Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
Folytatta munkását az országgyűlés A költségvetés vitája ___ |H| ( ■ . i!.' i!|i ^J^'^***** PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Pénteken délelőtt 10 órakor az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Ez alkalommal Pólyák János elnökölt. Délelőtt többek között Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, délután pedig dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter mondott beszédet. Az első felszólaló tegnap délelőtt tehát Biszku Béla volt. aki többek között a következőket mondotta. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 24; SZÁM ARA 5« FILLER 1967. JANUÁR 28., SZOMBAT A „békési világóra- szerződési szovjet-angoi-ameríkai aláírása Moszkvában Magyarország is csatlakozóit a megállapodáshoz Biszku Béla beszéde Az előttünk fekvő 1967. évi állami költségvetés összhangban van gazdaságpolitikánk céljaival és a szocialista építőmunka idei feladataival. Gazdaságpolitikánk minden tekintetben megfelel a magyar nép érdekeinek: célja a termelőerők és a szocialista tulajdonviszonyok fejlesztése, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt reálpolitikát folytat. Ez a politika szüntelenül nyomon követi az élet változásait. Emlékeztetem a tisztelt országgyűlést; két és fél, három évvel ezelőtt a kedvezőtlen jelenségeket tapasztaltunk a gazdasági életben. A jelenségek mélyreható elemzése alapján a Központi Bizottság 1964. decemberében határozatot hozott a kedvezőtlen tendenciák megváltoztatására. Akkor elhangzottak aggályok is, hogy a párt elhatározásai bizonyos területeken a viszonyok stabilitását érintik. A párt szerepe, a realpolitika azonban nem az, hogy tétlenül szemléljük a fejlődő élet szövevényéből felbukkanó jelenségeket és tendenciákat, hanem az, hogy a társadalom, a szocialista építő munka céljaiból kiindulva, kedvező irányú változásokat kezdeményezzünk. A fejlődés követelményeinek és a lehetőségeknek mélyreható vizsgálata alapján jutott a párt arra az elhatározásra, hogy javasolja a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformját. Jóllehet még sok részletkérdésről vita zajlik és a konkrét tennivalókat most dolgozzák ki, az új gazdasági mechanizmus elvei már világosak és közismertek. Ez az év a reform gondos előkészítésének időszaka. Ez bizonyos vonatkozásban már a most' tárgyalt költségvetésben is tükröződik. A gazdaságirányítás reformjának időszerűségéről és szükségességéről az érdekeltek nagy többsége meg van győződve. A reform intézkedéseit átgondolva sokan azt mondják: ezek helyes, ésszerű és magától értetődő lépések, miért nem dolgozunk így már régebben is? Azért, mert az új gazdasági mechanizmustól csak komplex voltában várhatjuk a fejlődés ütemének általános meggyorsulását. Viszont a reform átfogó bevezetésének korábban nem voltak meg a feltételei. A gazdasági munkában 1957 óta fokozatosan több | nagy jelentőségű változást i vezettünk be. Eltöröltük a begyűjtést, áttértünk a felvásárlásra, a szerződéskötések rendszerére. Más területen a népgazdaság más ágaiban tökéletesítettük tervgazdálkodásunkat. Az életben nemcsak azt fenyegeti kudarc, aki elkésik, hanem azt is, aki elsieti a dolgokat és nem találja el az alkalmas időt. Más összefüggésekben is találkozunk némelykor ezzel a visszakérdezéssel: ezt már régebben is megtehettük volna. Van, aki például ezt mondja: helyes és bölcs dolog, ahogyan ma a szocialista nemzeti egység kérdését felvetjük és ezt az egységet kovácsoljuk, de már régen megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A párt lényegében évtizedek óta a nemzeti összefogás kikovácsolásán dolgozik. Ennek a munkának különböző fázisai voltak a történelmi folyamatban. A nemzeti egység mindenkori tartalmát és fokát azonban az határozza meg, hogy az adott időben hol tartott fejlődésében a társadalom. Valamennyien látjuk, s tapasztaljuk, hogy ma azok az emberek is készek beilleszkedni a szocialista nemzeti egységfrontba, akik — mondjuk hat-nyolc évvel ezelőtt még távoltartották magukat a közös erőfeszítésektől. Ez a realitás ad tartalmat a szocialista nemzeti egységnek úgy, ahogyan az ma felvetődik. Hasonló a helyzet a szocialista demokratizmus fejlesztésével, az ezzel kapcsolatos mai igényekkel és teendőkkel is. Ha az országgyűlés négy esztendei tevékenységét áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végzett és jelentős szerepet töltött be e fontos időszak feladatainak megoldásában. Az országgyűlés által alkotott új választójogi törvény alapján márciusban új választásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszthetnénk tovább az országgyűlés szerepét és munkáját? Ügy gondoljuk, nagyobb hangsúlyt kell kapnia az országgyűlés, a kormány viszonyában, a kormány függőségének, beszámolási kötelezettségének. A most lezáruló négy éves időszakban a magyar ország- gyűlés több alkalommal nyilatkozat formájában is állást foglalt az időszerű, nagy jelentőségű nemzetközi kérdésekben. Szocialista építő munkánk legfontosabb nemzetközi feltétele, hogy hazánkat, a Magyar Népköztársaságot, szoros szövetség fűzi a többi szocialista országhoz. Különösen jelentős ez az elvtársi, baráti viszony, amely a Szovjetunióval összeköt bennünket. A mai nemzetközi helyzetnek vannak olyan elemei, amelyek vagy távlatban, vagy közvetlenül veszélyeztetik a békét. Közvetlen és súlyos veszélyt jelent az Egyesült Államok véres, agresszív háborúja a vietnami nép ellen. Meggyőződésünk, hogy a tiltakozás növekvő ereje és áradata, a világ közvéleményének nyomása és az a segítség, amelyet a szocialista országok nyúj(Folytatás a 2. oldalon) Moszkvában a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai villájában, ahol 1963. nyarán megszületett a moszkvai atomcsend egyezmény, pénteken délelőtt Álekszej Koszigin szovjet miniszterelnök jelenlétében a Szovjetunió, Nagy- Britannia és az Egyesült Államok képviselői aláírták a „békés világűr” szerződést. A piros bőrkötésű szerződéspéldányt elsőnek Andrej Gromi- ko szovjet külügyminiszter, utána Sir Geoffrey Harrison, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson az Egyesült Államok nagykövete írta alá. Az ünnepélyes aktust követően Gromiko külügyminiszter a mikrofon elé lépett és rövid nyilatkozatot tett. Megelégedéssel szólt a kozmosz békés használatát jogilag első ízben rögzítő nemzetközi Szerződés létrejöttéről és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, valamint az űrkutatás sikerei égetően szükségessé tették e megállapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jóváhagyása- is. bizonyít- _ ... A szovjet külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a szerződés jelentős lépés lesz a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés útján, előmozdítja a vitás nemzetközi problémák megoldását. Sir Geoffrey Harrison angol nagykövet nagy megelégedéssel nyilatkozott a szerződésről. Thompson amerikai nagykövet, akinek újbóli kinevezése óta ez volt az első nyilvános szereplése Moszkvában, nem tért ki a szerződés méltatására, mert — mint mondotta — tudomása szerint az Egyesült Államok vezetői nyilatkozatokat tesznek erről, csupán azt a reményét tolmácsolta, hogy „nem ez lesz az egyetlen szerződés, amelyet Moszkvában aláírhat”. Délben megkezdődött a csatlakozás a világűr békés használatáról szóló szerződéshez. Magyarország részéről Szipka József, hazánk rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete írta alá a „békés kozmosz” megállapodást. Ez alkalommal összesen huszonkét állam csatlakozott meghatalmazottjának aláírásán keresztül a 17 cikkelyből álló világűr-megállapodáshoz. Jelentős Japán csatlakozása a szerződéshez, mivel ez az ország az utóbbi időben számottevő haladást ért el a rakétatechnikában és hozzálátott űrkutatási programjának kidolgozásához is. A szerződés egyik elvi fontosságú pontja kimondja, hogy minden állam csatlakozhat hozzá kivétel nélkül, tehát aláírhatják nemcsak az ENSZ tagállamai, hanem azok a szocialista országok is, amelyeket a nyugati hatalmak ma még megakadályoznak abban, hogy elfoglalhassák helyüket a világszervezetben. Ennek a pontnak az alapján írta alá Moszkvában a „békés világűr” szerződést az NDK külügyminisztere. Podgornij Milánóból Velencébe utazott A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, Podgornij pénteken Milánóban megtekintette a Pirelli Vállalat, a legnagyobb olasz gumiipari cég üzemeit, valamint a Milánó közelében levő San Donato iparvárosban az ENI olasz állami kőolajtársaság finomítóit. Délután a szovjet államfő Velencébe utazott. Tito érkezett Tito jugoszláv elnök és felesége pénteken a Szovjetunióba érkezett. A határállomáson Georgij D zocenidze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek üdvözölték a vendégeket. Rövid piheinő után Tito és kísérete különvonaton folytatta útját Moszkvába. NOVOROSSZIJSZK Szovjet gabona Indiának N ovorosszijszk kikötőjéből kifutott India felé egy szovjet gőzös, amely 17 000 tonna gabonát szállít. Ez már a második szállítmány, az első, 12 00 tonna gabona, már a múlt hé végén elindult az éhínséggé küzdő Indiába. A nyugatnémet-román viszonyról Rapacki Párizsban Adam Rapacki lengyel külügyminiszter pénteken délelőtt folytatta Couve de Murville francia külügyminiszterrel a nemzetközi kérdések áttekintését. A délelőtt folyamán Georges Pompidou miniszterelnök fogadta Adam Rapackit, aki ezt követően a lengyel nagykövetségen ebéden látta vendégül Couve de Murville-t. Délután az Elysée-palotában De Gaulle francia köztársasági elnök fogadta Adam Rapackit, aki ez alkalommal ismételten meghívta De Gaulle tábornokot Lengyelországba. A francia elnök a meghívást már korábban elfogadta, de időpontjáról még nem döntöttek. A De Gaulle- nál tett látogatással véget értek a lengyel külügyminiszter párizsi tárgyalásai. Adam Rapacki pénteken este megjelent a francia diplomáciai sajtószövetség vacsoráján és válaszolt az újságírók kérdéseire. LONDON i Az acélipar államosítása Az angol alsóház csütörtökön este hosszú vita után harmadik és végleges olvasásban elfogadta a kormány törvény- javaslatát tizennégy nagy acélipari vállalat államosításáról j A szóbanforgó vállalatok szolgáltatják Anglia acéltermelé- 1 sének 90 százalékát. A törvényjavaslatot a Lordok Háza elé terjesztik megvitatás végett. Amennyiben a felsőház szintén jóváhagyja, az angol acélipar államosít ására vonatkozó törvény ez év őszén lép életbe. Von Hase nyugatnémet államtitkár pénteken sajtóértekezleten közölte: a bonni kormány felhatalmazta Brandt külügyminisztert, hogy megállapodjék Romániával a diplomáciai kapcsolatok felvételében. A közleményből nem derül ki, hogy a nyugatnémet— román diplomáciai viszony megteremtése mikorra várható. Feltételezhető azonban, hogy Manescu román külügyminiszter hétfőn kezdődő nyugat-németországi látogatása szolgáltat majd alkalmat e kérdés eldöntésére. Vietnami jelentés Befejeződtek a hadműveletek a Vasháromszögben Az Egyesült Államok délvietnami fegyveres erőinek alakulatai péntekre virradó éjszaka befejezték tisztogató hadműveleteiket a Saigontól negyven kilométernyire északra fekvő úgynevezett Vasháromszögben. Mint a jelentésekből kiderül, az amerikai tengerészgyalogosok mindenkit ellenségnek tekintettek, sok ezer polgári személyt üldöztek el otthonából, lerombolva e vidék falvait, településeit. A saigoni amerikai főhadiszállás ezek- után „711 partizán megsemmisítéséről” adott hírt. A közlemény ezenkívül 722 partizángyanús egyén őrizetbe vételéről számol be. Leváltották Cf hadügyminisztert A dél-vietnami katonai kormányzat pénteken hivatalosan bejelentette, hogy Cao Van Vien tábornok vezérkari főnököt hadügyminiszterré nevezte ki. Elődjét, Nguyen Huu Co tábornokot száműzték. Jelenleg Hongkongban tartózkodik. A Reuter tudósítójának értesülése szerint Co tábornokot megvesztegethetősége miatt távolították el posztjáról.
