Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

VÁCI UAPLO * PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA x. évfolyam, 91. szám 1966. DECEMBER 6., KEDD A műanyagbrigádot Markovics Károly vezeti nem egyéb tevékenységében is érezhető a realitás. — Mit kifogásoltak az előző irányításban, az új vezérigaz­gató előtti időkből? — Kifogásoltuk több eset­ben az adminisztratív intézke­déseket. Az 1966. évi termelési terv elkészítésének idején a gyár központi intézkedések következtében az előző évi termelési összetételét kényte­len volt megváltoztatni. A 18 5 millió forintos gép és rekonstrukciós termelés 1966-ban 10 millió forintra csökkent, ugyanakkor az alkatrészgyártás 14 millió forintról 26 millió forintra növekedett. — A termelésben bekövet­kezett strukturális változás a könnyűipar alkatrészellátását követelte meg gyárunktól, hogy ezen keresztül a folya­matos termelést elősegítsük a könnyűiparban. — Hallottunk termelési za­varokról. Mi idézte elő? — Az előbb említett struk­turális változás idézte elő a zavarokat, mert a gyár ter­melési volumenét — az elő­ző gépgyártási irányítás figye­lembevételével — gépek ter­melésére specializáltuk. Szak­A szerelde dolgozói csatlakoztak a versenyhez (Néninger felvételei) romszoroaódott. E feladatok megfelelő műszaki előkészíté­sét — a gyors változás követ­keztében — gyárunkon belül nem készítették elő megfele­lően. Ez érezteti hatását az öntöde termelésében is. 990 ezer darab öntvényt gyártot­tunk le, körülbelül 20—22 ezer típusból. Az előzőleg begyako­rolt profiljaink, felső intézke­désre, az öntöde termelésében megszűntek. Ma kisebb szé- riájú feladatok hárulnak ránk, de ugyanolyan nagy volumen­ben (tonnában), ami viszont nagyobb szakmai felkészültsé­get követel meg. Az előző munka összetétele biztosította a begyakorolt munkások al­kalmazási lehetőségét is. Az a munka nem kívánt magas szakképzettségű gárdát, a mostani viszont magas kép­zettségű öntőkollektívát köve­telne meg. Jelenleg 14—15 szakmunkás öntőgárdánk van, az egész öntödei létszám 185 főből áll. Ez nem biztosítja a naponként, óránként változó öntvények megfelelő termelé­sét — Mi volt ennek a követ­kezménye? — Sajnos az, hogy jelenleg az öntödén belül, az 1965 év második felétől kezdődően fo­kozatosan emelkedett a selejt. Az alkatrész gyártása jelenleg nem biztosít nagy szériát, ezért nem is megfelelő a mű­szaki szerszámozás. A jövőben arra kell törekednünk, hogy az iparággal közösen nagyobb mennyiségű alkatrészt gyárt­sunk egy időszakban. Ne for­duljon elő — mint jelenleg —, hogy egy-egy tételből 4—5—10 darabot is rendelnek, és sok­szor egy-egy alkatrész terme­lési értéke nem éri el az ad­minisztratív és műszaki elő­készítő munka értékét. Ilyen rendelések, sajnos, négyszer is jelentkeznek évente, a ne­gyedévi gazdálkodás követ­keztében. — A ma már közismert gondok és problémák ellenére milyen pozitívumokról beszél­hetünk? — Dolgozóink munkaver- senyvállalásokat tettek az új termelési feladatok megvaló­sítására és eredményeink ja­vítására —, felelte az igazga­tó. Az anyagtakarékosság, az öntödében a „kihozatal” növe­lése, a mintaasztalos-üzemben a hulladék faanyag felhaszná­lása és hasznosítása azt ered­ményezte, hogy a gyár első három negyedéves termelési feladatait bár nem teljesítette, de eredménytervét időará­nyosan túlteljesítette. Mozgalmi szerveink, a párt, a szakszervezet és a KISZ nagy segítséget nyújt abban, hogy az első féléves, több mint 3 millió forintos lemara­dásunkat az év végéig be­hozzuk, illetve túlteljesít­sük, és eredménytervünket még to­vább javítsuk. Eddig elért eredményeink alapján, vala­mint az 1966. évi munkánk követkertében valószínűnek látszik, hogy 1967. év elején nyereségrészesedést tudunk majd osztani —, fejezte be nyilatkozatát Vogel Gyula igazgató. Az öntöde dolgozóinak erő­feszítése neon volt hát hiába­való. Megszívlelték az új ve­zérigazgató őszinte, nyílt bí­rálatát, az öntöde a felemel­kedés útjára lépett, amely 1967 elején az előrelátható nyereségrészesedésen túl er­kölcsi sikert, megbecsülést hoz az egész üzemnek. Hal ácsi Dezső Szóvá tesszük... ... hogy amíg a tanács szé­pen gondozza, minden ősszel rendbehozza a járdaszéli bok­rokat, sövényeket, addig egyes házak udvaráról dzsungelre emlékeztető folyondárok, futó- szőlők, s más növényzetek kúsznak ki az utcára. Veszé­lyeztetik a járókelők kalapját, szemét, vagy ernyőjét és csú­fítják a városképet. ... hogy a postán van ugyan egy totó-lottó láda, de abban nem lehet mindig szelvényeket elhelyezni. Ha a rácson belül van, még nyújtózkodva sem lehet elérni. Ha a csomagfel­vétel rácsozatán kívül van, az jó, de hogy mikor — az előre kiszámíthatatlan. Javasoljuk: hivatalos idő alat legyen min­dig kint a ládika. ... hogy az e'otartás nemes dolog és a házőrző kutya nél­külözhetetlen olyan helyen, ahol sokszor nincs otthon a gazda, s a négylábú állatra kell bízni a ház őrzését. Azt azon­ban már túlzásnak tartjuk, hogy lakott belterületen há­rom-négy kutyát is tartanak, az esti-éjjeli vonítókoncertet egyáltalán ném kedvelők bosz- szúságára. (sz. p.) ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Csiri Károly és Ba- gyánszki Mária: Attila, Kapecz János és Szabó Erzsébet: Erzsébet, Németh Pál és Zentek Mária: Pál, Berki Sándor és Kovács Anna: Sándor, Szentmiklósy Barnabás és Kovács Gizella: Barnabás, Ber- czelly Attila és Juhász Zsuzsanna: Attila, Nikolics Miklós és Tóth Ilona: Éva, Zobin Rudolf és Her- teg Erzsébet: Rudolf. Madár Já­nos és Tóth Mária: János nevű gyermeke. Házasságot kötött: Nagy Ottó és Kosdi Valéria, Jámbos István és Keczkó Zsuzsanna, Reitinger Sándor és Dudás Éva. Meghalt: Fischer Rezső (Buda­pest), Szűcs István (Árpád u. 94.), Kiss Mária (Szt. Mihály-hegy 3.), Kosdi Kálmán (Althán dűlő 5.) és Lehőcz Andrásné. szül. Berger Gizella (Széchenyi u. 19.* KL UBSAROK Cserny Gábor felvétele J» 1HTELET Jól kezdődött a politikai oktatás Koncz Zsuzsa, Syrius Együttes, Szegény gazdagok és tíz film a művelődési ház új műsorában A Madách Imre Művelődési Ház decemberi műsorában az előadások száma dominál. Mindössze két rendezvénnyel találkozunk: 8-án közkívánatra ismét Vácra jön a Syrius- együttes, Koncz Zsuzsa, Nagy Kati és Bakosi Béla fellépté­vel. A Déryné Színház karácsonykor látogat hozzánk. 25-éa este mutatják be Jókai Mór Szegény gazdagok című szín­művét. Az irodalombarátok köre az impresszionizmussal ismerkedik. Az ország-világjárókat az Adria partján vezeti végig dr. Vasvári Arthur. A művészeti klub két előadással, a Dunakanyar Fotoklub öt összejövetellel szerepel az évzáró műsorban. A mozi műsora kevés szenzációt ígér, bár szerepel benne két új magyar film (Aranysárkány és Nem szoktam' hazudni), a lengyelek monumentális Légiója, s a nagysikerű szovjet film, A negyvenegyedik felújítása. „OREGLANY“ A vonaton történt. Vác-alsót elhagyva a nagyállomás felé zakatolt a vonat, ugrálva, ráz­kódva a váltókon. A leszállni készülő utasok a peronra tö­mörültek. Idős nénike állt előttem, a kupé ajtajához tá­maszkodva, s ily módon a ki­járatot egészen elállta. Nem is akartunk mi előbb kijutni az ajtón, csak az állo­másnál. De két 13—14 év kö­rüli kislány, rajtuk az iskola­köpeny, türelmetlenül tolakod­va mellém furakodott, de to­vábbjutásukat az ajtóban álló néni akadályozta. — Szeretnénk átmenni a másik kocsiba — szóltak csak úgy félvállról. A néni azonban nem mozdult, hanem azt mondta: — Várjanak, amíg a vonat megáll. — Ni az öreglány — szólalt meg erre az egyik — úgy lát­szik, dilis. Nem tudtam megállni, hogy rá ne szóljak a két csitri lány­ra. Mert ez nem beszéd. Ha­nem nagyfokú tiszteletlenség az iránt az idős néni iránt — aki a nagymamájuk lehetett volna. M. V. Amikor október elején köz­readtuk a Könnyűipari Alkat­részgyártó és Ellátó Vállalat új vezérigazgatójával, Czinder Lajos elvtárssal készített in­terjúnkat a váci öntöde gond­jairól, azzal a bizakodó óhaj­jal fejeztük be cikkünket, hogy a Csikós József utcai üzemről legközelebb jót írha­tunk. Ez a reményünk valóra vált. Gyárlátogatásunk során személyesen győződhettünk meg arról, hogy az öntöde ve­zetői és munkásai — bár ne­héz körülmények között —, de becsülettel helytállnak. Igaz, munkáshiánnyal küszködnek, a műhelyek sem éppen „fénye­sek” — ennek ellenére a váci öntöde a felemelkedés útjára lépett. A legilletékesebbet, az üzem felelős vezetőjét, Vogel Gyula igazgatót kerestük fel. — A Váci Napló hasábjain októberben megjelent vezér- igazgatói nyilatkozatra, mint a gyár gazdasági vezetője, csak art mondhatom, hogy vezér- igazgatónk a gyár jelenlegi helyzetét, a termelés hiányos­ságait és a jövőbeni felada­tainkat reálisan határozta meg —, mondotta érdeklődé­sünkre a váci üzem első em­bere. — Hadd jegyezzem meg mindjárt, hogy a vezérigazga­tóság munkájában, nemcsak az idézett cikk alapján, ha­munkásaink nagy része a gép­gyártásban volt otthonos, az alkatrészgyártás változékony­sága viszont előkészítési, ter­melésirányítási és termelési nehézségeket idézett elő. A gépgyártás csökkenése követ­keztében megváltozott a ter­mékek összetétele is, egyes cikkek tekintetében meghá­A FELEMELKEDÉS ÚTJÁN Jó hír a váci öntödéről - Behozzák a hárommillió forintos lemaradást Lesz nyereségrészesedés A városi pártbizottság pro­paganda- és művelődési osztá­lyának novemberi ülésén Szűcs Lajos osztályvezető arról szá­molt be, hogy a végrehajtó bi­zottság megvitatta az 1966/67- es oktatási év szervezési és be­indítás! munkáját. A jó szer­vezés következtében — nyolc­féle oktatási formában — 2838 hallgató vesz részt az előadá­sokon. Az emelkedés 534 fő, az elmúlt évihez viszonyítva. Az esti középiskola tanárai közül dicséretet kapott: Mécséi And­rásáé, Tóth Károlyné, Bíró Károly, Angyal József és Lu- kácsovics Ferenc. Az ülésen kidolgozták az el­lenőrzési bizottság munkater­vét. A tapasztalatokat közük az alapszervezetekkel. C Minimálisra csökkenteni a morzsolódást s odahatni, h< az oktatás vonala állandó emelkedjék. Angyal Józsefné az üz« nőbizottságok munkájáról 1 szélt s beszámolt arról, he az I. osztályos szülők múlt 1 vi ankét ja nagy sikert a: tott. Sok ötlet, terv van ősz télre a tarsolyukban. Pelczéi Tibor jelentése szerint a 1 százzal több szerződést köt eddig, mint az előző évb Végül Kovács István, az épí ipari kultúrotthon igazgat vázolta, miként gomdosikodr A y intézménvükhöz tart: Közel ötven körzetben tar­tották meg a múlt hét végéig a tanácstagi beszámolókat, me­lyekre elküldi tagjait a városi népfrontbizottság is. Több he­lyen zsúfolt teremben hallgat­ták a „városatyák” tartalmas fejtegetéseit. Sok körzetben a választók köszönetüket fejez­ték ki a négyéves önzetlen munkálkodásért, és további bizalmukat fejezték ki a ta­nácstag iránt. E heti ütemterv a követke­ző: December 7-én: Hídvégi Já­nos (Takács Ádám úti iskola), Aczél Ferencné (Köztársaság úti iskola). December 9-én: Heincz An­tal (Báthori utcai iskola), Ur- bán Gyula (Mártírok útjai is­kola) és Vona Balázs (Deákvá­ri régi iskola). Valamennyi beszámoló este 18 órakor kezdődik. Csillárverő, bútortörő nagy legény sa es a garazuasag ui/AmjHiiu tény. Az ítélet tízhónapi sza­badságvesztés, amit büntetlen előéletére való tekintettel há­romévi próbaidőre felfüggesz­tenek. Az ezer forint pénzbün­tetést azonban meg kell fi­zetnie és viseli a per költsé­geit is. A berendezésért külön perli a vállalat. Elég drága mulatság volt! — a — Mind gyakoribb a panasz hogy nem lehet nyugodtan szolidan szórakozni egyes ét­termekben, vendéglőkben Akad olyan italos, garázda egyén, aki trágárkodásával kötekedésével elriasztja a mér­téktartó vendégeket. Ilyennek ismerik Erdőkerte­sen a 21 éves K u p e c z k i Istvánt. Az ottani tégla­gyárban dolgozik és bérfizetés napján nemegyszer mélyen a pohár fenekére néz, Azután nem ura magának. Egyik este a dunakeszi Sza- lay-féle vendéglőben iszoga­tott barátjával, Demeter La­jossal. Fel se keltek az asz­taltól, amíg másfél liter ke- vertital le nem ment a torku­kon. Kupeczki ezután már na­gyon erősnek, bátornak érezte magát. Először belekötött a vendégekbe. Később a csillárt verte le, majd a helyiség bú­torzatát kezdte összetörni. Ki­penderítették a vendéglőből, és eljárás indult ellene. Ügyét a Váci Járásbíróság dr. Huszti büntetőtanácsa tár­gyalta. Hiába a szépítgetés, az ittas állapottal való védekezés: a társadalmi tulajdon rongálá­• • Üres a tábor... A verőcei nemzetközi tábor utolsó külföldi csoportja is el­utazott már régebben. A kö­zelmúltban mégis hangos volt néhányszor a Váctól északra fekvő Migazzi-kastély kör­nyéke. Immár lassan hagyo­mánnyá vált, hogy a gyönyörű campinget — teljes berendezé­sével együtt — néha-néha a váci Hámán Kató iskola úttö­rői kapják meg hétvégi kirán­dulásokra. Hogy miért? Azért, mert ta­valy a táborban több száz váci úttörő példamutatóan visel­kedett. Nem tört le egyetlen virág sem a gyönyörű park­ban, sem egy ág az erdőben. Pedig a hatalmas, elkerített te­rületen ugyancsak zajlott az úttörőélet. Vad számháború dúlt a szí­nes házikójú campirvgfalu ut­cáiban, a Delavár őrs nyílvesz- szői sziszegve csapódtak a cél­táblába, miközben katonai irá­nyítással szakszerűen folyt a kispuskás céllövészet. A tábor parkjában kanyargó betonjár­dán a görkorcsolyázók vívták elkeseredett küzdelmüket az elsőségért. A patakparton gyújtott őrsi tüzeknél pedig ínycsiklandóan szállt a sült szalonna és a paprikáskrumpli illata. Ott is értékes ponto­kért folyt — o főzési verseny. Elemér bácsinak, a kantin vezetőjének, annyira tetszett az indián mezben vívott nyíl- lövőverseny, hogy beleszólt az eredményhirdetésbe. Az első díjat ő ajánlotta fel: egy óriá­si tábla csokoládét. A többi győztes is a helyszínen kapta meg jutalmát. Kulturális szemmel nézve is értékesek voltak ezek a kirán­dulások. A pajtások megis­merkedtek a környék földraj­zával, történetével. Megnézték Mátyás király fáját, találgat­ták Botond sírja helyét, na­gyot sétálva az egykori vadas­kert évszázados omló falai kö­zött. November vége van. Csen­des a tábor. A versenyek elcsi­tultak. S a váci iskolában fali­újság hirdeti Lehóczky Miki győzelmét nyíllövésben, Gru­ber Józsiét, Torday Ciliét kis­puskában, Németh Gyuriét görkorcsolyában, Szabó Mik­lósét szalonnasütésben. A tá­bor felett átvette uralmát az ősz. Az öreg Kalló erdeje lilásvö- rös színbe vált át, platánleve­leket sodor a szél. Kihűlt a fü­zek alatt a tábortűz helye. Má­tyás fáján két mókus játszik, miközben árva padokra kop- panva hull a makk és peregve száll a falevél. A táborbejárat­nál a zászlók árbocai között fütyül a szél. Elment az ifjúság. Míves Ottó tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents