Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

HMH. JAVUÄR 15., VASÄRNAP MEGYEI ^í4ap n KERESZTREJTVÉNY Tömörkény István Mit viselnek r Párizsban kettős, jerseyből készült kendősapkát horda­nak. Anyaga világos törökmintás és két centiméter hosszú gyapjúrojt díszíti a kendő alját. Nemcsak csinos —, hanem meleg is. Varázsos csecsebecsék? Bizsuk és tévhitek Napjainkban nők milliói vi­selnek világszerte nyakbava- lót, melltűt, karperecét, fülbe­valót, övre aggatott zsuzsut. Azt, hogy ki, mikor biggyeszti magára a bogyókból, fából, bőrből, üvegből, csontból, kő­ből, fémből, gyantából készült divatékszert, manapság már az egyéni ízlés, az általános divat és kinek-kinek a pénz­tárcája szabja meg. Egy bizo­nyos; akármilyen csecsebecsét hordjanak is, azért teszik, hogy jobban tessenek, s nem azért, mert ezeknek a tárgyak­nak földöntúli erőt tulajdoní­tanak. Tudni kell ugyanis, hogy néhány évezreddel ezelőtt a csecsebecsék kultusza abból a tévhitből sarjadt ki, misze­rint a különféle éktórgyaknak varázslatos yédőerejük van, aszerint, hogy miből készül­tek, milyen az alakjuk és a dí­szítésük. A bizsu tehát ősi val­lások származéka. A régészeti ásatásokkor igen sok olyan férfiak és nők viselte ékszer került napvilágra, melyek ar­ról tanúskodnak, hogy a tár­gyat istenségek jelképeként tisztelték, s a legősibb függők (arabul: hamalet-tek, amely­ből később az amulett szó származott) maguk az istensé­gek képmásai voltak. Az ókor­ban az orvos-papok feladata volt a bajt, betegségeket elhá­rító tárgyak készítése. A természeti, a többistenhi- vő vallások amulett, illetve ta­lizmán (a függő, perzsa nyel­ven) kultusza az Európában uralkodóvá lett keresztény hitbe is átszármazott, s ahhoz idomult. A nyakláncon csün­gő ezüst- és aranyfeszület, a Jézus vagy Mária-arcképes ékszer-medailonok, az egyház .által kibocsátott csodás-érmek, szentelt kegy- és ereklyetár­gyak annak a tudatlanságból származó tévhitnek késői hor­dozói, hogy a tárgyak vará- fcsos erővel rendelkezhetnek. A drágaköveknek különleges gyógyító erőt tu­lajdonított a középkori egyhá­zi felfogás. Ezért a pápák, püspökök meghatározott ék­kövekkel díszített ruhákat és gyűrűket viseltek. A XII. szá­zadban élt szent Hildegard a smaragdról azt állította, hogy jó szer az emlékezőtehetség gyengesége ellen és a szerel­mi bájitalok hatását is közöm­bösíti. Az ametisztről (ame­thystos részegségtől óvó) egy- rész azt feltételezték, hogy valóban megóv a részegségtől, másrészt a földi szenvedések, a szomorúság és egyúttal az igaz szerelem jelképének te­kintették. A középkori egyhá­zi tanítás szerint, ha bűnös kézzel érintik a drágaköves vagy arany amuletteket, el­vesztik hatóerejüket és csak akkor nyerik vissza, ha vise­lőjük bűnbocsánatot tart és újból megszentelteti a tárgya­kat. A varázsos csecsebecsék kultuszában a legújabb korig sajátosan keveredik a vakbuz­góság a „pogány” nyershitek­kel. Ezt példázza az újszülöt­tek nyakára, csuklójára szánt korall-füzér, vagy aranylán- cocska. A piros tengeri virág­állat megkövesedett maradvá­nyait már az ókori egyipto­miak is azért aggatták maguk­ra, mert úgy hitték, hogy véd a szemmelverés, az átok és a betegség ellen. Az aranyról pedig a középkor eleje óta úgy tartják, hogy véd — és gyógy- ereje van. Az írek nemzeti védőszent­jük, szent Patrick tiszteletére viselik a zölddel zománcozott arany négylevelű lóherét, sőt a nevére alapított angol ér­demrendnek is lóherés a jel­vénye. A sorsáról szóló legen­dákban ugyanis e szerény fü- vecskének is szerepet adtak. Ám a lóhere, a szerencsehozó pályafutását, Patrickot ezer évvel megelőzve a görög pap- \ ság jóvoltából kezdte meg, : akik azt állították, hogy a né- : gyes ikerlevél a földben levő i kincsek jelzője. A bizsu, mint divatékszer, már nem képviseli a tévhite- j két és ezek maradványait, de j ez nem jelenti azt, hogy olyan ; emberek sem léteznek már, ; akiket ilyen eszközökkel nem i lehet megtéveszteni. Alig öt i éve, hogy az NSZK-beli Hei- : delbergben 80 000 darab „de- ; lejes” karkötőt és talizmánt j adott el egy Hugo Bauer nevű \ szélhámos. Portékáját, amely \ 3 összesodort drótszálból állt: és darabonként 24 márka 80 i pfennigért árult, így hirdet-: te: „Vásároljon Zalament kaT- i kötőt és talizmánt! Villamos ; delejes erejű ékszer, bár elek- i tromos erő nem táplálja! A betegségek leküzdésének egye­temes eszköze, a bajt elhárít­ja!” Csak éppen őt nem tudta megóvni az igazságszolgálta­tástól. SS 4 2 3 *1 5 6 7 8 3 m 10 44 % 12 n ■N SS 16 % 47 SS 19 % 10 21 12 J, V B 24 25 W 27 28 B 29 3( 34 32 ■ 3*1 jü B 31 37 38 B 33 40 41 42 43 B 44 ,ß 45 46 47 48 SO Sí W S3 5*1 55 ■! 57 ÍZ 58 59 !■ 60 64 utoL szbíezteD \£z.t /H CS/A/o, l‘4&>/AÓA&­ISÓMA divata divat mini TÓ6A A DÍVÁI 4 1 4 3 6 í & q 10 44-----V k 1 1 IS 44 15 ib ■ <1­ib 4«? 20 ii * XL 2b 24 V 15 Hó 11­l0&6Ko5 P<2Mr*MOST NEKMOtCŐCrtV' foxrArt A 6YEfí£KYmr A T-&ÚTRA SEWUMJ. Brillat Savarin, a XIX. szá­zadi jótollú ínyenc, aki — szó- szerint — „beette” magát a halhatatlanságba, összeállítot­ta a vendéglátás szabályait. Ezeket kissé korszerűsítve a magunk körülményeire alkal­mazva, hézagaikat pótolva „feltálaljuk” most az ünnepek, a farsangi vendéglátás évad­ja előtt. — Az összejöveteleknek nem a lényegük, csak ve­lejárójuk a megvendége- lés; nem éhezőket kell táplálnunk! — A gyermekzsúrok követ­kezménye nem lehet gyomor­rontás. Az otthon étvágytalan gyermek gyakran válik fa­lánkká a vendégségben, ezért módjával kínáljuk! — Csak olyan felnőtteket hívjunk egy társaságba, akik­ről tudjuk, hogy szokásaik, tulajdonságaik nem ellentéte­sek. — Felnőtt vendégeink előtt ne produkáltassuk gyerme­keinket, ne dicsérjük, ne szád­juk, mert ez a vendég számá­ra épp oly kínos, mint a gyer­meknek. — A kínálni valókat készít­sük a kezünk ügyébe. Ne sürögjünk-forogjunk. A vendég számára sem kellemes, ha érzi, hogy vesződséget okoz. — Ne kínáljunk szüntelen. Ki-ki annyit egyen-igyon, amennyit kíván. — A vendégeinket ne zak­lassuk ügyes-bajos dolgaink­kal. Sértés, ha azt kell hinnie, hogy azért hívták meg, mert számítanak rá! — Ha azt akarjuk, hogy vendége) nk otthon érezzék magukat, ne szórakoztassuk őket mindenáron. összeillő emberekre nem kell rákény­szeríteni a közös időtöltést (kártyát, táncot, zenehallga­tást stb.) — Ha főétkezésre — ebéd­re, vacsorára — hívunk össze vendégsereget, ügyeljünk, hogy az étkezőhelyiségben ne legyen túl meleg: senkiről se kívánkozzanak le a ruhadara­bok! — Vendégeket ne várjunk köntösben, pongyolában. A „kiöltözéstől” is tartózkod­junk. Ügy öltözködjünk, mint­ha mi mennénk látogató­ba! — Az erőszakos maraszta­lásnál is súlyosabb vétek, ha '„kiásítjuk” a vendéget, ha megkérdezzük, hogy másnap hánykor kell felkelnie? — A rokonok látogatását ne tekintsük személyes sértésnek! Igaz, a rokonság önmagában még nem ok a vonzalomra, de annyi udvariasságot a rokon is megérdemel, mint az ide­gen. — Csak akkor rendezzünk vendégséget, ha azt nem kell utólag megkoplalnunk! A gondokkal terhes vendégeske­dés hangulatunkra sem marad hatástalan, következésképp a vendégek is megérzik, hogy „valami zavaró van a levegő­ben”. Nyerges Agnes Á vendéglátás ÁBC-ie Száz évvel ezelőtt született Tö­mörkény István író, régész és etnográfus. Rejtvényünk fő so­raiban írói munkásságáról adunk némi képet. VÍZSZINTES: 1. A Szeged kör­nyéki tanyák népének életét áb­rázolja ebben az elbeszélésköte­tében. 10. V. E. 11. Félelmében reszkető. 13. A szerelem istene a latin mitológiában. 15. Vontató- jármű. 17. Valamelyik irányba. 18. Értékes bunda készül belőle. 19. Átlátszó anyag (névelővel). 20. Vas megyei község (—’). 21. DNOI. 22. Káposztafélék. 23. Tolna me­gyei község. 24. E napon. 25. Kimondott mássalhangzó. 26. For­dított szórenddel — emelés nél­kül ráhelyez. 27. R. H. 29. Svájci település, közel az osztrák határ­hoz. 32. Tehénhang. 33. Ógörög építészeti stílus. 34. Félig lovász (!). 36. Német — vörös, piros. 37. Elviseli. 39. K. L. 40. Kisded­óvók. 42. Pedagógus. 44. Több, mint jó, ízletes. 45. Valahol zárt helyen. 46. Éppen, hogy csak. 48. Siker feletti érzés (—’). 49. Játékbarlangjáról híres hely­ség (... Carlo). 56. Kevert — ti­tokban figyeli. 51. Szemével ér­zékel. 52. Tömörkény életében megjelent utolsó kötetének címe. S3. Védőn, vigyázón (—’). 54. D. G. 55. Szúró, vágó fegyver. 56. K. L. 57. A szendvics első fele — angolosan. 58. Üvegedények. 66. Végnélkül reteszel (!). 61. A Szépirodalmi Könyvkiadó gon­dozásában 1951-ben megjelent műve. FÜGGŐLEGES: 1. Szaüd-Ará­biával: határos állam. 2. ’ Spa­nyol költő: Federico ... 4- har­madik nevének kezdőbetűje. 3. Szabódok, ellenkezek (két szó). 4. Érzelem. 5. Jó modorú, he­lyes teremtés. 6. Nem vérsze­rinti rokon-e? (keverve). 7. A függ. 42. ikerszava. 8. Ideg­központ. 9. Nijvénydugvány (pl. rózsa). 16. Az ötvenes évek­ben megjelent kötete. 12. Az alföldi szegénylegények és Ró­zsa Sándor történetét foglalja magában ez a név nélkül ki­adott műve. 14. Hegycsúcs, vár kiemelkedő része. 16. O. Z. E. 17. Csibészek, gazemberek. 26. Feltételezd. 23. ökölvívásban, a kiütést jelentő betűk. 26. Mó­ri cz-r eg ényíi ős. (Dani). 28. A ta­vasz hírnöke (—’). 50. Menyasz­szónyom. 31. Klasszikus — és. )2. Még nem volt elítélve. 35. Hangszer kelléket (—’). 37. Né­metes nagynénik. 38. Többet Iszik a kelleténél (... válik). 41. Székesegyház (—’). 42. A függ. 7. Lkerszava. 43. A legfinomabb étolaj. 45. ... lé, permetezésre használják. 47. Folyó az olasz— jugoszláv határnál. 49. Csípsz, karmolsz. 52. Olasz — tenger. 55. K.. O. K. 59. Kilométert rövidít. BEKÜLDENDŐ: A vízszintes 1., »2., 61., valamint a függőleges L0. és 12.» számú sorok megfejtése. M. J. A DECEMBER 25-1 KERESZT- REJTVÉNY HELYES MEGFEJ­TSE: Akár csillag legyen, biztos ;gi láimpa, Akár búj dósé láng — én megyek utána — Mért fél­jek követni, ha lidérc is? ssrssvxrsssysssxsssssxsssyyysssyj'sssssssssss* KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kiss Paula, Abony, Szelei u. 20., Németh Gyula, Budapest, 1346. PF 107., Nagy Erzsébet, Tápió- szentmárton, Katona József u- 4. Tagscherer Lőrinc, Budaörs, Kőhíd u. 11., Kovacsóczy Mária, Gyömrő, Rákóczi u. 3., dr. Mé- . száros Gyuláné, Gyál, Iglói 12+ Kánai Károly, Öcsa, Katona Jó* zsef u. 63. Deffend Erzsébet, Érd* Lenin út 122., Kecskés Lajos, Páty* Árpád u. 21., Gorcsa Brigitta, Budapest, XVHL, Honvéd u. 34» G YERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! S45 évvel ezelőtt, 1622-ben született MoÜére, a modern vígjáték megteremtője. Egyik ismert vígjátéka szere­pel mai rejtvényünk függőlege* 4. sorában. VÍZSZINTES: 1. Terméketlen, homokos, kö­ves terület. 8. Érett gabonát le­vág. 9. Regényírás a mestersége» 10. Lendül. 12. Arany Nándi név-1- jele. 13. Éva párja. 15. Ocsmány szavakkal gyaláz. 19. Mihály egyik beceneve. 26. É. A. 21. Va­lamit szebbé tevő tárgy. 22. Be­cézett leánynév. 24. Napszak. 26» Hatalmas termetű. 27. Csapat­egység. FÜGGŐLEGES: 1. Égési termék. 2. Ceruza. 3. Fékezheteilen, szilaj. 5. Szemé­lyes névmás. 6. Barna bőrű nép. 7. Furfangos székely ember. 11» Dél-amerikai háziállat, a tevé­vel rokon. 13. Magánének. 14. A, mozi egyik fele ? ! ? 16. A füg­gőleges 11. sor közepe. 17. Ázsiai állam. 18. Cukrozott. 20. Díszes. 23. Ilona rövidebben. 25. Tinta­szélek ? ! ? PAJTASOK! A megfejtett víg­játék címét írjátok le egy leve­lezőlapra és 1967. január 22-ig küldjétek be a szerkesztőség­hez. A helyes megfejtők részt vesznek a januári jutalomsor­solásban. Az 1967. január l-i rejtvényünk helyes megfejtése; Újévkor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents