Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 10. szám
é PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1967. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Január 27-én kezdődnek a zárszámadó Folyik az állóeszközök átértékelése a járás termelőszövetkezeteiben Elakadt a 1WÜVAUT Decemberben a termelőszövetkezetek főkönyvelői ötnapos értekezleten és útbaigazításon vlettek részt Királyréten. Ezekben a napokban kapták meg itt a zárszámadások levezetésével kapcsolatos instrukciólcat, határozatokat. Az értekezlet után megkezdték a termelőszövetkezetekben a leltározást. Ezzel a munkával az év végére végeztek is valamennyi területen. Számba vették a gépeket, berendezéseket, szerszámokat, felmérték a hiányokat, a javításra váró eszközöket megjelölték, hogy mire szükség lesz rájuk, ismét jó állapotban használni tudják valamennyit. A leltározás befejezését az adatok feldolgozása és a zár- számadási munka előkészítése követte. Ezzel is gyors ütemben haladnak valamennyi termelőszövetkezetben. Az átértékelés könyvelésének befejeztével — körülbelül január 30-a után — a zárszámadó közgyűlések előkészületei kezdődnek meg. Erre az időre már valamennyi felülvizsgálás megtörténik. Február 28-ig a ceglédi járás valamennyi termelőszövetkezetében megtartják a zárszámadó közgyűléseket. Egyes termelőszövetkezetekben már január végén sor kerül a közgyűlésre. A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetben január 27- én rendezik meg ünnepélyes keretek közt a zárszámadó közgyűlést. Január 28-án Ceg- lédbercelen, az Egyetértés Tsz-ben, Kocséron pedig az Uj Elet Tsz-ben, február 11- én a törteli Szabadságban és az albertirsai Rákóczi Termelőszövetkezetben zárják az évet A harmadik kitüntetés A Május 1. Ruhagyár párttitkárával, Bartók Barnáné- val beszélgettünk az üzem életéről. S minthogy a gyár munkásainak nagyobb százaléka nő, önkéntelenül is felmerült a két műszakban _ dolgozók problémája, gondja. Ez a téma napirenden van, különösen ahol egy, vagy több gyerek nevelése, gondozása is hozzájárul a napi feladatok végzőiéhez. Mikor a kitüntetett, oklevelet kapott asszonyokról beszélgettünk, a nevek között nem egyszer szerepelt Farkas Jó- zsefné neve, akit mint példamutató dolgozót emlegetett a párttitkár. Tíz éve dolgozik a gyárban, s emellett aktív társadalmi munkás, üzemi nőtanácstag, három kitüntetés birtokosa. ★ Szerény, halkszavú. Egy kicsit illetődötten ül a pártirodában. Mikor a kitüntetéséről érdeklődöm —, munkájáról beszél. Magánéletének elbeszélése is minduntalan visszatér az üzemi problémákhoz, minden ehhez kapcsolódik. — Tíz éve dolgozom a gyárban — meséli. — Szeretem az embereket. Talán éppen ezért Örültem annyira, mikor az üzemi nőtanácsba választottak. Ismerem az asszonyok problémáit, hiszen a gondból nekem is kijut. Két fiam van, akik az idős nagymama felügyelete alatt vannak ugyan, de a nevelés „oroszlánrésze” rám vár. Orvos lesz a nagyobbikből, a kisebbik műszerész akar lenni. „Orvos lesz” — s ez a határozott kijelentés az első percben meghökkentett egy kicsit, csak amikor tovább mesél, érzem az erőt, ami ebből a kicsi, törékeny asszonyból árad. Tudja a célját és ennek eléréséért minden áldozatot meghoz. Így van ez a munkájában is. — Szeretem a munkámat. A gép fölé hajolva elfelejtek m'ndent. csak, amikor műszak vége van, látom, hogy nem is dolgoztam én olyan rosszul. Az eredmény mindig száz százaléMozivásznon az fmsz-áruház A magnetofonszalagról vidáman szólnak a legújabb felvételek. A filmszínházban most kezdik elfoglalni helyeiket az első előadás látogatói. A mozivászon előtt félrehúzódik a függöny, és megjelenjek az eiső képek:, a Magyar Hirdető reklámf -. ivélelei. Csodálkozó szisszenés a nézőtéren: a képen, kellemes dallam kíséretében a ceglédi fmsz-áruház, az ország legnagyobb ilyen áruházának képe jelenik meg. Kellemes meglepetés, igazán. A következő filmkockákon az itt kapható áruk egész sora látható, a lakberendezési cikkektől :gészen a divatos ruhafélesé- gekig, kozmetikai cikkekig. Jövő ilyenkor már a kibővített áruházról adhat hírt a -eklámműsor is. Töbhek közt írről, hogy a hármas sorállás megszüntetése érdekében megszüntetik egyes osztályokon a oult-pénztár—csomagoló okoz- a vásárlővándorlást: hely- ter.fizetés lesz helyette. A vá- >árlők a pultnál fizetik és tapják kézhez a kiválasztott io’rnit. A már meglevő pénz- 'ársépek mellé még mintegy tét tucatnyi pénztárgépet szerez be az áruház részére az fmsz. es Hódmezővásárhely: az ország legkorszerűbb traktor- és kombájnmotorjavító üzeme A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Állomáson megkezdődött a munka az ország legkorszerűbb traktor- és kombájnmotor-javító üzemében. Az új üzem modem körpályás futószalagján évente 1500 szovjet gyártmányú traktor és kombájn motorját javítják. „Primőr" pessenyebúrányok A szokottnál két héttel előbbre hozták a juhok elleté- sét a Pakontai Állami Gazdaságban, hogy a külföldön keresett pecsenyebárányokkal korán jelenjünk meg a piacon. kon felül van. Ilyenkor boldog vagyok. Ennyi az egész. — És a társadalmi munka? — Ott segítek, ahol tudok. Kettős az öröm, mikor egy-egy gondot, problémát megoldhatunk. Szeretem a mosolyt az emberek arcán. Valahogy más akkor a világ... — Kitüntetései? — Mit mondjak? Rajtam kívül talán még a család örült jobban. Két Oklevelem van, a harmadikat, a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést november 7-re kaptam. Egyszeresük hivattak. Nagyon meglepődtem, amikor a vállalat igazgatója átnyújtotta a kitüntetést. Néha még most is a kezembe veszem, és ilyenkor még visszhangzik a fülemben a nagy taps, amit a munkatársaktól kaptam akkor. S ezt a tapsot hallom akkor is, amikor gondjukkal, bajukkal hozzám rdulr A Ceglédi Járási Könyvtár művelődési autója a téli időszakban is járja a tanyákat. A rossz útviszonyok megnehezítik a külterületi iskolák felkeresését Néha az ifjú olvasók lelkes segítsége is elkél. « Ottohál Vilmos felvétele fordulnak. (Cs.) Félév után - szülői értekezletek előtt A téli szünidő befejeztével hétfőn, január 9-én, az általános és középiskolákban kiosztották az ellenőrző könyveket, amelyben a tanulókat és a szülőket értesítették a diákok első félévi tanulmányi előmeneteléről. A városi tanács művelődési osztályán elmondották, hogy az iskolai rendtartás szerint egyszerűsítve, kevesebb adminisztrációval oldják meg a tanulmányi félév értékelését. Az igazgatók röviden elemzik a Végzett munkát, az alsó és felső tagozatos osztályfőnökök és pedagógusok külön foglalkoznak az egyes tanulócsoportoknál elért eredményekkel. A legtöbb iskolában osztály- főnöki óra keretében került sor az ellenőrző könyvek kiosztására. A nevelők dicsérő vagy buzdító szavakat mondottak az eredmények ismertetése mellett. A szülők számára pedig rövidesen értekezleteket tarUtniak az iskolákban- Ezeken a megbeszéléseken az első félév tanulmányi eredményeinek megvitatása mellett — különösen a VII. és VIII. osztályos tanulók szülei számára — a továbbtanulás lehetőségeiről is szó esik. Az iskolákban ezekben a napokban készülnek a félévi értekezletek jegyzőkönyvei, amelyeket rövidesen a művelődési osztályon összesítenek — megállapítva a város általános iskoláinak féléves tanulmányi átlagát. Ankét Abonyban a bűncselekmények megelőzéséről Az MSZMP községi alapszervezete és a községi tanács közös rendezésében a napokban Abonyban, az állami, gazdasági vezetők, valamint a tö- megszervezebek vezetőinek a bevonásával ankétet tartottak a bűncselekmények megelőzéséről. A vitaindító előadást dr. Magócsi Géza, a járásbíróság elnöke tartotta. Előadásában vázolta a bűnözés okait és Abony község 1964—1965. évi büntető statisztikai adatai tükrében mutatta be a bűnözés alakulását. Részletezte, mely bűncselekmény kategóriákban volt itt több bűneset és, rámutatott arra, hogy a bűncselekmények megelőzésében és a bűnözők nevelésében milyen feladat hárul az állami, társadalmi szervekre, valamint a tömegszervezetekre és azok vezetőire. Vásár — télidőben Hatalmas hóesés fogadta vasárnap az országos vásárra érkezőket. Ez a kellemetlenség azonban nem tudta elriasztani az embereket. Különösen nagy forgalom alakult ki a sertésvásárban. Hízókat igaz, inkább „zsebből” árulgattak. Csupán az elszán- 'taffb eladók reszkírozták tneg, ho^y kihozzák jószágjukat a hideg időben. Akik bátorságot vettek maguknak, nem maradtak vevő nélkül. A jobb hízók — húsz forint körüli árban — mind elkeltek. A malacoknál igen hullámzó árfolyam alakult ki. Páronként nyolcszázezerötszáz forint között keltek el. A süldők, minőségük szerint, kétezer forintig cseréltek í gazdát. Nagyon sok vidékit láttunk I a vásárban. A közeli községek Törtei, Abony, Mikebuda, Cse- mő mellett a nagykátai járásból is érkeztek, főleg eladók: A vevők viszont Pilisre, Ve- csésre, Pest környékére indítottak nagyobb süldőszállítmányokat teherautóikkal. A ló- és szarvasmarhavásár ezúttal szinte elenyésző volt. A kévés jószágöt is inkább mustrálhatták, anélkül, hogy jelentősebb! yásárláscík történték volna. A kirakodók csaknem teljesen hiányoztak. Néhány teknő-, kötél- és vesszö- seprűárus képviselte a vásározás eme hagyományos részlegét. Nagy keletje volt a lacikonyhák ínycsiklandozó sültjeinek és forralt borának. Némelyeknél nótázásra is sor került a sikeres adás-vétel bizonyságaként. (jakab) BRAUN SOMA Bizonyára sokak számára idegennek tűnik a név. Talán még azon keveseknek is, akik ismerték, együtt dolgoztak vele rövid ceglédi tartózkodása alatt. Pedig Cegléd újkori történetének hősies magatgrtású, kiemélkedő egyénisége volt. 1919-ben a ceglédi főgimnáziumban latint, magyart, szociológiát tanított. Működési ideje alig volt hosszabb a Tanácsköztársaság életénél. Végigharcolta az első világháborút és 1919 januárjában — harminc éves korában — kezdte tanári pályafutását, és a proletárdiktatúra bukásával be is fejezte azt. Mint egy üstökös tűnt fel és vonult el. Kecskeméten — szülővárosában — 5 évi börtönre ítélték a Tanácsköztársaság ideje alatt kifejtett ceglédi tevékenységéért. A napokban jelent meg a Párttörténeti Közlemények legújabb száma, amely dr. Braun Soma életrajzát is közli Török Júlia tollából. A viszonylag terjedelmes cikk ceglédi működéséről csak néhány sorban emlékezik meg, pedig az a néhány hónap élete csúcsát jelentette. A Kossuth Múzeum őrzi néhány emlékanyagát, igazolványát, a gimnázium irattárában, számos rávonatkozó írást találunk a sárguló lapok közt, amelyek sok mindent elárulnak forradalmi tevékenységéről. Akkoriban az V. és VIII. osztályokban tanított. Vajon mire emlékeznek tanítványai? örülnénk, ha néhány szóval ismertebb lenne élete! Kivételes tudású ember volt. Ezt szorgalmával, különös tehetségével, kitűnő emlékezőtehetségével érte el. Jó matematikus, ugyanolyan jó történész, remek nyelvérzékű egyéniség. Már gyermekkorában angolul, franciául, németül tanult. Gimnáziumi tanulmányai alatt ógörögből és latinból, az egyetemi évei alatt a keleti nyelvekből jeleskedett. Kivételes tudása révén állami ösztöndíjjal egy-egy évig Németországban és Angliában tanul. Ez a két év adta meg az alapot későbbi fordítói munkájához, politikai művelődéséhez. Számos regényt, sok tudományos munkát ültetett át magyar nyelvre. Rengeteget olvasott: köz- gazdaságtant, zenetörténetet, történelmet, művészettörténetet, biológiát, szociológiát, filozófiát. Marxot és En- gelst már egyetemi évei alatt eredetiben olvasta, amikor az országban még kevesen hallottak az „új eszmékről”. Braun ekkor nem csupán az elmélettel, a forradalmi gondolattal ismerkedett, hanem alakítgatta, formálta magában azok hazai megvalósítását is. És a sors úgy hozta, hogy mindezt a sok tudást éppen Cegléden hasznosíthatta. Albérlet, olvasmányok, fordítói munka, hamu alatt izzó parázs az élete. A parázs hamarosan lángralobban és meggyőződésből, lelkesedéssel a Tanácsköztársaság helyi eseményeinek eszmei irányítója lesz. Ez volt a bűne, ez lett a veszte! Teljes erejével a proletárdiktatúra eszméit hirdeti, céljait szolgálja. Íme a vádirat pontjai: 1. A Tanácsköztársaság alatt a város közoktatásügyi politikai megbízottja. 2. Tizenkét tanártársával együtt aláírta Miklóssy Sándor tanár által szerkesztett, a vallásoktatás eltörlését sürgető memorandumot. 3. 1919 március 26-án, amikor Reiner Albert — a ceglédi direktórium elnöke — a gimnázium tornacsarnokában beszédet mondott a diákok előtt, Braun is felszólalt. Élesen kritizálta a rendszert, fejtegetve, hogy eddig a szegény fiúk el voltak nyomva, „az iskolában csak a gazdagok boldogultak; az iskola eddig csak butított, mert az igazságot meghamisította a vagyonos osztály érdekei szerint”. 4. A „Népakarat” című kommunista újságban több „véresszájú” cikket írt 5. A Szocialista Diákszövetséget ő alakította meg. Több előadást tartott kommunista szellemben a történelmi materializmusról, az eddigi történetírás és tanítás hazugságairól. Az órákon, a szociológia tanítása közben izgatott a vagyonos osztály és az államrend ellen. Ateista módon tanított. 6. Súlyos vádként hozták fel haladó gondolkodására valló cselekedetét, az ifjúmunkások szakszervezetének megalakítását. Lelépett a magas tanári katedráról a munkásfiatalok közé. Előadásokat tartott és szervezett a munkásság felvilágosításáért. 7. A kommunista eszme lankadatlan hirdetője volt: a kommunizmus tanait fejtegető előadásokat tartott a tanítók számára, a kaszinóban a közalkalmazottak számára. A többi pont felsorolja, hogy tagja volt a városi direktórium 11 tagú bizottságának, a főgimnáziumi direktóriumnak. Belső viszonyban volt az ösz- szes kommunista vezetőkkel — helyiekkel, országosokkal egyaránt. Minden fontosabb eszmei, ideológiai kérdésben tanácsadóként szerepelt. Mindezekért a kecskeméti királyi törvényszék hat rendbeli izgatás bűntette miatt öt évi börtönre ítélte. Kiszabadulása után sem adja fel eszméit. Fordítói munkából él. Állandóan előadásokat tart Budapesten és környékén. Cikkek sorát írja és minden adandó alkalommal vitatkozva tanítja a fiatalságo't. Megelégelték állandó agitá- cióit, törvénytelenül, kora ellenére munkaszolgálatra hívják be és a Don-kanyarban elpusztul. A felsorolt vádakból szinte semmit sem hagytunk el, szó- szerint idézve azokat, hogy tisztán lássuk ceglédi cselekedeteit az iratok tükrében. Ennyit mert és ennyit tett egy ember! Hát még mennyi mindenről nem tudunk; hősi helytállásáról, a köz érdekeiért tett önfeláldozó harcáról. A múzeum. rendszeresen gyűjti a város történeti emlékeit és minden lényeges visz- szaemlékezést hangszalagon rögzít, iratokat, újságokat gyűjteménybe helyez. Várjuk tehát a jelentkezőket, az em- lékezőket, az érdeklődőket, hogy minden adattal teljesebbé tegyük városunk forradalmi múltjáról készülő képet. I. Sándor Ildikó
