Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

I

AZ ÜNNEPI KIRAKAT ELŐTT

Foto: Gábor

Ezerkétszáz karácsonyfát értékesít a föidművesszövetkezet

Ideiglenes elárusítóhely a Deák téren. Szépen karikára állították a karácsonyfákat. Aki a körben végigsétál, tisztán látja a készletet és köny- nyen válogat.

Türelmesen megvárom, amíg egy fiatalember választ. Az eladó kezében a mérőléc. A másfélméteres f ácska ára potom harminc forint. Nadrágos ember tud ilyen könnyen és egyszerűen vásárolni.

— Ugye az asszonyok azért megpróbálnák az alkudozást?

Csodálkozva néz rám az eladó. Elmélyedve kotorászok az emlékeim között. Ugye magát valamelyik földművesszövetkezeti boltból ismerem?

— Igen, Benke Dezső vagyok, a kilences boltból. Most ideiglenesen ezt csinálom. December nyolcadikén érkezett meg az első szállítmány. Azóta.

— És mennyit tett ki az egész, amit értékesítettek?

— Ezerkétszáz fát kaptunk, harminckétezer forint értékben.

— Milyen fát szeretnek a vásárlók?

— Kicsit, formásat, takarosát! A 1- 'szebbek ezek a másfélméteresek. No, azért van bőven olyan, aki nagyobbat keres. Az egyik intézmény szívesen vásárolt volna hatméteres fát. De hát honnan?

, i ----------------Január 2-től, február 17-ig

tüdő- és cukorsziirés

X. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1986. DECEMBER 24., SZOMBAT

| Nem fogy a tűzifa

• Q

Of negyedév egy évben

a termelőszövetkezetek erdészetében

Hétfőn, kedden:

Kárpáthy Zoltán Egy magyar nábob

Karácsonyra műsorváltozás van a filmszínházban. Hétfőn és kedden az Asszonyok helyett a két Jókai-regényből készült filmet, a Kárpáthy Zoltánt és az Egy magyar nábobot vetítik. Műsorkezdés délután 4 és tóté fél 8 órakor.

— Sok mindenre futja a termelőszövetkezet kulturális és szociális alapjából — mondotta Jánosi Gyula, a termelőszövetkezet párttitkára. Az idei évben vásároltunk például egy tizenhat milliméteres filmveíítőgépet a Kulturális Alapból és ezzel megnyitottuk annak a lehetőségét, hogy a központban, az 1-es és 3-as üzemegységben szak-, dokumentum- és szórakoztató filmeket vetítsünk.

— Ugyanebből az alapból rendeztünk az idén is, más évedhez hasonlóan kirándulásokat.

— Karácsony az ajándékozás ünnepe és nálunk hagyomány az, hogy ilyenkor megajándékozzuk a legfiatalabba- kat és természetesen nem felejtkezünk el az öregeinkről sem.

— Néhány héttel ezelőtt a szociális-kulturális alap terhére

Első kérdésem Timár Ferenchez, a termelőszövetkezetek erdészeti üzemegységének műszaki vezetőjéhez:

— A gazdasági évük azonos a naptári évvel?

— Nem. Eddig a gazdasági

ság asszonyai és természetesen nem hiányzott az a néhány pohár borocska sem. Nem felejtkezünk meg természetesen az öregek napjáról a 4-es üzemegységben sem.

— Nem mulaszthatom el, hogy megemlítsem az 1-es üzemegység nőbizottságának figyelemre méltó kezdeményezését. A derék asszonyok nyáron félretettek egy bizonyos összeget a nyugdíjasok karácsonyi megajándékozására. Minden nyugdíjas csomagot kapott, amelyben alma, cukorka, csokoládé és a férfinép részére egy üveg rövidital volt.

— Szerdán délelőtt az alsójárási és az alsónyársapáti iskolák tanulói részére kis házi ünnepséget rendeztünk.

Itt kiosztottunk kétszázhuszonöt csomagot.

r. k.

évünk nem volt azonos a naptári évvel, mert október 1-től szeptember 30-ig tartott. Ez több okból okozott nehézséget, így 1966 évben áttértünk a naptári évre. Ebben az évben tehát szeptember 30-án nem fejeztük be az évet, hanem megt oldottuk egy negyedévvel. A négy negyedből így lett öt negyedes ez az év. Az új gazdasági évet már 1967-ben január 1-én kezdjük.

— Miért kellett a gazdasági évet megváltoztatni?

— A hat termelőszövetkezet erdős területeit közösen műveljük, s így a zárszámadásokba be lehet építeni ezután az erdészeti üzemegység terveit is.

— Mit foglalt magában ez az idei, hosszú, öt negyedéves terv?

— 3400 köbméter fa kitermelését, ami csak 96 százalékban sikerült Bízunk benne, hogy év végéig a hiányzó 4 százalék is bejön.

— A kis fűrészüzem hogy dolgozik?

— Idén április 1-én indult meg. Az eltelt félév alatt beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ez alatt az idő alatt 100 köbméter parkett alapanyagot termelt, 15 ezer. darab szőlőkarót, 18 ezer folyóméter tetőcserép lécet, ezenkívül 200 köbniéter akácgömb- fát adtunk el építkezés céljára, amit a vevő kívánságár* négyszögletesre dolgoz át az üzem. Az utolsó időkben is még mindig a három év előtti hó és zuzmaratörés okozta károkat dolgoztuk fel, ezért gyengébb árut tudtunk előállítani. Ebben’ a gazdasági évben rátérünk a rendszeres fakitermelésre, s így már sokkal jobb épületfával tudjuk ellátni a Lakosságot.

— A kis fűrészüzem éves terve hogyan alakult?

— 102 százalékra teljesítette.

— Az erdészeti üzemegység éves terve forintban mennyi volt?

— 1 millió 200 ezer forint, amit globálisan teljesítettünk ugyan, de sajnos az értékesítési tervet csak 76 százalékra sikerült teljesíteni. A lemaradás a tűzifánál mutatkozott. Oká1 nem tudjuk, de ez ország« tünet. Régebben, amikor közelharcot kellett vívni a vásárlónak a fáért — jobban fogyott. Most korlátlanul beszerezhető és nem viszik. Pedig hivatalos áron adjuk, házhoz is szállítjuk és fel is fűrészeljük kívánatra — még se kell1

— Tervek jövőre?

—r 50 hold rontott erdő kitermelése, helyette ugyanany- nyi új erdő felújítása, melyhez vissza nem térítendő támogatást ad, az állam — fejezte be tájékoztatóját Timár Ferenc.

(fehér)

Tízezer forint a kicsik és az öregek számára

bőr- és nemibeteggondozó helyiségeiben bonyolítják le.

Az értesítők hamarosan kifutnak az első behívottaknak, s azokon meg van jelölve a nap és az óra, amikor várják őket.

Az időpont betartása segíti a munkát, hogy gyorsan és zökkenő mentesen végezzenek a csoportokkal. Kinek-kinek tehát saját érdeke, hogy a jelzett időben jelentkezzen szűrésre. Erre azért is szükség van, mert most először kapcsolják össze cukorszűréssel a tüdőszűrést. A cukorszűrés célja, hogy felfedjék, és kezelésbe vegyék a lappangó cukorbetegségeket.

százhuszonnyolc mázsa gabonát osztottunk ki olyan nyugdíjasaink között, akiknek szociális helyzete indolkolja a segítséget.

A napokban kézbesíti a posta hetvenegy nyugdíjas termelőszövetkezeti tagunknak a százforintos karácsonyi segélyt, amit szintén a szociális alap terhére folyósítottunk.

— Eddig két üzemegységünkben rendeztük meg az öregek napját. A termelőszövetkezet nőbizottsága az 1-es és 3-as üzemegységben látta vendégül a nyugdíjasokat, ízes birkahúslevest és birkapörköltet tálaltak a nőbizottSzalmakazalból birkahodály

Sok gondot okoz a víz — Nehezen várják a juhászok a márciust

A Szabadság Termelőszövetkezet hangácsi üzemegységében jártunk. A Soós-féle tanyában az erdőszéli dombon feltűnt egy , hatalmas szalma- kazal. A kazal felől birkabége- tést hallottunk, de birkát sehol sem láttunk.

Kasza László, a hangácsi üzemegység irodavezetője mosolyogva biztatott, hogy menjünk közelebb a kazalhoz. A szalmakazal belül üres és 200 idei jerkebáránynak szolgál téli szállásul.

Ezt a különleges hodályt nemrégiben házilag készítették a termelőszövetkezet tagjai. Az éves jerkebárányok ugyanis az anyák hodályában nem

,

MINDEN VIHARRAL dacolva állt az öreg Földvár — az erdőben. Tágas udvaráról látni lehetett a körösi templomot is. A várkapitány egy tisztes, szakállas vénember: Daru Illés volt. Inkább csak titulust jelentett az a cím, mely apáról fiúra szállt. Az öreg még a régi törzsek ivadéka, még a táltosoktól tanulta a rovásírást. 0 véste rá a várban minden újévkor az egyik nagy kőrisfa törzsére az évszámot — legutóbb 1241- et.

Ott állt most is a sáncárok mellett. A homlokát gond felhőzte már tavasz óta. amikor az országot elözönlő tatár hordák szétverték a király kis seregét, s néhány csonka, béna vitéz Körösre is hazakerült. Minden nap, minden órában várni lehetett, hogy a vad ellenség hordái erre a vidékre is elkalandoznak. Azután megpihent a tekintete a vár alatti házsoron. Hiába, az élet nem áll meg! Kihasználva a karácsony-tájra megenyhült időt, éppen egy új ház építését fejezték be. A legények szaporán hordták a tetőre az utolsó nádkévéket. Ott szorgoskodott a várkapitány István fia is. Ez a ház neki épült. A jövő pünkösdre ide akarja hazahozni Nyársapátról szép kismenyasszo- nyát: Sólyom Katicát. Ma reggel eljöttek Katica atyja,

anyja is látogatóba, megnézni az építkezést.

DÉLTÁJBAN SZÉL KEREKEDETT, s mintha valami zavaros harangszót hozott volna Kőrös felől, majd zaj hallatszott az erdő irányából. A ködös távolból emberi alakok bontakoztak ki, főleg asszonyok és gyermekek, batyuval a vállukon, a jöttüket sírással vegyes hangok előzték meg.

— Jaj, jaj, jön a tatár ...

A menekülők kétségbeesetten mondták el, hogy Szolnok felől szörnyű áradat közeledik ...

A körösi férfiak az erdőszéli domboknál sorakoztak fel, hogy az ellenséget becsalják az ingoványba, 12 vitézt pedig elküldték a templom védelmére. A strázsa leengedte a vaskaput, s a menekültek felmentek a városba.

Az ott levő legények pedig készülni kezdtek, hogy mennek a védőseregbe. István gondolatai Nyársapáton jártak. Katica édesanyjának kétségbeesett hangjára riadt fel, aki biztatta az urát, hogy azonnal induljanak hazafelé, mert a kislány a jószágokkal egyedül maradt otthon.

— Egy tapodtat se! — kiáltott István — azonnal nyer- gelek, és Isten segítségével hozom Katicát. — Atyja már vezette is kis sárga lovát. A legény felpattant, és pillanatok alatt eltűnt az erdőben.

ISTVÁN ELKERÜLTE KÖRÖST. Amerre csak ment, mindenfelé meglátszott az ellenség nyoma. Felperzselt házakat látott, halottakat, jószágok hulláit, beletaposva a sárba. Roskadoztak a nyársapáti templom égő üszkös gerendái. Senkivel sem találkozott. Aki tudott, elmenekült, a tatárokat pedig tovább vitte a pusztítás ördöge.

Katicáék háza helyén is romokat talált. Az udvaron két tyúk kapargált és egy malac hevert, amelynek fogyasztását a tatárnak tiltja a vallása.

— De hol lehet Katica?

István ösztönösen az erdő

felé tartott. Ott mutatott neki a .islány egyszer egy hatalmas tölgyfát,"melynek odvába egy ember is belefért. Ott volt Katica, s kis fehér cicája dorombolt a lábánál.

A legény boldog örömmel segítette fel a nyeregbe a leányt. A kis sárga még gyorsabban, még óvatosabban

1

fértek, és nem volt megfelelő téli szállásuk. Erre Fcrgó Mihály üzemegységvezető tlgon dolása és tervei szerint, t helyszínen található fa- é. deszkaanyagból, továbbá szál mából és kukoricaszárból épí tettek 30x10 méteres hodályt előtte kifutóval, s hogy be ni ázzon, még a kertészetből ki „ került használt fóliaréteget i.

> tettek a szalma közé. Az íg; j kevés költséggel elkészült ho ; dály — mint Róka Ferenc ju- ! hász mond ja — hosszú évekij | jó téli szállása lesz a birkák'

> nak.

í A termelőszövetkezet 20 ; hangácsi anyabirkája pedig < i kocséri országúihoz közel le í vő tágas nádas hodályban te : lel. Ezeket Mikes János juhás: ! gondozza a feleségével. Mike, ! bácsi 40 éve juhász, s 6 év ! dolgozik a termelőszövetke ; zetben.

! — A Szabadság Termelőszö

! vetkezet egyik legjövedelme ! zőbb üzemága a juhászat — ; mondja. — Igaz, hogy sok ba S van velük, de meg is háláljál

> a fáradságot. Mostanában ; j sok eső s a legelőket, vetése J két elöntő talajvíz nagyoi ! megnehezíti a juhtartást. Hí ! nincs nagy hó, ilyenkor mé: ! legeltetni szoktunk, de mos ! alig lehet rámenni a földekre i s szénával és kukoricaszárra ; kell etetni a jószágot.

*

! Mikes János ötvenesztendös ! vörösrézkampós juhászbotjá S elgondolkozva teszi le a sarok Sba.

> — Egyébként — mondja bú ! csúzóul — nehezen várjuk ( : márciust, amikor megkezd ! jük a fejest. A gondosan, tisz : tán kezelt birkatejért jó ára : kap a termelőszövetkezet ; amiből mi is részesedünk.

(kopa)

lépkedett kedves terhével, s még világos volt, amikor beértek a városba. István meg se pihent, gyorsan búcsúzko- dott. Ment a védőseregbe. Sem atyja, sem Katica nem marasztalta, bár mindkettőnek fájt érte a szíve.

MÁSNAP DÉLFELÉ HAZAÉRKEZETT a Sárga, hátán a gazdájával. Vas nyílvessző volt a hátába fúródva.

István legényt ágyba fektették. Öreg atyja lehajolt a szivéhez.

— Nincs nagy baj, dobog a szíve, s kemény marokkal megfogta a nyílvesszőt, ki- rátotta a sebből. Kiserkent a piros vér.

Már második napja alél- tan, szótlan, mozdulatlan feküdt. Egyre jöttek a menekülők. Ök hozták hírül, hogy a templomot őrző 12 vitézt lekaszabolták, felgyújtották a templomot, de nagy eső jött, és csak a hátsó része égett le. A védöseregre pedig nyilzá- port zúdítottak, csak nehá- nyan menekültek meg.

KARÁCSONY SZOMBATJA VOLT. István felnyitotta a szemét.

Estére Köröstől gyászoló, de mégis biztató, vigasztaló harangszó hallatszott. A tatárok már messzire jártak, a harang messzehangzóan hirdette a szer etetet, a békét.í az életet. Kopa László

Minden évben januárban és februárban jön a megyei er- nyőfénykép szolgálat Nagykőrösre. Most január másodika és február 17-e között készítik el a i:áros felnőtt lakosságáról a minden évben kötelező tüdőfelvételt.

Néhány napja megjelentek az utcán a zöld plakátok, amelyekről már mindenki tudja, hogy a tüdőszűrésen való megjelenés kötelező, és annak el- múlasztása súl}-os pénzbírságot von maga után.

Időközben a plakáton közöl- tekben változás történt. Ott ugyanis úgy hirdetik, hogy a tüdőszűrés helye a Ceglédi úti Varga-féle ház. A közbejött akadályok miatt azonban úgy döntöttek, hogy a hathetes tü- •• dőszűrést nem itt, hanem a § tüdőgondozó épületében levő $- ^r\

/Aß ^

I

21-én Szegedre 1 óra 10 $ perckor személyvonat indul, § 13 óra 30 perckor gyorsvo- $ r.at. Budapestre 7 óra 12 § perckor gyorsvonat és 16 óra ^ 29 perckor személyvonat. §

26- án Budapestre 16 óra' $

2.9-kor indul személy, Sze- ^ ginre 18 óra 30 perckor J gyorsvonat. $

27- éré virradóra Budapestre^

0 óra 47 perckor személyvo- $: nat indul és Szegedre ugyan- ^ csak személyvonat 1 óra 10 5 perckor. |

27-e.n 7 óra 12 perckor^

gyorsvonat indul Budapestre. 5---------i

L

ATUNK ' A MOZIBAN f 5

s

Csavarka kalandjai című 5 színes masefilmsorozat. $

Előadás kezdete: 5 órakor. $

Tom Jones. Fielding regé- $ nye, Osborne és Richardson $ feldolgozásában. Színes, széles- ^ vásznú, magyarul beszélő an- 5 goi film. Csak 18 éven felii-^ lieknek. 5

Kísérő: A készülék nem mű- 5 ködik. $

Előadás kezdete: fél 8 óra- s -or. $