Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

1967. JANUÄR 22., VASÁRNAP Assmyíalálkozó Gödöllőn A múlt héten három napra 280 családanya adta át a Kor- mányrudat otthon, a férjének, vagy a nagymamának, ök pe­dig elővették az ünneplőt, el­indultak, hogy idejében érkez­zenek Gödöllőre, ahol az Or­szágos Nőtanács Pest megyei titkársága háromnapos talál­kozót rendezett. Kovács Antalné, megyei tit­kár örömmel mondta, hogy a meghívott kétszázötven asz- szony helyett végül kétszáz­nyolcvan lett a vendégük. Ez is mutatta, mennyire érdekli a falusi nőket * meghirdetett előadások té­mája: a IX. pártkongresszus határozatai, a választási elő­készületek és a gazdasági mechanizmus. Az előadásokat követően so­kan fordultak Baxinkai Osz­károdhoz, dr. Ádám Mihály­gondjait képviselik. Ha már az a meggyőződésük, hogyha előbbre lendül a közösség, vi­szi magával őket is. Mutatóban, hogy miről érdeklődtek az asszonyok s milyen javaslato­kat tettek, a titkár néhányat felsorolt. Hogyan oldják meg a felesle­gessé vált munkaerők elhelye­zését, mennyiben érinti majd az árrendezés a családok költ­ségvetését? Osztatlan elége­dettséget váltott ki a falusi nyugdíjak rendezése. Azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ne az utolsó öt év átla­gát vegyék alapul, öregkorára éppen a falusi munkában mind kevesebbet tud keresni az ember, így ennek megfe­lelően mind kevesebb a jöve­delme, tehát a nyugdíjalap sem reális. A kilátásba he­lyezett családjogi törvényt valamennyien üdvösnek tar­tották. Nagyon helyeslik a termelő- szövetkezetek nagyobb önál­lóságát s vállalják a vele já­ró fokozott felelősséget. Szin­te valamennyiüknek volt már épkézláb elgondolása, mit kell tenni a kifizetőbb termelés érdekében. Elsősorban belter - jesebb gazdálkodást szorgal­maznak. Köröste tétlenről egy asszony az aprómagvak fel­karolását ajánlotta, ami régen náluk jelentős jövedelmet eredményezett. A budajenőiek nemcsak azt mondták el, hogy nyáron a nagy munkák ide­jén rossz a boltok nyitvatartá­si ideje, nem jutnak kenyér­hez, hanem azt is elpanaszol­ták, miért nem veszi át a szer­ződtető vállalat a megjelölt időpontban a hízott libákat? így akarnak sikeres versenyt szervezni? A nagykőrösi ta­nyavilág küldöttei már most felhívták a figyelmet a nyári hoz és Radics Ferenchez kon­zultációs kérdésekkel. S hogy mennyire fontosnak tartják a tájékoztatást s hogy ők is el­mondhassák véleményüket, mutatja, hogy a legtöbben ar­ra hivatkozva kértek magya­rázatot; hogy ha hazamennek, tőlük várják a felvilágosítást, vagy éppen őket bízták meg a termelőszövetkezetben, hogy adjanak hangot javaslataik­nak. — Lassan tizenöt éve dolgo­zom a nőmozgalomban — mondta Kovács Antalné. — Ha valakit, engem igazán örömmel tölt el a tapasztalt fejlődés. Annak idején — jól emlékszem rá. — alig. szóltak a nehezen összehívott asszo­nyok. Vagy ha mégis felálltak, egyéni dolgaikról beszéltek. Ma is van még sok probléma, igazán nem mondható, hogy minden teljesen rendben lenne az asszonyok életében. De ér­dekes módon, mégsem a saját bajukra kérnek elsősorban or­voslást, hanem a közösség D l « / * -p ss. ízelítőül három érdekes mintájú \J ( ] N op-art-pulóvert mutatunk be, V / \ I ' a jjazaj kötőipar gyártmányát. idénynapközlkre. Ahol nincs öreg a háznál, ott az asszony nem sokait tud lendíteni a tsz dolgán, mert a kicsinyek nap­hosszat nem maradhatnak ma­gukra. Mások azt kérték, hogy az új tsz-jogi törvény foglal­jon majd állást és a termelő- szövetkezetekbe vegyék fel rendes tagnak a bedolgozó asszonyokat. Most hiába je­lentkeznek, elutasítják őket. A közelgő választásokról dr. Ádám Mihály tartott elő­adást. Ezzel kapcsolatban is volt konzultációs kérdés és helyeselték az egyéni jelölése­ket A IX. pártkongresszusom el­hangzottakkal egytől-egyig egyetértettek. Szépen fejezte ki egy asszony a ceglédi járás­ból, mit éreznek: „jó, hogy a párt és a munkásosztály ve­zet. Ez a biztosíték nekünk ar­ra, hogy a kongresszusi hatá­rozatokat és a gazdasági ja­vaslatokat biztosan végrehajt­ják.” — Búcsűzáskor sókan oda­jöttek hozzárk — mondta Ko­vács Antalné. — Nagyon jó volt hallani, hogy még többet kaptak, mint amit vártak. Ér­demes volt Gödöllőn tölteni ezt a három napot. Az őszinte világos tájékoztatás választ adott a tisztázatlan s éppen ezért bizonytalanságot okozó problémákra. k. m. FAVÁGÓK Mikor William Faulkner, a nagy amerikai író elnyer­te a Nobel-díjat, egy újság­író megkérdezte: — Min dolgozik jelen­leg? — Fát vágok. A felelet az újságírók kö­zött nagy derültséget kel­tett. A beszélgetés megje­lent a lapokban és egy idő után az író a következő le­velet kapta: — Olvasom az újságban, hogy ön 30 000 dollárt ka­pott favágásért. Legyünk társak! Nagyszerűen értek a favágáshoz. KERESZTREJTVÉNY Mikszáth 1882-ben megjelenít elbe­széléskötete. FÜGGŐLEGES: 2. Földrészünk lakója. 3. Félsziget a Fekete-ten­gerben. 4. Több sportágban küz- * denek érte. 5. Tartó. 6. Zseblám­pához kell. 7. Az átvevő partnere. 8. Szakadék a Pilisben. 9. Dél­amerikai folyó. 10. Ezt is kell ten­ni a levesbe. (—) 11. „Máglyá”-val emlegetett tésztaféleség. 12. Majd­nem fél tucatnyian. Í3. A „Besz­terce ostromá”-nak hőse (István). 14. Az ő házasságáról szól a „Kü­lönös házasság’* (János). 18. Védő­szerkezet. 21. Mesterember. 26. Megváltoztatta a szövegét. 28. For­dított vigyázó. 29. A régi „cs” be­tű. 31. A Nemzeti Színház mű­vésznője (Magda). 33. Lekvár. 34. Latin kézirat a XIII. század elejé­ről ( . . . — kódex). 38. Szlovákiai városka. 39. Péterke. 40. Az ábécé kezdete. 41. Ausztráliai futóma­dár. 42. Juharfa másik neve. 44. Azonos betűk. 45. Rettentő. 46. Hivatalos. 47. Egy romantikus Mikszáth-történet hőse és címe. 49. Az ő szívét és vagyonát akar­ta meghódítani Noszty Feri. 51. Római ezerszáz. 52. Az Ifjú Gárda egyik hőse volt (Oleg). 54. Koty- valék. 57 Oxigén és szén vegyjele. 58. Kiejtett betű. 59. Község Sza­bolcsban. 60. Az írni ige egyik pa­rancsoló alakja. 62. Mar. Néve- lős gyümölcs. 68. Hamisan játszik. 70. Iskolai intő. 72. .......... vonat m ost van indulóban” — ismert dal. 73. EBO. 74. Vissza: áraszt 78. O. C. BEKÜLDENDŐ: vízszintes 1., 44., 79., valamint függőleges: 13., 14., 47., és 49 számú sorok megfejtése. B. E. MIKSZÁTH KÁLMÁN A JANUAR 1-1 KERESZTREJT­VÉNY MEGFEJTÉSE: Mit bán­születésének évfordulójára emlé­kezünk; rejtvényünkben próza- irodalmunk e kimagasló alakjának néhány művét idézzük. VÍZSZINTES: 1. Mikszáth utolsó nagy regénye, amelyben Görgey alispán és Lőcse város párharcát írta meg. 11 Szóösszetételekben gyorsaságra, rövidségre utal. 14. Csomagol, huzattal lát el. 15. Ré­gi magyar hangszer. 16. Utca a budai várban. 17. Útburkolásra használják. 19. Mázol. 20. Becé­zett férfinév. 22. Boráról ismert község. 23. Tűznyelv. 24. Talp- szélek! 25 Köszönés. 27. Francia tájképfestő (Camille) ?0. Vas­munkás 32. Fiatalabb ‘'-'.testvér. 34. Lásd 25. sz. sort. 35. Tojás, Bécsben. 36. Vissza: Shakespeare- király, kiejtés szerint. 37. Bakonyi helység 39. Bejárat egyes épüle­teken. 43. Dudva. 44. Kecskemét főbírója a „Beszélő köntös”-ben. 47. Hangnem. 48. Magaslat jel­zője lehet 50. Olimpiai bajnok szovjet kalapácsvető. 53. „Terül” páratlan betűi. 54. Időszerű csa­padék. 55. Két egyforma római szám. 56. Angol hajós, Ausztrá­lia felfedezője. 59. Finom cseme­ge (két szó). 61. Kukoricacsövet borító levél. 63. Americum vegy­jele 64. Bór és hidrogén vegy­jele. 65. Bolygó. 67. így kezdődik minden akció! 69. Lendület. 7L Női név 72. Földünk legmaga­sabb csúcsa (Mount . .). 75. Ka­ron hordjuk. 76. L^kás része, két szóban. 77. Névelős testvér. 79. juk, hogy lejár az év — Énekre ajk és táncra láb! Használja, ki mozogni tud, ezt az előnyét leg­alább. KÖNYVJUTALMAT NYER­TEK: Macsvári Tünde, Üllő, Vö­rösmarty u. 36., Péri László, Nagy­kovácsi, Gorkij u. 18. Willing Mar­git, Dunakeszi, Bem u. 22. He- gyesi Marianne, Verőce, MN 2124. özv. Tóth Jánosné, Bag, Vörös Csillag Tsz, iroda. Keresztes Mik- lósné, Érd, Engels u. 70. Gerendái Éva, Martonvásár, Hunyadi u. 6. Suska Ferenc, EDOSZ-üdülő, Ve­lence, Pallagi Pálné, Budapest, XVn., Rákoskert-állomás. Vass Rudolfné, Budapest, IX., Vágó­híd u. 49. G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Ősi római istenség, a ház kapuja őrző istenének neve szerepel mai rejtvényünkben. Ér­dekessége többek között a római istenségnek, hogy az év első hó­napja tőle nyerte nevét. Lásd a függőleges 10. sort. VÍZSZINTES: 1. Licitál. 7. Leánynév. 8. Le­ányfalui Labdarúgó Egyesület. 9. Tagadószó. 10. Jánoska. 11. Fordí­tott határrag. 12. Kellemes szagú konyhakerti növény. 13. Rendkí­vül makacs. 15. Énekkar. 16. Bá­csika rövidebben. 17. A betűvetés készsége. 18. Kalap németül. 19. Sanyi első fele?!? 20. Római csá­szár, aki féktelen kicsapongásai­ról volt nevezetes és aki kedvte­lésből felgyújtotta Rómát. 21. Eső a javából. FÜGGŐLEGES: 1. Könnyedén mozgó. 2. 1967-ből származó. 3. A tartózkodási helyet megjelölő. adatok összessége. 4. I. T. 5. Kétszínűén valaki ellen törő. 6. Feljegyez. 8. Sima felü­letű. 12. A hajnali órákban. 13. A szokott időszak legelején tör­ténő. 14. Nomád népek állandó lakása. 15. Ifjúsági Szövetség. 16. Borítóüveg. 18. Számjegy. 20. Nóta szélek? PAJTASOK! A megfejtett nevet írjátok le egy levelezőlapra és 1967. január 30-ig küldjétek be a szerkesztőséghez, a helyes meg­fejtők részt vesznek a januári ju­talomsorsolásban. Az 1967 január 8-i rejtvényünk helyes megfejté­se: A két koldusdiák. A beszélő köntös. 1 ?• 5 M 5 (q 9­| 6 9 to ri a m i5' Vb . to 19 lű at V"[ Titkárnő: Én azt hiszem, az igazgató elvtársnak semmi, féle maszkra nincs szüksége. Ub-elnök: Kaphatnék valamilyen szocialista jelmezt? Kiszolgáló: A Mazsolára vagy a Böbe babára tetszik gon« dőlni? 00 $'Zciu,h‘t-hn^ A , VfcfcBTá Brigád vezető: Vegyétek tudomásul, nekünk itt is teljesí­teni kell a tervünket. — Én csatlakozom az előttem táncotokhoz. Pásztor Péter karikatúrái Illik — nem illik A kedves olvasó vegye sor­ra aznapi tetteit: udvarias volt, mert szomszédjának elő­re köszönt. Udvarias volt, mert a boltban maga elé en­gedett egy idősebb embert: viszont megmosolyogta úti­társát, az idős asszonyt, aki kendnek szólította férjét, s gorombán ráripakodott egy fiatalasszonyra, mert táskájá­val véletlenül meglökte. Hétköznapi esetek: udva­riasság és udvariatlanság egy­aránt jellemzője mindennap­jainknak. Ma már nem udva­riasság például a kézcsók: in­kább tiszteletet kifejező kö­szönési mód. Udvarias az, aki tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül az idősebbeket. Előre köszön, néhány barátsá­gos szót vált velük, jó kíván­ságokkal megemlékezik szó­ban, vagy levelezőlapon szü­letés- vagy névnapjukon. Udvariatlanság, különösen családon belül: az ünnepek­ről — a házassági évfordulók­ról, névnapokról, születésna­pokról — menfeledkezni. — Ö, de udvariatlan — fa­kad ki a leány, amikor egy nagyobb társaság élén fiatal­ember lépett be a szórakozó­helyre. Pedig nem volt igaza. Az illemszabályok szerint először a férfi lép be a szóra­kozóhelyre, s csak odabenn, a ruhatárnál, vagy az asztalok között, a kiválasztott hely fe­lé haladva engedi maga elé partnerét. Szó sem volt tehát dvariatlanságról, csak a fia­tal lány tájékozatlanságáról. — Szervusz! — Szervusz! — köszönti egymást az utcán a két férfi és megállnak, hogy megvitassák a napi eseménye­ket. Feleség áll az egyik mel­lett, de a férfiak csak beszél­nek ... Gyakori látvány az ilyesmi vasárnap délután a falusi utcákon. Valami réges- régi, kipusztíthatatlan falusi f'rfiszokás az, hogy az asz- szony csak hallgatja az „em­berek” társalgását. Méghogy a hőket is bevonják a beszélge­tésbe — egyenrangú félként! Holott ezt kívánná meg az udvariasság, a másik tisztele­te. k. m.

Next

/
Thumbnails
Contents