Pest Megyei Hirlap, 1967. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

Szentendre XI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1967. JANUÁR 11., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA ' • Február 6-tól 11-ig: ideiglenes névjegyzék Készülődés a választásokra 80 helyett 60 városi, egy helyett két megyei tanácstag Tehertaxi A Hazafias Népfront és a Városi tanács házalóján nagy lendülettel folynak a választá­si előkészületek. Most készítik a jelölőgyűlések ütemtervét, valamint most folynak a je­lölőgyűlések elnökségének je­lölései is. A tanács apparátusa közben felkészül a választó­jegyzék elkészítésére. A legutóbbi választásokhoz képest több változás történt. Elsőnek talán azt említenénk, hogy az eddigi nyolcvan ta­nácstaggal szemben az idei vá­lasztásokon csak hatvan ta­nácstagot fognak választani. A tanácstagok jelölése is most folyik, a Hazafias Népfront végzi, majd rövidesen sor ke­rül az új tanácstag-jelöltekkel történő megbeszélésre. A változott helyzet, a lét­számcsökkenés komoly felada­tot ró az illetékesekre. Hiszen a régi tanácstagi körzeteket is át kellett alakítani. Ugyancsak komoly fejtö­rést és mérlegelést kíván az is, hogy a csökkentett lét­számú tanácstagság meg­tisztelő tisztségét kikre bízzák. Kik azok, akik a változott körülményeknek leginkább megfelelnek, helyesebben a megváltozott körülmények kö­zött a feladatokat a legjobban el tudják majd látni. Az új ciklussal egyidőben kezdődik az ország új gazda­sági mechanizmusának előké­szítése is. Ez természetesen a Város életében is változásokat és ezzel kapcsolatosan új fel­adatokat fog jelenteni. Az új mechanizmus kapcsán, magá­tól értetődően, a tanácstagok feladatai feltétlenül szélesed­ni fognak. Nagyobb önálló­ságra kell törekedniük. Szoro­sabb kapcsolatot kell kiépíte­niük a választóikkal, mint en­nek előtte bármikor. Ugyanak­kor a tanácsban végzett és az állandó bizottságokban reali­zálódó munkáknak is nagyobb jelentősége lesz. Feltétlenül el kell érni azt, hogy az állandó bi­zottságok irányító szerepe érvényesüljön az egyes szakosztályok munkájá­ban. Magyarul: az állandó bizott­ságok irányítsák az egyes ta­nácsi osztályok munkáját, nem pedig — az eddigi gyakorlat szerint — fordítva. Az új tanácstagi körzetek kialakításánál a körzetek ha­tárait most az úgynevezett közös érdekterületek figyelem- bevételével állapították meg. Ez, az eddigi helytelen gya­korlat megszüntetése érdeké­ben történt: nehogy egy utca egyik oldala más tanácstaghoz tartozzon, mint a másik. Ne fordulhasson elő, hogy egy ut­cában kétféle körzeti „érdek” érvényesülhessen. Változást jelent az is, hogy míg eddig a városnak egy me­gyei tanácstagja volt, az idei választáson már két megyei tanácstagot választanak. A megyei választó kerületeknek a Bükkös-patak a határa, vagyis a pataktól délre Pan­nóniáig, és északra Leányfa­luig terjednek a körzetek. A város egyébként Pomáz- zal közösen alkot egy ország- gyűlési képviselői körzetet. A város lakosságának a vá­lasztásokkal kapcsolatos leg­közelebbi teendője közé tarto­zik, hogy a majd rövidesen ejkészülő és kifüggesztésre ke­rülő választói névjegyzékeken meggyőződjön arról, hogy a jegyzékben szerepel-e a neve. Amennyiben valamilyen oknál fogva a neve nem szerepel, úgy feltétlenül kérje a névjegyzékbe való felvételét, illetve a név­jegyzék kiegészítését. Az ideiglenes névjegyzékek egyébként február 6-tól feb­ruár 11-ig lesznek közszemlé­re kifüggesztve. A bútorbolt tájékán mond­ták: Jó dolog az, hogy a régen hiányolt szép üzlet megnyitá­sával nagyot fejlődtünk — ám, hogy minden bútorvásárló bol­dogsága teljes legyen, ahhoz már csak arra lenne szükség, hogy a tehertaxi vállalatnak is legyen fiókja és kocsija Szent­endrén. Természetes igény: minél korszerűbben szeretnénk élni. S ha már nem kell Szentend­réről, Pilisszentlászlóról, vagy Dunabogdányból Budapestre szaladnunk egy-egy bútorda­rabért, jó volna, ha annak ha­zaszállítása is olyan könnyen megtörténhetne, mintha á fő­városban laknánk. UTAK A régi választójog VÁRAKOZÓ. Rácz József rajza Nemrégiben rendezgettük a régi újságokat. Egy ötven év előtti lap került a ke­zünkbe, melynek fő slágere a pismáni szörnyűséges út­állapotok méltatása volt. Az újság szerint Pozdorja Já­nos volt az az elkeseredett lélek, aki közvetlen eső után, nyilván „öngyilkossági szán­dékkal” indult neki, az örökké járhatatlan, sárborí­totta pismáni utaknak. A mai pismáni útviszo­nyok lényegesen jobbak. A pismániak nyugodt lélek­kel indulhatnak útnak. Nem fenyegeti őket már az elmerülés veszélye. A fia­talabbak már elképzelni sem tudják, milyen is volt, akár még néhány évtizeddel ez­a pismáni „úthá­előtt is, lózat”. De, hogy némi összeha­sonlításra mégis legyen mód, ellátogathatnak á Tyúkos dűlőbe. A 23-as kilomé­terkőnél létesített Népbolt­tól feljebb, bizony ma is el lehet merülni a sárban — nyakig. Erre bizony nem könnyű a közlekedés, ha csak egy kicsit is zordabb az időjárás. Arról nem is beszélve, ha a patakmeder is megtelik vízzel. Mindenesetre reményke­dünk abban, hogy előbbi utódaink — és nem az öt­ven év múlva megjelenő újságunk szerkesztői —, sőt talán még mi írhatunk a tyukováci szép utakról. Új osztályvezetők A városi tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén hivatalosan is bemutatkozott a városi tanács két új osz­tályvezetője. Horváth Ákos és Németh Ferenc. Mindketten régen Szent­endrén lakó emberek, sőt Horváth Ákosnak már nagy­apja is Szentendrén élt, ut­cát neveztek el róla. Horváth Ákos mérnök az építési és közlekedési osztály — köz­ismertebb nevén: műszaki osztály — vezetését vette át. Nem lesz könnyű dolga, hiszen a műszaki osztálynak négy hónapja nem volt ve­zető mérnöke, s így a mun­kák kissé felhalmozódtak. Németh Ferenc is szent­endrei lakos. Tizenöt éve dolgozik már városunkban. Eddig a gépállomás főköny­velője volt. Az ő dolga va­lamivel könnyebb lesz, hi­szen egy eddig is jól veze­tett osztályt, a pénzügyet veszi át, Sashalmi Lászlónk­tól, aki január elsejével nyug­díjba ment. tj nipó/avwtó nyílt NAPOKON BELÜL ELKÉSZÜL A város egy új cipőjavító­műhellyel gyarapodott. Az új műhely a Dumtsa Je­nő utca 22. alatt létesült, az egykori futball-labda varró részleg helyén. A részleg a szolgáltató szövetkezethez tar­tozik. A mind több részleggel rendelkező szövetkezetnek idáig csak egyetlen cipőjavító műhelye volt — amely termé­szetesen azért továbbra is mű­ködni fog — a Vörös Hadse­reg útja és a Gőzhajó utca sarkán. Ezért a Pannónia te­lepieknek is végig kellett bal­lagniuk az egész városon, ha el akarták érni a műhelyt. Na­gyon helyes elgondolás volt az új részleg felállítása. Már az első két napon szép forgal­mat bonyolított le. Megkérdeztük Csernik Jó­zsefet, a bolt vezetőjét, mi­lyennek látja az új műhely jövőjét? — Régi hiányosságot pótol ez az új műhely. Itt minden­féle cipőjavítást napokon be­lül el tudunk és el is fogunk végezni. De új cipőt is készí­tünk rendelésre, méret után. Ez sem fog tovább tartani két hétnél. h. 1. JÁTSZÓTÉR Mennyit sóhajtoztunk már lapunk hasábjain a játszótér ügyében. Ami igaz, az igaz: egymásután tűntek el játszó­tereink, különböző címeken. Beláttuk, szükség volt a hely­re. De azért tovább is kellett volna gondolnunk. Tudomá­sunk szerint új tervek vannak, csak valahogy a kivitelezés megy nagyon nehezen. S most újabb panaszosok kerestek fel bennünket. A volt Oncsa-telep környéki gyerme­kes szülők. Panaszkodtak, hogy az Erdélyi utca és Avar utca közötti térség, ami ez idáig gyermekjátszótér volt, újabban felvonulási területté vált. Épí­tési anyagokat hordanak rá, tehát úgy néz ki, hogy ez a játszótér is háláira van ítélve. Tegyük őszintén a szívünkre a kezünket! Nem furcsa az, hogy egy ilyen kis ügyet, mint a játszóterek — egy ilyen ügyet nem tudunk megnyug­tatóan megoldani? Annyira szűkre szabott volt minden 1945 előtti választó- jogi törvény, hogy éppen a munkások, a kisparasztok alig rendelkeztek választójog­gal. A nők is csak óvatos fo­kozatossággal jutottak szava­zati joghoz, legalább hatelemis iskolai végzettség, legalább három gyermek kellett ahhoz, még közvetlenül 1945 előtt is, hogy a nagykorú nő szavazati jogot kaphasson. Az ötévi helybenlakás, mint törvényes kellék a proletárok, kubikosok, mezőgazdasági vándorló cselé­dek jogfosztottságát biztosítot­ta minden időkben. így azután a városi és köz- $ ségi képviselő-testületek tagsá- ^ gának 60 százaléka, vagyis a í többsége a legtöbb adót fize­tőkből került ki, akik válasz­tás nélkül, hivatalból, az adó­lajstrom alapján voltak városi képviselők. S miután a polgár- mester, s még tizenkét kine­vezett főtisztviselő hivatalból, állása révén tagja volt a ve­zető testületnek, maradt egy kisebbség, amelyet választot­tak azok a kevesek, akiknek — mondhatni — alaposan el-l lenőrzött választójoguk volt. j Sportember a jardból Boltjaink legtöbbjében a pénztáros feje felett ott lóg a panaszkönyv, melybe sérelmét, kifogásait, vagy dicsérő so­rait is beírhatja bárki. A be­jegyzés természetesen máso­lattal történik és az első pél­dány a felettes szervhez kerül, intézkedés céljából. Kíváncsi voltam, hogy az állomás melletti korszerű bisztróban történt-e már be­jegyzés a megnyitása óta? Bámulattal olvastam az 1967 első hétköznapján dél­után két órakor kelt bejegy­zést: „Kétnapos gyászom van. Megkértem, hogy egy percre halkítsák le a rádiót, amit sa­ját szórakoztatásra üvöltöztet- nek. Nem voltak hajlandók!" Teljes cím — budapesti — és hláírás. vő részese bármelyik sportsi­kernek. — Talán legkedvesebb és legszebb sportsikeremnek azt tekintem, amikor néhány éve, 49 éves koromban tornászcsa­patommal megnyertük a falusi spartakiád megyei tornadön­tőjét és az országos döntőn, Győrben pedig negyedikek let­tünk — emlékezik vissza Ma­gyar László. Arról, hogy eb­ben a szép kettős sikerben az „oroszlánrész” az övé volt — szerényen hallgat. Pedig e sorok írója is nemegyszer ta­núja volt annak a lelkes fel­készülésnek, amelyet a viseg­rádi tornászok végeztek késő délutánonként a kápolna melletti kis tisztáson Laci bá­csi irányítása, útmutatásai alapján, aki közben, mint a tornászcsapat egyik aktív tagja, ő maga is lelkiismerete­sen gyakorolta az előírt és szabadonválasztott gyakorla­tokat. Hogyan bírja ilyen jól ma­gát, miért tud még ma is eredményesen versenyezni, (mert hiszen a visegrádi Erdé­szeti Sportegyesületben, amelynek különben elnökhe­lyettese is, a tenisz-, a teke-, a sí- és a kézilabdaszakosz­tályban rendszeresen, aktívan sportol) — kérdezhetné vala­ki. A magyarázat egyszerű: 16 éves kora óta „eljegyezte” magát az aktív sportolással, és azóta nincs megállása. Egykori tornatanára, a je­lenleg a pécsi egyetemen mű­ködő Szukovszky Béla szeret­A visegrádi kézilabdacsapat Tahitótfalura látogatott el, hogy megmérkőzzön a helyi csapattal a bajnoki pontokért. Nem sok esélyük volt a győ­zelemre, sőt a tisztesebb ve­reségre sem, mert csupán öt játékossal rendelkeztek. Mit volt mit tenni, hirtelen elha­tározással a csapat vezetője, íz 52 éves Magyar Laci bácsi vetkőzött neki, hogy szükség- kapusként csapata rendelke­zésére álljon. Amikor a tahi- tótfalui szurkolók meglátták a visegrádiak ősz hajú kapusát, így biztatták kedvenceiket: .Húszat a papának!” , Nos, ez a biztatás nem sok eredménnyel járt és ebben a ,papa” volt a „ludas”. A de­rék tahitótfalui legények csak tizenkétszer tudták bevenni kapuját, az ő kapusuk azon­ban tizenhármat kapott. így megtörtént a nagy meglepetés: i kevesebb játékossal kiálló visegrádi együttes győzelem­mel és két bajnoki ponttal a tarsolyában tért haza. A vá­ratlan visegrádi siker főrésze­se, mint más sportágakban is annyiszor, az örökifjú Magyar László volt. Az utóbbi tizenöt évben Magyar László és a visegrádi sportélet neve szorosan egybe­forrt. Nem volt olyan sport­esemény a járásban és a me­gyében, amelyen mint csapata vezetője, sőt legtöbb esetben versenyzője is, meg ne jelent volna és ne lett volna cselek­tette meg veié a sportot. Is- ^ kolabajnokságot nyert gerely- ^ hajításban és diszkoszvetés- $ ben — ez volt élete első ^ sportsikere. ^ — Ezután már, csak a sport- ^ ágak számát szaporítottam — ^ fűzi hozzá mosolyogva. 24 éves korában 11 sport- í ágat űzött versenyszerűen. § Három sportágban első osztá- ^ lyú, 5 másikban pedig II. ősz- ^ tályú minősítést szerzett. Leg- ^ jobb eredményei voltak: 1931-§ ben mint dunántúli válogatott § részt vett a Stájerország eile- ^ ni atlétikai viadalon gerely- hajításban, 1932-ben országos ^ főiskolai birkózóbajnokságot ^ nyert kisnehézsúlyban, 1942- ^ ben országos vidéki párbajtőr- ^ bajnok lett, 1935-ben az or- ^ szágos síversenyen összetett- § ben a 4. helyet szerezte meg. ^ Igen sokoldalú sportember í tehát Magyar László. Ha eh- ^ hez még hozzávesszük, hogy i; mint sportoktató és mint ^ sportvezető is nagyszerűen § helytállt és helytáll ma is, ak- ^ kor túlzás nélkül állíthatjuk, ^ hogy szinte élete egészében § eggyéforrt a sporttal és a ^ sportmozgalommal. Nagyszerű $ sportvezetői tevékenységéért ^ négy éve megkapta a Testne- § velés és sport kiváló dolgozó- ^ ja kitüntetést. ^ — Sport és sportoktatás § nélkül nem tudok élni. Leg- ^ hőbb vágyam, hogy nemrég ^ született unokámat taníthas- sam a tehetségének megfelelő $ sportágban — mondta búcsú- ^ zóul. ^ Horányi Sándor ^ Szokatlan bejegyzés A következő lapon szintén %1 van egy bejegyzés ugyancsak^* teljes címmel és névvel: í1 í\ „Az előző oldalon írt panasz f] nem felel meg a valóságnak, £ ] mert a rádió nem szólt hango-^ san! Mi, többi vendégek kér- ^; tűk, hogy kapcsolják be, és ^, szerintünk, ha valakinek gyá- i sza van, ne menjen szórakozó-^ 1 helyre, mert a többi vendég azért nem zárható ki a szóra- ^! kozásból.” í '• §1 A panaszok természetesen £ elmentek a felügyeleti szerv- %. hez. Kíváncsi lennék mit vá- ^ ' laszolnak? Szerintem bizonyos^ mértékig az utóbbi két aláíró-£ ( nak van igaza. Ha valakit í, f gyász ért, nem kell feltétlenül ^, nyilvános italboltba mennie.-th -e t'

Next

/
Thumbnails
Contents