Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

1966. DECEMBER 23., PÉNTEK rt« MECVEI nmnap 1966. december 23., péntek, Viktória napja. A nap kél: 7.30 órakor, nyugszik: 15.56 órakor. A hold nyugszik: 2.49 óra­kor, kél: 13.05 órakor. Változóan felhős, párás, több helyen ködös idő. Több­felé kisebb havazás. Mérsé­kelt, időnként kissé megélén­külő szél. A hőmérséklet ala­kulásában lényeges változás nem lesz. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet mínusz 2— plusz 2 fok között. — Megyei tanácstagok be­számolói. Ma délelőtt 11 óra­kor Krizsón Ferenc Szadán, délután 18 óraikor dr. Tóth Márton Pécelen tart tanács­tagi beszámolót. — A 15 éves monorl Vas­ipari Ktsz dolgozói közül 18-an 15 éve tagjai a ktsz- nek. A kriptonlámpa feltalálója 75. ÉVE, 1891. december 23-án született Bródy Imre fizikus, a krip- tontöltésü izzólámpa feltalálója és sok értékes elméleti fizikai munka szerzője. Fizikából szerzett bölcsészdoktori okle­velet és középiskolai tanár volt. A fehérterror idején kül­földre kényszerült. Göttingen- ben dolgozott, amíg az Egye­sült Izzó újonnan létesített ku­tatólaboratóriumába hívták meg. Nem sok idő telt el és a kiváló műszaki szakember, az izzólámpagyártás nagy hírű te­kintélyévé vált. Kutatómunká­jának tapasztalatai és elméleti megfontolások alapján jött rá a ragyogóan bevált kriptontöl- íésü izzólámpák ötletére és elő­állítására. Az újfajta égők azo­nos fogyasztás mellett több fényt adnak, méretük a régi­fajta lámpáknak mintegy felé­re csökkenthető. Ugyancsak ő oldotta meg egyik munkatár­sával közösen, a levegő egy- millomodnyi részét alkotó krip- tongáz gazdaságos kivonásának feladatát. Az ő elgondolása alapján Ajkán épült fel a vi­lág első, nagyipari méretekben kriptongázt termelő üzeme. Bródy Imrét a fasiszta barbár­ság 1944 végén gyilkolta meg. Emlékét őrzi a róla elnevezett díj — melyet évente egy ered­ményesen dolgozó fiatalnak ítélnek —, s egykori kutatóla­boratóriuma is az ő nevét vi­seli. MA GYOMRON sorsolják a lottót A lottó 51. játékheti nyerő­számait ma délelőtt 10 órai kezdettel Gyömrőn sorsolja a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. (Kertész László karikatúrája) — Szerdán éjjel 11 órakor tűz keletkezett Kistarcsán, a Pest megyei Vegyi- és Kéz­műipari Vállalat bőrdíszmű üzemében. Nyolcvan négy­zetméternyi tetőszerkezet, egy csiszolóüzemrész belső berendezése és félkészáruk­kal telt raktárhelyiségek vál­tak a tűz martalékává. A tü­zet a gödöllői, a Budapest VIII. kerületi tűzoltók és a helyi önkéntesek oltották el. A kár kb. 40 ezer, a meg­mentett érték kb. 300 ezer forint. A tüzet vagy hősu­gárzó vagy égő cigaretta okozta, a vizsgálat még tart. — A ceglédi téglagyárban még az idén átadják rendel­tetésének az új szárítót. Villanófény A jó jelszó ereje Vannak, akik szkeptikusan fogadják a jelszavakat, s arról beszélnek: jelszavakkal nem jutni előbbre. Legyünk ponto­sak: a rossz jelszó valóban egyenlő a semmivel. És voltak — talán még ma is felbukkan­nak itt-ott rossz jelszavak. A jó jelszó azonban: erő! Moz­gósító ereje, megnyerő ereje van, lendületet ad, a leglénye­gesebbre hívja fel a figyelmet, a legfontosabb feladatot állítja az érdeklődés középpontjába. A kongresszusi verseny kezde­tekor született — mint a ké­sőbbiek bizonyították: helyes, jó — jelszó az volt a törökbá­linti Mechanikai Művekben: „Tervezett anyagból jó ter­méket.” A szakszerűen anyag- kihozatali normáknak nevezett termelési mutató és a minő­ség összefüggése sajnos, nem mindenkor volt követelmény az iparon belül. Külön-külön ugyan figyelemmel kísérték mindkettőt, de együttesen alig. A törökbálinti jelszó egészsé­ges érzékkel kapcsolta össze a kettőt, s mint azt a verseny eredményei igazolták — a ja­vuló minőség termékek soka­ságánál, a határidő előtt, jó minőségben teljesített export- szállítások stb. —• megnyerte az emberek tevőleges támoga­tását is. Hiba lenne hát száműzni a jelszavakban rejlő erőt, le­mondani arról. Ne gyártsunk erőltetett, rossz, semmitmondó jelszavakat. A valóságra ala­pozott, a lényeget megragadó jelszó azonban fontos eszköze lehet a .munkások, műszakiak mozgósításának, megnyerésé­nek, lendítőereje lehet a ter­melési feladatok teljesítésé­ben; az egész kollektívához szóló, s az egész kollektíva érdekét szolgáló agitáció egyik, sajátos útja ez. (m. ©.) Mindannyiunk ismerősei KUDLIK JÚLIA Az esti mese előtti percek­ben lázasan tanulta a szöve­get, nehogy bakizzon. Aztán megjelent a képernyőn és mo­solygósán, kedvesen mondott jó éjszakát a gyerekeknek. Kudlik Júlia a legfiatalabb bemondónő. Nemcsak korra, hanem a televíziónál eltöltött évek száma szerint is. 1963- ban lett ügyelő az ifjúsági osz­tályon, majd meghallgatták és harmadik éve bemondó. Munkája, tervei felől érdek­lődöm. — A bemondás mellett ked­venc műsorom a Delta. Ott nemcsak arra van lehetőségem, hogy hanggal, többet, színeseb­bet adjak, hanem arra is, hogy sokat tanuljak. Hiszen szinte minden új, amikor a szöveget megkapom, s nekem kell utánanéznem. Ugyanis az a véleményem, hogy valaki csak akkor mondhat értelme­sen szöveget, ha érti is azt. Terveim? A férjem az ifjúsá­gi osztályon rendező. Az ő munkáját szeretném segíteni azzal, hogy majd egyszer dra­maturg leszek. Persze, csak akkor, ha már elvégeztem az egyetemet. Magyar-népműve­lés szakos hallgató vagyok, másodéves... Kudlik Júlia ezen az estén fehér kosztümben szpíkerke- dett. Eszembe jutott, hogy mennyien irígylik a tv-bemon- dókat a sok szép ruháért. Hal­lottam, hogy a nők többsége figyelemmel kíséri: milyen tuha van rajtuk, milyen a fri- t.urájuk? Sőt, van, aki azt is ludja: Ezt a pulóvert még nem Viselte. Tudomásom szerint nem olyan magas a tv-bemondók fizetése, hogy abból „annyi” ruhára teljen. Mégis, hogy csi­nálják, honnan ez a változa­tosság? — Ez a ruha sajátom. De kapunk az OKISZ Labortól ru­hákat — kölcsön. Megtudtam, hogy az OKISZ- Labor a tv-bemondók ren­delkezésére bocsátja a di­vatbemutatók állandó új kol­lekcióját. Ez nem reklám, hi­szen be sem mondják, hogy esténkén; milyen ruhát vi­selnek. Ezeknél a ruháknál a legfontosabb, hogy variálha­tók legyenek: sok blúzzal, pu­lóverrel ... S a tv-bemondók „másod­állásként” még divatot is csi­nálnak, alakítják az ízlést, öl­tözködési kultúrát. Bartha Katalin ben 300—320 új töltőállomás építését tervezik. 1967-ben vidéken a siófoki és a balatonföldvári benzin­kutat úgynevezett tükrös ál­lomássá fejleszti az ÁFOR, azaz a meglevő kutakkal majdnem szemben, az út másik oldalán is épít tan­kolóhelyet. A nagyobb for­galmú vidéki városok kö­zül jövőre többek között Sze­ged, Dunaújváros, Gödöllő és Miskolc kap új töltőállo­mást. A következő évek­ben nagy kapacitású töltő­állomást telepítenek Kápol- násnyélc, Székesfehérvár és Balatonvilágos térségében. A Balaton közvetlen környéke kilenc új töltőállomást kap, a mátrai üdülő-kiránduló övezet ellátásának javításá­ra Mátraházán szerelnek fel új töltőállomást. Autólopást gátló készülék elsőbbségi jogvitával A Pest-vidéki Járásbíróság nemrég hirdetett ítéletet egy érdekes és tanulságos újítási perben. Ítéletében kötelezte a budaörsi Vegyes Kisipari Szövetkezetei, hogy az autó­lopást jelző készülék újítója­ként utólag Bajor Mór ne­vét 1965. szeptember elsejei dátummal újítási naplójába jegyezze be. A 74 éves újító, akinek már számos szabadalmazott talál­mánya és újítása van, évek­kel ezelőtt egy betörést gátló és tűveszély elhárító beren­dezés újszerű terveit dolgoz­ta ki. Miután készülékét a Kelet-ázsiai Múzeum meg­rendelte, szerződést kötött a A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Jancsi és Juliska. Részletek Humperdinck operájából. 9.00: | Édes anyanyelvűnk. 9.05: Kincs­kereső Kisködmön. I. rész. A 14.45: Bélyeggyűjtők ötperce. 14.50: Zenekari muzsika. 15.15: Asumeni Kossuth Múzeumban. 15.25: Ma­gyar népköltészet — magyar nép­dalok. 15.45: Gounod: Romeo és Gyermek-rádió műsora. 9.37: Ka- Júlia — jelenet. 16.05: Mai témák, marazene fúvósokra. 10.10: Zöld mai dalok. 16.15: Fúvószene tánc­erdőben gyenge madár. Az óvodá- i ritmusban. 16.27: David Ojsztrah sok műsora. 10.30: Népi zene. 11.00: j hegedül. 16.50: Kontárok. Dosztá- Családi körben . . . Falusi változá- i nyi Bűre jegyzete. 17.00: ötórai sok. II. rész. 12.15: Tánczenei kok- ! tea* 1S.05: Uj lemezeinkből. 18.25: tél. 13.03: A vásárlók nevében ké- 1 A műszaki fejlesztés: belső kény­rem! 13.08. Könnyűzene Prágából. 13.34: A három rabló. Mesejáték. II. rész. 14.18: Operarészletek. 15.15: UZENEtek. 15.55: Falusi délután. 17.15: Schumann: Részle­tek Byron Manfréd című drámá­jához írt kísérőzenéből. 17.45: A gazdaságpolitikai rovat vendége .. . 18.00: Uj Zenei Újság. 18.40: Hoz­zon egy dalt Budapestre! 18.45: Népdalfeldolgozások. 19.00: Esti Krónika. 19.30: Lemezek közt vá­logatva. 19.56: Magyar Parnasszus. 21.10: Megy a dallam vándorútra... 22.25: Szimfonikus muzsika. 23.35: Operettrészletek. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Az opera fellegvárai. A New York-i Metropolitan. 11.00: Megtalálsz-e végre engem ... Ze­nés portré Gyulai Gaál Jánosról. 12.26: Zenekari hangverseny. 13.17: A kapitalista. John Fedd elbeszé­lése. 13.37: Népművészek a mikro­fon előtt. 14.08: Délutáni frissítő! szer. 18.40: Hangverseny a stúdió ban. 19.15: Népdalcsokor. 20.00: Es­ti Krónika. 20.30: Divonne-les bainsi fesztivál 1966, közben: 21:13: Láttuk, hallottuk . . . 22.06: Köny­nyű dallamok. URH 18.05: Tánczenei koktél. 18.50: URH zenei kalauz. 19.20: Mihály András: H. vonósnégyes. 19.36: A dzsessz kedvelőinek. 19.53: David Ojsztrah lemezeiből. 21.38: Világhí­rű Wagner-énckesek. Leonie Rysa- nek. 21.57: A mezőgazdaságtudo­mány műhelyeiben. Koráczi Mik­lós riportja. 22.12: Századunk ka­marazenéjéből. TELEVÍZIÓ 9.01: Szünidei matiné. 9.45: Ka­rácsonyi ének. Angol film. 11.10: Hírős történet. Kisfilm (ism.). 11.30: Princ, a katona. Tv-filmso- rozat. III. rész. Eger ostroma (ism.). 12.00: Telesport. ; A rohamosan növekvő gép- | járműforgalommal összhang- I ban a harmadik ötéves terv­Jövőre új ÁFOR töltőállomás épül Gödöllőn \SZEGED | Kamélianyílás s 5 Csütörtökön, az első hivata­los téli napon a szegedi egye- ő temi füvészkert egyik üveg- ^ házában kibontotta virágait i a kamélia. Az egzotikus virág ^ tulajdonképpen japán tea- \ cserje, s az egyik legszebb, leg- 5 értékesebb dísznövényként \tajrtják számon hazájában és \világszerte. Börszerű, fényes Jlevelei közül öt-hat centimétc- i rés fehér virágok emelked­őnek ki. \ ----------------------­! — Az ecseri önkéntes tűz­^ oltótestület a napokban ün- í nepelte negyvenéves fennál- 5 lását, parancsnoka Fazekas ! Ferenc pedig ötven éve ön- ä ikéntes tűzoltó. í — Karácsony másodnap- ! ján, hétfőn Cegléden ven- í dégszerepel a kecskeméti Ka- 5 torna József Színház. Mó- i ricz Zsigmond: Boszorkány ; című színművét mutatják be, * amelyet Erdély című regé- ; nyéből Móricz Virág, az író > leánya írt át színdarabra. » ' ! ÍRÓ ! i A New York-i diákoknak j tartott előadásában John \ Steinbeck Nobel-díjas író ! mondotta: \ „Az író életét viszonylag ! egyszerű szavakban kifejez- i hetjük: kezdetben idézünk, l később pedig minket idéz- \ nek.” j------------------­; — Állami Déryné Színház ; vasárnap este Vácott, a vá- í rosi Madách Imre művelő­dési Házban vendégszere­pei. Bemutatják Jókai: Sze­gény gazdagok című színmű­vét. — Zsámbokon ma este mű­soros teaestet rendez a KISZ. Bemutatkozik a tánc­zenekar, a színjátszók pedig bemutatják a ,.Kísértet” cí- I mű vidám jelenetet. hlapokig mozgott az ország, • ' transzban voltunk mind­annyian, aztán esténként me­redten ültünk a képernyő előtt és vártuk mi lesz. Nem tudom miért, ebben a transzban elég különös szerep jutott rám, mindenki vátesznek vélt, s tőlem kérdezte, ki hát Belphegor? Első este vetítés után a kis­fiam: — A felügyelő bácsi? — Á, nem hiszem — mond­tam szórakozottan, de hallot­tam, hogy a gyerek a konyhá­ban panaszkodik édesanyjá­nak: „Édesapja tudja, csak nem akarja megmondani.” Második este vetítés előtt a feleségem: — Te tudod? — A — válaszoltam, de ■olyan arcot vágtam, mintha •tényleg tudnám, csak nem akarom elrontani a játék iz­galmát, tudálékos p oéngyil­*kossággal. Harmadik este vetítés előtt a család: — Miért nem mondod meg, hiszen te külföldi lapok fordí­tásait is olvasod? — Igaz, olvasom a külföldi fordításokat, de szeretném, ha saját fejetekkel próbálnátok megoldani a rejtélyt. — Colett, a felügyelő lánya — szólt a nagyfiam. — A — válaszoltam én, de már kezdtem félni, hátha az. Czerdán az esti vetítés előtt ^ a fodrásznő: — No, szerkesztő úr.,.? — Gondolkodjék asszonyom, nagyon kérem, gondolkodjék é$ akkor talán ... — A felügyelő nem, André az a fiatal srác, az ki van zár­va, Williams mamája meghalt, a szerelők nehéz fiúk, szerin­tem olcsó legények, képtele­nek az intelligens bűnözésre. Maradnak a fiatal nők, tessék megmondani melyikük a há­rom közül — gondolkodott hangosan a fodrászhölgy. — A, bár ki tudja ... Még mindig az utolsó vetítés előtt a klubban a pincér: — Valószínű a Louvre igaz­gatója — mondta. — A, nem valószínű. Ez'; marhaság amit mondott Béla. \ Egy ilyen híres ház igazgatóját \ még odaát sem kompromittál- \ nak. Szerda este 20 óra 19 perc-i kor otthon: — Ha most sem mondod i meg, megölünk. — Lorenz testvére Stefáni I vagy a felügyelő lánya Colett; — nyúzták az agyamat mind-\ ahányon. — Ál W etítés után én: ' — No, látjátok, Lorenz j volt Belphegor. Igaz, hogy tud- ] tam, de gondoltam boldogok a\ lelki szegények. A feleségem: — Nagyképű fráter. — Ezt viszont te tudtad, kis-\ fiam — válaszoltam én. Más- > nap a szerkesztőségben a kol-\ légák: — Megmondtuk neked, hogy l Lorenz, de te azt mondtad: „á, i ki van zárva .. — Nem akartam elrontani a j játékotokat, gyerekek... Még I hallottam, hogy a titkárnő a ] folyosón meséli valakinek, i „Hiába, nálunk mindig a fő- i nőknek van igaza. Ö ezt is elő- i re tudta.” (suha) j ÉN TUDTAM LakatexDort. lakatimDort ten hiánycikk, s az a furcsa helyzet adódott, hogy az idén ezúttal első ízben importál­nunk kellett 300 000 lakatot Jugoszláviából. Az ELZETT-laíkatok legke­resettebb cikkeink közé tar­toznak — tanúsítják a jövő évre szóló üzletkötések. 1967- ben 6 millió lakatot gyárt az ELZETT és ez a mennyiség már előre elkelt. Több mint.a. felét külföldi cégek kötötték le. 65 ország rendelt ELZETT lakatokat, zárakat és kulcso­kat, s a piacot tovább lehetne bővíteni, ha a gyár győzné a termeléssel. Az itthoni kereslet is igen nagy: 2.5 millió lakat fogy Magyarországon évente. A TUTO lakat például kifejezet­budaörsi Tctsz-szel, amely vál-i lalta a készülék felszerelését a múzeum ajtajaiira és ab­lakaira. A ktsz elnöke, Hor­váth István a szerelési mun­kálatok során még a múlt év nyarán megkérdezte az újí­tót, hogy készüléke alkalmas lenne-e autólopások meggát- lására. Bajor elkészítette az autólopást gátló készülék pro­totípusát és azt néhány hét múlva, augusztus végén át is adta a vázrajzzal együtt a ktsz elnökének, aki azonban átvételi elismervényt nem adott róla, sőt — mint ké­sőbb kiderült — a bejelen­tett újítást az újítási nap­lóba sem jegyezte be. Október 11-én viszont be­jegyezte az újítási naplóba a ktsz új műszerészének, Do­bos Imrének újítási beje­lentését, amely ugyancsak aulólopás-elhárító készülékre vonatkozott. Bajor hónapok múlva, ami­kor érdeklődött újításának sorsa iránt, megdöbbenve ér­tesült a történtekről. Csak ak­kor tudta meg, hogy az ő újí­tása nem is szerepel az újítá­si naplóban, valamint azt is, hogy a szövetkezet Dobos Im­re újítását elfogadta. Miután a ktsz elnöke hallani sem akart a sérelem orvoslásá­ról, az újítö a Pest-vidéki Já­rásbírósághoz fordult pana­szával. A bírósági tárgyaláson a ktsz elnöke kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy Bajor újításának prototípusát csak a múlt év októberében vette át. A bíróság igen széles kő- rű bizonyítást rendelt el. A kihallgatott tanúk határozot­tan megcáfolták az elnök ál­lítását, kijelentve, hogy a Bajor-féle készülék átadása már augusztus végén meg-1 történt és az szeptember első napjaiban már a szövetkezeti elnök birtokában volt. Ezt bizonyítja az is, hogy az Esti Hírlap október 2-i számában már részletes tájékoztató ri­portot közölt Bajor talál­mányáról. ítéletében megállapította a Pest-vidéki Járásbíróság, hogy a ktsz elnöke jogellenesen járt el és mulasztást követett el, amikor Bajor újítását nem továbbította a szövetkezet újí­tási előadójához, arról nem vett fel jegyzőkönyvet és nem jegyezte be az újítási nap­lóba, holott az érvényben lé­vő kormányrendelet szerint ez kötelessége lett volna. A bíró­ság ezért kötelezte ítéletében a szövetkezetét, hogy Bajor nevét szeptember 1-i dátum­mal utólag vezesse be az újítási naplóba, tehát mintegy hat héttel a szövetkezet mű­szerészének, Dobos Imrének október 11-én bejegyzett újítá­si bejelentése előtt. A bíróság megállapította azt is, hogy Dobos Imre csak a múlt év májusában lépettbe műszerészként a budaörsi ktsz-be. Az ítélet polgári perben hangzott el, polgári bíróság hozta, így nem tartalmaz bün­tetőjogi szankciókat, de megál­lapítja, hogy a ktsz elnöke sú­lyos mulasztásit, szabálysér­tést követett el. Ez pedig nemcsak polgári ügy, nem is magánügy, nert — tekintettel az újító- mozgalom igen nagy népgaz­daság! jelentőségére — az lyen mulasztások és szabály­iértések nemcsak áz egyénileg érdekelt felperest érintik, ha- lem a népgazdaság egyetemes érdekeit is veszélyeztetik. — m. I. —

Next

/
Thumbnails
Contents