Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
IO PEST M ECTE» 1966. DECEMBER 4.. VASÁRNAP Nátha vagy influenza?... Talán nincs is olyan ember, aki az őszi, kora téli időszakban ne esne át a megfázásos, meghűléses náthán. A legtöbb- ben kézlegyintéssel intézik el, pedig az orvosok és a betegségeket kutató tudósok számára nagyon is bonyolultnak tűnik. Tulajdonképpen az a bizonyos „megfázás” nem egyetlen betegséget jelöl, hanem több, hasonló tünetekkel járó betegség gyűjtőneve. Legegyszerűbb formája a légúti hurutos nátha, melyre a bőséges orrváladék, könnyezés, garathurut, esetleg kisebb hő- emelkedés, fejfájás jellemző. A közérzetre alig hat, a munka- képességet sem nagyon befolyásolja. A valódi influenza inkább tél végéin üti fel a fejét: magas lázzal hirtelen kezdődik, borzongással, fejfájással, végtag- és hátfájással, rossz közérzettel, torokgyulladással jár. A hurutos, náthás megbetegedések másik csoportja — a tünetek, panaszok alapján — igen változatos képet mutat: garatgyulladás — ehhez esetleg a mandulák gyulladása is társul —, száraz köhögés, másoknál pedig éppen bő váladékkal járó köhögés, esetleg tüdőgyulladás. Az egyszerűbb eseteket az orvosok összefoglalóan „grippé”-nek vagy „imf- luenzá”-nak mondják, mert a betegségek kórokozóit a betegágy mellett nem lehet felismerni, csupán a tünetek alapján. Ehhez laboratóriumi vizsgálatra lenne szükség. Ma már nagyon sok olyan vírust ismerünk, amelyek ezeket a megbetegedéseket okozzák; az egyes vírusoknak peFEJFÁJÁSRA: VITAMIN Sok embert gyötört már a migrén. Kínzó féloldali fejfájásban nyilvánul meg, ezt pedig hányás, rosszul- lót kíséri. A fájdalom órákig, sőt olykor napokig eltart. Oka még ma sem teljesen ismeretes, de feltételezik, hogy az agy vérereinek valamilyen elváltozása válthatja ki. A rohamok idején a beteg rendkívül érzékeny a fényre, az erősebb szagokra, zajokra. A zajok közül különösen az cles, rövid zörej, a kaparás, a papírzizegés okozza a legnagyobb szenvedést. Jellemző tünete még, hogy a beteg arcfele megvörösö- dik, orrnyilasa megduzzad. Bizonytalan, változó ideig tartó roham után a beteg mély álomba zuhan, amelyből frissen ébred. Természetesen a rohamok idején a beteg munkaképtelen. Ez a kellemetlen betegség gyakran előfordul a regényekben, színdarabokban is. Szenvedő hőse rendszerint valamelyik női szereplő — nem véletlenül, mert nőknél valóban gyakoribb, mint férfiaknál. Sokaknál örökletesen jelentkezik. Előfordul, hogy egyeseknél már serdülőkorban kezdődik és egészen a változás koráig tart, majd ezután rendszerint elmarad. A rohamok közvetlen kiváltója lehet például elégtelen alvás, lelki bántalom, időjárási hatás vagy emésztési zavar. Gyógyításával többféleképpen kísérleteznek. Amerikai kutatók az anyarozs hatóanyagainak a beléle- gcztetésével értek el eredményt. A homlokon kezdett lágy maszirozás — amely átterjed a tarkón át a nyakra, a felső karokra, a hátra — is elmulasztja a rorjszulléiet. Mások — legújabban — a B15-vitamint alkalmazzák migrén ellen. A naponta szedett B15-vi- tamin már viszonylag kis mennyiségben is fokozza az agy oxigénellátását. dig rendszerint többféle típusa van. Az egyszerű náthát okozó vírusoknak például 90 típusát ismerjük. Minden vírusféleséget csak nagyon ho&z- szú laboratóriumi munkával lehet kimutatni, ezért elképzelhetetlen az orvosi gyakorlatban, hogy ezeket minden náthás, hurutos betegen elvégezzék. . Ha ennyiféle kórokozó hozza létre a betegséget, természetes, hogy a tünetek, panaszok is sokfélék. Természetesen a helyzetet bonyolítja még az, hogy az egyének ellenállőképessége is más és más. Van, aki fel 6em veszi az egyszerű megfázást. Az enyhe tünetek miatt a betegek általában nem fordulnak orvoshoz; ez az oka, hogy nem tudjuk pontosan: a lakosság hány százaléka esik át a fertőzésen. Annyi viszont bizonyos, az ember évente többször is szokott „náthás, influenzás” lenni. Oka, hogy a betegség elmúltával nem mindig immunizálódik a szervezet. A légúti hurutban szenvedő beteget mindenképpen fertőzőnek kell tekintenünk. El kell különíteni és főleg a kisgyermekeket, időseket, leromlott szervezetű embereket kell távol tartanunk tőle. A fertőzés ellen legegyszerűbb hatásos védekezés a szájat, orrot elfedő kendő használata. Fontos, hogy zsebkendőbe tüsszentsünk, mert a száj elé tartott kéz a kiköhögött csep- peknek csak kis részét tartja vissza. Helyes, ha a beteg evő- és ivóeszközeit melegvizes mosás után még fertőtlenítjük (pl. egy tabletta Neomagnol egy liter vízben). A betegség megelőzésének módja a megfelelő táplálkozás, az elegendő alvás, a szabad levegőn való tartózkodás, vitáfnthbs ételek; fogyasztása; ezek közül különösen fontos a C-vitamin. Éljünk ezekkel, védekezzünk, de ne feledjük: a gyógyítás az orvos dolga! Amiről ma beszélünk A tudomány és technika világa Mire jjó a műanyag? Csomagolás - fémragasztás A műanyagokról elmondhatjuk, hogy többé már nem pót- anyagok, hanem számos alkalmazási területen nélkülözhetetlen alapanyagok. Ugyanakkor mindannyian gyakran bosszankodhattunk a „magától elszakadt” esőkabát, a „magától elrepedt” ivópohár, a ki- bolyhosodott nyloning, az idegen szagot felvett polietilén ivópohár, vagy számos hasznos műanyag használati tárgy magas ára miatt. Helyére kellene tehát tenni a műanyagot, tisztázva azt, hogy mire érdemes felhasználni és mire nem, hol hajt hasznot, és hol fizetünk rá az alkalmazására. Az öregedésre Hajlamos műanyagok, mint pl. a pvc, a polisztirol, a polietilén, már viszonylag rö- videbb használati idő után berepedeznek, eltörnek, elszakadnak. Ez okozza az esőkabátok behasadását, az átlátszó műanyag ivópoharak berepedését stb. Előnytelenül hat a műanyagok kis hőállósága. Általában a műanyagok felső használhatósági hőmérséklete 100—120 C°, különleges műanyagoknál 200—250 C°. A kedvezőtlen tulajdonságok közé kell sorolni azt is, hogy nálunk a műanyagok legnagyobb részt nyugati importból szerezhetők be és még drágák. A fenti ismeretek birtokában néhány példából érthetjük meg legjobban, hogy hol használjunk és hol ne használjunk műanyagot. Kezdjük a csomagolóeszközöknél. Ezeket általában egyszer használják fel cs utána eldobja c. A műanyag csomagolóeszközök a papírzacskóval, vagy ALAGUTTER VEZET DÉL-CSEIIORSZÁGTüL AZ ADRIÁIG Az ADN prágai tudósítója jelenti, hogy dr. Karel Zlabek megvitatás céljából nemzetközi szakemberek elé terjesztette a Dél-Csehországot az Adriai-tengerrel összekötő alagút építésére vonatkozó tervezetét. A 350 kilométer hosszú alagútban földalatti vasútvonal Jiúzódna, s pz lazon haladó vonatok két óra alatt megtennék a Csehszlovákiától (Dél-Csehszlovákiától) az Adriai-tengerig az utat. Zlabek elképzelése szerint ezen a vasútvonalon különleges vasúti teherkocsik közlekedhetnének, amelyek közvetlenül a tengeri hajókra gördülnének. Az alagút építési költségei 2 milliárd dollárra rúgnának. A tervezet előirányozz?«, hogy' az alagút mindkét irányban rendelkezésére állna azoknak az országoknak is, amelyek területe alatt áthaladna. M«0 ..... A«|ffK c somagolópapírral csak akkor | versenyezhetnek, ha a csomagnak légmentesen, vagy nedvességmentesen zárhatónak kell lenni, illetve, ha a csomagolástól esztétikus küisőt követelnek meg. Folyékony élelmiszerek csomagolásánál és szállításánál egyes műanyagokból készült palackok, kannák törhetetlenségük következtében előnyösebbek, mint az üvegpalackok. Az utóbbiak viszont nem vesznek fel idegen szagot és jól tiszti thatók. A járműiparban a kis súlyt lehet felhasználni olyan helyeken, ahol csak kis szilárdsági igénybevétellel állunk szemben. Karosszériarészeknél, szállítótartályoknál ilyen szempontból alkalmazhatjuk előnyösen .a műanyagot. Ez az előny azonban mindjárt elenyészik, ha nyomás alatt kell szállítani fo- lvadékot. mivel a kis szilárd- ság miatt ilyenkor annyival J vastagabbra kell készíteni a | tartály falát, hogy súlya az acéltartályéval azonos lesz. Igen érdekes és egyre jobban terjedő műanyag alkalmazás a fémek ragasztása. A műanyag ragasztók olyan nagy kötésszilárdságot adnak, Vi.ogy még a nagysebességű repülőgépekben is alkalmazzák. (A műanyag ragasztók alkalmazásának további előnye az a hegesztéssel szemben, hogy \ nem okoz az összekötött fém- 1 részek anyagában kedvezőtlen elváltozást. A szegecseléssel vagy csavarozással szemben pedig nagyfokú tömítettséget biztosít. László György okleveles gépészmérnök Gépkocsik ■ hidegben Jó tanácsok autósoknak Részben mechanikai, részben villamossági okai vannak, hogy hideg időben nehezebben indulnak a motorok. A kihűlt motor jobban szorul és a dermedt kenőolaj nehezebben segíti a súrlódás leküzdését, mint nyári melegben. Lényeges szempont az is, hogy a hidegebb akkumulátor tárolóképessége kevesebb, azaz feszültsége kisebb és a belőle nyerhető áramerősség hideg időben csökken. Ezért nem tud elég gyorsan forogni az indítómotor. Ha tehát a kocsi 8—12 órát hidegben állt, elsősorban az indítás mechanikai nehézségeit igyekezzünk csökkenteni. Megéri a fáradságot, hogy a főtengelyt a kurblival körülforgassuk néhányszor, mert így egy kissé „megtörik” az egyébként dermedt olaj. Nagy előnyt jelent, főként a tárolóképesség szempontjából, ha a lehűléstől megvédjük az akkumulátort. Nagyon helyes fagyos időben éjszakára fűtött helyiségbe vinni, de az is megfelelő, ha indulás előtt néhány órával kályha mellett langyossá melegítjük. Ha semmiképpen nem lehet az akkumulátort a kocsiból kivenni, vastag üveggyapot burokba is becsomagolhatjuk, vagy indulás előtt hősugárzóval melegítjük fel egy kissé. Sokan úgy igyekeznek felmelegíteni az éjjel lehűlt autómotorjukat. hogy reggelenként melegvízzel töltik fel hűtőjét. Kétségtelenül hatásos ez a módszer, de több veszéllyel jár. Mindenekelőtt nagymértékű vízkőlerakódáshoz vezet, ami később kellemetlen következményekkel jár. De fennáll annak veszélye is a forró vízzel való feltöltésnél, hogy a fagyos radiátor vagy a hengerpeTsely, esetleg a motorblokk a hirtelen hőhatásra megreped. Leghelyesebb tehát, ha a gépkocsi hűtőrendszerét megfelelő fagyálló hűtőfolyadékkal töltjük fel és azt egész télen át benne is hagyjuk. A kopott futófelületű gumiabroncsok a nedves úton növelik a bajt. hiszen hirtelen fékezéskor a kocsi megcsúszhat, a vezető elvesztheti uralmát a jármű felett. A fényszórók helyes beállítása, a ködlámpák felszerelése most különösen időszerű feladat. Az őszi esőzésekiől, a téli hótól jól védhetjük kocsink külsejét a -különböző poiírozószerekkel, lakkbalzsamokkal. A karosszéria ápolásakor ne feledkezzünk meg arról, hogy a díszlécek alá kerülő nedvesség mennyi bajt, súlyos rozsdásodást okozhat. Érdemes ezeket a léceket lebontani és a mögöttük levő lepattogzott részeket festéssel kijavítani. B. I. Hány éves a Föld? A Föld korának meghatározásánál régebben a geológusok 200 millió évet tévedtek. Számunkra ez a szám, akik 60—80 évben gondolkodunk, és élünk, óriásinak tűnik. A valóságban — az újabb mérési adatokhoz viszonyítva — a számítási hiba csak négy százalék. Az izotópos módszerekkel lebonyolított mérések alapján Földünk szilárd kérgének kialakulása 4,75 milliárd évre tehető, a korábbi 4,55 milliárd évvel szemben. Az izotópos eljárás tökéletesítésével a szakemberek úgy vélik: a hibaszázalékot egy százalékra tudják majd csökkenteni. 9 Vadszámlálás Igen foritos a vadállomány létszámának ellenőrzése. Néhány erdőkerülő személyesen ismeri vadjait. Mégis, a tapasztalatok azt mutatják, még a nagyvadak is olyan jól rejtőznek, hogy egy-egy területen a számlált állománynál lényegesen nagyobb a tényleges állomány. Jellemző, hogy a dániai Kalo kísérleti vadgazdaságban a legnagyobb gondossággal végzett számlálás és becslés 70-ben állapította meg egy meghatározott terület özállo- mányát. Ezután az egész állományt „leva- dászták” és 213 őz került terítékre. Szárazjég a Marson? A Mariner 4 amerikai űrszonda fényképeiből — amelyeket a Marsról készített — arra következtetnek, hogy a bolygón levő jeges területeket nem közönséges jég borítja, hanem fagyott széndioxid, tehát szárazjég. Egyes kutatók véleménye szerint a Marson nagy meny- nyiségű jég is van, de ez elsősorban fagyott talajvíz. Másfél millió halászjármű A földön a különböző tengereken, tavakon, folyókon kereken másfél millió kisebb-na- gyobb halászhajót, csónakot tart nyilván a nemzetközi halász-világszervezet. A nyilvántartásból az is kiderül, hogy ezeknek a járműveknek 70 százaléka vitorlás vagy evezős bárka. A halász-világszervezet ezeknek a bárkáknak oldalmotorral való felszerelését javasolja. „Megröntgenezik" a Kefren-piramist Az Egyesült Arab Köztársaság és az Egyesült Államok közös kutatócsoportja engedélyt kapott, hogy megvizsgálja a gizeh-i Kefren- piramist. Ebben a négy és fél ezer éves síremlékben a feltételezett rejtett folyosókat és fülkéket akarják megtalálni. A „röntgenezést” — jobb híján használjuk ezt a kifejezést — úgy végeznék el, hogy igen érzékeny elektronikus mérőműszerekkel mérik a piramison áthatoló sugarak mennyiségét és sebességét. „Csomagolás" folyékony nitrogénben A gyümölcs és főzelékfélék szállítása sok gondot okoz. A könnyen romló és sérülő árukat az Egyesült Államokban kísérletképpen folyékony nitrogénben szállítják, ami megakadályozza a gyümölcsök és főzelékek megromlását és frissen megőrzi ízüket. A legzsúfoltabb város Nem Tokió és nem New York, hanem Párizs a világ legzsúfoltabb városa. A francia fővárosban kereken 32 000 ember jut egy négyzetkilométerre, a japán fővárosban ennek fele, New Yorkban pedig „mindössze” 13 200. Rovarok „autóstopja" Zoológusok megfigyelték, hogy egyes parányi rovarok, váratlanul más és más helyeken jelennek meg. Az út, amelyet a parányi élőnek meg kellett volna tennie, oly nagy, hogy erre bizonyosan képtelen. Megfigyelések bizonyítják, hogy ezek a rovarok „taxi elv” alapján közlekednek. Ennek egyik változata az, hogy a kisebb rovarok a nagyobbak lábához tapadva teszik meg a számukra lehetetlenül nagy utat. A „taxi elv”, vagy korunk nyelvén, az „autóstop”-módszert használják a szinte mikroszkopikus méretű homoki rákok is, amelyek a takácspók hosszú lábait használják közlekedési eszközként. A közlekedésnek ez a módja nem véletlenszerű: meghatározott időközökben zajlik le, főleg akkor, amikor már a rovarok környezetében elfogyott az élelem, s az „ötletes” állatok új vadászterület után kutatnak. összeállította: Tóth György Intézet - rács mögött Járvány ellen - tenyészet A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsa az Állami Vakcinatermelő Intézet dolgozóinak a száj- és körömfájás járvány leküzdése terén az 1965. évben elért eredményeikért a vörös vándorzászlót adományozta. Ennek a — ráccsal elzárt — intézetnek a munkájába pillantunk be, dr. Szent-Iványi Miklós igazgató állatorvos vezetésével. — A betegség természete miatt hármas feladatot kell megoldanunk: a védőanyag (vakcipa) előállítását, az egéSz ország területén diagnosztikai feladatokat (milyen virustörzs Okozza a betegséget) és a száj- és körömfájás vírusával kapcsolatos kutatómunkát. — Évente a járványhelyzettől függően termeli az intézet a vakcinát. Járványos időszakban évi 12 000 vágómarhát fertőzünk meg vírussal, majd 24 óra múlva — levágva az állatokat — a nyelvről „learatjuk” az elszaporodott virustömeget. — Elképzelhető, hogy ennyi fertőzött állat feldolgozása mellett milyen éber figyelmet kell szentelnünk a jár- vánvkihurcolás megkadályozá- sára. Olyan műszaki berendezéssel szerelték fel az intézetet, mellyel — a szabályok betartása esetében — nem lehet vírust kihur- colni, tehát szinte „rács mögött” dolgozunk. Nyitható" ablak nincs, a légcserét légkondicionáló berendezés biztosítja. A dolgozók a munkahelyre csak teljesen levetkőzve mehetnek be, még szemüveget, órát, gyűrűt sem vihetnek magukkal. A munka befejeztével zuhanyzsilipen keresztül, fertőtlenítő fürdés után lehet ä munkahelyet elhagyni. Bármiféle anyag a zárt részből csak megfelelő fizikai vagy kémiai fertőtlenítés után kerülhet ki. A szennyvíz, pl. automatikus felhevítés után folyik a városi csatornahálózatba, a trágya és egyéb hulladék a fertőzött és tiszta rész között épített kettős ajtajú autoklá- vokban (nagy nyomáson hevítő készülék) mentesül a vírusoktól. — Jogos a kérdés, hogy járványmentes időszakban mivel foglalkozik az intézet? Ilyenkor is felmerülhet a betegség behurcolásának a gyanúja, és akkor a betegséget gyorsan és pontosan fel kell ismerni. L_ végső, laboratóriumi fokon az intézet feladata, úgyszintén a száj- és körömfájással kapcsolatos kutatómunka is. Mivel azonban az intézet vállalati funkcióban működik, a gazdaságosság érdekében kisegítő profilokat is vállaltunk: az intézet gyártja a takarmánykiegészi- tőként felhasználható antibiotikumot és a gyógyszeripar részére az Atriphos nevű alapanyagot, amely lóizomból készül. Újabban úgynevezett preventív, megelőző tápokat is gyártunk baromfiak, sertések, tenyésztett pontyok, sót méhek részére is.
