Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

I PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ÉS CE6U..J V XI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1967. JANUÄR 22., VASÁRNAP Áprilisban rendezik meg a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát / / x­UJ GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁS AZ ÁRUÉRTEKESITESBEN Eperdzsem, savanyúság, j új konzervek j A Kossuth téri, nagy önki- szolgáló élelmiszerbolt vá­sárlói nap mint nap újabb „meglepetésekkel” találkozhat­nak a bolt hosszú polcsorain. Édességféléből, mirelit-áruból igen tetszetős csomagolású, és — bátran mondhatni — na­gyon is megfelelő, eddig még nem látott fajták közt lehetett válogatni. A tél a tartósított élelmisze­rek — befőttek, savanyúságfé­lék, konzervek vásárlási idő­szaka. örömmel tapasztalható, hogy nagy a választék és a mennyiség is kielégítő. Bőven lehet kapni például kisgyere­kek vitaminszükségletének ki­elégítésére szolgáló pürékon- eerveket. A napokban újfajta paradicsomos hallal, és hazai ecetes-hagymás hallal gyara­podott az amúgy is bő válasz­ték. Újdonságként szovjet tej- Jconzerv is érkezett, bolgár föl- dieperdzsem — és a kirakat­ban megjelent a külföldön már népszerű magyar húsipari ter­mék: a konzervkaraj. — A Ceglédi Háziipari Szö­vetkezet tavaly 75 554 gyér- ] mekruhát, 27 000 zsebkendőt, 25 800 pár norvégkesztyűt és 174 négyzetméternyi kézi szö­vésű perzsaszőnyeget export- tált a Szovjetunióba, az INSZK-ba, Ausztriába és Hol­landiába. Csütörtökön délelőtt a vá­rosháza tanácstermében tar­tottak megbeszélést a város termelőszövetkezeteinek elnö­kei és párttitkárai. Az értekez­leten részt vettek a városi pártbizottság és a tanács kép­viselői is. A küldöttválasztó közgyű­lések és a megyei terme­lőszövetkezeti tanácskozás előkészítését vitatták meg a megyei ütemterv ismer­tetése után. A közeljövőben a termelő- szövetkezetekben küldöttvá­lasztó közgyűléseket tartanak, amelyeken megválasztják azokat, akik a márciusi me­gyei tanácskozáson vesznek részt. A jelenlevők javaslatot tettek a megválasztandók sze­mélyére. zeti felépítését. Két lehetősé­get elemeztek: három igazga­tóság működjön-e a megyében, vagy egy, s ennek legyenek kihelyezett szervei? A tanács­kozók álláspontja: egy termelőszövetkezeti igazgatóság fogja össze a megye közös gazdaságait, és ennek legyen két-há- rom kihelyezett vezetősé­ge. • „ZÁLOGOT SZOKTAM VENNI..." 1892 óta a várost határoló négy főútvonalon kívül elterü­lő és egyre jobban beépülő ak­iokra — tűzrendészed okok miatt — már nem volt szabad behordani az „életet”. A ta­nyával nem rendelkező kis­gazdák a város külső részein kijelölt rakodó kertekbe, a „muszájkertekbe” hordozhat­ták terményeiket, és itt is csé­pelték el. A szalma és takar­mányféléket is itt rakták kaz­lakba, boglyákba. A rakomá­nyok őrzésére őrt fogadtak. őrt és nem csőszt. A csőszök szőlőhegyen, az őrök a város­ban teljesítettek szolgálatot. Az elmúlt század második felében az Ugyerokban 11, az öregsző­lőben 12 esősé .őrködött: AzJÉi- jeliőrök *ssá»ia változó volt, de tizedenként négy is lehetett. Jelenleg már csak két mu- szájkert működik városunk­ban, de ezek közül a csengeri- széli szinte jelentéktelen. Ott, ahol a nyugati szelek még szabadon nyargalhatnak, a város és a szabad páskumok találkozásánál, az Örkényi út kanyarulatában, a Gerje patak hídjának közelében számtalan kis apró szénaboglya, szal­ma-, törekkazalocska, szár­kúpok serege ötlik az ar­ra járó szemébe. Itt a ra­kodókért a régi gazdálko­dási rendszer egyik utolsó ma­radványa. A kalangyák között a hóban jól látszanak a nyúl- nyomok. Hersegve ropog a hó a lábunk alatt. Ijedt fogolycsa­pat rebben a levegőbe. Idejár­nak s a boglyák enyhéjében szedegetik szegényes tápláléku­kat. Szabó bácsi az őr. Túl a het­venen. Évek óta készül nyug­díjba, de ennek eddig sók-sok akadálya volt. Évek óta folyt a per az SZTK és Szabó bácsi között a városi tanács perbe­hívásával. Ügye olyan remény­telennek látszott, hogy nehezen akadt ügyvéd, aki szerencsét próbált volna ügye vitelével. Égy nagykőrösi jogász bele­vágott. Az ügy megjárta már a Legfelsőbb Bíróságot, elvi dön­tés is született. Elintéződött a dolga az ország valamennyi Cegléd és Vidéke Körzeti FMSZ értesíti tagságát, hogy MEGKEZDTE AZ 1966 ÉVI VÁSÁRLÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI, VISSZATÉRÍTÉSI KÖNYVEK BESZEDÉSÉT ÉS CSERÉJÉT 1967. ÉVRE. Könyvek leadhatók 1967. FEBRUÁR 10-IG. Cegléd: Kossuth tér 9. sz. (központi iroda). Aruház feletti emeleten. Csemő Halász-telepen levő fmsz irodában. Törtei' Kossuth Lajos u. 13. sz. alatti irodában. Igazgatóság hasonló gomdú rakodókerti őré­nek. Szabó bácsi hatósági sze­mélyként ügyködik a maga területén. Régen esküt is kel­lett tennie, de akkor még a gazdatársuíat volt a munka­adója. Jelvénye nincs. A réz medália régen elveszett, de így is ismerik és így is tarta­nak tőle. — Szabó bácsi, terhes ez a szolgálat? — Hát bizony nem a leg­könnyebb. Késő este, sőt éjjel is körül kell járni a területet. Nagy bunkós bot a fegyverem. Lopni járnak a nyúltartók, még akiknek begyújtáshóz vagy strózsákba van szalmára SgükapgüH. A széaát a lótartók is szívesen megdézsmálják éj­nek idején. A tolvajoktól zálo­got szoktam venni, kalapot, kendőt, papucsot, zsákot sttb. A tolvajt nem kéül megfognom, elég, ha tudom, hogy ki az il­lető. — S a jövedelem? — Hát bizony manapság már egyre csökkenőben. Ré­gen olyan zsúfoltság volt itt, hogy mozdulni is alig lehetett. Hetekig folyt a cséplés. Most kis boglyák, útszélen kaszált szénából rakott kazalocskák vannak csak és a háztáji föl­deken termett szártermést hordják ide. Ebben az évben 96 személy vette igénybe a ra­kodóteret. Négyszögölenként 5 forintot fizetnek a berakodójt. — Állattartás? — Hát az is meg van enged­ve. A tehénnek mindig van elegendő fű és terém annyi széna, hogy ki tudom tartani. Anyadisznót is tarthatok, mert a csirke és a tyúkféle szétvág­ja a rakományokat, Egylovas kocsi kanyarodik be a műútról. Nézeget, tájéko­zódik, tekinget a gazda. Lát­szik az arcán, hogy bizonyta­lanságban van. Szabó bácsi a híd felé mutat — A második sorban a he­tedik kazal. Néz a kocsis gazda, megiga­zítja süvegét, megrántja a gyeplőt: na gyerünk. Nem ér­ti, hogy Szabó bácsi hogy tud­ja mindezt a fejében tartani, s honnan tudja, hogy melyik hóbundás boglya, melyik szár­kúp kié? Pedig erre itt régen is, most is, nagyon ügyelni kel­lett és kell. A berakodók haj­lamosak arra, hogy idők múl­tával, hetek, hónapok eltelté­vel ne ismerjék meg saját tu­lajdonukat. Ilyenkor Szabó bá­csi az igazságtevő. Száraz, hideg szél fúj nyu­gat felől. A tehénjáráson há­rom nyúl hancúrozik. Vége a vadászidénynek, kezdenek bát­rabbak lenni. Csak az alkonyi csendre várnak. Szépen belo­pakodnak a boglyák közé. Az ő tolvajkodásukat nem tiltja a törvény, és Szabó bácsi se rio­gatja őket. Tőrt, hurkot se ál­lít nekik, öreg, rokkant ember, megnehezült a füle is. Utolsó esztendejét szolgálja. Negyven esztendő után vele egy régi foglalkozás utolsó képviselője megy majd nyugdíjba. Szomorú István Szövetkezeti elnököket, szakembereket, brigádve­zetőket, termelőszövetke­zeti tagokat jelöltek ki. A fiatalok és a nők is részt vesznek a megyei küldöt­tek tanácskozásában. A megyei értekezlet után áprilisban rendezik meg a termelőszövetkezetek első or­szágos kongresszusát. A mezőgazdasági vezetők megvitatták a közeljövőben lé­tesítendő megyei termelőszö­vetkezeti igazgatóság szerve­Az új igazgatóság megszer­vezése már az új gazdasági irányítás bevezetésével függ össze. Feladata, hogy a terme­lőszövetkezetek áruinak érté­kesítését segítse, összehangol­ja, szakmai tanácsokat adjon a termelőszövetkezetek aktuális munkájához és jogi képvisele­tet biztosítson. Az értekezlet további napi­rendi pontjaként a termelő­szövetkezeti jogról folytattak megbeszélést, majd általános tájékoztató hangzott el. (t) OTP-mérleg, 1966 14 ezer betétkönyv, 12 gépkocsi, 2400 hitellevél, 10 négyes találat — A békekölcsön-sorsolás­Az OTP ceglédi fiókjában napról napra nagyobb a forga­lom. Egyre magasabbra nő a betétkönyvesek száma és növe­kedik az egyéb takarékossági akciók' népszerűsége is. Erről adott tájékoztatást a fiók he­lyettes vezetője. — Fiókunknál 1966-ban mintegy 14 ezer darab betét­könyvet adtunk ki, 80 millió forint értékben. Ezeknek szá­ma egyre emelkedik, már eb­ben az évben is számos új be­tétkönyv-tulajdonosunk van. Az elmúlt évben a megyében 117 gépkocsit sorsoltak ki, eb­ből városunkba tizenkettő ke­rült. Ezen „felbuzdulva” nőtt az érdeklődés, ugyanis ebben az évben már eddig újabb 15 autónyeremény-betétkönyvet adtunk ki. nál is sok szerencsés nyerte­sünk volt. Az elmúlt évben 500 kötvény tulajdonosa nyert mintegy hetvenötezer forintot Legnagyobb népszerűségnek örvend az árukölcsön-akció. Tavaly 2400 hitellevelet adtunk ki különböző cikkekre vásár­lóknak. — Az elmúlt évek „csúcsát” a lottószelvények számát ille­tően tavaly értük el. Lottó— totókirendeltségünk 450 ezer lottószelvényt adott el. A lot­tózók népes táborából tíznek volt négyes találata. Az elmúlt év legnagyobb összegű nyere­ménye 136 ezer forint volt — fejezte be tájékoztatóját a fiók helyettes vezetője. Várakoznak a betétkönyvesek Jakab Zoltán felvétele Olajkályhatöltő készülék A MEKALOR olajkályha-tu- lajdonosok gyakori bosszúsága, hogy a kályha tartályának fel­töltésekor a legnagyobb elővi- gyázattal is a padlóra csöpög vagy a fütöhengerre fröccsen az olaj. Ezt a kellemetlenséget kü­szöböli ki a jászapáti Béke Vegyesipari Szövetkezet új­donsága, az olaj kályha töltő, amelynek gyártását most kezd­ték meg. A Minőségellenőrző Intézet a készüléket kifogástalannak találta. A budapesti Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat az első negyedévre 5000 töltőberendezést rendelt. Ketyeg az óra... Látogatóvárás Foto: Tóth István én sohasem késtem. — De hol van az az óra már... Vannak furcsa- villám-pil­lanatok az ember életében, mikor régi, évekkel ezelőtti emlékek kelnek életre egé­szen váratlanul a tudata mé­lyén. Ez az óradolog is... ... A kórházban látogatási nap volt. Fagyos, téli látogató nap, mikor a vendégek a hó és a jég nyugtató illatával a városi élet várva várt üzene­tét, a „mi van otthon?” bizta­tó, pár szavas történeteit hoz­ták magukkal. Az óra itt is könyörtelenül jelezte az idő múlását. — Köszönjük a látogatást.... Kabátok kerültek a székekről, az ágyak végéről a búcsúzok­ra.' — Jobbulást kívánok... gyere haza, siess gyógyulni! — Udvarias, de szívből jövő kí­vánságok. És ketyeg az óra... A lépcsőházban ég a villany és az udvar lámpái is fehéren öntik a fényt. A folyosó leg­szélső üvegablakán a fűtőtest melegével dacolva jégvirág csillan. Imbolygó, sötét árnyé­kok lépegetnek szaporán az úton. Egy-kettő ... egy... tik­iak ... tik-tak... (eszes) Tik-takolva ketyeg az óra, ütemesen, de türelmetlenül. Hajtja, kergeti a másodperce­ket, a csepp mutató nem győz utánuk loholni. Valamikor volt otttyon egy óránk. Hangosan, öntudatosan ketyegett naphosszat, s ha ál­lítottak rajta egy pici csavar­ral, éktelenül éles hangú lár­mázásba kezdett. Minden reg­gel fél nyolc tájban mintha hangosabbá vált volna a hang­ja — én legalább is úgy érez­tem — figyelmeztetve így szólt: — Bújj csak gyorsan a ka­bátba, indulni kell isleolába... Gyerekség, ugye — szinte mulatságos, mikor az ember eszébe jut ez a régi, minden­napos kis élménydarabka. Az üzemi órák egészén má­sok voltak. A jelenléti kartont bélyegző például öt percen­ként kattant egyet, nagyképű figyelmeztetéssel: „mozgás, barátocskám, mert..." — És a munkaasztallal szemben is függött egy a falon. Hogy les­tük, mikor érkezik a műszak- váltás! Ismertem egy órát Pesten is, a Nemzeti Színház előtt. Sohasem volt egészen pontos. Legalábbis, az én karórámhoz képest mindig sietett — én.. . A választásról tanácskoztak A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága január 10- től 13-ig Csillebércen tanácsko­zott a járási és városi nép­frontvezetőkkel. A ceglédi já­rásból 12, Cegléd városából pedig 3 népfront-aktíva vett részt a tanácskozáson. Csata László, a Hazafias Népfront megyei elnöke érté­kelte a tavaly végzett mun­kát. Az első előadást Takács Pálné, a TIT országos köz- gazdasági szakosztályának titkára tartotta az új gazda­sági mechanizmusról. A má­sodik napon Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke „A Hazafias Népfront feladatai a képviselők és a tanácstagi választások alkalmával” című előadása hangzott el. A har­madik napon Barinkat Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkára a IX. párt- kongresszus határozatai alap­ján vázolta a népfronti felada­tokat. Az utolsó napon dr. Sán­ta Anna, a Hazafias Népfront megyei titkára összegezte a há­rom nap tanácskozásának eredményeit és ismertette a március 19-i országgyűlési és tanácsi választásokkal kapcso­latos feladatokat. Az előadásokat minden nap együttes konzultáció követte. Ezek a konzultációk igen hasz­nosnak bizonyultak. A ceglédi járás és Cegléd város népfront­aktívái a konzultációkat együt­tesen tartották Bodor Zoltán járási titkár és Kiss András városi népfronttitkár vezetésé­vel. E konzultációk során lehe­tőség nyílt az egyes községek népfront-aktívái között a köl­csönös tapasztalatcserére, va­lamint eszmecsere folytatására, hogy melyek a legjobban cél­ravezető munkamódszerek, amelyekkel a népfront tevé­kenységét még hatékonyabbá lehetne tenni a községekben, városokban egyaránt. A testü­leti élet javítására irányuló ja­vaslatokat is megtárgyalták járásunk és városunk népfront­aktívái. A konzultációkon meg­beszélték a képviselők válasz­tásával és tanácsválasztások­kal kapcsolatos agitációs anya­got, valamint a szervezési kér­déseket. (— esi) CUKORFINIS Pénteken a hajnali órákban — a cukoriparban elsőnek — befejezte a répa feldolgozását a Szerencsi Cukorgyár, amely a kampány idején 48 300 vagpn répából több mint 4500 vagon cukrot állított elő. A következő napokban egyébként már sorban leáll a többi tíz cukorgyár is, s az 1966—67. évi cukorrépa-feldol­gozási kampány, a terv szerint, egy hét múlva, január 28-án, a Petőházi Cukorgyárban ér véget. A Magyar Állami Pincegazda­ság Ceglédi és Nyársapáti Pin­cészete értesíti a szőlőtermelő­ket. hogy a kétszer fejtett borra történő szerződéskötést január 31-vel befejezzük. Aki még kí­ván szerződni a fenti időpontig a rendes munkaidőn belül szer­ződést köthet a ceglédi és nyársapáti pincészetünknél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents