Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
1966. DECEMBER 4., VASÁRNAP nsr NEcrei ’^Mírlap BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A PÁRTKONGRESSZUS (Folytatás a 6. oldalról) elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ-szervezetekre vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekhez. Azért szorgalmazni kell, hogy minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kommunisták, különösen a vezető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalósításában munkálkodjanak. A népgazdaságban elért eredményeink a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában. mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladata elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása és megvalósításának biztosítása. Az^ alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontját a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvegyék a gazdasági szervek közvetlen vezetését. A pártszervezet és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszervezeteknek aktív, kezdeményező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatko- zók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes szerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni. A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a párt- szervezetek önállóságának felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező .feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. A VIII. kongresszus óta fejlődött a párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető: ráirányították a figyelmet a politikai-eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prakti- cista szemléletet, amely helyenként a pártélet és a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, antimarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkában időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a i párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások és torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a pórt politikájának hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása. a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége. A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a politikailag magas fokú fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agitá- ciós tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését. Az agitáció és a sajtó legyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista feliazí- tási propaganda visszaverésében. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a politikai és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. A káderek kiválasztásának és nevelésének a VIII. kongresszuson megerősített alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti fi gyei.messége. A káderek megítélésének alapja továbbra is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültséget. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai félkészültség lebecsülésében, a szakmai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Bár némi haladást értünk el, továbbra is törekednünk kell arra, hogy az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő. s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat. ft OO A VIII. kongresszus óta újabb tagakkal gyarapodott a párt, növekedett a tagság eszmei-politikai felkészültsége. Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, érvényesülnek a pártélet normái. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket, az „üres járatokat”. A párttagság létszáma a VIII. kongresszus óta 73 ezerrel nőtt. A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy a kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét is. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra. A párttagság véleménynyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele. Figyelembe véve a pártban és a társadalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a szervezeti szabályzatnak a Központi Bizottság által javasolt módosítását. Ezzel erősödik pártunk összeforrottsága, cselekvő- képessége, még alkalmasabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenység terén. Óvjuk a pártot a karrierista és a pártba nem való elemektől. A kongresszus a tKözponti Bizottság javaslatát elfogadva úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak — akik rendes tagokká lesznek — párttagságát a IX. kongresszus idejétől számítsuk. A revíziós bizottságok működése megszűnik, feladataikat a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok veszik át. Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek. VII. Pártunk és a nemzetközi munkásmozga lom Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a magyar munkás- osztály, népünk, nemzetünk érdekei, s azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegy 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem, ahol a szocializmus, a komrriunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat. A 14 szocialista- országban a kommunista és munkáspártok országaik és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkés országok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küzdenek a ncokclonializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen. Jif A legutóbbi években éles nézeteltérés tá- ** I madt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az egységbontással szemben az utóbbi időben a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—leninizmus elvein kell, hogy alapuljon és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekéit. Éz lehetséges és szükséges. Ebben van a marxista—leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósítania kell erőforrásait a szocialista építésben. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert hatalmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzetközi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióegység eszméje tért hódít, az egységbontók pedig mindinkább elszigetelődnek. Ütat tör magának a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek és megkívánják, hogy minden nézeteltérést alárendeljünk az imperializmus elleni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akcióegysége megteremtéséért. Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok kétoldalú, többoldalú, vagy olyan regionális találkozói, amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létrejöttéért a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfeszítésre. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának a testvérpártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat tekinti. Mint az 1965. márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó részvevője, teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, mindenféle jobboldali opportunizmus és „baloldali” kalandorság ellen. Pártunk széles körű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel folytatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez, ez együttműködés erősítéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett és törekszik a haladó, demokratikus pártokkal, mindenekelőtt az afrikai és ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása. Az MSZMP új vezető szervei A zárt ülés után a kongresz- szus Kádár János elnökletével folytatta munkáját. Kádár elvtárs bejelentette, hogy a zárt ülésen a Fellebbviteli Bizottság jelentésében foglalt kérdésekről határozatokat hoztak, s a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság megválasztását követően megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a tisztségviselőket. A Központi Bizottság — a Politikai Bizottság javaslatára — előterjesztést hagyott jóvá a KB apparátusának — a gazdasági mechanizmus reformja előkészítésével összefüggő — módosításáról. Megválasztotta ezenkívül a Központi Bizottság mellett működő bizottságokat és munkaközösségeket, kijelölte a párt központi lapjainak főszerkesztőit, illetve a szerkesztő bizottságok vezetőit, megerősítette, illetve kinevezte a KB apparátusának osztályvezetőit, majd folyó ügyeket tárgyalt. Ezután Németh Károly ismertette a kongresszus zárt ülésének, illetve a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság ülésének határozatait. A kongresszus megválasztotta a Központi Bizottság tagjait. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAGJAI: Aczél György munkás, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Ajtai Miklós mérnök, az Országos Tervhivatal elnöke, Apró Antal munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bee ki Sándor munkás, a SZOT titkára, Benke Valéria tanítónő, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője, Benkci András munkás, belügyminiszter, Bodnár Ferenc mezőgazdasági munkás. az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára, Bíró József munkás, külkereskedelmi miniszter, Biszku Béla munkás, az MSZMP KB titkára, Bugár Jánosné munkás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár- helyettese, Burgert Róbert agronómus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója, Csáki István tanár, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Csergő János munkás, a Ganz—MÁVAG vezérigazgatója, Cservenka Ferencné munkás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, Cseterki Lajos tanító, az MSZMP KB titkára, Csémi Károly munkás, a honvédelmi miniszter első helyettese, Czinege Lajos munkás, honvédelmi miniszter, Dabrónaki Gyula munkás, az élelmezésügyi miniszter első helyettese, Dimény Imre agronómus, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának vezetője. Dobi István mezőgazdasági munkás, ; Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Egri Gyula munkás, az MTS elnöke, Erdei Lászlóné munkás, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Erdélyi Károly tanár, külügyminiszter-helyettes. Fehér Lajos tanár, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fock Jenő munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Fodor Gyula munkás, a SZOT Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetője, Földes László munkás, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője, Friss István. közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója, Galambos József munkás, belügyminiszterhe- lyettes, Garai Gábor költő, Gáspár Sándor, munkás, a SZOT főtitkára, (Folytatás a 8. oldalon)
