Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-29 / 306. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 19G6. DECEMBER £9. C8ÍJTOKTOK Ülés: január 10-ón Pályaválasztási tanácsadó Január tizedikén ül össze az a bizottság, amelyik min­den évben felméri a város ál­talános és középiskoláiban végzők elhelyezkedési és to­vábbtanulási lehetőségeit. A bizottság, amely az álta­lános és középiskolák, az iparitanuló-Iskola, valamint a Hazafias Népfront és a nő­tanács képviselőiből áll, idén is megnézte, melyik szakmá­ban és hány emberre van a városban szükség, hova le­het beiskolázni a diákokat és milyen jövőt ígérnek a kü­lönböző szakmák? Ezeknek a tájékozódó fel­méréseknek alapján irányít­ják majd az iskolák a vég­zős növendékeket az iskolák­ba, az iparba és a mezőgazda­ságba. Halat, vadat, s mi jó falat ' Állategészségügy Korszerű vágóhíd épül Városunkban rendezik a II. Pest megyei kamarazenei fesztivált Jövőre már nem lesz gümőkóros marha az Arany János és a Rákóczi tsz-ber — mindezt megtalálni új év előtt a piacon. A jó sütemény­hez, sajtospogácsához kell a túró, tejföl. II. — Az Interjú első részében megismertük az elmúlt évi munkát, most az állategész­ségügyi szolgálat jövő tervéi­ről mondjon valamit — kér­tem meg dr. Faith István fő­állatorvost. — A jövőt illetően legjelen­tősebb feladatunk a gümőkór- mentesítés tehén levő lemara­dásunk helyrehozása. A ta­nyai települési viszonyok mel­lett és a jelenlegi istálló vi­szonyok mellett mentesítésre eddig nem volt lehetőség. A jövő év elején a 100 fé­rőhelyes istállóval az Arany János Termelőszö­vetkezet megtöri a jeget, így a jövő év első felében a I gazdaság szarvasmarha-állo- ; mányát állami támogatással [ gümőkórmentesítjük. Nagykő- | rösön elsőnek, a jelek azt mu- I tátják, hogy a Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke, Haj­dú Lcfjos követni fogja az Arany János példáját és így a jövő év végére a Rákóczi Ter­melőszövetkezet lesz a máso­dik gümőkórmentes gazdaság a városban. — Az állami gazdaság ság- vári üzemét 1966. utolsó ne­gyedében már mentesítettük a gümőkórtól. Ott ezt a munkát magam irányítottam. — További tervünk, hogy a Rákóczi . Termelőszövetkezet szarvasmarha- és juhállomá­nyát is mentesítjük a métely­kórtól, amit igen bonyoluttá tesz az a körülmény, hogy a fertőzött állatok gyógykezelé­sével egyidejűleg a vizenyős Gógányi rét törpecsigájának irtását is el kell végeznünk vegyszerrel. Ez a csiga ugyan­is köztes gazdája a mételynek. — Nem közömbös a város számára az sem, hogy ja­vaslatomra a tanács egy közvágóhíd létesítését ha­tározta el, mely legkésőbb 1968-ban megkezdi műkö­dését. Ez alapja lesz többek között annak a termelőszövetkezeti társulásból életre hívott, me­zőgazdasági termékeket for­galomba hozó boltnak, mely­ben állati eredetű élelmiszere­ket árulnak majd. — A megye térületén az ál­lattenyésztés értékelése során megállapították, hogy a malac és borjú elhullása 2—3 száza­lék — magasan legjobb egész Pest megyében. Ezt az érde­met sokan magukénak köny­velik el, s köztük mi is úgy érezzük, hogy a mi munkánk­nak is része van ebben. — Bízunk abban, hogy a következő évben más terüle­ten érünk el kiemelkedő ered­ményeket, nagy szolgálatot té­ve a nagyüzemi állattenyész­tésnek és a népgazdaságnak, mondotta végezetül dr. Faith István főállatorvos. (fehér) Mentesítő vonatok Holnap indul az első év végi mentesítő vonat Buda­pestre, 16.19 órakor. Éjfél után 1.10 perckor Szegedre indul vonat, mindkettő személy. 31-én 18.20 perckor Szeged­re gyorsvonat indul. 1- én ugyancsak 18.20-kor in­dul Szegedre gyors- és 18.30- kor Budapestre,személyvonat. 2- ára virradóra 0.45-kor Bu­dapestre és 1.10-kor Szegedre indít a MÁV személyvonatot. Végezetül 2-án 7.12-kor Buda­pestre indul gyorsvonat. Február tizenkettedikén rendezi a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya váro­sunkban a II. Pest megyei kamarazenei fesztivált. A fesztiválon a Dél-Pest megyei zeneiskolák kamarazenekarai vesznek részt. A városi tanács művelődésügyi osztálya és a városi zeneiskola a zeneiskola épületében tartja a nagykőrö­si, ceglédi, abonyi, valamint az Abonyhoz tartozó zeneiskolák zenekarainak hangversenyét. Ezt a fesztivált március ti­zenkilencedikén újabb követi, ahol az egész megye zeneisko­láinak énekkarai, négykezest játszó növendékei és kamara- zenekarai mutatkoznak be a város érdeklődő közönségé­nek. EZ A JOVO ÚTJA: Mezőgazdasági „műhelyirnokok' a Hunyadiban A mezőgazdasági nagyüze­mek fejlődésével egyre inkább szaporodik a munkákkal járó, azpkat regisztráló adminiszt­ráció is. Jelenleg ez sok ne­hézséget okoz a mezőgazdasági nagyüzemek illetékeseánek, hi­szen a legtöbb parasztember Mesedélután a bíróság előtt A jó csirkepaprikás sein hiá- . nyozhat a szilveszteri vacsorá­ból. Miről ír a Magyarország ? S ha már magasra rúg a han­gulat, halkocsonyával csilla­pítják éhüket az új évet kö­szöntök. Fleischmann fotó A Magyarország ünnepi szá­mának legérdekesebb írása minden bizonnyal a Ruby rák­ja című. Rubynak huszonegy védőügyvédje volt már, de sen­ki sem bírta idegekkel tovább két hónapnál.' Ugyanis Ruby környezetéből számosán áldo­zatul estek különböző hirtelen fellépő „titokzatos” betegség­nek. Két érdekes történelmi írást közöl a lap. Wesselényi Mik­lós II. Sándor cárról, Vsss Zoltán Titkos diplomácia cí­mű Írásában Kossuthról, és Klapkáról ir. Róbert László a spanyol sza­vazásról, Gömöri Endre a francia, angol és amerikai pénzügyminiszter tárgyalásá­ról tájékoztatja az olvasót. „Éppen ideje, hogy abba­hagyják a múltban való váj- kálÁst”. — A kijelentést Ottó Hess tette, a Nyugat-Németor­szági Demokrata Párt elnöksé­gének tagja, egy kis városban rendezett választási gyűlésen, két nappal azelőtt, hogy az NDP Bajorországban előretört. Az NDP-ről szóló írásban a neonácizmusról esik szó. Koszi-gin ankarai látogatá­sáról közöl a lap tudósítást, s foglalkozik a Tudományos Mi­nősítő Bizottság által idén el­fogadott doktori disszertárciók témáival. Végül két oldalon a 70 éves Vígszínház történetéről, s nagy alakjairól ír a lapban Bános Tibor. Mindennapos történet. Len­gyel Istvánt a Kiskunfélegyhá­zi Járásbíróság háromhónapi szabadságvesztésre ítélte lo­pásért. Aztán jött a követke­ző ügye. Lengyel átjárt Kőrösről Ceglédre, ahol a Bács megyei Építőipari Vállalat munkahe­lyein dolgozott. Július végén égjük nap délután tért haza a munká­ból. Munkatársaival betért ia Gödörbe, majd a Boros féle vendéglőbe, fél kilenc táján már a Központi söntésében sö­röztek. Ott folytatták, és ami­kor zárórára került a sor, át­mentek az étterembe. Röviden: fél tizenegy táján Lengyel erősen ittasan el­hagyta a helyiséget. Nála le­vő két táskáját odacsapta a közelben levő újságosbódé fa­lához, a kerékpártartóból pe­dig elemelte V. Balázs kerék­párját. Hogy merre csalin- kázott, azt nehéz lenne meg­állapítani. Az bizonyos, hogy közben leszerelte a kerékpár­ról a lámpafejet, a névtáblát és a szerszámtáskát, amiket útközben eldobott. A városi bíróság tárgya­lásán Lengyel mesébe illő módon védekezett. Elmon­dotta, hogy ivótársai a söntés- ben arra hívták fel, hogy ne­kik sört vigyen. Ö ezt nem tette meg s ezért a két ember az étterem előtt bántalmazta. Azért vette el a kerékpárt, hogy el tudjon menekülni elő­lük. A kerékpár alkatrészeit pedig azért szerelte le, hogy fel ne ismerjék. A bíróság a mesébe illő vé­dekezést nem fogadta el. Len­gyel Józsefet visszaesőként el­követett lopásban mondotta ki bűnösnek és nyolchónapi sza­badságvesztésre ítélte. MIT LÁTUNK '«A A MOZIBAN ? A Fáraó. I—II. Böleszlaw Prus regényének magyarul beszélő, kétrészes, színes szé­lesvásznú, lengyel filmválto­zata. Dupla helyárak. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Egy balett története. Előadások kezdete: 4 és Jél 8 órakor. aki nagy szakmai tudással rendelkezik, nem szívesen ve­szi és végzi az adminisztrációt. Éppen ezért a jövő útja az, hogy minden mezőgazdasági nagyüzemben szakképzett em­berek végezzék az adminiszt­ratív feladatokat, s ezzel is könnyítsék a könyvelés, bérel­számolás, SZTK ügyintézés munkáját. Nagyon hasznos kezdemé­nyezése kezd beérni a Hu­nyadi Termelőszövetkezetnek. Ök tavasszal átmentek a ceg­lédi mezőgazdasági techni­kumba s kiválasztottak ma­guknak négy végzős tech­nikust, akiket gyakornokként idős tagok mellé osztottak be, hogy elsajátítsák a brigádve­zetés nem is könnyű tudomá­nyát, s eközben végezzék az adminisztrációt. Ennek kettős hasát» van. Mégpedig az, högy a nagy elméleti tudással, ám annál kisebb szakmai gya­korlattal rendelkező techniku­sok megtanulják, hogyan kell az emberek nyelvén beszélni, ami számukra hasznos, s köz­ben rendben tartják az üzem­egység vagy brigád adminiszt­rációját és ezzel kiküszöbölik a későbbi félreértéseket. Ez a termelőszövetkezetnek hajt hasznot. Az. eredmények s a most már majdnem féléves ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy a kísérlet sikerrel jár. (b. h.) Sítáborba mentek a kosarasok A NAGY HÁZ HELYEN akkor még egy elhagyott fü­ves telek volt. Ott gubbasz­tottunk a szélén néhányan környékbeliek, és néztük a középen majdnem szabályos négyszögnek kitaposott terü­letet, nagy futballcsaták szín­helyét. — Focizni kéne! — mond­ta valamelyikünk, de tudtuk, hogy ez lehetetlen, mert nincs labdánk. Az utolsót, amit a labdaszedők csentek el a múlt héten a teniszpá­lyán, tegnap szétrúgtuk. Ültünk hát csendben és szomorúan. — Csinálni kellene egy labdát! — szólalt meg Du- dus, aki a legélelmesebb, a legügyesebb volt köztünk. — Csinálni? Miből? — for­dultunk feléje. — Rongyból! Valamennyiünk szemében fellobbant a remény. — Idefigyeljetek! — mond­ta Dudus. — Mindenki sze­rez egy darab rongyot. Va­gyunk öt... hét... tíz ... ti- zenketten. Az tizenkét darab. Ennyiből már nagyon nagy labdát lehet csinálni. — És hogy kötözzük össze? — kérdeztük. DUDUS A ZSEBÉBE NYÚLT. Sokáig kotorászott, RONGYLABDA aztán egy hosszú spárgát vett elő. — Ezzel — mondta, és le­tette középre a kincset. — Természetesen nekem, mivel én adom a spárgát, nem kell rongyot szereznem. Ezt méltányoltuk. De a fő probléma, a rongyszerzés, megoldhatatlan feladatként lebegett előttünk. Ekkor a legkisebb közülünk, egy cér­nahangú fiúcska megszólalt. — Zsebkendő jó lesz? Dudus fenséges arcot vá­gott. — Mutasd! A kisfiú átadta a zsebken­dőjét. — Hát elég kicsi. De kez­detnek jó — mondta Dudus, és a zsebkendő odakerült a spárga mellé. Még ketten vették elő a zsebkendőjüket. Nekünk hi­ányzott a ruhatárunkból ez a darab. Dudus végignézett rajtunk. — Én tavaly az anyám két harisnyájából csináltam lab­dát. Ijedten néztünk a haris­nyánkra. Ekkor mentő gondolatom támadt. — Srácok! Én odaadom az egyiket. Ha a másik meglesz, nerp, olyan feltűnő otthon. Majd azt mondom, hogy elve­szett. — Haci! — nyújtotta a ke­zét Dudus. LERÁNTOTTAM A CIPŐ­MET, és átadtam az egyik ha­risnyát. Fél perc gondolkodás után még öt fél pár harisnya került a zsebkendőkhöz. Még ketten nem adtak semmit. / — En tudok egy rongyot a sarkon túl — csapott az egyik fiú a fejére, és elrohant. A másiknak se zsebkendő­je nem volt, se harisnyája. Félve nézett hol Dudusra, hol ránk, hol az összegyűlt rongyokra. Látszott rajta, hogy legszívesebben elszaladt volna, de nem mert. — Hát te? — fordult hoz­zá Dudus. — Nekem — kezdte pis­logva — nekem ki lehet ven­ni a sapkámból a bélést. KIFORDÍTOTTA A SAP­KÁJÁT, és megmutatta. Se­lyemből volt a bélés, és meg­tetszett mindnyájunknak, mert a közepére nagy sárga lehullott a hó és az idő is megfagyosodott) bizonyára még jobbakat, mint az elmúlt télen. Szigetek - szemétből Az NSZK-ban kidolgoz­tak egy tervet, amely sze­rint az Északi-tenger egy részét a Kelet-Friz-szigetek és a kontinens között gáttál elzárják és gigantikus sze- métlarakóhellyé alakítják a part menti városok számára. A vízzel kevert szemetet cső­vezetéken szállítják a ten­geri lerakóhelyre. Ez az el­járás 170 km-en belüli tá­volságban olcsóbbnak bizo­nyult mint a hulladékfel­dolgozó üzemek építése. Idők múltán a szemétből kiala­kuló szigetek alkalmassá vál­nak a földművelésre is. 170 csomag A Hunyadi Termelőszövet­kezet klubhelyiségében meleg hangulatú kis ünnepséget rendeztek. Töbo mint 70 szülő hozta el gyermekét erre a kis ünnepségre. A vecsési iskola kis tanulói kulturális műsor­ral kedveskedtek a szülőknek, gyermekeknek, a nagy, közös fenyő alatt. Az ünnepség fénypontja a Télapó volt. A szövetkezet tél­apója a gyermekek között több mint 170 csomagot osztott ki. K.et hosszú léc, két szijas bot összekötve — ez állt a kis­lány mellett. A karácsony éj­szakai mentesítő vonaton ér­kezők meglehetősen elcsodál­koztak a kísérőkkel, vagy egyedül érkező gimnazistákon. Mire az autóbusz bejött a városba, kiderült a dolog nyit­ja. Itt várt a többség az autó­buszra, hogy a hajnali vo­nathoz kivigye őket. Molnár F crenc testnevelő tanár vezetésével az Arany János Gimnázium sí-szakosz­tályainak s egyben kosárlab­dacsapatának tagjai utaztak téli edzőtáborozásra. Már az elmúlt télen is a hegyekbe mentek sítáborba, s utána sorra nyerték a megyei versenyeket a hegyvidéki csa­patok előtt. A gimnázium ko­sárlabdacsapata, bár a sít ki­egészítő sportként űzi — jó eredményeket ért el, s ha jól sikerül az idei táborozás (és miért ne sikerülne jól, hiszen Január végén költözik a könyvtár — Lehet, hogy január végén, de reméljük legkésőbb feb­ruár elején költözik a könyv­tár — tájékoztattak a városi tanács művelődésügyi osztá­lyán, amikor a költözés idő­pontjáról érdeklődtünk. — Tegnap volt a műszaki átadás a volt Vegyesipari Vál­lalat épületében. Néhány hi­ánypótlás után reméljük si­kerül még a tavasz előtt át­költöznie a könyvtárnak. betűkkel ez volt hímezve: „Gold és tsa”. — Vedd ki! — mondta Du­ális. Hallatszott a selyem hasa­dása, és a saplcabélés is a rongyok közé került. Aztán mikor a fiú vissza­ért a sarokról, Dudus neki­fogott a munkának. Először gombócot gyúrt a sarkon túli rongyból. Ezt kö- rülpólyálta egy zsebkendővel, majd következtek a haris­nyák. Rétegezve, egyenlete­sen. Még a színekre is ügyelt. Előbb a szürkéket tekerte fel, utána a barnákat. Az így ka­pott gömböt körülbugyolálta a két megmaradt zsebkendő­vel, s az egészet beletette a sapkabélésbe. Simára tapo­gatta a dudorokat, és ráteker­te a spárgát. Olyan ügyesen csinálta, hogy a „Gold és tsa" teljesen látszott. Mikor kész lett, megemelte néhányszor, majd belefejelt. Csak utána adta nekünk. Va­lamennyien ellenőriztük, de nem találtunk benne hibát. MESTERMUNKA VOLT. Azt hiszem az a grund ott a nagy ház helyén soha nem látott még olyan boldog fut­ballistákat, mint akkor dél­után. Tóth Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents