Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Dolgos, békés / • uj Az óév zárása, az új elkez­dése mindig — akaratlanul számvetés is. Milyennek láttuk 1966-ot? Kern volt könnyű esztendő, de fáradozásaink nem voltak hiábavalók: célkitűzéseink je­lentős részét elértük. A vá­rosban, a járás községeiben a fejlődés újabb jelei mutat­koztak. Termelőszövetkezete­ink nagy többsége ma már eredményesen és jól gazdál­kodik, becsülete, tekintélye tan a közösnek. A munka mellett a város és m járás dolgozóinak figyel­mét pártunk IX. kongresszu­sának lefolyása, hozott hatá­rozatai kötötték le. A kong­resszus határozataival fel­adataink hosszú évekre szál­ltak. Az 1967-es esztendő egyik jelentős eseménye az ország­gyűlés és tanácsválasztások, illetve az arra való készülő­dés lesz. Sok ezer emberrel tanácskozunk a következő he­tekben, tájékoztatva őket a ÍX. pártkongresszus határo­zatairól, a tennivalókról. A táros, a járás minden dolgo­zójára számítunk a felada­tok megvalósításában. A múlt évben volt részünk jóban is, rosszban is. S mégis, ' ha egészében tekintünk vissza az óesztendőre, jó érzéssel gondolhatunk munkánkra. Ezt várjuk az 1967-es évtől is, s éhhez adott útmutatást pár­tunk IX. kongresszusa is. Eredményekben és sikerek­ben gazdag új évet kívá­nunk, dolgos, békés új eszten­dőt városunk és járásunk min­den dolgozójának, elvtársaink­nak! Varga Ferenc, az MSZMP járási első titkára Szeleczky Mihály, az MSZMP városi tit­kára Dr. Bencsik Mihály, i járási tanács elnöke Kürti András, a városi tanács elnöke PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA >1 JÁRÁS ES CE6U NŐVÉREK XI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1967. JANUAR X., VASÁRNAP i JANUAR VÉGÉTŐL: zárszámadási közgyűlések Eoítfik a leltározás a termelősaoeetkitzetekbewt A város termelőszövetkeze­teiben folynak a leltározások. Még december elején megala­kultak a leltározó bizottsá­gok a zárszámadás előkészíté­sére. A városi tanács mezőgazda- sági osztályán Hortobágyi Er- nöné közgazdász tájékoztatott a most folyó adminisztratív munkákról. Elmondotta, hogy a három-négy tagból álló bizottságok a leltári ütem­terv szerint felveszik a tsz készleteit. Az állóeszközöknél csupán ro- vancsolni kell. A nyári álló­eszköz átértékelés könyvviteli lebonyolítását is most végzik. A felszaporodott könyvviteli munkát meggyorsítja a hét terme­lőszövetkezet közösen vá­sárolt elektromos könyve­lőgépe, amely a Kossuth Tsz-ben működik. Ennek ellenére mindenütt a teljes adminisztratív apparátus dolgozik a zárszámadások elő­készítésén. A városi tanács mezőgazda- sági osztályán a közgazdásznak ilyenkor az a feladata, hogy ellenőrizze a leltározást, segít­s séget nyújtson, tanácsot adjon adási közgyűlésekre januar ve-§ a vitás esetekben. Ebben az időszakban az osztályon állandó ügyele­tet tartanak és gyorsan el­igazítják a hozzájuk for­dulókat. A tervek szerint a zárszám­gén és február elején kerülj sor. A termelőszövetkezetek ^ elnökeinek és főagronómusai nak a zárszámadási munkála-^ tokkal egy időben az 1967-es\ év gazdasági terveit is el kell^ —----------1 A kik a tűzre vigyáznak Sorozatos éjjeli ellenőrzések Pataki Tibor rajza Doktor bácsi megpihen A magas, zárt kapujú ház óldalán nem díszeleg más, csak a házszámtábla. Pedig ott, ahol orvos lakik, rend­szerint mindig messze hir­deti a zománcos, vagy fémre festett felirat a nevet és a foglalkozást. A doktor bácsi nem most került Ceglédre, nem is kez­dő orvos, ötvenéves, lelkiis­meretes munkássága után három éve kapta meg az aranydiplomáját. Cegléden 14 éve él. Ismerik sokan: ismeri a város, a járás, az egész Dél-Pest megye dr. Viola Györgyöt, a KÖJÁLÉ epi- demiológusát. Élet és hivatás A barátságos, meleg szobá­iban lazúros festésű, XVIII— XIX. századbeli festmények — nyugodt, egyenes tekin­tetű férfiak, szende mosolyú nők — néznek a falról az érkezőre. Beszélgetünk. A kér­dés igen egyszerű, csak a felelet nehéz kicsit, ötven­négy, nehéz, munkában el­töltött év — szinte egy élet története lenne a válasz, dió­héjban. Mert egy életet el­mesélni röpke órák alatt szinte lehetetlen. Egy dol­gos, pihenést nem ismerő életet. Doktor bácsiéknál családi hagyomány a foglalkozás, és a hivatásszeretet. Dunántúlon, Zala megyében nőtt fel. Édes­apja körorvos volt: hatvan­ezer ember orvosa és fia pél­daképe. Viola doktor három szakot sajátított el: a szemészetet, a fogászatot és az epidemio­lógiát: a fertőző betegségek megelőzésének a szakát. Ez az utóbbi a legkedvesebb szá­mára. Embereidet meggyőz­ni, ragályok terjedését meg­akadályozni, egészséget, éle­tet menteni injekciós tűvel, nagy akarattal, neveléssel: lehet-e ennél szebb hiva­tás? Amiről szívesen beszél vos volt. (Munkássága emlé­két megsárgult, gyöngybetűk­kel írott papírlap őrzi. Egész­ségügyi szolgálatos beosztot­tai köszönték lelkes mun­káját.) Szegeden negyven évet dolgozott. A Cegléden eltöltött 14 év? — Volt járá­si főorvos, városi főorvos, majd 1959-től a KÖJÁLL szakorvosa. Most a sportor­vosi teendőket látja el a ren­delőintézetben. A fiatalok sze­retik. Ö mindenkinek Gyuri bácsija. A sportolók „arany szívű Gyuri bácsija”. És emel­lett a járványügy fáradha­tatlan apostola. Továbbképző, ismeretterjesztő előadások egész sorát tartotta már a járványok megelőzésének le­hetőségeiről, a szervezésről, ellenőrzésről, a fertőzés for­rásainak felkutatásáról. Er­ről szívesen beszél. A já­rásból elüldözött diftériáról, gyermekbénulásról, a lappan­gó, itt-ott felbukkanó hepati­tiszről, dizentériáról, amelyek ellen most folyik a küzde­lem. „Orvos vagyok” Ősz hajú, kedves szavú doktor bácsi. Emberség, sze­retet sugárzik a tekinteté­ből. Nyolcvanéves lesz ha­marosan. Életének aktív mun­kásságát most befejezte: ja­nuár elsejétől nyugdíjba lé­pett. Kicsit pihenni kell, ki­csit számot kell adni a cseyft lekedetekről. És néha meg­sétáltatni a kedves kis Peti foxit, a vidám kis barátot. Egy papírt kaptam doktor bácsitól, emlékül. Rajta a ke­ze írása. A hitvallása. „54 évig dolgoztam. Lelki­ismeretemet megvizsgáltam és azzal a nyugodt tudattal fe­jezem be a munkát, hogy mindig igyekeztem becsület­tel segíteni az embereken. A helyem örömmel adom át a fiataloknak. De ha szükség lesz rám, míg élek, bármikor a közegészségügy szolgálatára Zalában világháború kezdte. Az első idején katonaor­állok. Orvos vagyok.” (eszes) A nagy, piros gépjárműfecs­kendők villogó kék lámpája és rikoltozó szirénája ritkán za­varja mostanában városunk nyugalmát. Hogy éppen még­is nyomukat követve térünk a tűzrendészeti parancsnokság­ra, az a véletlen műve. Nem volt véletlen viszont az az út, amit a tűzoltóknak meg kel­lett tenniük az alig járható ta­nyavilágban. A tűzesetek nyomozása — általános tapasztalat szerint — csaknem mindig feltárja az okot, ami miatt bekövetkezett a tűz és a káresetek elkerülé­sének lehetőségét is. Most egy istálló vált haszná Ihatat­lanná. A gyors segítség elejét vette a nagyobb pusztulásnak. A sáros, kormos ruházatú legénység elsőnek a fecsken­dőit hozza rendbe. Üzemanyag és víz kerül a tartályokba, hogy bármely pillanatban új­ra menetkészen álljanak. A parancsnoki irodában Magyar Ferenc őrnagy, tűz­rendészeti előadó is a megelő­zés fontosságát hangsúlyozza: — Tűzkárstatisztikánk ez évi alakulása meglehetősen biztató. A tűzesetek száma és az okozott károk összege je­lentősen csökkent. Ez a meg­előző rendszabályok fokozot­tabb betartásának köszönhető. — Ipari üzemeinknél ez el­sősorban a beruházásokat nem igénylő rendszabályok teljesí­tésében nyilvánul meg. A me­zőgazdasági szektorban főként az állami gazdaságok tűzren­dészeti nelyzetével lehetünk elégedettek. Szervezeti for­májuknál fogva persze elő­nyük van a termelőszövetke­zetekkel szemben. A kereske­delmi szerveknél vannak tűz­rendészeti problémák, külö­nösen a raktározás körül. Az üzlethálózat fokozatos korsze­rűsítésével azonban ezek is megoldódnak. — örvendetes, hogy a lakó­házakra vonatkozó rendelke­zéseket is a legtöbb helyen betartják. Mind kevesebb az ilyen szabálysértési eljárás, és ez a lakosság jobb megérté­sére vall. Javul a helyzet a gyerekek játékából keletkezett káreseteknél. Ebben az okta­tási intézmények nevelőmun­kája és a szülők nagyobb fe­lelősségérzete is megnyilvánul. — Jelentenek-e tűzrendészeti gondot a gyorsan szaporodó robbanásveszélyes gáz- és olajtüzelésű fűtőberendezé­sek? —Csak elvétve találkozunk ezeknél szabálytalanságokkal. Ha a gyári utasításokat be­tartják a fogyasztók, haszná­latuk nem válhat különöseb­ben veszélyessé. Fontos vi­szont, hogy a folyékony tüze­lőanyagot, a fűtőolajat, előírás szerint tárolják. Kocsis József őrnagy, a pa­rancsnokság vezetője, az el­lenőrzések tapasztalatairól be­szélt. — A közelmúltban sorozatos éjjeli ellenőrzéseket tartot­tunk a különböző létesítmé­nyeknél. Több helyen nem ta­láltuk megfelelőnek az éjjeli­őrök magatartását, pedig a tűzesetek nagy része éjjel il­letve munkaszünet alkalmával keletkezik. Nem lehet tehát közömbös, hogy az éjjeliőr ho­gyan látja el feladatát. Az őr­szolgálatot teljesítő személye­ket a tűz esetén szükséges in­tézkedésekre is ki kell oktat­ni. 5fsssssssf*rsssfrsssmsrsssfsssff*frfmssrsssssssssssssssssssssssfssfssfSssM*ss/*ssm A LEVÉLTÁROS CÍMTÁRA Aratóhó, Ködös, Télutó hava A vizsgálat gyakran állapit meg építési hibából, a tüzelő- berendezések helytelen használatából eredő gondatlansá­got. Kép, szöveg: Jakab Zoltán Statisztika a felnőttoktatásról Elkészült az iskolai rend­szerű felnőttoktatás 1966— 67-es tanévi adatainak ösz- szesítése. A dolgozók általános isko­láiba az idén 44 717 hallgató iratkozott be. Ez a szám mintegy 16 ezerrel alacso­nyabb a tavalyinál. A dolgozók középiskoláiban levelező tagozaton 102 485-en, esti tagozaton 42 950-en — összesen tehát 145 435-en ta­nulnak. Az előző oktatási évhez képest 25 > ezerrel csök­kent az összes hallgatók szá­ma. 1967. első napja. Míg az új naptárral ismerkedek, váratla­nul eszembe ötlenek régmúlt idők fennmaradt naptárai és kalendáriumai. Nekem is van belőlük néhány. Egyike-mási- ka elmúlt százesztendős. Az egyszerű nép legfontosabb könyve, házi tanácsadója, min­den fontosabb kérdésben, amióta az írás, olvasás széle­sebb körben is elterjedt, a ka­lendárium volt. A jó kalendá­rium a múltban felvilágosítást nyújtott a legfontosabb napi problémákban. Megjövendölte az időjárást, közölte a csilla­gászati fontos tudnivalókat, vagyis, hogy mikor kezdőd­nek az évszakok, mikor kel és mikor nyugszik a nap és a hold, mikor lesznek a követ­kező évben a'nap- és holdfo­gyatkozások, meddig tart a farsang, és mikor vannak a böjtnapok. Gyakorlati útmu­tatásokat adott a gazdaság dolgaiban, figyelmeztette a gazdát, hogy hol és mikor lesz országos vásár, betegségek el­leni házi gyógyszereket aján­lott s bölcs jövendőmondásá­val figyelmeztetett öreget, fia­talt bekövetkezhető veszedel­mekre. Kezemben van egy „gazda­sági kalendárium”, melyet a Magyar Gazdasági Egyesület adott ki a nép használatául az 1848-as szökő évre. Ez a nap­tár már kilencedik a „mezei naptár” sorozatban. A hónapo­kat még az egyház szentjeiről és a jeles ünnepekről nevezi Boldogasszony havának, Szent Mihály havának, Mindenszen­tek havának, vagy Karácson havának. A ma közismert la­tin eredetű elnevezést csak zá­rójelben közli. A hónapok latin neveinek megmagyarosítására szinte a reformáció korától kezdve tör­téntek kísérletek. így Sylves­ter János ilyen magyar neve­ket próbált a köztudatban meggyökeresíteni: Főhó, Fagy­hó, Fűhó, Kinyílóhó, Előgyü- mölcshó, Kaszáláshó, Aratóhó, Szőlöérlelőhó. Szőlőszedőhó, Borvetőhó, Borlátogatóhó, Ví- ganlátóhó. A nyelvújítás korá­nak érdekes kísérlete ez a ti­zenkét hónapnév: Jeges, Erős, Langyos, Vegyes, Szellős, Har- matos, Poros, Heves, Deres, Ködös, Fagyos, Havas. De a legszebb talán ez: Pihenés ha­va, Télutó hava, Ébredés ha­va, Virágok hava, Nyárelő ha­va, Aratás hava, Napsütés ha­va, Utónyár hava. Vándorma­darak hava, Szüret hava, Tét­ető hava. Fehér ösvények ha­va. Müller Gyula pesti nyom­dász 1855. évre kiadott „Nagy naptára” a következő időjósla­tot közölte a százéves naptár szerint január hónapra: Kez­detén hideget várhatunk, mely tart 16-ig. 20-án hó egész 27-ig, ezután esős és havas idő a hó­nap végéig. De ugyanakkor ilyen tanácsokat is ad: Ha ja­nuárban a gabona nő. ára ren­desen drága lesz. Ha január igen nedves, a bortermés na­gyon rossz lesz. De ad köz­mondásos erkölcsi jótanácso­kat is, ilyeneket: Jobb vacso­ra nélkül lefeküdni, mint adóssággal fölébredni. Ki a keserűt nem ízlelte, nem tud­ja, mi az édes. A fiatal nő öreg férj mellett nappal feleség, éjjel özvegy. Ki a munkát csak nézi, nem fárad bele. A szegény akkor eszik, ha van mit ennie, a gazdag amikor akar. — A példákat sokáig folytathatnánk. Az 1848-as naptár az időjárás jelölésére kedves és változatosan szép kifejezéseket használ. A de­cember' havi időjóslatot nap­tári sorrend szerint így állí­totta össze: 1—2, nedves, 3. havas, 4. mérsékelt, 5—6. engedő, 7—9. a hideg nö­vekszik, 10. tiszta nap, 11—12. keményedő idő, 13. kel­lemes, derült, 14. szeles, 15— 16. borongó, komor, 17. ned­ves, havazó, 18—20. szomorú, változékony, 21. kemény, 22» fagyos, hideg, 23—25. száraz, 26—28. kedvetlen, nedvesre változó, 29—31. állhatatlan, ol- vadozó. Helytörténeti érdekessége van a Dobos János városi le­véltáros által szerkesztett „Ceglédi nagy képes naptári­nak, mely az 1908-as közönsé­ges évre jelent meg. E naptár különösen azért érdekes, mert tartalmazza Cegléd város tel­jes cím- és névtárát. Elsorolja a közigazgatás, a képviselőtes­tület, az egyházak, iskolák, ál­lami hivatalok, ügyvédek, or­vosok, gyógyszerészek, pénzin­tézetek, testületek, egyletek, kereskedők, iparosok és háztu­lajdonosok teljes névsorát szakmánként és pontos címük szerint. Az ősmagyarok fára vésték naptárukat rovásírással. 1462- ből egy verses szövegű csízió is fennmaradt. „Mivel a régi magyar ka­lendáriumok valóságos kin­cses bányái a népszerűsített tudományoknak és a tudomá- nyosított népszerűség féléknek, s mert érdekességeket, furcsa­ságokat, sőt gyakran becses his­tóriai adatokat is tartalmaznak a megsárgult lapok, kultúrtör­téneti szempontból is számot tarthatnak arra, hogy új életre ébredjenek”, — írja egyik je­les naptárkutatónk. Asztalomon az új naptár, lapozom, forgatom, s a száz­éves naptár, beköszöntője fo­rog az eszemben: „Hogyha fordulóra jön az új esztendő, Kérdjük az egektől, mit hoz a jövendő? Milyen lesz a termés, gazdag-e, vagy ritka? Érdekel mindenkit a jö­vendő titka. Merre fordul sor­sunk, rosszra, avagy jóra, lesz-e kilátásunk az új virra­dóra ?” Szakítsuk le az asztali nap­tár borítólapját. Reménység­gel és biztatással ragyog sze­münkbe a jókívánság: „Boldog új esztendőt!” Szomorú István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents