Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

Nem tartották be a tűzrendészed szabályokat Két hét alatt két haláleset HOMOBWDffi % jC/.vjig ‘JL IX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM nw’a 1967. JANUÁR 18., SZERDA Tanácsülés Üllőn Kérdésölön tüzelőügyben Az üllői tanácsülésen a má­A hideg idő beálltával, a fo­kozottabb fűtés miatt nagy mértékben megnövekedik a tűzveszély, különösen úgy, ha a háztulajdonosok, lakók nem tartják be a tűzrendészeti sza­bályokat. Alig két hét leforgása alatt a járás területén két halálos tűzeset történt, melynek két idős ember esett áldozatul. Tápiésáp községben az idős, súlyos beteg Szvercsek József az ágyban dohányzott. A ci­garettával felgyújtotta az ágyat, ruháját — az orvos már csak a halál beálltát álla­pította meg. Gyömrő község­ben a 84 éves Baranyi Mihály- né ruháját a tűzböl kipattanó szikra gyújtotta meg. Mindkét tragikus esetet meg lehetett volna előzni, ha az áldozatok és hozzátartozóik nagyobb gondot fordítottak volna az érvényben levő előírások be­tartására. Ilyen és ehhez hasonló ese­tek szükségessé teszik, hogy ez eddigieknél fokozottabban érvén ve.si tsük a megelőző rendszabályokat, s annak meg­szegőit felelősségre vonjuk. Legfontosabb rendelkezés, hogy gyermekeket, idős, maga­tehetetlen betegeket ne hagy­junk felügyelet nélkül, külö­nösen akkor, ha a tüzelőbe­rendezéssel erős tüzelést foly­tatunk, mert a kipattanó szik­ra, vagy hősugárzás, igen könnyen tűzeset előidézője le­het. A tűzhely körül egyméteres körzetben nem szabad tüzelőt, vagy ruhaneműt elhelyezni, ez tüzet okozhat. A tüzelőberen­dezést fűtéskor ne hagyjuk felügyelet nélkül. Pincében, padláson, kamrában minden esetben csak zárt világítólám­pát használjunk, mert gyufá­val, gyertyával történő világí­tás is számtalan esetben volt már tűzeset előidézője. Különös gondot kell fordíta­ni a gáztüzelő berendezések és gázpalackok használatára és kezelésére is. A legveszélye­sebb tüzelő, illetve fűtőanyag egyike a háztartásokban mind jobban elterjedt propán-bu- tángáz. Magas fűtőértéke miatt gazdaságos, de növeli a háztartások tűzveszélyét. Üj palack használatba vétele előtt minden esetben meg kell győ­ződni a szelep és csatlakozók tömítettségéről. Gyufával tör­ténő gyújtás során előbb min­dig a gyufát kell meggyújtani és csak azután szabad a csa­pot és szelepet kinyitni. A gyufavéget pedig sohasem sza­bad a padozatra ledobni, mert a gáz fajsúlya a levegőnél ne­hezebb és közvetlen a padozat felett helyezkedik el, így pa- razsas gyufavég szintén robba­nást okozhat. A háztartásokban alkalma­zott gépek és berendezések fokozottabb elővigyázatot igényelnek, elengedhetetlen a tűzrendészeti előírások meg­ismerése és betartása, mert a tűzrendészeti szabályok figyel­men kívül hagyása, azok sem­mibevétele nagy mértékben veszélyezteti az emberek tes-> ti épségét, valamint a személyi tulajdont egyaránt. A kelet- . kezett tűzeset okát a tűzren­dészeti hatóság megvizsgálja, ha annak oka hanyagság, nemtörődömség, a tűz okozó­ját felelősségre vonja. Fülöp József tűzoltó hadnagy sodiík napirendi pont témája a téli tüzelőellátás volt. A beszámolót a kérdések és hoz­zászólások özöne követte. Béky József: A Petőfi és Virág utcák gyalogjárdájának építése 1967. évre maradt. Ez azt jelenti, hogy 1967-ben két utcával kevesebb járdát fog­nak építeni? Petrányi László a gyalogjár­da és autóbuszmegálló építé­sénél felmerült túllépések fe­dezete iránt érdeklődött. To­vábbá felvilágosítást kért ar­ról, hogy az év eleji árrende­zés következtében (élelmiszer, tüzelő) keletkezett többletki­adást miből fedezte a tanács. A kérdésekre a választ Űr­ödre Sándorné gazdasági elő­adó adta meg: Foglalkoznunk kell is­mét a kérdéssel, mert ez a lakosság nagy több­ségének kívánsága. Didek István: A tüzelőtele­pen árukapcsolás van. Tíz mázsa szénhez 3—4 mázsa rossz szenet adnak. Tüker- alágyújtóst is adnak hozzá, ha kell, ha nem. Miért? Molnár Károly: Az üllői te­lepen nagytömegű lignit hal­mozódott fel. A bejáró dolgo­zók kérdezgették: ezt nekünk kell megvennünk? Tóth Imréné: A napokban kint voltam a telepen és a pénztárosnő azt mondta, hogy szenet csak akkor kaphatok, ha 79 forintos brikettet is vá­sárolok. Erre nem voltam haj­landó és vásárlás nélkül el­jöttem. A felszólalásokra Hernádi István, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke válaszolt: — Az állandó bizottság foglalko­zott a téli tüzelőellátással. A német brikett árusítása érdekében újból lépéseket teszünk. A berentei szén a legjobb, ezért ezt keresik legjobban. Ebből annyit kell adni, ameny- nyi.t a vevő kér. Árut kapcsol­ni nem szabad. Ki fogják vizs­gálni, hogy a tűzifának érke­zett fából miért válogatják ki a műhasábokat. (e) A monorí szakmaközi bizottság Következik: a huszonötödik Az enyv édeskés szaga be- fvódott már a falakba. Nem is csoda, hiszen 22 éve űzi a Bzakmát itt Monor főterének egyik kis helyiségében Boti Gábor könyvkötőmester. Sok munkája van ilyenkor ■— most éppen a termelőszö­vetkezetek, hivatalok, ktsz-ek iktatókönyveit öltözteti ke­ményfedelű ruhába, kartono­kat sorakoztat egymás mögé, aktári amikor megcsappan, el­fogy a munka — mert bizony ilyen is megesik — bezsíroz­za a sarokban álló, nagy könyvvágó ollót, hogy ne egye a rozsda — felcseréli a kapa­ff tlj pályán — eredményesebben Sportközgyűlés Üllőn Az üllői Kossuth Termelő- szövetkezet sportköre 14-én tartotta évi rendes közgyűlé­sét. A közgyűlés napirendjén a vezetőség a sportkör 1966. évi munkájáról szóló beszá­molója, a vezetőség kiegészí­tése, kibővítése és az új minő­sítési könyvek kiosztása sze­repeit. A sportkör 1966. évi tevé­kenységéről szóló beszámolót a sportkör elnöke, Göbölyös Mihály tartotta meg, amit ki­egészített a gazdasági előadó és a labdarúgó-szakosztály vezetőjének a beszámolója. A beszámolóból kitűnt, hogy a sportköri vezetőség a múlt évben legnagyobb gondot a labdarúgó-szakosztály vezeté­sére és irányítására fordított és bizonyos mértékben elha­nyagolta, vagy kevesebbet foglalkozott más szakosztá­lyok, például a kézilabda-szak­osztály munkájával és irányí­tásával. Sajnos a kézilabda­szakosztály vezetősége sem te­vékenykedett megfelelően. Az értékelés során megálla­pították, hogy a labdarúgó- és kézilabda-szakosztályok né­mi szerencsével és jobb edzői irányítással sikeresebben is szerepelhettek volna. A lab­darúgócsapat bekerülhetett volna az NB Ill-ba. Ez azért nem sikerült, mert a labdarú­góik edzője a szezon végén el­hanyagolta az edzéseket, több esetben meg sem jelent és ez a csapat eredményességét nagyban befolyásolta. A jövő terveivel foglalkoz­va a beszámolóból és a hozzá­szólásokból kitűnt, hogy a ve­zetőség még többet kíván fog­lalkozni a különböző szakosz­tályok működésével és tervbe vette más szakosztályok (asz­talitenisz, sakk) megalakítását is. A labdarúgók edzéseinek a vezetését Mészöly József, egy­kori üllői játékos, a BVSC NB I. labdarúgó-csapatának volt kapusa vette át. Működé­séhez a vezetőség, a szurkoló- tábor nagy reményeket fűznek. Egyébként a labdarúgók ed­zései 15-én megkezdődtek. A beszámolóiból megtudhat­tuk, hogy a sportkör anyagi helyzete nem a legjobb. Kész­pénzforrásuk teljesen kime­rült. Hogy a sportkör munká­ja beindulhasson, sürgős pénz­ügyi segítségre volna szükség és így a vezetőség nagyon várja a különböző szervek, a tanács ilyenirányú támogatá­sát. A rossz anyagi helyzetre való tekintettel a kézilabda­szakosztály irányítására, edzé­sek levezetésére edzőt nem is tud a sportkör jelenleg szer­ződtetni. A beszámolóból az is kide­rült, hogy az új labdarúgó- pályát már ebben az évben birtokukba vehetik a sporto­lók, mivel azt a nyár elején kívánja a községi tanács a sportkörnek átadni. Az anyagi helyzet megjaví­tásának másik lehetősége az, hogy minél több pártoló tag támogassa a sportkört, mert az így összeadott tagdíjak fede­zik a kiadások egy részét. Ez­úton is kéri a sportvezetőség a község sportszerető lakossá­gát, hogy lépjenek be a sport­kör pártoló tagjainak a sorá­ba és tagdíjbefizetéseikkel se­gítsék elő a gazdasági helyzet megjavítását. A sportkör csak úgy tud eredményes munkát végezni, ha a vezetőség és a tagsgg összefog, egymást segít­ve megteremti a lehetőségét a sportkör eredményes működé­rének. (f) nyéllel és gondozza a jó bort adó kis darab szőlőjét a Strá- zsahegyen. A beszélgetés alatt tekinte­te minduntalan a falon függő hatalmas üveggel fedett ke­retre téved, amely alatt 640 darab értékes érem sorakozik. Mind kedves emlék, nagy ver­senyek eredményeire emlékez­tet valamennyi. „Azt Bécsben kaptam, azt Kassán, azért Olaszországban futottam tíz­ezer métert.” Három tenyér­nagyságú érem, háromszínű szalagja alig fakult ki, pedig idestova 30 éve akasztották a nyakába, amikor a magyar bajnokság eredményhirdeté­sekor az emelvény legmaga­sabb fokán állt. Mert ez a szikár termetű aszkéta kiné­zésű ember a 30-as ének hí­res hosszútávfutója volt. Két­ezer versenyen összefutkáro- zott vagy 160 ezer kilométert. A féltve őrzött album meg­sárgult lapjain olyan — olim­piát járt nagyságok veszik kö­rül mint Barsi — Marvalits, Karlovits, Sir József, akinek a nevét abban az időben az egész atlétavilág ismerte. S amikor azt kérdem, me­lyik eredményére a legbüsz­kébb, csak annyit mond: a huszonnegyedikre! Mert Boti Gábor 24-szeres véradó! S most olyan lelkese­déssel, izgalommal készül a jubiláns 25-re, mint annak idején a nagy versenyek előtt. K. S. A világ legnagyobb városai A világ legnagyobb városai a következők: London (elővá­rosaival együtt) 8 348 000 la­kossal, Tokió 10 800 000 lakos­sal, New York (elővárosaival együtt) 14 115 000 lakossal. — Hogy a Petőfi cs Vi­rág utca gyalogjárdájának építése mennyiben fogja érinteni az 1967. évi be­ruházásokat, azt csak az 1967. évi terv elkészítése után tudjuk meghatározni. Ez a terv április havában ke­rül az új tanácsülés elé. A túl- kiadásokat megtakarításokból fedeztük. Pálvölgyi Ferenc: A tüzelőellátással baj van. Vecsésen a telepen bő válasz­ték van mindenből, ide csak egy-két vagon berentei szén érkezik, pedig azt keresik a legtöbben. Béky József: Véleménye szerint a széneílátás zavarta­lan. Az utalványosok mind megkapták a szenüket. Előfor­dul, hogy egy vagon, szenet nyolc ember felvásárol, de másnap jön a következő vagon és mindenki sorra kerüli Göbölös Mihály, a Kossuth Tsz elnökhelyettese: Sokan nem tudják, hogy a MÁV az­zal a gondolattal foglalkozik, hogy Üllőn beszünteti az áru­feladást és kiadást. Ha szállítani akarunk, ak­kor vagy Vecsésre, vagy Monoira kell vinnünk az árunkat. Tiltakoztunk ez ellen, mert a tsz-nek 4—500 vagon terménye vár elszállításra évente, s en­nek a szomszéd községbe való fuvarozása nagy költséget je­lent és gyakorlatilag megva­lósíthatatlan. Német brikettet Üllőn nem lehet kapni, azt a szomszédos két község­ből kell idefuvaroztatni. Miért nem lehet azt a szenet Üllőn megvenni, miért kell ezért a lakosságnak drága fuvart fi­zetni? Orvos István: A német bri­kett ügyével a tanács már fog­lalkozott és bizottságot is kül­dött ki, sajnos, az eljárásuk eredményre nem vezetett. | ffI r rr\ I •• rr I r Közgyűlésről közgyűlésre VASADON csaknem negyven lelkes sport­barát gyűlt össze, a helyi sportkör közgyűlésén. Ott volt Solti László, az MTS monori járási tanácsának a képviselő­je is. Bágyi Sándor, a sport­kör elnöke beszámolójában elmondta: a vasadi labdarú­gók tavaly a monori „városi bajnokság” küzdelmeiben eredményesen vettek részt. Nemcsak a labdarúgók dicse­kedhetnek ilyen dicséretes eredménnyel. Bár szakosztály­ban nem versenyeznek a va­sadi atléták, mégis szép ered­ményt értek el a járási spar- takiáddöntőn Vecsésen. A hozzászólók — igen szép számban voltak — igen érté­kes, hasznos javaslatokat tet­tek. CSÉVHARASZTON i lelkes sportbarát, sportoló jelent meg. A járási testneve­lési sportszövetséget Hunyadi László képviselte. Az elnökség beszámolt az elmúlt év ered­ményeiről. Bár a csévi labda­rúgók a járási bajnokság „al­ján” végeztek, szereplésük mégis dicséretes. Sok-sok ne­hézséget kellett leküzdeniük. Az idén előre szeretnének lépni, feljebb szeretnének jut­ni a tabellán, s ez az igyeke­zetük — mivel az objektív és szubjektív feltételek adottak — nem is reménytelen. NYÁREGYHÁZÁN nem tartották meg a közgyű­lést. Hiába jelent meg a járá­si kiküldött is, a közgyűlést ;-ho!sem találta. Furcsálljuk a nyáregyházi sportvezetők magatartását. Ha nem tartották meg, miért nem értesítették időben az érde­kelteket. Ez nem vet valami jó fényt a helyi sportkörre. Gér Pálvölgyi Ferenc: Az üllői telepen a tűzifából kiválogat­ják a műhasábokat és azt drá­gábban adják el. Vecsésen a tűzifát tűzifának adják el. Miért teszik ezt Üllőn? január 18-án este hat órakor tartja évi első gyűlését, me­lyen az 1967. március 19-i vá­lasztásokkal kapcsolatos fel­adatokat és az 1967 első fél­évi feladatokat beszélik meg. Szánkó út Szárazhegyre Az iskola előtt áll a szánkó, zömök, kemény nagy talpai­val belemélyed az útszéli érin­tetlen hóba. Az iskolából friss gyermekhangok csattannak ki minden ajtónyitásra. Vége a tanításnak, s ki erre, ki arra sodródik ki a keskeny kiska­pun. A szánkó előtt két nagycson­té, nehézléptű ló áll, lehor- gasztott- bús fejjel; - mintha nem tetszenék nekik valami. Bizony nem a mesebeli pejlo­vak fajtájából valók, csak olyan egyszerű, hevenyészett szerszámolású gazdasági lo­vak. Talán ezt restellik. A szánkón keresztbevetett deszkákon jól bebugyolált gyerkőcök kucorognak, össze­bújnak, mint a fázós kiscsi- bék. Táskájuk az ölükben, vagy az ülés alá billentve. Nicsak, ezek az iskolából jöt­tek! — Hová mentek, gyerekek? — kérdezem. — Szárazhegyre megyünk — leheli felém egy kislányka a kendő bugyrából. — Hű, de jó dolgotok van! — mondom elismerően, mi tagadás, némi irigységgel. Egy kis lófogatos farsangolásba én is szívesen beneveznék. A kocsi mellett középkorú, vékonydongájú férfi áll, prém­sapkában, melynek széle fülé­re hajtottan lebeg mozdulatai­ra, mikor csizmájával a csi­korgó hóban tapos. . — A szárazhegyi gyerekeket, persze csak a kicsiket, szállít­tatja haza szánkóval a gazda­ság. Három kilométer nagy út lenne nekik gyalog, így meg tíz perc alatt otthon vagyunk. így visszük-hózzúk a telepi gyerekeket a bényei iskblába is, mert az meg öt kilométer­re van — elégíti ki kíváncsi­ságom a férfi. A .„gyerekrakomány” idő­közben elfészkelŐdött, nenn hiányzik senki. Egy bőrkabá­tos ember áll meg a szán mel­lett. — Kivinnének engem is? — kérdezi reménykedve. A pufajkás hümmög, mint akinek nehéz dologban kell döntenie. — Hát ha összehúzza magát — szűri óvatosan a szót fogai között és gyeplőt ragadva a lovak közé legyint. A lefagyott szánkó előbb nyög egyet, majd vidám csi­lingelőssel eltrappol a monori- erdei iskola bejáratától Szá­razhegy irányába. (—ej—) Vasárnap Monoron járási asztalitenisz bajnokság Az MTS monori járási ta­nács vasárnap Monoron ren­dezi meg a járási asztalite­nisz-bajnokságot. A verseny színhelye az Ady Endre úti is­kola tornaterme. A verseny­zők a következő számokban indulhatnak: felnőtt és ifjúsá­gi férfi egyéni és páros, fel­nőtt és ifjúsági női egyéni és páros. Nevezni a helyszínen lehet a versenybíróságnál. MAI MŰSOR Mozik Maglód: És akkor a pasas.. * (széles). Monor: Az elnök (szé­les). Tápióstily: A szisztéma. Úri: Békében élni. Ma mon-oron játsszák „Az elnök** című, kétrészes szovjet fil­met, melynek egyik kockáját mutatja be képünk

Next

/
Thumbnails
Contents