Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Letették az a választási elnökségek Ünnepség a Parlament Munkácsy-termében és a megyei tanácsházán XI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM AHA 5« FII.B.EH 1967. JANUÁR 21., KEDD HO SI MINH KIJELENTETTE Vendégül látom Johnsont és családját Hanoiban, ha fegyvertelenül érkezik Hétfőn Londonban beszámolt a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett tíznapos látogatásáról az a három egyházi személyiség — Reeves chichesteri püspök, A. J, Musté, amerikai lelkész és Feinberg amerikai rabbi — aki Niemöller lelkésszel, az Egyházak Világtanácsa elnökségének tagjával együtt nemrég Hanoiban járt. Sajtóértekezletükön elmondották, hogy Ho Si Minh fogadta őket és szívélyes, őszinte beszélgetés keretében kijelentette: Johnson elnök azt állítja, hogy kész bárhová elmenni és bárkivel tárgyalni, ha ezzel közelebb hozhatja a vietnami békét. Nos, én meghívom, Johnson urat ide, Hanoiba ebbe a házba, az egykori franFontos a háztáji Sokan úgy váltéit, 6—7 évvel ezelőtt — amikor épp hogy véget ért a mezőgazdaság szocialista átszervezése —, hogy a háztáji gazdaságok léte, szerepe és jelentősége csak egy viszonylag rövid átmeneti időre érvényes. A mögöttünk levő fél évtized tanulságai azonban alaposan rácáfoltak a hajdani vélekedésekre. Ma már minden reálisan gondolkodó, helyzetet ismerő és a tényekkel számolni tudó ember előtt világos, hogy a háztáji termelésnek még hosszú ideig nagy szerepe lesz hazánk élelmiszer-ellátásában, a szövetkezeti gazdák személyi jövedelmében. A párt IX. kongresszusának határozatában a következő mondat van a háztáji gazdaságokról: „A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására". Ez a határozat a lehetőségek és szükségletek összevetésén alapszik és egységes szemléletre, cselekvésre kötelezi a párt- és állami szerveket csak úgy, mint a termelőszövetkezetek vezetőit. A háztáji gazdaságok tevékenységét az illetékes kormányzati szervek — különösen a SZÖVOSZ — több akcióval segítik. Az egyik ilyen, hogy ötévi visszafizetésre 15 000 forint termelési hitelt vehetnek fel az OTP-fiókoknál, vagy a falusi takarékszövetkezetekben. Hasznosnak bizonyult a földművesszövetkezetek facsemete- és szőlőoltvány-akciója is, hiszen 1966-ban 1,6 millió darab facsemetét és egymillió szőlőoltványt értékesítettek háztáji és kisegítő gazdaságok részére. Az is kívánatos, hogy a háztáji gazdaságok mind több kisgépet, növényvédőszert, jó minőségű vetőmagot vásároljanak a földművesszövetkezetek boltjaiban. Nagy figyelmet érdemel a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek jó kihasználása. Nem örvendetes jelenség, hogy minden erőfeszítés ellenére az utóbbi években csökkent a háztáji gazdaságok termelése. 1961-ben még az ösz- szes mezőgazdasági termékek 26, viszont 1964-ben már csak 23,4 százalékát adták a háztáji gazdaságok. Különösen érdemes felfigyelni arra, hogy a legnagyobb visszaesés az állattartásban tapasztalható. Az állattenyésztés fejlődésének a közösben és háztájiban egyaránt legmakacsabb gátja a takarmánytermelés hozamainak lassú növekedése. Mégis több szövetkezetben már teljesen elégedettek annyi kukoricával, árpával és lucernával amennyit éppen megtermelnek. Mert úgymond: a közösben lévő állatállománynak éppen annyi elég, több nagyüzemi istálló nincsen, tehát minek termelnének több takarmányt. Ám, rendszerint ezekben a tsz-ckben nagyon fukarul juttatnak különféle takarmányokat a háztáji gazdaságoknak. Szem elől tévesztik az ilyen szövetkezeti vezetők, hogy jobb takarmánytermés esetén mennyivel több tehenet, sertést és baromfit tarthatnának a szövetkezeti családok portáin is. Gyakori vitatéma az is, hogy vajon a háztáji tevékenység nem hat-e károsan a közös gazdaság fejlődésére; sokan féltik a szövetkezeti közösség munkafegyelmét a háztáji gazdaságoktól. Mindjárt hozzátehetjük, ez a félelem teljesen indokolatlan és helytelen szemléletből ered. Sok országos hírű termelőszövetkezet példája bizonyíthatja, hogy a közös és háztáji nem egymástól elkülönülő, hanem szervesen egységet alkotó gazdaság. A statisztikai nyilvántartások szerint hazánkban 7— 800 000 szövetkezeti családnak van olyan portája, amely alkalmas baromfinevelésre, ser- téshízlalásra vagy tehéntartásra. De még több az olyan házikert, ahol nemcsak a család szükségletére teremhet szőlő és gyümölcs, burgonya vagy zöldség, hanem még a piacra is jut. Teljesen helyénvaló tehát, ha a szövetkezetek vezetői a háztáji állattartás támogatásán kívül a házikertek termelésére is gondot fordítanak. így például gondoskodni lehet megfelelő minőségű vetőburgonya, különféle magvak, palánták juttatásáról csakúgy, mint a házikertek növényvédelmének megszervezéséről. Mindez olyan tevékenység, amely nem igényel semmiféle különösebb beruházást, viszont sok millió forint értékű mezőgazdasági terméket eredményez. Bár nem általános, csupán néhány helyen tapasztalható jelenség, hogy némely szövetkezeti vezető mostanában a gazdaságirányítási reformra hivatkozva a háztáji gazdálkodás „visszaszorításáról” beszél. Érdemes erre felfigyelni, hiszen, akik ilyen nézetet vallanak, azok akaratlanul is a közös gazdaságok és a szövetkezeti családok érdekei ellen lépnek fel. Gazdaságirányításunk reformja a többi között azt célozza, hogy növekedjék és az eddiginél jövedelmezőbb legyen mindenfajta mezőgazdasági termelés. H. L. cia kormányzói palotába, ahol most önökkel beszélgetünk. Jöjjön el feleségével, leányával, orvosaival, szakácsával együtt, de oldalán ne legyen pisztoly, kíséretében ne legyenek tábornokok és tengernagyok. Mint öreg forradalmár, szavamat adom, hogy Hanoiban teljes biztonságban lesz. A londoni sajtóértekezleten több újságíró feszegette, vajon csupán jelképes jelentőségük van-e Ho Si Minh szavainak —, tehát csak azt kívánta-e hangsúlyozni, hogy a vietnami nép kész fékében élni az amerikaiakkal, ha azok fegyvertelenül jönnek országába — vagy pedig az elnök nyilatkozata konkrét meghívásnak tekinthető-e? A válasz így hangzott: „Ha Johnson elfogadná a meghívást, Ho Si Minh elnök megítélésünk szerint hajlandó lenne fogadni őt Hanoiban. Ehhez természetesen az kellene, hogy — a vietnami elnök szavaival élve — Johnson oldalán ne legyen pisztoly, vagyis hogy az amé- rikaiak szüntessék meg legalábbis a VDK területének bombázását”. ESKtlTÉTEL A MEGYEI TANÁCSHÁZÁN Foto: Gábor Ma érkezik Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke az olasz fővárosba, Róma utcáin már hétfőn megjelentek a Szovjetunió, Olaszország és Róma Pénteken aláírják békés világűr'-egyezményt Moszkva január 27-én ismét ünnepélyes nemzetközi aktus színhelye lesz: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — mint kezdeményező hatalmak — elsőnek aláírják a világűr békés használatáról szóló szerződést, majd megnyitják a szerződést városának lobogói: az olasz főváros vendégének fogadására készül. Podgornij Gronchi korábbi olasz elnök hét évvel ezelőtti szovjetunióbeli látogatását viszonozza. más, csatlakozni kívánó országok előtt is. Hasonló aláírási szertartások zajlanak le Washingtonban és Londonban, s akárcsak az 1963-as moszkvai atomcsend szerződés alkalmával, ebben a három fővárosban lehet letét-, be helyezni a csatlakozásról szóló ratifikációs okmányokat. demokráciát, új elemekkel gazdagítja választójogi rendszerünket. Ezután került sor a megyei választási elnökség és az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjainak eskütételére. A megyei választási elnökség, elnöke: Barinkat Osz- kárné, az MSZMP megyei bizottságának titkára, elnökhelyettese: dr. Kéri Miklós megyei főállatorvos, titkára: dr. Boruzs Mihály, a megyei tanács vb-titkárságának vezetője lett. Tagjai: Somodi Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Hegyvári Ferenc, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Hargitai Dániel, a Statisztikai Hivatal Pest megyei vezetője és őri Imre, a Csepel Autógyár művezetője. A Volgogradi hdz Beszélgetés a második világháború szovjet hőseivel Három szovjet emberrel találkoztak hétfőn délelőtt a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában a magyar újságírók. Mindhárman személyes részesei és hősei a háborúk történetében ma is példátlanul álló, 200 éjjelen és nappalon át tartó sztálingrádi csatának: A. I. Rogyimcev vezérezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse, G. J. Marcsenko vezérőrnagy és J. F. Pavlov tartalékos főhadnagy, a Szovjetunió hőse. Fiatal szovjet katonák látogatására érkeztek hazánkba, s most felelevenítették személyes sztálingrádi emlékeiket — Rengeteget írtak a sztálingrádi csatáról — mondta Rogyimcev vezérezredes —, de mi mindent mégsem írtak még meg! — Elmesélte, hogyan folyt le 1942. szeptember 14-én éjjel az a volgai átkelés, melyet ő vezetett, s mellyel megindult a döntő küzdelem a lángokban álló városért. Egyszerű halászladikokon kellett elérniük a túlsó partot, mert átkelőeszközeiket az ellenség elpusztította. A tüzérség támogatására nem számíthattak, trert nem lehetett tudni, hegy odaát melyik pincében, romos épületben vannak szovjetek, hozzátartozók. Az ellenség szakadatlan golyózápora közepette félezer ember pusztult el ennél az átkelésnél. És mégis eljött a nap, amikor a szovjet csapatok gyűrűje bezárult az ellenség körül. Háromszázharmincezer fasiszta közül — példátlanul áll a hadtörténelemben: egyetlen egy sem menekült. Marcsenko vezérőrnagy a hadosztályparancsnok politikai helyetteseként vett részt a (Folytatás a 2. oldalon) Az építés évkönyve A fedelén ugyan ez a cím olvasható: „Pest megyei Tanács Évkönyve 1961—65”, de aki figyelemmel akárcsak végiglapozva, azonnal látja, hogy a szocializmus építésének évkönyvét forgatja. A második ötéves terv időszaka alatt elért fejlődéssel és eredményekkel ismerkedhetünk meg oldalain, mégpedig azon a területen, amely minket legközelebbről érdekel Pest megyében. De nyílt őszinteséggel feltárja az évkönyv azt is, ami nem tartott lépést a fejlődés ütemével, s ezáltal a jövő feladataira is rámutat. Első ízben jelent meg most, még 1966. évi jelzéssel a Pest megyei Tanács Évkönyve. Foglalkozik a megyei tanács költségvetésével és a tanács felügyelete alá tartozó Pest megyében létező valamennyi gazdasági ágazattal. Táblázatok és diagramák egész sorával szemléltetően érzékelteti, amit a számadatok kifejeznek. A beruházások, vagyis az új épületek számos fényképe pedig még hatásosabban. Felsorolja részletekbeme- nően az évkönyv a megyei tanács bevételeit és kiadásait, szól az előző tervidőszak beruházásairól és a községfejlesztési alapok felhasználásáról. Ugyanígy az ipar termeié- séről, készáru értékesítéséről termelékenységéről, létszám• és bérgazdálkodásáról, jövé (Folytatás a 2. oldalon) ma Kómába érkezik ben Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke előtt ünnepélyes esküt tett. Az eskütételnél jelen volt Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Kiss Károly az Elnöki Tanács titkára. Az országos választási elnökség az eskütétel után megtartotta első ülését, megválasztotta vezetőségét és elfogadta munkaprogramját. Elnökké dr. Dallos Ferencet, elnökhelyettessé Kaszás László- nét, titkárrá pedig Baratt Józsefet választották meg. Hétfőn délután a megyei tanácsháza dísztermében is ünneplőbe öltözött nők és férfiak hallgatták Varga Péternek, a megyei tanács vb-el- nökének köszöntő szavait, amelyekkel a megjelenteket és az elnökségben helyet foglaló Cservenka Ferencnét, az MSZMP megyei Bizottságának első titkárát üdvözölte. Ezután dr. Sánta Anna, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára ismertette, hogy az országgyűlési képviselők és a tanácstagok március 19-i általános választására milyen szervek alakultak. A megye gazdasági —politikai eredményeinek ismertetése után hangsúlyozta: az új választási törvény tovább gyarapítja a szocialista Az országos választási el- j nökség, amelynek tagjait — a választójogi törvény értelmében — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelölte ki és a NépRőztár- saság Elnöki Tanácsa megerősítette tisztségükben, hétfőn a Parlament Munkácsy-termé- !
