon külföldet, tengereket látni Nem jönnek a gyulai ökölvívók Az ökölvívósport barátait értesíti a JTS, hogy a vasár­napra hirdetett ökölvívó-mér­kőzés, melyet a Kossuth Művelődési Házban rendeztek volna meg, a Gyulai MEDOSZ sportolóinak részvételével — elmarad. A gyulaiak technikai okokból nem tudnak vasárnap Ceglédre jönni, s így a mér­kőzést bizonytalan időre el­halasztották. — Térkép és költségvetés — 91 utat ajánl az IBUSZ Január végén még kevesen gondolnak a nyárra. Inkább a tavaszt várjuk, amikor letehet- jük a télikabátot — és végre befejezhetjük a fűtést. A ta­vaszt várják a kertészek is. Már az első primőrökre gon­dolva nevelgetik kényes pa­lántáikat. A ceglédi strandon a me­dencéből párolgó termálvíz jelzi, hogy a vizisport kedve­lői a tavaszi mérkőzésekre ké­szülődnek. Emlegetjük is: csak múlna már el a tél, mi­előbb tavasz lenne! Vannak, akik a meleg szobában már a nyári szabadságra készü­lődnek, számolgatva, tervez­getve. A családi tanács — óvatos számításokkal és az iskolás­gyerek földrajzi atlaszának ta­nulmányozásával — külföldi utat tervez. Mások a hazai táj szépségeivel ismerkednek majd. A legbátrabbak már határoztak, és befizették a kül­földi utazáshoz szükséges ösz- Ezeget. A földművesszövetkezet iro­dájában, az áruház emeletén működő IBUSZ kirendeltségen könnyen tanácstalanná válik az érdeklődő. Nem is csoda, hiszen Fodor Imréné kilenc- venegy féle utat kínál válasz­tékul. Ennyi lehetőség közül bizony nem könnyű kiválasz­tani a legmegfelelőbbet. Az elmúlt évben alakult meg a ceglédi kirendeltség. Csekély forgalmait bonyolított le: összesen tizenöten jelent­keztek külföldi utakra és csu- : pán a KGV dolgozóinak a ha- i zai társasutazása szerepel a i kimutatásokban. ; Az idén megváltozott a hely- | zet. Már januárban húszán ‘fizették be a külföldi társas- í utazás részvételi díját. A leg­fürgébbeknek azok bizonyul­tak, akik a Lipcsei Nemzetkö­zi Vásárra mennek a tavasszal. A. Budapestről induló harminc személyes autóbuszon öt ceg­lédi foglal majd helyet. Sokan érdeklődnek Szász- Svájc, a jugoszláv tengerpart és a szomszédos Csehszlovákia iránt. Már többen kérdezős­ködtek a Szovjetunióba ter­vezett utak felől, de Erdély­be és Lengyelországba is lesz kiránduló. Munkások, irodai dolgozók, nyugdíjasok neve sorakozik az utazók listáján. A . belföldi utakra a vállalatok közösen szerveznek csoportokat. Eze­ken a termelőszövetkezetek tagjai is részt vesznek. Ok majd a zárszámadás után je­lentik be igényeiket, de a tör­teti Rákóczi Tsz-ből máris je­lezték szándékukat. A Balaton vidéke, Pécs kör­nyéke, a Mátra üdülőhelyei és Hajdúszoboszló gyógyvize egy­aránt nagy népszerűségnek örvend. Az Ikarusok gyorsan repítik céljuk felé a pihenést és felüdülést kereső férfiakat és nőket. Tavasszal színházi látoga­tásokat is szerveznek. Szegedre vagy a fővárosba látogatnak el egy-egy alkalommal a szin- házikedvelők. Megérkeztek az idei utak programjai. Elkészültek a kör­levelek, amelyekben felajánlja szolgálatait az IBUSZ ceglédi kirendeltsége. A város és a já­rás üzemeinek, közintézmé­nyeinek már a napokban el­küldik a tavaszi és nyári utak gazdag választékát tartalmazó listát. Egy-egy utazási lehető­séget a filmszínházakban és a plakátokon is hirdetnek. Akik már választottak úti­célt nyári szabadságos nap­jaikra, kirándulásuk apróbb részleteit is időben eltervez­hetik. Hazai és külföldi tájak szépségében gyönyörködhetnek és frissen, kipihenten térhet­nek vissza mindennapi mun­kájukhoz. Még tél van, de az útlevélkérelmekre már a nyá­ri hónapokat írják. (t) Hét ország kilenc filmújdon­sága kerül a mozik vásznára februárban. A hazai filmstúdió termékei közül műsorra tűzik Fábri Zoltán rendezésében az Utószezon-1 és Török Sándor elbeszélésének filmváltozatát Édes és keserű címmel. A külföldi filmek közül em­lítésre méltó Pietro Germi Hölgyek és urak, valamint Or­son Welles Falstaff ja, Marina Vlady, Jeanne Moreau és Walter Chiari szereplésével. Műsorra kerül az Autót lop­tam című, szovjet, krimi víg­játék is. Többszörösen kitüntetett francia filmvígjáték Jean- Paul Rapeneau Elet a kastély­ban című filmje, amely a nor­mandiai partraszállás napjai­ban játszódik. Ezek mellett bemutatják még februárban a Láthatatlanok című szovjet, és a Betyárok című román film­alkotást is. Ismeretterjesztő film fiataloknak Szombaton, január 28-án, iélután fél hat órai kezdettel a KISZ városi bizottsága és a fegyveres erők klubja közös rendezésében A hadviselés mai módszerei címmel isme- "etterjesztő előadást és film­vetítést tartanak a Kossuth Művelődési Házban. Hét végi miísorkalauz A Kossuth Művelődési Ház- >an ma este 7 órai kezdettel Beszélő tájak címmel kétré- zes irodalmi estet rendeznek Budapesti Irodalmi Színpad nűvészei. Belépődíj: felnőt- eknek 10, diákoknak 6 forint. Is te nyolc órától éjjel 1 óráig incest. Játszik a „Lawers" itáregyüttes. Vasárnap dél- tán 5-től 9 óráig tánczenei oktél. A KGV Dózsa Művelődési lázban ma este 8 órától 2 ráig farsangi bál lesz a mű- elődési ház összes termeiben, átszik a Klub együttes. Moziműsor Szabadság: Ma és holnap: Büdös víz (magyar). Kossuth: Vasárnap: Az Elnök (szovjet). Dózsa: Ma és holnap: Ezen a nyáron, 5-kor (finn). Abony: Ma és holnap: Sakk­matt (román). Ceglédbercel: Ma és holnap: Bűntény a le­ányiskolában (csehszlovák). Albertirsa: Ma és holnap: A férfi egészen más (magyár). Törtei: Ma és holnap: Harc a banditákkal (szovjet). Jászka- rajenő: Ma és holnap: Sok hűség, semmiért (francia). Ludas a diák, Egyik nap szülői értekezle­ten vettem részt. A hat órára hirdetett megbeszélésre várva a szülők nagy többsége már félórával eiőbb itt szorongott a régi, kinőtt padokban. Ez a félóra volt az, amikor az anyukák egymás között ala- Jjosan megtárgyalták a taná­rok módszereit, felhasználva a gyerekek állal — családi körben — elmondottakat. Mindez alapos okot adott a szókimondásra. A röpködő szavak hallatán éreztem, hogy ez a szülői értekezlet bi­zony megérett arra, hogy ösz- szehívják. Ebben a félórában — egy­két tárgyilagos szemléletű ma­ma kivételével — a legtöbb gyerek „mártírként" szere­pelt. Ízelítőül ennyit. „Hogy iehet az, hogy az én fiam ötösre felelt, a dolgozata Hszont egyes lett! Hát addig­ra meghülyült!?” Vagy: vagy mártír ? „Ott csak a tanár lehet a hi­bás, ahol az osztály fele egyest kap, mert ilyen esetben nemcsak a diák, de a tanár is vizsgázik!” Más: „Az én fiam elég jó tanuló, de elveszik az ambícióját, ha egyeseket kap.” Az anyukák sűrűn bólogat­tak, egyetértve az elhangzot­takkal, s felsóhajtottak: lám, ugye, szegény gyerekek... No, gondoltam magamban, ebből a szülői elfogultságból lesz mit lefaragni a tanárnak. De nem ez történt. A nevelő egyenként tájé­koztatta a szülőket gyerekeik előmeneteléről, majd feltette a kérdést: Van-e a szülőknek valamilyen problémájuk? Mert ő szívesen segítene. Bizony csak itt-ott emelke­dett egy-egy kéz, s a hangok csodálatosképpen lehalkultak, de annál magasabbra törtek — iskolán kívül, az utcán. Mert az értekezlet ott folyt csak igazán! Tanárnak is, szülőnek is mindig élmény a szülői érte­kezlet. A tapasztalt tanárnak, vagy az értekezletet vezető osztályfőnöknek megfigyelési lehetőséget kínál a gyerek és a szülő alkati hasonlósága közti felismerésre. Emellett a szülő egyéniségében a gyerek belső vonásait keresi a tanár, fgy persze nehezen találja meg. Mert a nevelés, amit kö­zösen kellene irányítaniok, ebben az esetben nélkülözi az őszinteséget. Még ronthat a helyzeten, ha ezek az anyukák az értekezletről hazaérve az elhangzott vitákat otthon a gyerek előtt felelőtlenül tol­mácsolják. A gyerek tudatá­ban így valóbím csak az a gondolat gyökerezhet meg: a tanár a hibás a rossz jegye­kért.’ S ez nem hasznos sem: a diáknak, sem a szülőnek, sem ] a tanárnak, de még a társada-l lomnak sem. ( — cs —) *

Next

/
Thumbnails
Contents