Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

1967. JANUÁR 15., VASÁRNAP “%Kírlati TUDOMÁNY - TECHNIKA Kémiai védelem — fagy ellen Város . a palotában Varsó egyik nevezetessége a Kultúra és Tudomány Pa­lotája. Erről a hatalmas épü­letről számították ki az aláb­bi adatokat: Ha a palotában születne egy gyerek, aki a palota minden termében és helyiségében egy-egy napot töltene, 9 esz­tendős lenne, mire az utolsó­hoz ér. Ha valaki csak egyet­len percet töltene minden he­lyiségben, két teljes nap, hat óra és 48 perc alatt járhatná be az óriási épületet. Ezt a rengeteg termet és szobát 85 000 izzólámpa vilá­gítja meg. 24 000-en tanulnak és dolgoznak itt. 75 000 bútor­darabot használnak, 4000 rá­diót hallgatnak, 10 kilométer­nyi folyosón sétálnak végig. És hogyan jutnak egyik emeletről a másikra? 33 lift szállítja őket, ebből 11 gyors-[ lift visz a legmagasabb emele­tekre. A liftek a palota meg­épülése óta, tehát 11 év alatt 800 000 kilométert tettek meg (naponta tehát 220 kilométert), vagyis összesen többet, mint a Föld—Hold-távolság oda-visz- sza. A telefonközpontnak 2000 házi száma van és 35 millió beszélgetést folytattak innen. Naponta 35 000 személy lá­togat a palotába. Forgalma a megnyitás óta 70 millió sze­mély volt. Az épület annyi villanyára­mot fogyaszt, mint egy 30 000 lakosú város. Ha a növényeket nyílás ide­jén bizonyos kémiai anyagok­kal befecskendezik, az eljárás után órák hosszat képesek el­viselni az erős fagyot, anélkül, hogy a növény valamilyen ré­sze elpusztulna. Az így kezelt növények általában késő nyá­ron, vagy ősszel hozzák a ter­mésüket. Néhány botanikus már az elmúlt években megállapítot­ta, hogy a nikotinsav a fagy- gyal szemben ellenállóvá te­szi a paradicsompalántát. Eb­ből kiindulva vizsgálták meg a fagyvédelmi feladatokat. Az is kiderült, hogy a szén- és nitrogéntartalmú Thiamin- származékok ugyancsak ha­sonló hatást váltanak ki a kü­lönböző növényeknél. A jelenség működési mechanizmusára vonatkozó első magyarázatot akkor nyerték, amikor a bota­nikusok — együttműködve a biokémikusokkal —, megálla­pították: az anyagok, amelye­ket eddig mint növekedésgát­lókat ismertek, alacsony hő­mérsékleten előmozdítják a növekedést. A tudósok felfe­dezték, hogy ezek a növeke­désgátlók a növényeket védik az aszálytól, a talaj nagyfokú sótartalmától és a fagytól. Dr. Daphne Osborne, az Oxfordi Egyetem Mezőgazda- sági Kutató Intézetének mun­katársa a „New Scientist” cí­mű angol folyóiratban közle­ményt adott ki az elmúlt na­pokban a vizsgálatok eddigi eredményeiről. Az almafa virágjának mint­egy 95 százaléka, amelyet ez­redrészére felhígított DS (De- cenylborostyánkősav) oldattal befecskendeztek — átélt 2 órás fagykezelést — 4° C mel­lett. Ugyanakkor hasonló fel­tételek között a kezeletlen fák minden virága elpusztult a fagy következtében. A befecs­kendezett babvirág 100 száza­léka ellenállt a fagykezelés­nek, a kezeletlen ellenőrző kultúrákból viszont egyetlen virág sem élte át a kétórás fagyot. Ugyanígy viselkedett az 5 napig igen gyenge DS- tartalmú vízzel öntözött két­hetes babpalánta, a CCC-tar- talmú talajban nevelt paradi­csom és a CCC-vel vagy B9 oldattal permetezett káposzta­palánta is ellenállt a hidegnek. A tudósok, hogy a vegyi anyagok e ti­tokzatos hatásmechanizmusá­nak titkát leleplezhessék, min­denekelőtt megvizsgálták a fagyás folyamatát a- növényi szövetben. Ha a növényeket erős fagy éri, a sejtek közötti nedves részeken parányi jég­kristályok képződnek; a jég­képződés egyre halad a sejtfal belseje felé. Nem túlságosan erős fagy esetében a proto­plazma sejtfalának belső olda­lán levő vékony zsírréteg vé­delmet nyújt a fagyás ellen. A sejtfalban levő jég a pro­toplazmától vizet von el, ezért a sejt belsejében emelkedik az oldat koncentrációja. A koncentrált oldat, mint isme­retes, később fagy meg, mint a hígított oldat. A vízszegény sejtplazma még a mínusz 130 fokos hidegnek is ellenáll. Bebizonyosodott az is, hogy a vegyi anyagok alkalmazása következtében a szigetelő zsír­réteg megvastagszik és a kül­ső sejthártya áteresztőképes­sége növekszik. Megoldódott tehát a kérdés, hogy miért éppen a növekedést akadályo­zó anyagok teszik a növénye­ket ellenállóvá a . faggyal szemben. A növekedésben akadályozott növényeknek ugyanis kevesebb és sűrűbb a sejtplazmája és vastagabb a sejtfala. A növekedésgátlo anyaggal kezelt növény sejt­jei ily módon megváltoznak, a növény az utólagos fagyke­zelést úgyszólván „észre sem veszi”. A növény változatlan ütemben tovább növekszik. A kutatómunkának igen nagy a jelentősége a világ­élelmezés szempontjából: azo­kat a kultúrnövényeket, ame­lyeket ez ideig csak a meleg éghajlat alatt termeltek, szi­gorúbb éghajlati viszonyok között is termeszteni lehet. Sényi Imre „Fütty beszéd" A MÁSODIK VILÁGHÁ­BORÚ előtti években láttak napvilágot az els6 olyan je­lentések, amelyek arról szá­moltak be, hogy egyes afrikai törzsek fütty segítségével „ér­tenek szót” egymással. Egy amerikai kutató későbbi, 1948-as tanulmányában arról számol be, hogy a mexikói Vera-Crúz államban az egyik indián törzs mintegy 60 000 tagja beszél egymással spe­ciális füttynyelven. Ezeknek a füttynyelveknek nem az élőszó helyettesítése a rendel­tetése, hanem az, hogy a füttyhangok szélcsendes idő­ben lényegesen messzebbre hangzanak el, mint az élőszó, vagy a kiabálás. Egyes népek tehát hírközlési célokra hasz­nálták ezt a sajátos kifejezési módot és használják még napjainkban, a híradástech­nikai mesterséges holdak kor­szakában is. EURÓPÁBAN ISMERET­LEN FOGALOM VOLT a füttynyelv egészen a hatvanas évek elejéig, amikor egy fran­cia nyelvész a Pireneusokban rábukkant az első európai „füttybeszéd” nyomokra. Egy Aás nevű eldugott kis hegyi falucska 150 lakójából, mint­egy harmincán ismerték a speciális füttynyelvet, java­részt 50 év körüli férfiak. A nyelvész helyszíni vizsgálatai során azt tapasztalta, hogy szélcsendes időben maximáli­san 2 km távolságig tudtak „szót érteni” ily módon egy­mással. A nyelvész ezután megkezdte laboratóriumi vizs­gálatait a füttynyelvet beszé­lők hangképzési mechanizmu­sával kapcsolatban. Röntgen­filmsorozatok segítségével si­került megállapítania, hogy az illető a füttyhangképzés so­rán először teleszívja mellka­sát levegővel, majd szisztema­tikusan zárja ínyét, ezáltal megnöveli a belső levegő nyo­mását. A füttyhang képzése nagyrészt nyelvhegyének se­gítségével történik, a hangszá­laknak ebben igen kis szere­pük van. A nyelvésznek az a véleménye, hogy az említett pireneusi, füttynyelv sok év­százados tradíció, amelyet az említett falucskában lakó pásztorok kizárólag hírközlés­re használtak. A későbbiek­ben azonban a füttynyelv to­vább fejlődött, majd száza­dunkban visszafejlődött. Je­lenlegi formájában repertoár­ja nem túl nagy, de rövid tőmondatok közlésére, 2 kilo­méteres távolságon belül még mindig kiválóan alkalmas. (Hány óra van? Hová hajtod az állatokat? Felmegyek a hegyekbe, stb.) Baby gyönyörű, hófehér tör­pepincsi, mégis félő, hogy „vénlány” marad: olyan kicsi, hogy nem sikerül neki meg­felelő társat találni (22x15 cm). ★ A Beatrice nevű antwerpe­ni nősténygalamb júniusban „beköltözött” egy norvég te- herhajóra és sehogyan sem si­került onnan elkergetni. A le­génység szívesen befogadta és Beatrice azóta beutazta a vilá­Légrugós vagon A Magyar Va­gon- és Gépgyár­ban egy évvel ez­előtt készült el az első hazai gyárt­mányú hidropneu- matikus — légrú­gózással felszerelt — vasúti személy- kocsi. A 1079 számmal ellátott elsőosztályú kocsi egy évig futott Budapest és He-‘ gyeshaiom közölt. Az utasok nagy elismeréssel nyi­latkoztak a ké­nyelmes koc«iról. A sok ezer kilo­méternyi út után most a gyártók szétszedik a ko­csi rugózatát és megkezdik mű­szaki felülvizsgá­latát. Megnézik, mennyit kopott a berendezés, mek­kora élettartamra lehet következtet­ni. Alapos vizsgá­lat dönti majd el, hogy a Magyar Vagon- és Gép­gyárban ki kísér­letezett berende­zés sorozatgyártá­sára sor kerül-e. Római vízvezeték Régészek kilenc víztárolóból és vezetékekből álló rend­szert tártak fel Rómában. A víztárolók és csövek Traianus császár (i. u. 53—117) fürdőjét látták el vízzel. A Colosseum környékén talált ciszternák mindegyikének hossza 35 méter, szélességük 6—8 méter. A XVI. században temetőnek hasz­nálták őket, mintegy 500 csontvázat találtak bennük. A víz­vezetékhálózat közelében mesterséges tó nyomaira bukkan­tak; egy gazdag patrícius ház „házi medencéje” volt. Mozgásszervi elváltozások­ban, baleset következtében megbénult, hosszadalmas keze­lést, ápolást kívánó betegekkel foglalkoznak a Mozgásterápiái Intézetben. Különleges gyógy­módokat alkalmaznak, ame­lyeknek híre messze földre el­jutott. Külföldről is gyakran keresik meg szakemberek, ér­deklődők, de az intézmény csak nehezen tud eleget tenni a kérelmeknek. A jelenlegi körülmények között 150 beteg ellátását vállalhatják. Az inté­zetben folyó tudományos munka fejlesztése és a betegek létszámának emelése érdeké­ben új, a körülményeknek megfelelő különleges gyógyin­tézet tervei készülnek moz- gásszeryi betegek számára. Budán a Kútvölgyi úti kór­ház közelében, ideális környe­zetben, több mint húszezer négyzetméteres területen kb. 70 millió forint költséggel épí­tik fel a több épületből álló egészségügyi intézményt. Itt a hosszabb ideig tartó betegsé­gek kezelésével a betegek ne­velésével, bejáró betegek ellá­tásával foglalkoznak majd. Berendezkednek az orvosi kar mellett működő konduktorok képzésére, valamint széleskö­rű tudományos kutatómunka kifejtését is tervezik a szak­emberek. Fő épületében 240 személy elhelyezésére lesz lehetőség. A csecserpők pl. édesanyjukkal együtt nyerhetnek felvételt. Kezelésükhöz így segítséget is nyújthatnak, figyelemmel kí­sérhetik. Tanulószobákat, fog­lalkoztató műhelyt is építe­nek az évekig tartó gyógyke­zelésre szorulóknak. Az ambu­lancián pedig 300 bejáró bete­get fogadhatnák és kezelhet­nek. Foglalkoztatóműhely, zárt gyakorlóudvarok állnak ren­delkezésre. A gyermekek ok­tatásához tantermeket, tanári szobákat rendeznek be. Ügy tervezik, hogy az orvos-peda­gógus ápolok az intézményen belüli kollégiumban lakhat­nak, szórakozásuk elősegítésé­hez klubszobát is nyitnak. Ez lesz a szakemberek véle­ménye szerint a világ első ilyen jellegű intézménye. Szé­leskörű tudományos, kutató­munka lehetőséget nyújtanak majd az orvosok és pedagógu­sok számára. Az előadóterme­ket a foglalkoztatókkal ipari televíziós készülékek kapcsol­ják össze, hogy figyelemmel kísérhessék a betegek viselke­dését, gyógyulásuk folyamatát. Az új gyogyintézmény építé­sét a jövő évben kezdik meg. Erdősi Márta Á házevő termesz A termesz az ember alatto­mos ellensége, mely egyszer­re sújtja a mezőgazdaságot, az ember otthonát és a kultúra kincseit. Olyan ellenség, amely szétterjed a városokban, a me­zőgazdasági területeken. Sok érdekes leírást olvashatunk szinte fantasztikus kártevésé­ről; a régebbi leírások közül világhírű volt Maeterlinck szépirodalom számba menő könyve. A növényvédelmi technika eddig még nem mért halálos csapást a termeszveszedelem­re. Nehéz az ellenük való vé­dekezés, ez az oka, hogy Af­rikából állandóan terjednek ezek a rovarok és terjedésük fő iránya — ez számunkra sem közömbös — észak felé, Európa felé tart Mi árulja el a termeszek jelenlétét? Legfeltűnőbb a rajzás, amely azt jelzi, hogy a közel­ben boly van. Figyelmeztető jel lehet a falakon esetleg ész­revehető burkolt járatok, a rágási hulladék és természe­tesen a rágott anyag (fa, pa­pír, textília). A föld alatt, a falakban megbújva vonulnak végelát­hatatlan sorokban az élelem után. Rendszerint olyan épüle­teket támadnak meg, ame­lyekben a termesz számára megfelelő táplálék, nyugodt környezet, kellemes hőmérsék­let, megfelelő homály és ned­vesség van. A mélyből támadnak felfelé haladva, a ház elhanyagolt, az ember által kevéssé használt részein. A fagerendák mentén hatolnak előre, de ha a fa­anyag véget ér, befúrják ma­gukat a fal anyagába és azon áthatolva érnek el a legköze­lebbi faanyaghoz. Egészen a tetőszerkezetig feljutnak a termesz járatok. A faszerkeze­tet belül teljesen szétrágják, annyira, hogy a legkisebb érintésre összeomlik a kéreg. Ha a gerendának statikai sze­repe volt, összeomlik az épü­let. Hasonlóképpen szétrágják a padlózatot, az asztalt, a szé­feket, az állványt, a szek­'nyt.:. A termeszek fő tenyészhelye, pusztító körzete Észak-Afrika meleg, szubtrópusi területe. Ez azonban nem akadályozza meií őket abban, hogy időn­ként — átjutva a Földközi- tengeren, valamilyen szállít­mánnyal — ne tennének ki- sebb-nagyobb „kiránduláso­kat” észak felé. Sajnos, az utóbbi időben ez egyre gyako­ribbá vált, úgy, hogy a máso­dik világháború után Olasz­országban „termesz-arcvonal” alakult ki. Jelenleg az a hely­zet, hogy a termeszek eljutot­tak az Udine—Gorizia—Trieszt vonalig. De termeszészlelések­ről jöttek hírek Nyugat-Né- metországból, a szomszédos Ausztriából is. Az invázió pil­lanatnyilag még Olaszország­ban a legveszélyesebb. Szinte egyidőben jelentettek kárt Ró­mában a Via Appián, a Vati- kánvárosban, az igazságügyi minisztérium irattárában, a közoktatásügyi minisztérium alagsorában. Az egyik kolostor­épületet annyira megtámad­ták, hogy összeomlás fenye­geti. A római Központi Nem­zeti Könyvtár legszebb részét, a híres keresztfolyosó (Crocie- ra) faállványait támadták meg. Firenzében a Palazzo Pit- ti egyik melléképületét lepték el a termeszek. Egyes nagyforgalmú autó- utakon ma már naponta több ezer gépkocsi halad át. Termé­szetesen mindegyik folyamato­san és gyorsan akarja 'elérni célját. Minél gyorsabban ér­tesülnek az előttük lévő út­szakaszon felmerülő, előre nem látható eseményekről, akadályokról, annál biztosab­ban kerülhető el a torlódás. Adó a földben A kísérleti szakaszon elhe­lyezett és a forgalmi szakér­tők által megvizsgált figyel­meztető rádiórendszer a rend­kívüli közlekedési események­re vonatkozó rádiójelzéseket un. indukciós hurkok segítsé­gével továbbítja a gépjármű- vezetőknek. Ezek a hurkok legfeljebb 30 cm mélyen a földbe fektetett különleges ká­belek, amelyek az út két ol­Ilyen körülmények között a figyelem egyre élénkebben fordul az ellenük való védeke­zésre. A védekezés alapelve, hogy elsősorban az épületek szigetelését kell korszerűen megoldani, hogy megszűnjön a termeszek legfontosabb élet­eleme: a nedvesség. Ha már megtámadták az épületet, le kell verni a nedvei vakolatot, vagy ki kell azt szárítani. Ki­cserélik a megtámadott fa­szerkezeteket megfelelően ke­zelt (vegyszerekkel átitatott) fával vagy fémszerkezettel. El kell vonni az útjukból minden táplálékot, fel kell kutatni a falba beépített rejtett fa alko­tórészeket. A harc sikere érdekében a biológusok együttműködnek a vegyészekkel, méregszakértők­kel, mérnökökkel. Megfelelő vegyszereket, mérges gázokat vetnek be a boly elpusztításá­ra. A termeszveszély még nem múlt el, a szakemberek újabb és újabb hatásosabb módsze­rek kidolgozásán fáradoznak. H. J. dalán kb. 3 km hosszan helyez­kednek el, és az utat az illesz­tési hézagokban keresztezik, úgy, hogy az utakon semmifé­le betonozási munkára nin­csen szükség. Az indukciós hurok az adási teret az általa körülzárt terü­letre korlátozza. Csak az hall­ja a rádiójelzést, aki keresz­tülhalad egy ilyen hurkon. így sok adó működtethető egymás közvetlen szomszédságában, ugyanazon a hullámhosszon, anélkül, hogy zavarnák egy­mást. A gépkocsivezető — ha erre a figyelmeztetőre hangolt ve­vővel van felszerelve — a hu­rok területén áthaladva hallja az előtte lévő útszakaszra vo­natkozó fontos hírközlést, be­mondást, amelyet a többszöri ismétlés érdekében végtelen magnószalagra rögzítettek. Az got. New Yorkban szeretett volna körülnézni a városban és az egyik tengerész vállán útnak is indult, de a vámőr visszaküldte és bezáratta az egyik kabinba. ★ Az ang'iai Plymouthban ve­títés közben fecske repült be a moziba. Érdeklődéssel nézte a filmet, de amikor az egyik raizfilmben Lucifer lépett á színre, riadtan elmenekült. ★ A „H. M. S. Eagle” nevű brit repülőgép-anyahajó sze- rencseáliatkája a Henryette nevű kis teknősbéka, amely valószínűleg a leghosszabb utat tette meg a világ összes teknősbékái között: 17 hónap alatt százezer kilométert uta­zott. ★ A brazíliai méhek teljesen kimerültek. Többjükön már- már idegösszeomlás jelei mu­tatkoznak. Legalább is ezt ál­lította a földművelésügyi mi­nisztérium szóvivője, aki hoz­zátette: „Európában a méhek csak a nyári hónapokban do1- goznak, de nálunk egész évben annyi a virág, hogy sohasem jutnak pihenőhöz”. állandóan az autóút-adóra be­állított vevőkészülékeket rá­dión adott kulcsjel önműkö­dően kapcsolja be. Automata műsorszóró „Figyelem, közlekedési ri­adó” — jelentkezik pl. az autó­ban az adó. „Az ön menet­irányában 30 km távolságban mindkét pályát szerencsétlen­ség miatt le kellett zárni. Használja a 10 km-re levő leg­közelebbi elágazást és annak 12. km-kövénél térjen vissza az autóútra. Sebességét korlátoz­za 50 km-re!” Az új módszer kidolgozói azt vallják: az indukciós rádió- rendszer az utak biztonságát lényegesen fokozná. Előnye az is, hogy nem kell adóantenná­kat felállítani, úgyhogy nem változtatná meg a táj képét. HANGOS UTAKON Magnóműsor — csak aszfalton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents