Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

Szentendre

X. ÉVFOLYAM 96. SZÁM 1966. DECEMBER 10., SZOMBAT

pest megyei h i r l a p különkiadása

GYÓGYKÚT Karácsony előtti „terepszemle"

Éppen százéves a hazai artézi kútfúrás. 1866-ban Harkányban fúratta Zsigmondy Vilmos bányamérnök az első ilyen kutat s ma már hazánkban negyvenezer az artézi kutak száma.

Nem tudom, a negyvenezres számban a mi egyetlen artézi kutunk is benne van-e, amely a huszas években „született” meg Szentendrén, s egészen a legutóbbi időkig, mint egyetlen gyógykutunk városszerte, sőt a környéken is népszerűvé vált. Mivel a közelében lakom, s éveken át ittam gyógyító vizét, látnom kellett, hogy Sztaravo- dáról, Pismánból, Pomázról és Budakalászról naponta törzsvendégek jöttek át egy- egy palackkal — nedűjéért.

A patakpart-szabályozási munkák során azonban a gyermekjátszótér mellett a gyógykút is „halálra ítéltetett”, nincs többé! A vizét szeretők ma hiába keresik. Nem tudom, mi történik a drága nedűvel, amely a föld mélyéből felfelé törekszik? Tény azonban, hogy artézi kutunk második éve nem működik. Tisztelettel kérdezzük: mi lesz a sorsa?

Hírverés - kontra gyakorlat

Mégsem mennek el üres kézzel

A Marx téri divat- és méterárubolt talán egyik legrégibb és legnagyobb üzlete fejlődő városunknak. Vezetője, Gancz Sándor, már 1954 óta irányítja a bolt életét, és hogy nem is akárhogyan, arról a Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetése, valamint a többszöri Kiváló bolt és a szocialista brigád cím elnyerése is tanúskodik. Az évente átlagban 6 millió forintos forgalmat lebonyolító üzlet profilja a méteráru, a kötöttáru, női fehérnemű és a divatcikkek.

A választék általában megfelelő. De csak általában. És erről sem a boltvezető, sem az elárusító személyzet nem tehet. Elgondolkoztató, hogy amikor a rádió, a tv, a mozi hirdetései állandóan arról igyekeznek meggyőzni a vidéki vásárlóközönséget, hogy ne utazzon a fővárosba, ha vásárolni akar valamit, hiszen mindent megkap a vidéki szaküzletekben,

ugyanakkor a gyakorlatban ez csak részben igaz, nem egy esetben pedig éppen az ellenkezője.

Mert Szentendrén, pontosabban ebben az üzletben is mi a helyzet? Van, van minÉdesség

Jók voltak-e a gyerekek Szentendrén? Valószínűleg jók. Mert mit tudtunk meg a Marx

AZ EZER POCSOLYA ORSZÁGA

Hívtak! Elmentem! Ragyogott a nap, szinte tavasz volt, jóleső érzés volt a Pannónia-telepen leszállni. Azonban fájdalmas volt az utcát végigjárni. Ugyan mit mondhat itt el beszámolóján a tanácstag? Talán a papszigeti camping, az idegen- forgalom jövő évi: tervei- ' ről beszél? Vagy a művésztelep rekonstrukciós terveiről, induló építkezéseiről, vagy a skanzenről? Nem irigylem! De a választókat sem, akik eljárnak meghallgatni. Hogy jutnak el hozzá? Mert én eljutottam a Patak utcáig, de bokáig jártam a sárban, az úttesteken tátongó tócsák miatt. Az ezer pocsolya országának neveztem el magamban ezt a szép vidéket, s megértettem a sűrűn visszatérő

Patak utcai és környékbeli panaszokat. Valamit nagyon sürgősen tenni kellene. A Pannónia-telep olyan szépnek látszik — de csak a vonat ablakából!

A gyárak mögötti Pannónia utcán át tértem visz- sza a városba. így közben a Pannónia"'"'utca 3. számú ház lakóinak keserves panaszait is meg kellett hallgatnom, akiknek naponta komoly problémát okoz, hogyan hagyják el házukat és hogy juthatnak keresztül azon a mocsáron, amely házuk körül elterül.

A Cementárugyár vizét engedik le oda — állításuk szerint — ez teszi járhatatlanná a ház környékét.

Valószínűleg ezen is lehet segíteni.

Tanácstagi fogadóórák és beszámolók

Bandii Lajos, december 10-én 16 órakor Honvéd utca 11. szám alatti lakásán, Pala Károlyné 12-én 16 órakor a városi tanács I. emelet 3. számú helyiségében, Hornyák Jenő 15-én 19 órakor Költői Anna utca 1. szám alatti lakásán, Katona Sándor 16-án 17 órakor Vörös Hadsereg utca 66. szám alatti lakásán és Szalay László 16-án 18 órakor Engels utca 8. szám alatti lakásán tanácstagi fogadóórát tart.

Kató György december

10- én 17 órakor Ady Endre út 5. Szám alatt, a Városgazdálkodási Vállalat irodahelyiségében, Mihály Dénes 10-én 15 órakor Szabadságforrás u. 24. szám alatti lakásán, Hornyák István Boros Endre u. 5. szám alatti lakásán 10-én 17 órakor, Páljános Adolf 10-én 18 órakor a művelődési otthonban, Szelényi István 10-én 17 órakor Somogyi—Bacsó-part 5. Szám alatt, Kiss Ferenc 10-én 19 órakor Egresi u. 2. szám. alatti lakásán Radics József lÓ-én 17 órakor Vörös Hadsereg u. 4. szám alatti lakásán, Valach Istvánná 11-én 10 órakor Rákóczi Ferenc u. 5. szám alatti lakásán, Czikora Lajos

11- én 15 órakor a ferences gimnáziumban, Hóra István 11-én 14 órakor Bocskai utca 1. szám alatti lakásán, Mészáros Itnréné 12-én 17 órakor Ady Endre út 5. szám alatti lakásán, Helm Erzsébet 12-én 15 órakor Cseresznyés u. 43/69. hrsz.-u lakásán, Torsok Sán- 8or 12-én, 18 órakor a ferences gimnáziumban, Kerekes

Pál 13-án 19 órakor Bartók Béla út 26. szám alatti lakásán, Oltai Adrienne 13-án 18 órakor Bükkös-part 68. szám alatti lakásán, Fáik Lajos

14- én 17 órakor Görög utca 6. szám alatti lakásán, Szvoboda Ferenc 14-én 18 órakor György utca 12. szám alatti lakásán, Stiegler János 15-én 18 órakor Kőzúzó utca 8. szám alatti lakásán, dr. Véghelyi Tiborné

15- én 18 órakor Bükkös-part 86. szám alatti lakásán, Kardos László 15-én 17 órakor, az MHS (Kossuth Lajos u. 5.) helyiségében, Szatura István

16- án 16 órakor a Szolgáltató Ktsz Bercsényi u. 4. sz. a. irodahelyiségében, Branczeisz József 16-án 18 órakor Somogyi—Bacsó-part 14—15. szám alatti lakásán és dr. Szűk Ödön 17-én 17 órakor törökhegyi lakásán fogadóórával egybekötött beszámolót tart.

ORVOSI ÜGYELET

Szombat déltől hétfő reggelig a város ügyeletes orvosa dr. Katona Gyula körzeti orvos (Gőzhajó u. 9.). Sürgős járóbetegek részére vasárnap délelőtt 9—10-ig külön rendelést tartanak a körzeti orvosi rendelőben (Bükkös-part).

Állatorvosi ügyelet. Vasárnap a járás ügyeletes állatorvosa dr. Dezső Zsigmond főállatorvos (Budapest, II., Mártírok u. 1., tel. 153—967). Az állatorvosi ügyelet a város területére is kiterjed.

téri édességbolt vezetőjétől, Szobi Ernőnétől?

— Már november második felében megindult a szülők rohama a különböző Mikulásnapi édességekért. Nyugodtan nevezhetjük rohamnak, mert napi 10—15 000 forint volt december 6-ig a bolt bevétele. Természetesen a legkelendőbbek a Mikulások, a csizmák voltak. Mintegy 30 000 forintnyi kelt el belőlük. Mintegy egy mázsányi szaloncukorral lett „szegényebb” ebben az időszakban az üzlet. Megrendelésre készített csomagocskákból csaknem 1000 darab lelt gazdára. Nem is beszélve azonkívül a sok-sok másfajta édességről.

denből, csak igen kevés. Szinte állandó hiánycikk a paplan, női harisnyanadrág, a nyloning, a gyermekharisnyák, a drágább, finomabb bőrkesztyűk, terylénszövetek, jobb minőségű szőnyegek, rövid -nyelű ernyők stb. Pontosabban mindegyikből van, de olyan kevés, hogy

a negyedévi mennyiséget, amelyet a központ számukra kiad, már az első héten szétkapkodják a vásárlók.

Például egy negyedévre 100 pár női harisnyanadrágot kapnak, de ez a mennyiség itt egy hét alatt elfogy.

Pedig vígan el tudnának adni 500 párat is egy negyedév folyamán.

— Rendkívüli mértékben akadályozza a munkánkat, hogy az említett cikkekből semmit sem, vagy nagyon keveset kapunk. Ráadásul

nemcsak magának a városnak, hanem a környékbeli falvaknak lakói is zömmel idejárnak hozzánk vásárolni. Szeretnénk, ha a megyei tanács közbejárna érdekünkben a jobb ellátás ügyében — tette hozzá a boltvezető.

Különben az említett hiányosságoktól eltekintve, a karácsonyi várható nagy keresletre fel vannak készülve. Nylonholmikból, zsebkendőkből, harisnyákból, sálakból, kendőkből, szép kötött árukból bőségesen, felszerelve várják vásárlóikat.

h. s.

Fél órával később nyitnak

AZ ILLETÉKES VÁLASZOL

Többek kérésére kifogásoltuk lapunkban, hogy a Kossuth Lajos utcai Somogyi Ferenc féle Népbolt és a 15-ös Népbolt az eddigi reggel fél hét órás nyitás helyett újabban csak reggel 7 órakor nyit. Munkába siető szülők reggeli gondját, bevásárlási lehetőségét könnyítené meg a korábbi nyitás visszaállítása.

Beszéltünk e tárgyban Arató Andrásnéval, a városi tanács kereskedelmi felügyelőjével, aki a következőket mondotta:

— Teljes mértékben megértem a panaszosokat, akiknek véleményem szerint is igazuk van. Dolgozó családoknak késő a reggel hét órai üzletnyitás. A Nyugat-Pest megyei Népbolt Vállalat vezetőségével az a megállapodásunk, hogy a nyitvatartási

időket velem együtt állapítják meg. Az én véleményem meghallgatása után a közönség érdekében figyelembe vételével változtathatnak csak azon.

— Meg kell azonban mondanom, hogy e vállalati megállapodás ellenére az utóbbi időben Markó Antal, a vállalat körzeti intézője már nem első ízben intézkedik, anélkül, hogy vélemónyémet, s rajtam keresztül a lakosság véleményét megkérdezné.

— Ez történt a két bolt nyitása tárgyában is. És mert Markó Antallal még a cikk megjelenése óta nem találkoztam, ezúton arra kérem őt is és a vállalat vezetőségét, hogy a tanács kereskedelmi osztályának hozzájárulása nélkül ne intézkedjen.

Harsan a kürtszó

„Kedves Pajtások,!

A csapatvezetőség bejelenti, hogy december 1-én indul az új, a Harsan a kürtszó nevű oicctó. Ebben a szakaszban kerül sor a különböző színtű kulturális vetélkedőkre, a téli táborozásra; indul a Száz kilométer a Vörös Hadsereg nyomában mozgalom, és még sok izgalmas, új feladat vár rátok ...” — így kezdődik a 3930. sz. Ráby Mátyás úttörőcsapat vezetőségének (Rákóczi úti iskola) december havi parancsa.

••Az-új-tanév úMörőmunkajának eddigi jelentősebb állomásairól beszélgettünk Rétéi Lajos csapatvezetővel.

Formabontás Mikulás-napon

Ebben az évben először Ta- hitótfalun „formabontás” történt a „Mikulás-járás” történetében. A helyi tanács, a szakmaközi bizottság, az fmsz és a Kék-Duna Szakszövetkezet vezetői gondoltak egy nagyot és rendkívül nemeset; mi' lenne, ha ez év december 6-án nemcsak a falu kicsinyei örvendeznének a kedves ajándékoknak, hanem a korban tőlük legmesszebb állók, a falu öregjei is? Jöjjön el hozzájuk is a Mikulás!

A gondolatot tett követte és ezen a délutánon ugyancsak elcsodálkozott volna a tanácsháza tanácstermébe váratlanul betoppanó látogató. A komoly elnökségi asztalnak, az előtte fegyelmezetten sorakozó székeknek hűlt helye. Helyettük terített asztalokon, tányérokon csillan meg a terem lámpáinak fénye. És azok, akik ezek körül az asztalok körül ülnek, szintén ritka vendégei a tanácsteremnek. Idős nők és férfiak, java részük már nemcsak a hatvanon, hanem a hetedik X-en is jóval túl van már. Arcukon sűrűn sorakoznak a barázdák, melyek, akárcsak a fatörzsek évgyűrűi, híven tükrözik a maguk mögött tudott évek sok-sok gondját, baját. Talán egyedül szemük huncut csillogása mutatja, hogy ők is voltak fiatalok valaha. Na, meg a visszaemlékezések, és az ajkukról időnként fel-fel- csendülő kedves dalok.

Mert, amikor Bálint József tanácselnök kedves üdvözlő szavai után az úttörők színes, sok tapsot arató műsora véget ért, a vidám falatozás közben elő-előkerültek a régi emlékek. Elmondogatták, ki mire emlékszik vissza legszívesebben?

Tóth Károly bácsi tréfás dalok kíséretében például ifjúkori udvarlásairól tartott „élménybeszámolót” . . Sági bácsi pedig első világháborús élményeiről, nagy-nagy hazavágyásáról beszélt. „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál ... — de sokat is énekelgettük mi ezt akkoriban”. — És reszketeg hangján most is elénekli. A többiek előbb csak dudorászva kísérik, majd a szöveget is vele együtt éneklik. Szemük kifényesedik, arcuk kipirul. Aztán ki-ki eldalolja az ő kedvenc nótáját: Kék nefelejcs, Kis lak áll a nagy Duna mentében ..

Egyszerre váratlan döröm- bölés szakítja félbe a nótás- emlékezés sorát. Hirtelen feltárul az ajtó és — uramfia, micsoda meglepetés! — Ott áll tömött puttonyával a Mikulás — helyesebben Kiss bácsi, aki vállalkozott a nagyszakállú, bíborpalástba öltözött ajándékozó szerepére.

— Rossz helyen jár kend, itt nem gyerekek vannak, ha*

nem éppen a legvénebbek! — kiáltja feléje Tóth bácsi.

De a Mikulás bizonygatja, hogy bizony jó helyen jár és már mondja is a neveket, és adja át a csomagocskákat a boldogan mosolygó öregeknek. Mind a negyvennek. Mert ennyien gyűltek össze erre a különleges Mikulás-napra.

Aztán, amikor az utolsó csomag is gazdára talált, folyt tovább az emlékezés, a nótázás.

Nemcsak a tahitótfalui gyerekek, hanem az öregek is nagy örömet leltek tehát az idei Mikulás-napon. Dicséret és köszönet érte mindenkinek, aki létrehozásában és megrendezésében közreműködött, köztük is elsősorban Bálint József tanácselnöknek, Elter Rózsa tanárnak, a szakmaköri bizottság titkárának, Losonczi Benjáminnak, a Kék-Duna Szakszövetkezet elnökének és Fonyódi Jánosné úttörő csapatvezetőnek.

Korányi Sándor

Búcsú a Boldog-tanyától

Az utóbbi években többször írtunk elismeréssel arról, a szociális otthonról, amely a hegytetőn, a Boldog-tanyán kapott — úgy képzeltük — megfelelő elhelyezést. A Boldog-tanyai épület azonban nem bizonyult megfelelőnek. A hegyoldalban megmozdult az épület, s az otthont meg kellett szüntetni. Lakóit a felsőgödi szociális otthonban helyezték el, az intézmény rokonszenves vezetője pedig a tahi otthon vezetését vette át.

Amikor erről hírt adunk, egyben a város húszegynéhány lakójától is szeretettel búcsúzunk. így a nagyon sokak által ifjú korától ismert Heim Gyurka, Dehurta

János bácsitól. Bayer bácsitól, hogy csak néhányat említsek az ott lakók közül. Hozzánk tartozók, szívünkhöz nőttek, akik boldogak voltak, ha csak futó látogatásra bárki is belépett hozzájuk — Szentendréről. Mindig szeretettel hívták, várták a vendégeket.

Megérdemelnék, hogy Fel- sőgödön is meglátogassuk őket. Boldog perceket szereznénk a látogatással.

Elsősorban a Vöröskeresztszervezet és a városi nőtanács figyelmébe ajánlanám ezeket a sorokat. Hiszen szentendreiekről van szó, akik kényszerítő körülmények következtében messzebb kerültek tőlünk.

— Úttörőink életének újabb jelentős fejezete kezdődött a szeptemberben indított, A vörös zászló hőseinek útján elnevezésű mozgalommal. A különböző feladatszakaszokra bontott mozgalom már az eddigi tapasztalatok alapján is jobbnak, életrevalóbbnak bizonyult az eddigieknél. Külön jelentősége, hogy szorosan kapcsolódik az úttörőmozgalom gerincét jelentő próbá- zásokhoz és szélesebb lehetőséget nyit a pajtások mindenirányú tevékenysége előtt. Nagy szerep jut munkánkban az úttörők társadalmi tevékenységének. Csapatunk társadalmi munkaszerződést kötött minden kötelékébe tartozó őrssel, amelynek alapján nemes versengés alakult ki az egyes őrsök között, melyikük tud több és jobb, társadalmilag hasznos munkát végezni. Igen szép eredményeink vannak például a fém-, papír- és rongygyűjtésben. Októberben 70 000 kiló fémet, 15 000 kiló papírt és 1000 kiló rongyot gyűjtöttünk. A Lajos-forrás környéki erdőkben végzett makkgyűjtés alkalmával 2421 mázsa makkot gyűjtöttek a pajtások. És viritelepünkön 2687 társadalmi munkaórát áldoztak a tábor csinosítására.

— Sajnos e szép eredmények ellenére még sokan vannas, akik félvállról kezelik úttörőmunkájukat. Ennek sajnálatos oka, hogy szüleik sem úgy tekintik az úttörőszervezet munkáját, mint a szocialista nevelés egyik hatékony eszközét, sőt nem egy esetben le is beszélik gyermeküket az aktív úttörőmunkáról. És az is szomorú tapasztalat, hogy a szentendrei szülők még a táborozást sem nézik jó szemmel.

Pedig, hogy az úttörőélet tartalommal tölti meg a tanulók iskolán kívüli szabadidejét, arról a sok-sok kedves, szépen vezetett, rajzokkal, képekkel díszített őrsi napló is tanúskodik.

Belelapoztunk néhányba. A Gyöngyvirág őrs naplóját (Czikora Csilla itt az őrsvezető) az őrs emblémája díszíti, s az őrsi névsort saját költésű indulójuk és csatakiáltásuk követi:

Aztán szépen sorban az egyes őrsi foglalkozások megörökítése. Külön oldalon a nemes tett és annak bejegyzése, hogy az új mozgalomba való benevezésük jelképeként díszes térítőt hímeztek.

De hasonló sűrű programról olvashattunk a többi naplóban is. Az Árvácska őrs tagjai még könyvtárlátogatáson is voltak, és egy kis riport arról ad számot, hogy kedvenc énekesük, Koncz Zsuzsa úttörőkorában egy riporterőrsnek volt a tagja.

— i — r