Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

tsei. JANUAR 19., CSÜTÖRTÖK KST MtCYKI JCMgp Vizsgák - államigazgatásból I és| Január 11-én kezdődött pénteken, 20-án fejeződik be a § járási-községi tanácsappará- tusban dolgozók vizsgája az ^ általános államigazgatási is-1 méretekből, a vizsga tárgya az államjog, az eljárási jog, § munkajog, községfejlesztési jog és a mezőgazdaság állami J irányításával összefüggő ta­nácsi feladatok. Az idei vizs­gán mintegy százötven tanács; dolgozó vett részt. Takarékos fiatalok Befejezés előtt A MEZŐGAZDASÁG BECSÜLETE 'ssssssssssssrssssssssrssssssjssrsssAfssrssssssssssssj'sssjrsssssssssssssssssssssssssss: \ Február 20-ig: fmsz-közgyűlések Április 11: MESZÖV-tanácskozás Május 15: SZÖVOSZ-kongresszus megkez- , tei. A kongresszust az Orszá­megyében is a SZÖVOSZ hatodik i kongresszusának előkészüle­gos Földművesszövetkezeti Tanács május 15—16—17-re hívta össze. A nagyszabású or­szágos tanácskozás előtt az elkövetkező hetekben és hónapokban újravá­lasztják a helyi vezetőket és megválasztják a járási és megyei küldött közgyűlések küldötteit. A földművesszö­vetkezetek, valamint az ala­csonyabb típusú szövetkezetek — szakcsoportok, hegyközsé­gek — közgyűlései február 20-ig zajlanak le. A Pest megyei MÉSZÖV küldöttközgyűlésére áp­rilis 11—12-én kerül sor. A SZÖVOSZ kongresszusán megtárgyalják a földműves­szövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésének feladatait. A szövetkezetek a következő időszakban is elsősorban tag­jaik életkörülményeinek a ja­vítását, a társadalmi, gazda­sági és a kulturális felemel­kedést szolgálják. Továbbfejleszthetik a tényleges igényeknek megfelelő ipari szolgáltató és javító há lózatot, bővíthetik a takarék- és lakásszövetkezetek műkö­dését, növelhetik az exportot mindazokon a területeken, ahol a népgazdaság számára hasznos és gazdaságos. Az űj gazdasági mechaniz­mus kialakulásával lényege­sen megváltoznak majd a földművesszövetkezetek mű­ködésének szabályai és módo­sul gazdálkodásuk rendszere. lyéhoz és növeljük a mezőgaz­dasági munka társadalmi meg­becsülését! Ügy gondoljuk, ezek az intézkedések különö­sen a középkorú férfiakra és a mai fiatalokra jelenthetnek ösztönzést a falun való mara­dásra, s talán részben a las­sú visszaáramlást is elősegí­tik”. A SZOCIALIZMUS NAGY ERDEME, hogy egyszer és mindenkorra véget vetett an­nak a több évszázados, még a feudalizmusból ránk maradt, szűk látókörű szemléletnek, amely a mezőgazdaságot, a parasztot amolyan mostoha­gyerekként, másodosztályú ál­lampolgárként kezelte. S ma már nagyszerű fejlődésünk eredményeként eljuthattunk oda, hogy a mezőgazdaságban végzett munka egyenrangúvá válik minden más munkával. Az emberről való gondosko­dás a szocializmus eszméjének a lényegéhez tartozik. Téved­nek azonban, akik a most ho­zott intézkedésekben csupán afféle baráti, szövetségesi gesz-, tust, vagy kivált áldozatot lát­nak, társadalmunk vezető ere­je, a munkásosztály részéről. A IX. kongresszusnak a mező- gazdaságra, a mezőgazdaság­ban dolgozók életkörülmé­nyeire vonatkozó határozatai közvetve vagy közvetlenül a termelés fejlesztését is segítik. A termelés növelése pedig az egész népgazdaság, egész tár­sadalmunk érdeke. A szocializmus további épí­tése a fő népgazdasági ága­zatok egyensúlyát követeli meg. A partkongresszus hatá­rozata pedig kimondja: „Az ipar növekedése hazánkban reálisan csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztése mellett lehetséges...” E megáilapítas mögött a szükségszerűség jó­zan felismerése áll. Az, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével ugrásszerűen megnőtt az ipari eredetű esz­közök és anyagok — gépek, ipari berendezések, műtrágya­féleségek, vegyszerek — fel- használása a gazdálkodásban. Az iparnak tehát legnagyobb hazai piaca a mezőgazdaság lett. Másrészt: az iparban is állandóan növekszik a mező- gazdasági eredetű nyersanya­gok felhasználása. ILYENFORMÁN TELJESEN LOGIKUS, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemeket képessé kell tenni arra, hogy az ipar­nak mint eladónak, jó vevői tudjanak lenni, ehhez rendel­kezniük kell a szükséges köz- gazdasági és pénzügyi feltéte­lekkel. A szocializmus építé­sének jelen időszakában, mint láthatjuk, a munkás-paraszt szövetség a teljes érdekazo­nosságra épül. E témába tartozik ugyan­akkor maguknak a termelő­szövetkezeti gazdáknak a fe­lelőssége is. Az önállóság nem azt jelenti, hogy függetlenítsük magunkat a piaci igényektől, a népgazdaság tényleges szük­ségleteitől. Nem engedhetjük szabadjára továbbra sem a spekulációs hajlamokat és tö­rekvéseket. A párt és a kormány jó rendeleteket, intézkedéseket alkotott. De nem elég meg­hallgatni és jó érzéssel tudo­másul venni azt az egészséges, józan, sok mindent a helyére tevő szándékot, amit ezek a rendeletek sugároznak. Jól kell dolgozni — különben a legjobb gondolat is kárba vész. Nem frázis az, ha egy kicsit sokat is halljuk mostanában, hogy a szocializmus nem hull magától senkinek az ölébe, azt létrehozni rendeleti úton nem lehetséges. TETTREKÉSZSEGBEN — a kongresszus óta eltelt rövid időszak is megmutatta ezt — nincs hiány. A minap egy most erőre kapott szövetkezet ve­zetőivel beszélgetve, öröm volt hallani, hogy az emberek a legkisebb munkaalkalmat is örömmel megragadják. A ker­tészetekben már készen állnak a melegágyak, kéznél a vető­mag, megrostálva a föld, ma­holnap üveg alá kerül a pap­rika, a paradicsom magja. Ter­mékeny beszélgetések során szép tervek érlelődnek, meg­becsült emberek tervei. Kovács Imre ' AKI FIGYELEMMEL KÍ­SÉRTE a IX. pártkongresszus munkáját és a közvetlenül ezután napvilágot látott álla­mi rendelkezéseket, bizonyára észrevette, mennyi minden történik a mezőgazdaság érde­kében. Az ár- és pénzügyi rendszer további fejlesztése, a nagyarányú hitelrendezés, a termelőszövetkezeti feldolgo­zás, szolgáltatás, valamint ér­tékesítés lehetővé tétele, to­vábbá számos más intézkedés pártunknak azt a törekvését juttatja érvényre, hogy a kö­zös gazdaságok megfelelő alaphoz jussanak az önálló gazdálkodás kialakítása tekin­tetében. Más szóhasználattal élve: lehetőséget kapnak arra, hogy saját erejükből fejlesz- szék, korszerűsítsek: a terme­lést, s ily módon évről évre több és jobb árut vigyenek a piacra, s fokozatosan a váro­si dolgozókhoz hasonló élet- színvonalat biztosítsanak saját dolgozóik, a szövetkezeti ta­gok száméra. AMIKOR A MEZŐGAZDA­SÁG becsületéről szólunk, a mezőgazdaságban dolgozó em­berek megbecsülését is értjük ezalatt. A IX. pártkongresszus történelmi horderejű bejelen­téseket tett: a paraszti foglal­kozás — bátran mondhatjuk így — fizetéses állás lesz, hi­szen az erősebb szövetkezetek­ben már ebben az évben is, 1968-tól pedig általánosan a részesedés nagyobb részét ha­vonta megkapják garantált munkadíjként a tsz-tagok — a közösben végzett munkájuk arányában. Emellett termé­szetesen megmaradnak, sőt tovább fejlődnek az utóbbi években kialakult olyan jól bevált jövedelemelosztási módszerek, mint az eredmé­nyességi díjazás, a százalékos művelés. Január elsejével új nyugdíjtörvény lépett életbe, amely alapelveit tekintve azo­nos a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerével. A nyugdíjak növelése mellett ez az új törvény nem keveseb­bet old meg, mint azt, hogy a mostani középkorú +sz-ta- gok”. mire a nyugdíjas életkort elérik, a városiakéhoz hasonló összegű nyugellátásban része­sülnek. A szociális juttatások vonatkozásában — mint ami­lyen az SZTK-szolgáltatás, a családi pótlék — is határozott előrelépés történt. Ezzel kap­csolatban állapította meg a kongresszuson elmondott fel­szólalásában Fehér Lajos elv­társ, miniszterelnök-helyettes, a párt politikai bizottságának tagja: „Az említett, már meg­valósított, részben közvetlen megvalósítás előtt álló, rész­ben pedig a harmadik ötéves terv során tervezett intézke­dések nagyon fontos lépést je­lentenek azon az úton, hogy a jövőben a termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei közeledjenek a munkásosztá­s A ceglédi KISZ-esek telje- ^ sítették 1966-os akcióprogram- | jukat. Kiemelkedő eredményt^ értek el a takarékosságban. ^ Városi viszonylatban négymii- ^ lió forint hasznot jelent elmúlt ^ évi takarékossági tevékenysé- $ gük. Ebből 700 ezer forint a $ Közlekedési Gépjavító Válla- ^ lat fiataljainak érdeme. A ^ kísérleti gazdaság KISZ-1 szervezete azzal, hogy véd- ^ nökséget vállalt a göngyöleg ^ kezelése fölött, hatvanezer fo- § rint hasznot hozott a gazda- Ságnak. i 3 történeti muzeum Íz újjáépülő budai Várpalota léli szárnyán elhelyezett Bu- lapesti Történeti Múzeum ■pítkezésén jelenleg már az asztalosok és villanyszerelők lolgoznak. A képen: befejező nunkák a lépcsőházi résznél. (MTI foto) Ki,mit, he! tanulhat Megjelent a Pest megyei Pályaválasztási Tájékoztató A Pest megyei Pályaválasz- ] tási Tanács kiadásában és dr. i Takács Éva szerkesztésében j megjelent a Pályaválasztási l Tájékoztató. Sok haszonnal j forgathatják az iskola befeje- j zése előtt álló fiatalok és szü- 1 leik, valamint a gyermekek pályaválasztását irányító ■ pe­dagógusok. A könyv nemcsak j a lehetőségeket sorolja fel, át- j tekinthető formában, hanem tanácsot is ad és figyelmeztet' rá, melyek azok a pályák, amelyekre mert divatosak, j vagy mert az előző években; sokan jelentkeztek, csak kor­látozott a felvételi lehetőség. Középiskolák Megtudható a tájékoztató­ból, hogy a fővárosi felvételi lehetőségeket is számba véve, a megye általános iskoláit idén befejező mintegy 13 500 fiatal 30—33 százaléka foly­tathatja tanulmányait közép­iskolában. A megyében működő 22 gimnáziumban idén összeselr 50 első osztály indul, mintegy 2000 tanuló számára. A leg­több gimnáziumi osztályban gyakorlati oktatáson szakmun­kás-előképzés is folyik. Az abban részt vett tanulók érett­ségi után minősítő vizsga alap­ján fél évtől másfél évig ter­jedő további képzéssel a gim­náziumban tanult mesterség­ből szakmunkás-vizsgát te­hetnek. A szakközépiskola előnyei Kilenc szakközépiskola mű- kőcTnr'Telenleg a megyében. Mindegyik a környékén levő ipari vállalatok és a mezőgaz­daság igényeihez alkalmaz­kodva képez szakmunkásokat. ] Ez évben 350—380 első osztá­lyos részére biztosíthatnak j helyet. A mezőgazdasági szak- [ középiskolák közül a nagyká- | tai és a túrái 150 első éves ta- , nulót vesz fel. A ceglédi közgazdasági j szakközépiskolába 36, a vá- | ciba pedig 80 első osztályost írathatnak be. A váci kereske- j delmi szakiskola első évfolya­ma 40 diákkal indul. A megye minden részéből fogad tanu­lókat. Kollégiuma is van. Az { érettségi bizonyítvánnyal j együtt, bolti eladóképesítést I nyújt. Nagykőrösön szintén van i lehetőség kollégiumi elhelye- ! zésre az élelmiszeripari szak- | középiskolában, ahol 30, de köztük csak 10—15 Pest me­gyei lányt vesznek fel az első osztályba. A Fóti Gyermekvá­ros szak középiskolájában vi­szont 25 bejáró tanuló szá­mára van hely az első osztály­ban. Autószerelő vagy gyer­mekfelügyelői szakmát tanul­hatnak. A váci Lőwy Sándor Ipari Technikum a jövő tanévben 150 első osztályos számára biztosít helyet. A fiúk rész­ben tanulóotthoni elhelyezést kaphatnak. Az iskola végzett növendékeit a vele kapcsolat­ban álló üzemekbe tudta irá­nyítani. Nyolcvan-nyolcvan legalább közepes átlaggal végzett ál­talános iskolás kezdheti meg tanulmányait a jövő tanév- ben a ceglédi és a váci mező- gazdasági tech.niku.mban. A váci és ceglédi gép- és gyorsíró iskola szintén 80—80 lányt vesz fel. Előnyben ré­szesülnek az érettségizettek, akik számára egy, a nyolc ál­talános iskolai végzettséggel rendelkezők részére viszont két esztendő a képzési idő. Emeltszintű szakmunkásképzés Ügy az ipar, mint a keres­kedelem egyre nagyobb számban igényli az érettségi­zett szakmunkásokat. .. Töb­bek között látszerész, optikai és fotócikk eladónak és a könyvesboltokba csak közép­iskolai végzettségű tanulók jelentkezhetnek. Ez évben a megye területén 124 keres­kedelmi és 54 vendéglátó­ipari tanuló képzése kezdődik. A kereskedelem 10, a vendég­látóipar 24 érettségizettet vár eladói, felszolgálói és sza­kács, illetve cukrász munka­körbe. Ez utóbbiba a felvételi lehetőség nagyon korlátozott. Különböző ipari szakmák­ban ez évben is mintegy 7000 fiatal tanulhat tovább, fele: részük különböző fővárosi üze- i mekben. Némely szakmába: csak érettségivel vesznek fel,! némelyikben pedig előnyben j részesítik a középiskolát vég- i zetteket. Ugyanakkor a többi j ipari tanuló, ha szakmai kép-« zgttségét már megszerezte és j nyolc tantárgyból különbözeti! vizsgát tesz. esti vagy levele-^ ző tagozaton a II. vagy III. J osztályban folytathatja kö- J zépiskolai tanulmányait. Az^ újabban bevezetett emeltszintű5 szakmunkás képzésben része- i sülöknek azonban csak há­rom tantárgyból kell külön- | bözeti vizsgát tenniök. Pest ; megyében a következő tanév­ben az ipari tanulók tekinté- j lyes hányada részesül emelt­szintű képzésben. Vonatkozik ugyanez a me­zőgazdasági szakmunkásta­nulókra is. Az 1987/C8-as tan­évben mintegy 400 fiúnak meg lánynak nyílik alkalma ezen a pályán megkezdeni ta­nulmányait. Nemcsak általá­nos iskolát, hanem gimnáziu­mot végzettek is jelentkezhet­nek. Ez utóbbiak képzési ide­je természetesen rövidebb a többieknél. Mindent összevéve az álta­lános iJkolákból kikerülők kö- ! zül körülbelül 12 ezer fiú és lány tovább tanulási lehető­sége biztosított. A többi mint­egy 1500 részben 4—6 órás munkát vállal, illetve az ed­digi évek tapasztalatai alap» ján 5—600 lány feltehetően ez idén is otthon marad. Szá­mukra is kötelező azonban 16 éves korukig a továbbképző iskola látogatása. lapjukat a gulyások éltetésnél, de odaadtam, neki. Kétszer belevágott az öklével, aztán be­lülről feszíteni kezdte a térdével, hogy nemes, nyúlt ívet adjon a kalap eladdig szerinte két­ségbeejtő voiialának. Aztán behúzta a fülemig, aprókat ütött a fejemre, és távozott. Pacolai felsikoltott amikor meglátott: „Hát nem csodálom, hogy eddig nem jártál kalapban! Fogalmad sincs, hogyan kell vi­selni egy ilyen kalapot” — szólt és beleka­paszkodott a karimába, elől lehúzta az orro­mig, amitől hátul megrándult a csigolyám, aztán egy félfordulatot tett és már ott in ha­gyott. Mit mondjak még? Találkoztam Pösz- ^ métével, Galagonyával, Sitkeivel, Percegivel és a kövér Tarjányival, akik mind megigazí­tották a kalapomat... És most nem merek haza menni... — De hát hol az a kalap? — Itt, a drága! — zokogta el magát Pusz- páng Alfonz, és a belső zsebéből előhúzott egy agyontaposott nyúlszőrgombócot. — Semmi baj — ütöttem a vállára. — Ez kitűnő anyag, rögtön rendbe tesszük — s amíg Puszpáng szipogó rémülettel nézte, mit teszek a kalapjával, hozzákezdtem a fejtyű nemes vonalának kialakításához. Amikor kis idő múlva Puszpáng fején a kalappal távozott, utánanéztem: — Hm... — jegyeztem meg magamban — hol is láttam ilyen figurát? Megvan. Az Öz a csodák csodája szalmaemberének volt ilyen ; kalapja. Igaz, minden bizonnyal nem nyúl- i szőrből. Gyurkó Géza A KALAP Puszpáng Alfonz ott ült a járda szélén és sírt. Mindig meghatnak a könnyek, szivemben ilyenkor gazdagon árad el a részvét, amely­nél csak kíváncsiságom lehet nagyobb. — Mi baj, Alfi? — szóltam hozzá becézve. — Köszönöm ... édes jó anyám szólított har­minc éve utoljára Alfinak... — mondta és elcsuklott a hangja. — Gyere, ülj ide — intett maga mellé a járdaszélre, s odatelepedvén, így mesélte el elcsukló könnyei történetét. — Tudod, a feleségem már régen nyúzott, hogy: Alfonz ... Alfonz... ö soha nem hi­vott Alfinak. mint most te ... Vegyél már egy Icalapot magadnak. Világéletemben utáltam a kalapot, de végül is ráadtam a fejem, illető­leg alá dugtam a fejem egy kalapnak. Mikor kiléptem az üzlet ajtaján, rögtön megbotlot­tam, mert a kalap karimája a szemem felett, zavarta egyensúlyérzékemet... Szerencsére Kcjevác elkapott, gratulált, a kalapomhoz, és mindjárt levette a fejemről: ..így kell ezt, kisapám” — mondta és be­törte a kalapomat, mint cowboy a vad musz­tángot. Megköszöntem a jóságát, hogy néhány lépés után Burbulya karmai közé fussak, aki zlszörnyülködve csapta össze a kezét: „Puszpáng, te meg vagy őrülve ... Van egy aormális kalapod, és úgy hordod, mint gu- yások az éltetésnél... Add ide azonnal! Fogalmam sem volt, hogyan hordják a ka-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents