Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

1966. DECEMBER 25, VASÁRNAP “"'^MírSaia T U D O M Á N Y T E C H N K Á Szerencse - fillérekér Az év utolsó napjaiban ezrével árulják a filléres szerencsetárgyakat: a cserépbe ülte­tett élő, vagy a papírból készült négylevelű lóherét, a különböző méretű gipszmalacokat, és a rongyból-drótból fabrikált kéménysep rőket. Ma már sem a játékportékákról, sem a szilveszter éjjeli malac- és kéményseprői og- dosásról nem hiszi józan ember, hogy valóban szerencsét hozhat. A.z egykori babona tréfává változott. Miért épp a lóhere, a malac, 'a kéménysep­rő vált a szerencse jelképévé? A tárgyak sorsformaló képességébe vetett hitben az őskori ember gondolkodása tükrö­ződik. Ma animizmusnak nevezzük azt a pri­mitív feltevést, mely szerint minden tárgynak lelke van és emberi tulajdonságokkal rendel­kezik. Az őskori ember ebből kiindulva tisz­telte és kímélte a természetformálta, s titok­zatos eredetűnek vélt tárgyakat és az évezre­dek során, ebből a tárgykultuszból bontakoz­tak ki az egy vagy több istenhívő vallásrend­szerek. A LÓHERE Repülő térképészet A négylevelű lóherét keresztalakban ren­deződő levelei miatt nevezték ki több ezer év előtt a babilóniaiak szerencsenövénynek, ugyanis hitük szerint a kereszt a négy ég­tájra kiterjedő hatalmat jelentette. (Egyéb­ként a szabadköműves-jelkép-rendszerben mindmáig így értelmezik a keresztet.) A görö­gök úgy vélekedtek: a növény ritka példányai földtakarta kincset jeleznek. A keresztény hit jelképrendszerében Patricknak, az írek védőszent jenek lett áldást hozó legendás nö­vénye — csakúgy, mint a babilóniaiaknál — ismét kereszt alakja miatt. A MALAC Hérodotosz szerint Egyiptomban disznót ál­doztak a Hold istennőjének. Áldozatként- te­hát azt kellett odaadni, amely sok család egyetlen vagyonát jelentette. A szegények azonban úgy jártak túl a papok, illetve az istennő eszén, hogy vagy malackorában vál­tak meg az állattól, vagy sárból, máskor meg tésztából formáltak disznót, s azt vitték az ol­tárra, hogy megadják az istennőnek is, ami illeti, de ők se járjanak rosszul. A disznóhoz, illetve malachoz fűződő képzeteknek ez a leg­ősibb nyoma. A hazai néprajzkutatók viszont jól ismerik azt a szájhagyományt, ami szerint nem egy disznó, túrta ‘fii a földből az odarej­tett . kincset, egy csapásra < gazdaggá j téve gaz­dáját. A KÉMÉNYSEPRŐ A kéményseprők kultusza az ókori, majd a középkori embereknek a tűzoltók iránti meg­becsülésében, hálájában gyökerezik. Mivel a kéményseprők a tűzrendészen hatóságok fel­ügyelete alá tartoznak, s onnan kapták uta­sításaikat a tűzveszély megelőzésére, így őket is tűzoltó számba vették. A faházak tömege miatt — különösen Németországban — állan­dóan tűzvészveszély fenyegetett. A kémény­seprő szerencsét vitt ahhoz a házhoz, ahol dolgozott, mert mindenütt lelkiismeretesen lekaparta a szurkot, rendbetette a tűzhelye­ket. S bár a körülmények az idők folyamán gyökeresen megváltoztak, a kéményseprőkhöz fűződő szerencsetudat tovább élt. Nyerges Agnes A TÉRKÉPKÉSZÍTÉS NAPJAINKBAN MÁR INKÁBB LÉGI FÉNYKÉPEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNIK, JOBB EREDMÉNYT S KŐI TSÉGTAKARÍTÁST IS JELENT, MINT A HAGYOMÁNYOS MÓDSZER. ÜJ MÓDSZER A TÉRKÉPÉSZETBEN AZ AUTÓM ATI - ZALAS IS: LYUKKARTYAS ÉS ELEKTRONIKUS SZÁMÍ­TÓGÉPEKKEL BONYOLULT ÉS HOSSZADALMAS SZÁ­MÍTÁSOKAT VÉGEZHETNEK EL GYORSAN ÉS GAZDA­SÁGOSAN. KÉPÜNKÖN: A FÉNYKÉPÉSZ REPÜLÉS KÖZBEN EL­LENŐRZI AZ AUTOMATIKUS LÉGI FÉNYKÉPEZÖIÍA- MERA MŰKÖDÉSÉT. Tranzisztoros karkötő Jean Geebelen 33 éves brüsszeli elektromérnök, miután már két aranyérmet nyert a feltalálók brüsszeli kiállításán, most olyan tran­zisztoros karkötővel lepte meg a gépkocsivezetőket, amely ellenőrzi fáradtságuk mértékét. Jean Geebelen néhány évvel ezelőtt Gent és Brügge között el­aludt gépkocsija volánjánál, ami csaknem az életébe került. Ez ösztönözte a ,,fáradtságellenőrző karkötő’? feltalálására. Ha a vezető fáradt, ittas, beteg, vagy túlságosan felindult lelki- állapotban van, ez különböző fiziológiai jelenségekben jut kifejezés­re. A karkötő „tudomásul veszi” a szívverések számát, s a vezető verítékezését és kivetíti a szerelékfalra. Az ott elhelyezett amplifi- kátor felerősített jelzéseket ad le a porlasztóra szerelt kismotornak, amely mérsékeli a benzinadagolást, tehát a gépkocsi sebességét. A berendezésnek vannak különböző fokozatai: ha a vezető elérkezett fizikai teljesítőképességének végső határához, megszólal a vészcsen­gő. A vezető ebből tudhatja, hogy ajánlatos lesz megállítaiö kocsi­ját. Ha nem teszi meg, az autó magától is megáll. Amíg a vezető megfelelő idegállapotba nem kerül, nem indíthatja el újra a motort. A részeg vezető el sem tudja indítani a kocsit. Minthogy az 1965-ös statisztika szerint Belgiumban 1685 baleset történt a vezető fizikai fáradtsága és 2688 ittasság következtében, azt kell mór \- nunk, hogy Jean Geebelen nem lebecsülendő eredményt ért eL Ujjlenyomat Síelheti — hajitnalbis A kaliforniai egyetem pro­fesszora új módszert dolgozott ki a bűnözők leleplezésére. Azt állítja, hogy a haj vegyi analízise útján sokkal gyorsab­ban azonosítható a tettes, mint az ujjlenyomatok össze­hasonlításának módszerével. Az emberi hajszál aranyat, ezüstöt és még 14 más fémet tartalmaz, nyomokban ugyan, de ma már jól meghatározha­tó mértékben. E fémek ará­nya egyénenként más és más, úgyszólván nincs két egyfor­ma „haj összetételű” ember. Nagy előnye az ajánlott új módszernek, hogy a bűncse­lekmények színhelyén sokkal inkább találnak elhullott haj­szálakat, mint tiszta rajzolatú ujjlenyomatokat, ily módon eredményesebb lehet a bűnül­dözés. Új tudomány: az ergonómia Ember az automatikában A legegyszerűbb szerszám és a legbonyolultabb munkagép egyaránt az ember és a mun­katárgy közé iktatott objek­tum: munkaeszköz, amelyet az émkér élőré,,ki.^ött',célja ér­dekében Önmaga és a. termé­szet közé iktat. Maga a gép nem képes a szó eredeti ér­telmében vett munkáit végez­ni. Ez változatlanul az ember tevékenysége, amely azonban a gépesítés előrehaladtával új és új problémákat vetett fel. A lélektan és az ipar Az elszaporodott gépek irá­nyítása az ember részéről egy­felől nagyobb szakértelmet igényel, másfelől megváltoz­tatja az ember munkafeltéte­leit. Egyre inkább háttérbe szorulnak a nagy fizikai erő­kifejtést igénylő munkafolya­matok. Megváltoznak azonban az ember munkaképességét közvetve befolyásoló környe­Autók — szélcsatornában A gyárak futószalagjairól legördülő autók kipróbálása, új típusok kialakítása sokszor igen nagy problémát okoz, különösen, ha a gépkocsikat szélsőséges éghajlatú területre óhajtják exportálni. Ilyenkor a gépkocsikat elszállítják a helyszínre — Afrikába, trópusi éghajlatú területre, vagy Kanada, Svédország zord vidékeire — és ott vizsgálják ellenálló­A vizsgálandó gépkocsi a szélcsatornában mind a négy kerelrével »■». pprodinamikai mér­legen án. képességüket a szokatlan viszonyokkal szem­ben. De az országutak sem alkalmasak a vizsgálatokhoz, hiszen ott sohasem adódnak azonos feltételek, változik például a hőmér­séklet, szélirány, légnedvesség stb. A vizsgálatokat, méréseket mesterséges be­rendezésben, úgynevezett szélcsatornában vég­zik, ahol a körülményeket tetszés szerint változtathatják, illetve megismételhetik, A le­vegő áramlási sebessége a próbaberendezések­ben maximálisan 150 km óra. A további se­bességnövelés a költségeket hatványozottan emelné, de nem is érdemes, mert a közleke­désrendészet úgyis maximálja a közúti for­galom csúcssebességét. Az építmény impozáns méretű, a kocsi va­lósággal eltörpül benne. A szélcsatorna 15 m átmérőjű. A 114 m hosszú úton a légáramban tetszés szerint változtatható a légnyomás, a sebesség, a hőmérséklet és a légörvénylés. A vizsgálandó kocsi minden irányból kaphat szelet, és a hőmérséklet 45 C°-tól —30 C°-ig . tetszés szerint szabályozható. A berendezésben mérni lehet a levegő, az emelkedő útszakaszok és a gyorsulás okozta ellenállást — megbízhatóbban, mint az or­szágúton. Vizsgálható azonban a kocsi fűtő-, hűtő- és szellőztetőberendezéseinek a műkö­dése is, továbbá a motor hőmérsékletének alakulása — menet közben, változó terhelés mellett. Különösen léghűtéses motoroknál okoznak ezek a mérések sok fejtörést a szak­embereknek. Most egy kombinált számító- és vezérlőberendezés önműködően „dobja ki” a kész adatokat. A vizsgálatokat végző szakem­berek üvegezett kabinban ülve változtatják a kísérleti feltételeket. A szélcsatornához tar­tozik még a vele szomszédos próbaterep» ahol a gépkocsik további vizsgálatát végzik. TUDOMÁNYOS HAJ SZÁL HASO GAT ÁS Két japán tudós felfedezte, miként lehet egy ember vércsoportját meghatároz­ni egyetlen hajszálának elemzésével. A két japán kutató sze­rint ez áz eljárás hozzáse­gítheti a rendőrséget olyan bűntények felderítéséhez, amelyre eddig nem volt mód. A hajszáihasogatás a kö­vetkezőképpen történik: a hajszálat fél órán át hevítik, majd kettéhasítják és mindegyik darabját kü­lönféle antiszérumokkal megtöltött kémcsövekbe he­lyezik. Az antiszérum és a hajban levő vegyiany&g együttesen antitestet alkot, amelyet ismét hevítenek, majd újból kettéválasztják. A vérmeghatározásnál a meghatározandó személy vérének néhány csöppjét öntik az egyik és a másik kémcsőbe. Az A-várcsopor- tú személynél a vérsejtek az A-jelzésű kémcsőben megalvadnak, a B vércso­portnál pedig a B-vel jel­zettben. Ha egyik kémcső­ben sem alvad meg a vér, akkor 0-ás vércsoportról van szó, ha mindkettőben, akkor AB-s vércsoportról. Majom nem ülhet a volán mellé Nemrég Flori­dában törvényt hoztak: majom nem vezethet autót. Abszurdum? Nem egészen. Nem sokkal az előtt, hogy az új tör­vény életbe lépett, az egyik floridai városban mulat­ságos eset történt. A rendőr meglá­tott egy kocsit, amelynek kormá­nyánál majom ült. A rendőrnek elő­ször gyökeret vert a lába az ámulat­tól. Miután fel­ocsúdott, riadóz­tatta a kozleke- désrendészetet, s az autót megállí­tották. A kocsiból kibújt a felhábo­rodott tulajdonos, aki a majom mel­lett ült és meg­kérdezte, miről van szó? A rend­őrök magyarázni kezdték, hogy ma­jom nem ülhet a volánnál, mert ez veszélyezteti a közlekedés bizton­ságát. A kocsi tu­lajdonosa erre megkérte a rend­őröket, üljenek be és nézzék meg, hogyan vezet az ő rnajma. Két rend­őr helyet foglalt a hátsó ülésen, s a majom beindítot­ta a kocsit. Miután az egész várost végigkocsikázták, a rendőrök meg­győződtek róla, hogy a kocsi tu­lajdonosának iga­za van: a majom minden alkalom­mal szépen, simán indított, a jelző­lámpák előtt (gaz­dájának utasítását követve) megállt, szabályosan elő­zött, vagyis a rendőrök semmibe sem tudtak bele­kötni. Mégis je­lentést tettek fe- ■ letteseiknek ez esetről. Nos, ez volt az előzménye a ma­jom autóvezetők ellen elfogadott törvénynek. k/ci 11 CUVLlg AlUVCUI-rU <X Angliában, Franciaországban és Németországban inkább az élettani szemlélet érvényesül pz epgonőm^án. bélül.. Az ergonómia fiatal tudó-, mány. Célja a modern gépek és a dolgozó ember igényeinek és képességeinek az össze­egyeztetése; megvalósításával a tudomány valóban, a szó szoros értelemben termelőerő­vé válik azzal, hogy magas fokon újrateremti az ember és a gép kapcsolatát., Az ember—gép rendszerek megalkotásánál az emberi sa-‘ játságok figyelembe vétele le­hetővé teszi, hogy az ember va­lóban urává váljon munkaesz­közének, alkotóképessége job­ban érvényesüljön a munká­ban, a károsító tényezők kikü­szöbölődjenek. És ez elvezet a munka még jobb humanizálá­sához, amely természetesen csak a szocialista termelési vi- szcmyok között valósulhat meg teljességgel. A szocialista hu­manizmus megköveteli, hogy az ember—gép rendszerek megvalósításánál az ipar az ember érdekéből induljon ki. A munka humanizálásának ilyen szolgálatát tekinti az ergonómia legfontosabb és leg- sajátafcb feladatának. zeti tényezők is. Mindezek a munkahelyi klíma, a munka­hely légcseréje, megvilágítása, a zaj- és vibrációhatások ku­tatását és a rájuk vonatkozó .^pjmMis-^áximálls . határér­tékek kidolgozását tették szük­ségessé. A munkalélektani ku­tatások azok, amelyek az em­ber—gép kapcsolat emberi láncszemének a fizikai igény- bevételből eredő megterhelé­sét igyekeznek csökkenteni. A legújabb technikai beren­dezések alkalmazásával azon­ban az ember mind jobban el­távolodik az általa irányított objektumtól. Régebben az em­ber közvetlenül érzékelte a munkatárgyat és a rá ható munkaeszközt, ma azonban az információkat szolgáltató és utasításokat vivő technikai be­rendezések egész sora ékelő­dik az ember érzékszervei ©s az általa vezérelt gép közé. Az irányító ember és az irányí­tott munkagép eltávolodása a távirányított rendszerekben éri el csúcspontját. Ebből vi­szont az következik, hogy a munkás az egykori kézműves­ből, gépmunkásból műszerke­zelővé válik. Ez a változás a második világháborút köve­tően a munkalélektan új, ma már önálló területét fejlesz­tette ki, a műszaki pszicho­lógiát. A műszaki lélektan — többek között — kutatja az emberi tevékenység pontossá­gának, gyorsaságának és meg­bízhatóságának a jellemzőit, az ember információfelvételi folyamatait, és a vezérlési cse­lekvések jellemzőit. A műsza­ki lélektan nagy érdeme, hogy nem utólag kívánja az ember —gép kapcsolat emberre nézve hátrányos következményeit kiküszöbölni, hanem kezdettől nászt vesz az új gépek, techno­lógiai rendszerek tervezésé­ben, megvalósításában. Az ember—gép kapcsolat tudománya Az ember—gép kapcsolat jlettani, lélektani, szociológiai nódszerei a fejlődés következ- nényeként fokozatosan egysé­ges tudományban kovácsolód- ak össze. Ez az új tudomány ett az ergonómia, melynek dinduló pontja az anatómiai, mtropometriai, élettani, mun- íaegészségügyi, szociológiai és élektani kutatások egyesítése, tz ember—gép rendszerek ervezése, megvalósítása é- iaemeltetése folyamatát r. Amerikában és a Szovjetunió­*** ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents