Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
Tanácskozik a pártkongresszus V PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES-'A' MEGYEI TANÁCS LAPJA X. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM ÁRA 50 FII.5.ER 1966. DECEMBER 2., PÉNTEK A tegnapi vitában felszólalt Szirmai István és Péter János Külföldi küldettek látogatása Pest megyében A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa immár ötödik napja folytatja tanácskozását. Az ország, az egész nemzet közvéleménye kíséri figyelemmel nap mint nap az egymás után felszólaló küldöttek megnyilatkozásait, a külföldi testvérpártok képviselőinek beszédeit. Különösen nagy visszhangot keltettek azok a megállapítások, amelyeket a Központi Bizottság beszámolójaként Kádár János, a párt első titkára terjesztett elő. Ez és a többi előterjesztések, valamint Kállai Gyulának, a kormány elnökének beszéde, nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmének is homlokterében állnak. Ezt bizonyítják a belföldről és az ország határain túlról érkező táviratok s üdvözletek, a szocialista országok lapjainak és a nyugati sajtónak terjedelmes híradásai. Nagy érdeklődést váltott ki Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának felszólalása is a kongresszus szerda délutáni ülésén. Az új mechanizmusban megnő a szakszervezetek felelőssége és kötelezettsége Gáspár Sándor, az MSIMP Politikai Bizottságénak tagja, a SZOT főtitkára Gáspár Sándor kijelentette: a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Ezután társadalmunk szocialista vonásainak erősödéséről, a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt. A szakszervezetek feladatairól szólva rámutatott: — Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szak- szervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában, azonban csak most bontakozik ki, minden gondjával és nagy- szerűségével együtt. — A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos elem, hogy a párt, mint eszmei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szakszervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véleményét. — A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők életkörülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak, a ‘arcúknak, a főhatóságoknak ki kell kérniük a LEONYID BREZSNYEV ÉS MÜNNICH FERENC A KONGRESSZUS SZÜNETÉ szakszervezeti tanács, illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek önálló elemzése és állásfoglalása alapján konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni, szakmai és csoportérdek, valamint a társadalmi érdek ösz- szehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépás erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgozása, az együttműködés helyesebb módszereinek kialakítása. A dolgozók jogainak bővítéséről — Miről van szó, amikor a szakszervezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti tagok régi kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk újjá az üzemi tanácsokat. Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szak- szervezetek hatáskörébe kerül. — A tervezett gazdaságirányítási reform kapcsán megnövekedik az üzemi, gazdasági vezetők hatásköre és felelőssége. Ezzel a szakszervezetek egyetértenek. A minisztériumok most dolgoznak a vállalati jogszabályzaton, amely rögzíti az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak- kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezetek együttes és külön-külön jogait és felelősségét. — A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szakszervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik körében ki kell kérniük a szakszervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk lesz. — Az üzemi demokráciát fejleszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők megítélésénél, kinevezésénél, felmentésénél, a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. — A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniok a dolgozók szocialista tudatának formálására. A szakszervezeteknek tehát határozottan fel kell lép- niök a munkásosztály soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek ellen, mint a nacionalizmus, az önzés, a fegyelmezetlenség, a közömbösség a társadalmi tulajdonnal szemben. Gáspár Sándor ezután a szakszervezetek tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: — A szakszervezetek a dolgozók egyéni érdekeit képviselik és védik az össztársadalmi érdek alapján. Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítanivaló a szakszervezetek munkájában, akkor ezen a területen van. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-nagyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szákszervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza és a meglevő feszültségek, ellentétek feloldásával, erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. — Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bonyolultabb, összetettebb és árnyaltabb lesz — ezt már most látjuk. Erre időben felkészülünk. — A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gazdaságirányítási rendszerünk reformja, amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek létviszohyaihak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságon alapuló fejlesztése — folytatta ezután Gáspár Sándor. — A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról való gondoskodás lehetőségeit. Az életszínvonal legfontosabb tényezője a bérek alakulása Gáspár Sándor ezután han- nyugdíjasokkal szemben. A goztatta: kisgyermekes dolgozó nők — Az életszínvonal emelésé- gyermekgondozási segélyének nek legfontosabb tényezője tervezett bevezetése is • erre természetesen a bérek ala- utal. kulása. Ez fejezi ki légin- — A következő években a kább a munka minőségét, vállalati önállóság növekedé- pontosságát, az egyén mun- se, a nagyobb jövedelmezőség- kájának társadalmi hasznos- re való törekvés, a piac, a ke- ságát. A következő, években reslet-kínálat törvénye jobban a bérrendszer továbbfejlesz- fog érvényesülni. Ez a szabad tésével ezt az elvet akarjuk piaci árak nagyobb mozgá- még jobban érvényesíteni. Sok sát eredményezheti. Ennek tényező abban az irányban szabályozására megfelelő tárhat majd, hogy a végzett sadalmi garancia szükséges. munka eredményessége alap- A pártnak, a kormánynak és ján a jövedelem differenciál- a szakszervezeteknek — kü- tabb lesz. Elsődlegesen ezt lönösen 1969 január elseje az elvet kívánjuk gyakorlattá után — azon kell őrködniük, tenni, de nem feledkezhetünk „ . , . _ ’ ... .. azt kell biztosítaniuk, hogy meg arról, hogy a szociális meggondolás továbbra is az árváltozások ne befolyá- érdekképviseleti munkánk solják hátrányosam a dolgozók fontos tényezője. Társadalmi életszínvonalának rendszeres kötelezettségeink vannak a emelésére vonatkozó céljaink csökkent munkakepességuek- ,, , . , kel; a munkában megrok- Megvalósítását. Az ötéves terv kantákkal, továbbá a sok- reálbérprogramját teljesíteni gyermekes családokkal és a kell. A szolgáltatási díjak változása nem csökkentheti a reálbéreket Több lakás jusson a munkásoknak Gáspár Sándor beszélt a szociális ellátásról és szolgáltatásról. Hangsúlyozta egyebek között: — A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetésével az üzemen belüli szolgáltatások — az üzemi étkeztetés, a munkásszállás, a munkásszállítás — fenntartása egyértelműen a vállalatok hatáskörébe tartozik majd. További fejlesztésük a vállalat jövedelmezőségétől függ. — A szolgáltatások másik körét az úgynevezett vállalaton kívüli szolgáltatás kás, közlekedés, villan, stb. alkotják. A dolgoz lenlegi életszínvonala gáltatásokhoz juttatod összegű állami dotáci lett alakult ki. Vélem szerint, a szolgáltatások nak megváltoztatása, a r :ck megszüntetése, vagy e»c '-'ken- tése, az értékarányos á vezetése, csak úgy és valósítható meg, ha eg% in tézkedésekkel biztc hogy a dolgozók reálbél t í csökken. A lakásproblémát kifejtette: segíteni és ös ni kell a magánerőből lami kölcsönökkel építkezéseket. Támogat azokat a törekvéseket, lyek az új gazdasági nizmusban az üzemi építést lehetővé teszik sabb és körültekintőbb < elosztási rendszert kell kítani, olyat, amely összhangban áll a d igazságérzetével és é közvélemény nyilván ra is. Feltétlenül növel a munkásoknak juttató mi és szövetkezeti lakát mát. A munkaidő csökk« kapcsolatban a sürgőse ni valókról szólt. Ráma, amiről Kádár elvtárs szólok beszámolójában, — ho| m . den egészségre ártalma kakörben be kell ve: munkaidő-csökkentést. bá, 48 órára kell csőkké . munkaidőt a népgazdas hány területén, ahol . még magasabb. Rád csökkentenünk kell a sok egészségét vészéi mértéktelen túlórázás juk, hogy ez nem egy elhatározás, hanem els megfelelő munkasz kérdése. A gazdasági figyelmét nyomatékos; hívjuk arra, hogy teren rendet ebben a kérdési hangsúlyozta a szónok. — Pártunk IX. ke szusa hosszú távra m uc.- rozza, megszabja jövőb. adatainkat társadalmi, sági és kulturális életűi leteire egyaránt. — Törekvéseinket t ják a magyar dolgozó: célokat, a tennivalókat i;. san határozzuk meg, kt bontakoztatni társadalr szérűnk leglényegeseb gató erejét, a tömegak A IX. kongresszus tisz kibontakozott szociális! kaverseny sikerei a r osztály magasfokú osztályöntudatáról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak hogy a IX. kongresszus határozatait teljes mértékben i minden vonatkozásban végrehajtsuk. (Folytatás a 2. oldalon)
