Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-12 / 10. szám
Gyors intézkedés és huzavona Lapozgatás a megyei tanácstagok nagykönyvében ják a táviratokat, a leveleket: pedig még többel. Újság egyál-i talán nem jár. Ha a postának: nincs státusza — mint írják —, hogyan lehet, hogy a rádió- és televíziónyugtákkal mégis rendszeresen fel tudják keresni a tanyavilág lakóit?” Ezt az interpellációt a Postavezérigazgatósághoz továbbították, csakhogy Válasz még ma sincs az iratcsomó mellett. A nagykönyvben üres a végleges elintézés rovata, lassan két éve várja a piros tintát... Új bolt Solymárnak Solymáron Pappert Ádám megyei tanácstaghoz júniusi fogadóóráján fordult kéréssel Daumer Ferenc helybeli tanácstag. Hasson oda, hogy a PEMÜ a Templom-tér 4. szám alatti ház egy részéből kiköltözzön és helyén élelmiszer és húsbolt nyíljon. A faluban a felszabadulás után nem épült új üzlet, valamennyi szűkösen a régi szatócsüzletekben működik. Ha helyet kapnának, a MÉSZÖV megnyitná a két boltot. A megyei tanács titkársága már szeptemberben értesítette Pappert Ádámot és Daumer Ferencet, hogy a PEMU a kért helyiséget átadta és azt a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak kiutalták. Kavics Tanácstag Dr. Mátyás Boldizsár, a megyei tanács tervosztály vezetője. Nagym ároson azt kérték fogadónapján — és ehhez csatlakozott Kismaros. Szokolya. Börzsönyliget lakossága — járjon közbe az illetékeseknél, ne kelljen Vácról, vagy még nagyobb távolságról, teherautóval hozatni a kavicsot és a sódert, amikor náluk is ott a Duna, tele sóderral. . A kérés ha.mar- .teljesijft. Az ÉM: Kavicskoíró. Vállalat indulásnak 6 ezer köbméter kavicsot kotortatott ki a Dunából és adott át a nagymarosi TÜZÉP-nek a lakosság rendelkezésére. A megyei tanács titkárságán ' az egyik szobában hatalmas könyv fekszik az asztalon. Te- j kintélyes alkotás, fehér lapjain j a rovátkák piros-kék bejegyzésektől tarkállanak. Határozottan izgalmas olvasmány. Dokumentuma az eleven bizalomteljes kapcsolatnak, amely az évek során az égvén és az! s'.lamhatalom között kialakult. Utazzanak el velem képzelet- J ben innen a nagy könyv köze- i petájáról, Menjünk Pencre, ! Kosdra, Dömsödre, Solymárra, Nagymarosra és Sziget- : szentmildósra. Ennyien fértek ■ rá a lapra, ennyi a kisablak, : amin benézhetünk a közössé- , gek gondjaiba. Bíró Béla (középiskolai tanár) megyei tanácstag penci fogadóórájára öreg bácsika, i a hetvenéves Kollár Pál is el- i ment. Aprócska volt a kérése, j de számára jelentős. Legyenek : tekintettel helyzetére, mente- \ sítsék a községiéilesztési járulék fizetése alól. A kosdi Székely utca Bíró Béla a kérelmet a me- | gyei tanács vb-titkárságához i továbbította, az meg utasította j a helyi tanácsot; vizsgálja j meg, van-e mód az idős em- bér kérelmének teljesítésére. Ugyanis a községfejlesztési hozzájárulást csak a helyi tanács engedheti el, vagy csökkentheti. Patakfalvi Jánosné vb-titkár rövidesen közölte minden érdekelttel, hogy Kollár Pál községfejlesztési hozzájárulását' törölték. Másnap Kosdra látogatott Bíró Béla, ahol fizzál fogadták, mikor történik intézkedés a Székely utca felújítására? Itt már nagyobb apparátust kellett megmozgatni. De mivel az igény jogos volt, a távásszal feltett kérdésre nvá- rpn. már válaszoltak. Tettekkel. Igaz, a kosdiak derekasan besegítettek. A 600 ezer forintos állami hozájárulás- hoz 300 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Ebből és a községfejlesztési alapból 1100 méter j hosszúságban makadsmmal borították a forgalmas útsza- | kaszt, míg a járdát cementlapokkal borították. Bugyi-Urbőpuszta postás nélkül Megyeri Vilmos a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója megyei tanácstag. 1965. március 24-én keresték fel Dömsödön a Bugyi-Ürbőpuszta tanyavilág lakói. Itt1 150 család és 240 időszaki munkás él. Sajnos, a postának nincs külterületi kézbesítője. Csak úgy jutnak levélhez, újsághoz, üe még távirathoz is. ha valaki alkalmilag kiviszi nekik. A Budapestvidéki Posta- igazgatóság május 7-én türelmet. kért, majd augusztus 3- án válaszolt, mondván: az ott lakók túlnyomórészt az állami gazdaság dolgozói, küldeményeiket az irodában átvehetik. Az oda nem tartozóknak maguknak kell gondoskodniuk postájukról. Javasolták. keressenek erre megbízottat. Táviratukat — külön kézbesítő útján — a bugyi posta- hivatalból kiküldik. A telefont pedig — írták — ha a községi tanács vállalja, kétszázezer forintért, a tanyai iskolába bevezetik. Csupa nemleges válasz. Közben eltelt egy év. Tavaly május 20-án Megyeri Vilmos ismét csak azt kérte; tegyen valamit a posta az itt lakók érdekében. „Én ezt az ügyet már többízben felvetettem, és mindenkor elutasító választ kaptam. Azonban nem nyugodhatok bele. Lehetetlenség, hogy ilyen állapotok uralkodjanak Budapesttől ötven kilométerre. Kérem, szíveskedjenek eljárni az illetékes postaügyi szerveknél. hogy megfelelő járművel, ellátott külterületi postai kézbesítőt állítsanak be, úgy mint Tatárszentgyörgy község határában”. Már két éve A tavaly szeptemberi tanácstagi fogadóóráról ismét csak ezt jelentheti: „A Budapestvidéki Posta- igazgatóság válasza nem elfogadható. Az állami gazdaság dolgozóinak postakézbesítése nem megoldott. 10 kilométeres körzetben vannak a házak, sokan 2—3 napos késéssel kaprint; Nagyon nehéz munka, hosszadalmas nyomozás. Vigasztalásképpen hat, amit ehhez hozzáfűz az igazgató; — Sokkal könnyebb lesz még az eltűnt anyakönyvek ellenére is a rokoni kapcsolat igazolása Jeremiás bácsival. Biztosan találunk valami utalást rá más hatósági iratban. Egy 1844-es abonyi összeírásban máris előkerült apja, Pintér Jakab neve. Kiderült, hogy kiskereskedő volt, házában akkor felesége, egy1 fia és egy leánya élt vele. A többiek már nyilván elkerültek hazulról, megházasodtak, férjhez mentek Lakott nála azonban egy rokona is. Évi kiadása 50 bevétele 80 forint volt, vagyis 30 forint jövedelem után adózott. Mégsem lehetett nagyon szegény ember, mert az iratból az is kitűnik, hogy egy zsidó és egy keresztény szolgálót tartott. Vajon fiának. Jeremiásnak, a dollárrnilHornosnak hány szolgálója lehetett? Nőtlen volt, talán egy se. De jó egynéhány munkás dolgozhatott a gyárában, amíg élete végén ilyen nagy örökséget hagyhatott a rokonságira. Mindenesetre a levéltári kutatás eredményén múlik, megkapják-e Jeremiás bácsi vagyonát a Wilheim testvérek, illetve leszármazottaik. Közülük, a nemrég elhalt Wilheim György hat gyermeke közül öt él Vecsésen, vagyis Pest megyét is érinti a sok millió dollár egy része. Pontosan egyti- zedének öthatoda. Nagv a pénz — nagy a gond Wilheim Tibort ellenben az örökség egy teljes tizede illeti meg, vagyis mintegy négy- tiglió-kétszázezer dollár. Nőtlen, gyermektelen. Mit csinál ennyi pénzzel? — Mindenki ezt kérdezi tőlem. — És mit felel a milliomosjelölt? — Hogy jól, gondtalanul akarok élni. Esetleg utazgatnék kicsit mindenfelé, szerét- ném látni a világot. — Elgondolkozik, aztán: — Az igazat megvallva, nem is nagyon tudom. Akinek nincs gondja, majd lesz, csak játsszon kicsit, képzelje magát százmillió forint birtokosának és írja fel egy papírlapra, mit tenne ezzel a tengernyi pénzzel. Hacsak az ablakon nem szórja ki, egykét milliót még csak elkölt családi házra, autóra, bútorra, ruhára az egész családnak, de aztán? Az ember el sem képzeli, ha ilyen sok a pénze és nem akarja elherdálni, csak ésszerűen költekezik belőle, micsoda nagy gonddal jár az. Én a játékban 1 157 000 forintig jutottam el, ennyiből minden vágyam teljesült, aztán csak .törtem fél éjszaka a fejem, még mit vegyek? Végül is összetéptem a papírt. Reggelre mégis úgy éreztem, szeretném! elviselni ezeket a gondokat... Utólag értesültem róla, hogy az Egyesült Államokban magas az örökösödési adó és az eljárás költségei szintén tetemesek. Hm. Mondjuk hát a hagyaték ti- zedrésze, mire kifizetik, mélyen alatta marad 120 millió forintnak, tegyük fel, esetleg nem is lesz több 60—70 milliónál. Fele pénz, fele gond? Kár, hogy messze lakik kint a főváros perifériáján Pestlőrincen, különben mindjárt feltenném neki ezt a kérdést. De még ráérek. Majd ha felvette már az örökséget. Szokoly Endre G ízesére, módosításra! December 16-án Bánhegyi Bernét, a megyei tanácsülésen mondta el, hogy- Szigetszent- miklóson és a hozzátartozó József Attila lakótelepen már legalább 1800 propán-bután- gáz fogyasztó lakik. A cseretelepet a községben egy raa- gánháznál helyezték el, és a cserélési időt-10—15 órák között szabták meg. A palacktulajdonosok nagy része ipari munkás, autógyári dolgozó. Munkabeosztásuk miatt csak nagy nehézségek árán tudjáik a cserét lebonyolítani. Kérte, hosszabbítsák meg, vagy tegyék osztottá a csereidőt, mert ez nemcsak egyszerű kereskedelmi tevékenység, de elsőrendű szolgáltatás is. Az interpelláció elhangzása j után Vajda Lajos, a megyei j tanács kereskedelmi osztály vezetője felhívta a szigetszent- miklósi tanácselnököt, hogy az előírások értelmében a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal közösen állapodjanak meg olyan nyitva tartási időben, amely a dolgozóknak megfelel. S mivel a nagy könyvben még nem szerepelt, mi történt azóta, megkérdeztük telefonon. Örsi Ferenc igazgató szerint a községi tanács ilyen kéréssel nem fordult hbzzájuk. De ha szükséges, a nyitva tartási időt megváltoztathatják oly módon, hogy a jövőben a gázcseretelep déli 12 órától délután 5-ig legyen nyitva. Remélik, hogy ez mindenkinek jó megoldás lesz. mert az ötórás munkaidőt nincs módjukban megosztani. Most már a helyi tanácson a sor, írjon levelet. Kezdtük Pencen s eljutottunk Szigetszentmiklósra. Találtunk gyors, hatékony ügyintézést s olyat, ahol a leírtak alapján úgy érzi az ember, a Hivatal csak szigort, de szívet nem ismer. Úgy gondolom: a tanácstagok tevékenységének nagykönyvében hasznos volt az utazás. k. m. tii ufókra lépve... Mit várnak a jövőtől a monorí Kossuth Termelőszövetkezetben ? — Mit várnak a tsz-szövetségek megalakulásától az új nyugdíj- és a módosított tsz- törvénytől, és általában az új mechanizmustól, melynek felgyorsult lüktetése egyre inkább érződik a gazdasági vérkeringésben? Ezt, a pártkongresszus után kiváltképp aktuális kérdést intéztem nemrég a monori Kossuth Termelőszövetkezetben az elnökhöz és a főmezőgazdászhoz. Fél óra múlva már tizen voltunk az irodában. Mindazokat, akik ránk nyitották az ajtót, ott marasztalta a téma, és a körülötte támadt vita izgalma. Mivel a kérdésekre — amelyek szóba kerültek — még nem adott végleges választ az ..élet, a gyakoriak, s jobbára még ren deletek sém születtek e témakörökben, a hozzászólások egy része is a megoldások találgatására szorítkozott, Az elhangzottak bebizonyították, hogy a tsz tagjai, vezetői szívesen, és ha kell, kockázatot is vállalva foglalkoznak az új módszerekkel. (Elmondták, hogy néhány holdon minden évben hazai talajba ismeretlen növényfajtát vetettek. Nem a nyereség miatt, hiszen anyagi haszon nem származott ebből. De: „ma már egy nagyüzemnek ott kell tartania, hogy megengedje magának olyan új módszerek keresését, amelyek nem hoznak azonnal hasznot”.) E jellemzésül szánt kitérő után nézzük, mit válaszoltak kérdésemre? ^ Papp Sándor, a tsz jogtanácsosa így nyilatkozott: — A tsz-szövetségekről egyelőre annyit tudunk, hogy megyénként kettő-három alakul ez év első felében. Nem lesznek központosítva. Mindegyik termelőszövetkezet, amennyiben belép a szövetségbe, egy választott taggal képviselteti magát. A függetlenített apparátust úgy választják. Szép reményekkel kecsegtet, hogy ezt a munkatársi gárdát a tsz-ek tartják el. így bizonyára nem keletkezik az apparátus testén adminisztrációs „daganat”. — A parasztszövetségek megalakulásával sok megyei, járási szerv mentesül a mező- gazdaság adminisztratív irányításától, s ezáltal nekünk sem kell többé az időt „párhuzamos” megbeszélésekkel, vagy az egymásnak nem ritkán ellentmondó utasítások egyeztetésével vesztegetni — vette át S. Kovács Béni elnök a szót. — Tehát növekszik önállóságunk... — ... amelynek hatékony, nemzetgazdaságilag i? hasznos kibontakoztatásához elengedhetetlen a tsz-ek szövetkezése —- folytatta Úváry Zoltán, főkönyvelő. — A szövetkezés legfontosabb célja az érdek- képviselet. Szükség van egy szocializmust építő, kollektív társadalomban a ter1 melőszövetkezeteknek külön : érdekképviseletre? —kérdezhe- j ti bárki. Igen! S kikkel szemben? Egy példával világítanám meg. Eddig a tanács előírta, hány holdon vessünk például paradicsomot, a konzervgyár pedig előre kikötött szerződéssel keresett fel bennünket.} Meg volt kötve a kezünk —, j de a kockázat a miénk volt. A j jövőben hogy képzeljük? A | konzervgyárral vetés előtt tárgyalunk, s szabad pozíció- j bői kötjük a szerződést. Mórt- j tíani sem kell, egységesen lep- hetnek fel a tsz-ek. Rémé- j nyeink' szerint a. tsz-szövetség megszünteti a MÉK-nek való kiszolgáltatottságunkat is i Eddig, ha bő volt a termés kénytelenek voltunk a tőlük j diktált áron eladni. Volt olyan tsz, ahol a zöldbabot mázsánként 20 forintjával vették meg, és hagyták ott, mint takar mányt, de a piacon továbbra is négy forint volt kilója. A fogyasztót tehát nem érintette az alacsony felvásárlási ar .. Itt közbeszóltam: — Nemrég egy jeles közgazdásszal beszéltem erről a témáról. Az illető a jövőt nem látja olyan egyszerűen, mint önök. Kérdés például: a tsz- szövetség, kereskedelmi közvetítő lesz-e, vagy felvásárolja az árut? Ha az utóbbit teszi, a szövetségnek meg fog nőni a munkája, a személyt gárdája, a kockázata stb. Nern állhat elő ugyanaz a helyzet a magas árréssel, mint a MÉK- nél, s nem lesz ez ismét kedvezőtlen a szövetkezetek számára? Lánczy Kornél főmezőgazdász válaszolt: — A jövőt nem tudjuk, pontosan kiszárriítani, de úgy véljük, a konkurrencia serkenteni fog. Feloldódnak kötöttségeink, szabadabban kereskedhetünk. Ezen mi is nyerünk, és a fogyasztó is. Hogy tudtunk volna élni e lehetőséggel tavaly, amikor az udvarunkon maradt a paradicsom, miközben Dunántúlon nem lehetett kapni! A traktoros brigád vezetőjének. Vasady Nagy Jánosnak, ez jutott eszébe a tsz-szövetsé- gek lehetőségeiről: — Jó lenne, ha a vásárlásnál is kifejeződne az érdek- képviselet. Tudjuk, a gépek mostani elosztási rendszere megszűnik, de hát akkor hogyan jutunk hozzá a hiánycikkekhez? Köztudott a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek hiánya. Nyáron emiatt egy hónapig állt egy erőgépünk. Az alkatrészek gyártásában és eladásában ugyanis nem érdekelt a gyár és a kereskedelem ... Mindenesetre amíg hiánycikk a pótalkatrész az elosztással a tsz-szövetsé- get kellene megbízni. Közben a szövetségek szavukat hallathatnák, hogy egységesítsék jobban a mezőgazdasági gépeket. — Hiánycikk néhány műtrágya is és gyenge a minősége. Hiánycikk, tehát ki vagyunk szolgáltatva a kereskedelemnek. Akármilyen rossz is a keverék, átvesszük, mert ipbb, mint a semmi. Es itt megint ugyanaz a helyzet, mint a pótalkatrészeknél. Összeköttetés kérdése, ki jut hozzá, ki nem. Közbeszólt Bencze Endre, a tsz párttitkára. — Elsősorban a tsz-szövet- ségek. de a nagykereskedelmi vállalatok pártbizottságainak is feladatává tenném: figyeljenek oda a hiánycikkek igazságos elosztására. A továbbiakban az ú.i készülő tsz-törvényekről beszélgettünk. — Az élet rég túlhaladta a régi tsz-törvényt: Soroljam az elavult rendelkezéseket? Időszerű a pártoló tagság megszüntetése. Jó lenne feloldani azt az ellentmondást, hogy az ezer holdakat művelő traktoros alkalmazott nem szavazhat a közgyűlésen, ellentétben a munkát nem végző nyugdíjassal. Másik ellentmondás, hogy egy család akárhány tagja dolgozik is a tsz- ben, csak egy hold háztájit kaphatnak. s közben azok. akik az iparim mentek, meg- kapiák a 800 négyszögölet. Tudom, nem cél. hogv növekedjék egv-egv csa1 ídnál a báztáü föld mennyisége, mégis jobban kellene differenciálni ebben is — '•»’tette ki véleményét a t*~ ’ "őke. Még sokáig, beszélgettünk, s még tovább tartott volna a vita, ha nem vet véget annak a szomszédos péceli Zöld Mező elnöke. A vendég szerződéskötés miatt kereste fel a roono- riakat, most itt lápföldet akarnak vásárolni. Az egyezség nehezen született meg — az aláírók ezt így indokolták: „Most már mindenki számol.” És igazuk van! Padányi Anna Nyolc hűtőház már kipróbált 25 vagon befogadóképességű tároló mintájára épülnek fel. Ez kiválóan alkalmas a nyári gyümölcsök átmeneti tárolására, hűtésére is. Az egyenként 1,3 millió forint beruházással épülő hűtőházak építési költsége ket-há- rom év alatt térül meg a termelőszövetkezeteknek. Pest megyében a harmadik ötéves terv időszakában mintegy 1500 hold alma- és körteültetvény fordul termőre. A termés tárolására jóelőre felkészültek: a megye nyolc gyümölcstermelő közös gazdasága saját hűtőházat épít. Az új óűtőházak a kiskunlacház: kiskun Termelőszövetkezetben
