Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
[’utazott * a Finn Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 16— 25-e között baráti látogatást tett hazánkban a Finn Kommunista Párt küldöttsége Ola- vi J. L,ainennek, a Finn KP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség megismerkedett a budapesti, a Pest és Heves megyei pártbizottságok tevékenységével, ellátogatott több ipari üzembe és megtekintette a kiskunlacházi termelőszövetkezeti közös gazdaságot. A Finn Kommunista Párt küldöttsége szerdán ' elutazott hazánkból. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1967. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Kőolajvezeték épül Iránból Bulgáriába? Mint a nyugatnémet Handelsblatt közli, Irán és Bulgária elvben már megállapodott abban, hogv Bulgária Irántól kőolajat vesz át. A szállítást csővezetéken bonyolítják le, amely az iráni olajmezőkön kezdődne és Plovdivnál végződne. Itt a bolgárok nagy kőolajfinomító építését tervezik. A vezetéken keresztül más országoknak is szállítana kőolajat Irán, sőt arra is számítanak, hogy esetleg meghosszabbíthatják Jugoszláviáig. H 6 MM Podgornij—Saragat találkozó Xiti ÖSSZ4ZMÍ €tz országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján ma 11 órakor összeül az országgyűlés. Előzetes tájékoztatás szerint az ülés az 1967. évi költségvetés tervezetét vitatja meg. A napokban az országgyűlés állandó bizottságai megtárgyalták a költségvetési javaslatot. Az országgyűlés állandó bizottságai részletes viták után elfogadták az 1967. évi állami költségvetési javaslat megfelelő részletét, és néhány kiegészítést, illetve módosítást tettek. Az országgyűlés csütörtökön kezdődő ülésszakáról a Magyar Rádió az Esti Krónikában naponta tudósításokkal és liangképekkei számol be. A televízió híradójának 1. és 2. kiadása ugyancsak tudósít az ülésszakról. Február elején Nyikolaj Podgornij szerdán délelőtt koszorút helyezett el Rómában az olasz ismeretlen katona sírján. Podgornij szerdán találkozott Saragat olasz köztársasági elnökkel és megbeszélést folytatott vele. Podgornij és Saragat megbeszélésén olasz részről Moro miniszterelnök és Fanjani külügyminiszter, szovjet részről Nyikolaj Tyihonov, a i minisztertanács elnökhelyetMunkaidő-csökkentés és túlóra A napokban tartott éves tervismertető tanácskozásokon több üzemben megkérdezték: mikor várható a munkaidő általános csökkentése és bevezetésének milyen feltételei vannak? A kérdésekből is arra következtethetünk, hogy a munkások körében gyakori beszédtéma a IX. pártkongresszus határozatának az a pontja, amely felszólítja a kormányt és a szakszervezeteket, hogy szabályozzák a munkaidőesöhkentés bevezetésének részletes rendjét. A kongresszusi határozat kimondja, hogy az iparban dolgozók munkaideje átlagosan heti 44 órára csökken és erre 1968 elejétől 1970 végéig sort kell keríteni. A rövidítés alapfeltétele: nem szabad csökkennie sem a termelésnek, sem pedig a dolgozó keresetének. Nyilvánvaló, hogy a munkaidő csökkentését először az egészségre ártalmas munkakörökben kell tovább folytatni. Jelenleg is 36—42 óra a heti munkaideje mintegy 170 ezer dolgozónak (115 ezer az egészségi ártalom, 55 ezer pedig a folytonos termelési rend miatt dolgozik rövidebb ideig). Országosan még negyedmillióra tehető azoknak a száma, akiknél hasonlók a munkakörülmények. Elsősorban tehát az olyan helyeken indokolt rövidíteni a munkaidőt, ahol a szervezetre nagyobb hatással van a hő-, vegyi, por- és vibrációs ártalom és erősebbek az idegrendszeri kifáradást, vagy pszichés megbetegedéseket okozó körülmények. Az általános, minden ipari munkásra kiterjedő munkaidőcsökkentés már nem ilyen egyszerű, bevezetésének számos olyan objektív feltétele van, amelyeket az üzemekben kell megteremteni. Az üzemeknek kell például majd eldönteni, hogy ötnapos munkahét alatt, vagy a napi munkaidő rövidítésével végzik-e el a termelési feladatokat, és ott kell biztosítani azt is, hogy a munkaidócsök- kentés valóban munkaidőcsökkentés legyen. Egyszerűbben szólva: rajtuk múlik a rövidebb munkaidő legfontosabb feltétele, a túlórázások megszüntetése. Érthető ez, hiszen hiába írja elő hivatalos rendelkezés a 44 órás munkahetet, ha a kapkodás, vagy a tervszerűtlenség miatt a dolgozók túlmunkára kényszerülnek, s az állami előírás csak óhaj marad. Érdemes erről szót ejteni, mert 1966-ban ismét számottevően növekedett iparvállalatainknál a túlóráztatás. A kohó- és gépipari üzemekben például az előző évinél egymillióval több volt a túlóra, és az erre fizetett többletbér meghaladta a február elsejei bérügyi intézkedések keretében kapott összeget. Amikor a túlórázásokról szó esik, a gazdasági vezetők gyakran így érvelnek: „A munkások igénylik a túlórákat, hiszen ezzel növekszik a keresetük.” Két szempontból is vitatható ez a nézet. A túlmunkára kifizetett bérek egyenlőtlenül oszlanak meg a dolgozók között, hiszen az üzemekben elsősorban azoktól a tapasztaltabb szakmunkásoktól és az őket kiszolgáló segédmunkásoktól kérnek többletmunkát, akik nagyobb termelési érték előállítására képesek. De vitatható a nézet azért is, mert kizárólag a ma érvényben levő bérgazdálkodási rendszert veszi figyelembe. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok szabadabb bérgazdálkodási lehetőségeket kapnak, módjukban áll ezért magasabb bérrel, célprémiumokkal és egyéb mennyiségi, minőségi ösztönzőkkel biztosítani, hogy a jól szervezett műhelyekben a ma még túlórákra tartalékolt pénzt az előírt munkaidő alatt végzett tényleges termelésért, termelési értékért fizessék ki. Ezért is indokolt, hogy már most olyan munkarendet teremtsenek, amely a következő évekre is megalapozza a túlórázás nélküli termelést. Ahol ezt nem igyekeznek biztosítani, ott könnyen előfordulhat, hogy a legjobb szakmunkások kilépnek a vállalattól és számukra előnyösebb, szervezettebb munkahelyet keresnek. Lesz erre módjuk, hiszen ismeretes, hogy az új gazdasági mechanizmusban megszűnnek a Munka Törvénykönyvében ma még rögzített munkahelyi kötöttségek. ' Az általános munkaidőcsökkentés sok feltétele közül j csupán néhányat említettünk. A munkások nagy érdeklődése azt mutatja, hogy teljesíteni akarják a tőlük függő feltételeket. A többi az üzemek vezetőin múlik... Kovács András j v _______________________________________________________/ T ito látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meghívására február elejéin néhány napos, nem hivatalos baráti látogatást tesz Magyarországon Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke és felesége, illést tartott a Minisztertanács A gyermekgondozási segély bevezetéséről A szénbányászat termelésének távlati tervéről Nyikolaj Podgornij Giuseppe Saragat elnökkel beszélget. * tese, Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese és más hivatalos személyiségek vettek részt. A körülbelül egyórás tárgyalásokon az őszinteség és szívélyesség légkörében megvitatták a szovjet—olasz kétoldalú kapcsolatok fő kérdéseit, eszmecserét folytattak néhány fontos nemzetközi problémáról is. Moro olasz miniszterelnök szerdán ebédet adott Podgornij tiszteletére. Olasz részről Saragat köztársasági elnök is részt vett az ebéden. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Rómában fogadta az szovjet parlamenti ság képviselőit. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. konej- i resszusának határozatában foglalt ajánlás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a munkaügyi miniszter előterjesztést tett a gyermekgondozási segély bevezetésére. A kormány az előterjesztést elfogadta. A gyermekgondozási segély folyósításának részletes szabályairól végrehajtási utasítás jelenik meg. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta a szénbányászat termelésének távlati tervét. Ez abból indul ki, hogy egyre több helyen használnak szén helyett gazdaságosabban hasznosítható más energiahordozókat (olajat, földgázt); a termelőerőket elsősorban a kedvező természeti adottságú, gazdaságosan művelhető szénmedencékben és bányákban fejlesztik. így vált szükségessé, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a termelést a különösen rossz körülmények t (Folytatás a 2. oldalon) szerdán olasz— bizottA MÉSZÖV ifjú kommunistá akcióprogramjából: Munkában, tanulásban példát mutatni Országszerte időszakát élik szervezetek: össze az 1967. a tervkészítés a KlSZ-alap- most állítják évi akcióprogram tervezetét. Ez történik a budai járásban is, ahol elsőnek a MÉSZÖV ifjú kommunistái vetették papírra elkép- zeléseiket.— Méghozzá reálisabban és körültekintőbben, mint bármikor, a korábbi években. — fűzi hozzá Mátyus Vendel, a járási bizottság titkára. — Ügy is mondhatnám: körülbelül így (Folytatás a 2. oldalon) Megyeszerte érdeklődés kíséri a választás előkészületeit Névre szóló meghívók Gödöllőn Kik javasolhatnak tanácstagot ? Szerdán délelőtt a választási előkészületek soron levő feladatairól tartottak megbeszélést a Hazafias Népfront járási titkárai, amelyen részt vett Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A titkárok beszámolóiból kitűnt, hogy a választásokat és az előkészületeket mindenütt nagy érdeklődéssel figyelték és megtiszteltetés, ha valakit tanácstagnak javasolnak. Tájékoztató előadásokon ismertetik a választókerületi bizottságok tagjaival és a jelölő gyűlések elnökeivel a tennivalókat. A dabasi, gödöllői és a váci járásban folyamatosan, csoportosan hívják össze a tisztségviselőket a konzultációkra. Sok érdekes új módszer bontakozik ki a választási agitációban. Majd mindenütt elkészítik a járások eredményeiről és a további feladatokról szóló képes-írásos beszámolókat, de a községek is összefoglalják a (Folytatás a 2. oldalon) 'ssssss'sssssssMrssssssssssssfsssssAfssssAfsxsssssssssssssssssssssssssrsssssrssssssssArsssssssssssssyssrsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssss/í TÉL AZ ÜVEGHÁZBAN Foto: Kotroczó
