Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
HIHI mente Járási tanács vb-ülés A NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM 1966. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Még egyszer - a bejárókról A közelmúltban jelent meg a lapokban a hír, miszerint Budapest lakossága 1967-re eléri a kétmilliót. De nemcsak a főváros népessége növekszik állandóan, hanem Pest megye lakossága is: a más megyékből történő bevándorlás következtében az országban egyedülálló mértékben, évente tízezer fővel gyarapodik. Ebből hétezer olyan, aki a bejáró munkások táborát növeli. Ha meggondoljuk, hogy jelenleg mintegy százhúszezerre tehető azoknak a száma, akik megyénkből naponta a fővárosba járnak dolgozni — elképzelhető, mennyi gondot, problémát is jelent ez a napi utazgatás. Naponta három-öt óra utazgatás ... Hosszú évek óta visszatérő probléma: sikerül-e az így elveszett időből valamit is megmenteni? Tettünk-e mór kézzelfogható intézkedést a bejárók művelődéséért? A bejárás elsősorban gazdasági, társadalmi kérdés. A művelődési problémák csak következmények. Ez azonban nem menti fel a művelődés munkásait az alól, hogy a bejárók kulturális ellátottságát fokozottan szervezzék és biztosítsák. A nagykátai tapasztalatok szerint a művelődés szempontjából a légtöbb eredményt a lakóhelyen végzett munka eredményezheti akkor, ha azt az üzemmel közösen végzik. Beigazolódott, hogy a bejárók általános és szakműveltségének növelése csakis differenciált tevékenységgel oldható meg. A művelődési ház, Chmely Ödön igazgató vezetésével hét esztendeje foglalkozik a bejárás problémáival. Érthető módon. A járás hatvanhétezer lakosából tizenkétezer ember — éppen a legegészségesebbek és legmunkabíróbbak! — utazik naponta Budapestre. Köztük hét és fél ezer fiatal! Álmosan indulnak, álmosan érkeznek: sem idejük, sem kedvük nincs a kulturálódásra. gyár vezetőségével. Azóta számtalan közös rendezvényre került sor, együttes kirándulásokra, nagygyűlésekre, a bejárók nagy része részt vett a munkásakadémia előadásain, a művelődési ház egyéb rendezvényein. A Bőrtex-hez hasonlóan, a művelődési ház vezetőségének szintén jó kapcsolatokat sikerült kiépítenie más 'kőbányai üzemekkel is. A művelődési háznak jól működő aktívahálózata van ma már tizenhat budapesti üzemben. Chmely Ödön igazgató szerint: — Munkánk nagy tekintélyt szerzett az üzemvezetőségek előtt. Ma már a dolgozók felvételéhez a mi véleményünket is kérik. Megkérdezik, hogy a munkára jelentkezettről mi a véleményünk, milyen társadalmi munkát végzett a községben vagy a művelődési otthonban és így tovább. Nagykátán közel négyesztendős múltja van már a bejárók akadémiájának. Az eltelt idő alatt több ezer dolgozó hallgatta az elsősorban őket érintő előadásokat. A hallgatókat az akadémiára az üzemi bizottságok szervezik: belépési nyilatkozatokat töltetnek ki a jelentkezettekkel és a névsorukat megküldik a művelődési háznak. Továbbá az üzemi újságok rendszeresen közük az előadások helyét, idejét, az előadó nevét is. A munkásakadémia költségeit a szakmaközi bizottság biztosítja a TIT-tel kötött szerződés alapján. A járási művelődési ház csak segít a szervezésben, irányítja, ellenőrzi és adminisztrálja az egyes előadások elkészítését, megtartását. Helyes módszernek bizonyult az is, hogy a község vezetői rendszeresen vállalnak előadásokat azokban az üzemekben, ahol a községből többen dolgoznak. így lehetőségük nyílik arra, hogy meghallgathassák a bejárók problémáit, s közösen találják meg a megoldásokat. Az első ilyen előadásra a Bőr- texben került sor. Az előadáson szinte valamennyi nagykátai dolgozó megjelent, ami a további munkához nagy segítséget nyújtott. Az eddigi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják, hogy a nagykátai művelődési ház jó munkát végzett a bejáró munkások kulturálódásának elősegítése 'érdekében. Biztosak vagyunk benne, hogy a járás más községeiben is mielőbb hasonló tevékenységekről adhatunk majd számot. Ez nyeresége lesz az egész nagykátai járás népművelésének. P. p. Holnap délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a járási tanács végrehajtó bizottsága Nagykátán, a járási párt- bizottság üléstermében. Napirenden jelentés szerepel az anya- és csecsemővédelem helyzetéről, amelyet Óvári Tiborné járási védőnő terjeszt elő. Ezután Lévai Jó- zsefné, az igazgatási osztály vezetője beszél a járási anyakönyvi ügyintéző munkájáról, különös tekintettel a családi események társadalmi megünneplésének alakulásáról. Ma Vöröskereszt vezetőségi ülés Ma délután 2 órakor ülést tart a Vöröskereszt járási vezetősége. Sauer László, a Vöröskereszt járási titkára jelentést terjeszt be az idei év munkájáról, eredményei rőj. majd vázolja a jövő év feladatait. ★ Sikeres volt a véradónap Kókán és Nagykátán. Kókán 86-an adtak térítésmentesen összesen 27,5 liter vért, Nagykátán pedig 163-an 55 litert. Magzati elhalás háziállatainknál Hormoninjekció — nagyobb termékenység A kutatók megegyeznék abban, hogy az utódok számának csökkenését a magzat méhen belüli pusztulása okozza: a vélemények csak a pusztulás okával kapcsolatban térnek el egymástól. A magzati életnek vannak „kritikus időszakai.” Az összes pusztulás 66%-a a megtermékenyítést követő 3 napon belül következik be; a 33—34. napig (a magzat meg- tapadásáig) további 25—30%, míg a megtapadástól a születésig mindössze 4—9% a veszteség szarvasmarhánál. A korai (3 napon belül) elhalás esetén a magzat a méhbőí felszívódik, az állat „visszaivar- zik.” Az ilyen, eseteket a fogamzás elmaradásával magyarázzák. A vemhesség későbbi szakaszában történő elhalásokat a magzat elvetélése követi. Az elhalások okait egyrészt a megtermékenyített petesejtben, illetve az ezt létrehozó Jubileum Tápiőszecsön Szombaton adta elő a tá- piószecsői Damjanich Művelődési Ház színjátszó együttese a művelődési ház igazgatójának, Ofella Sándor 3 felvonásos történelmi drámáját, a Damjanich huszárját. A darabot néhány évvel ezelőtt már bemutatták, s akkor 24 előadást ért meg. így most, a szombati a 25., a jubileumi előadás volt. A terhességi sárgatest nem megfelelő - hormontermelése a petesejt megtapadását gátolja; a megtermékenyítés utáni héten hormoninjekciókkal az ivadékarány jelentősen javítható. T. M. Karácsonyi program: Bál, bemutató, táncvizsga Megkérdeztem járásunk függetlenített népművelőit, milyen kiemelkedő rendezvénnyel készülnek karácsonyra és szilveszterre a művelődési házak. Nagykátán a renoválás és átalakítás alatt álló művelődési ház nem használható, így a KlOSZ-helyiségben rendezik a szokásos karácsonyi és szilveszteri táncos estet. Tápiószentmártonban mind a két ünnep estéjén báli rendezvény fogadja a szórakozni, táncolni szerető fiatalokat és idősebbeket. Tápiószecsőn a mulatós sze- csőiek igénye szerint állította össze Ofella Sanyi bácsi a műsoros táncos ünnepi rendezvényeket. 31 iróí írt n% új Síig huszonöt esztendeje ? ivarsejtefcben, másrészt a magzat fejlődését biztosító anyai szervezetben kell keresni. Ismert jelenség például, hogy azonos körülmények között tartott bikák termékenyítő képessége erősen eltérő. A „rossz termékenyítő” bikák után a 33. napig 43% veszteség is felléphet. Nagy kárt okozhatnak az állatállományban a rejtve öröklődő halálos rendellenességek. Az ilyen tulajdonságét hordozó és örökítő, egészséges szülőállatok ivadékai közül általában 25% elhal az örökítő faktorok találkozása miatt. Elégtelen táplálás, vitaminok hiánya, sőt a túltáplálás is a magzat károsodását okozhatja. Ugyancsak az anyai szervezeten keresztül hatnak a különféle fertőző megbetegedések. > A legújabb kutatások az ivari ciklust befolyásoló hormonok szerepére világítanak rá. A fiatalok közül bizonyára nagyon kevesen tudják csak, hogy az újságírásnak régi hagyományai vannak a nagykátai járásban. A napokban a kezembe került egy megsárgult lappéldány. Címe: Nagykátai járás. Szerkesztősége Tá-> hetett piószelén volt. Megjelenésé- ilyen nek dátuma: 1941. december. Érdeklődve lapoztam végig a huszonöt esztendős lapot: miről írtak akikor, mi foglalkoztatta a járásban élő embereket? Ilyenkor, karácsony táján. Mindjárt az első oldalon ez olvasható: „Rövidesen sor kerül a jegyrendszer országos kiterjesztésére. Bevezetik a liszt- és kenyérjegyeket. Az átlagos ké- nyérfejadag napi 250 gramm lesz...” Kellemes hír, karácsony előtt... Egy másik tudósítás arról értesít: „A romlott gabonát is fel kell ajánlani a Hombárnak. Mázsánként négy-öt pengővel olcsóbb áron veszik át a termelőktől...” Nagy cikk a harmadik oldalion. „Erdélyi kölcsön a karáajándéka: a szülök, a gyerme kék, a rokonok, a barátok egy egy kötvényt tesznek a szén estén szeretteik karácsonyfáj alá.. őszintén szólva nem túlsá gosan örvendetes ajándék le karácsonyra egy-eg - ma már a történe lem igazolta — papírdarab. Az újság legjelentősebb írá sa egy érdekes birtokperre tudósít. „özv. gróf Zierotin Prsenkó né, született Kubinyi Augusz ta tápiószentmártoni földbir tokának mindenáron kisha szonbérletbe adásának ügy kavarta fel a kedélyeket.. — írja a korabeü riporter. - Az özvegy grófné férje az els> világháború elején eleseti így jutott szomorú özvegy ségre alig néhány hónapo árvájával, aki jelenleg kato na. csonyfa alatt. A magyar társadalom szeretettel, megértéssel fogadta az Erdélyi Nyeremény kölcsön kibocsátását és immár hetek óta változatlan, sőt növekvő tömegben jegyzik. Amióta Kormányzó Urunk is belépett a , kötvénytulajdonosok sorába, a magyar kisemberek százai és ezrei fektetik kis tőkéiket ebbe az egyéni és a nemzet szempontjából egyaránt hasznos kölcsönakcióba. Keresni sérti lehet okosabb, hasznosabb tőkebiztosító befektetést, mert hiszen a kölcsön húsz év múlva (!) visz- szatérül... Így lett az idei esztendő legszebb karácsonyi A tápiószentmártoni gazdái azonban összeálltak, mintegy negyvenen és megindítottál az eljárást, hogy a birtokot kis haszonbérbe vehessék. Már már teljesült is kívánságuk amikor az özvegy (Jó üzletem bér lehetett! A szerző.) fel ajánlotta a birtokot a vitéz széknek és ezzel elérte, hog's birtoka nem apró parcellák ban, hanem egészében volt ha szonbérbe adható. Vajon a tápiószentmárton gazdák — veti fel a dráma kérdést a riport írója — gon doltak-e arra, hogy egy hadi özvegynek, aki grófné is, s i fia katona, mennyire megke serítették erőszakoskodásuk kai az életét?” Nem tudjuk, mennyire ke seredett el szegény grófnő, di annyi bizonyos: ő soha nen csinált problémát magánál abból, hogy birtoka mennyin keseríti meg a föld nélküli tó pdószentmártani emberek éle tót. Prukner Pál KÁRPÓTLÁS — Fiatal technikus, talán még mérnök is lesz belőle — mondta a papa a mamának és a férjjelölt majdani magasabb fizetése járt az eszében. Már az esküvő időpontjáról is beszélgetett a család, amikor a fiú bemutatta a lányt a főnökének, Rendek István főmérnöknek. Elég annyit tudni róla, hogy harmincöt éves, nemrég vált el a feleségétől, jó megjelenésű, dús hajú és rámenős fiatal ember, havi négyezerkétszáz forint fizetéssel, plusz prémium és itt-ott egy kis újítási pénz is. — Szép szőke haja van a menyasszonyának — jegyezte meg másnap a főmérnök. Imre szeme felcsillant és refrénként ismételte, hogy „szép szőke”. — És nagyon jó alakja — folytatta a főmérnök. — És szép kék szeme. És értelmes. És mai lány. — Mai — motyogta a fiú, nem kevés büszkeséggel. Imre elmondta otthon Erzsikének, meg a kedves szülőknek, hogy a főnöke milyen szépen nyilatkozott r •’"’'kéről. A szülők boldogok voltak, Erzsiké is boldog volt és Imre is boldog volt. A következő héten Rendek István főmérnök felhívta Erzsikét telefonon, hogy szeretne vele a Rózsa presszóban munka után találkozni. — Imre úgyis túlórázik ma — biztatta a főmérnök a lányt —, hét felé találkozhatnánk. Találkoztak is. Erzsiké este levetette a fehér köpenyét az illatszerboltban, ahol dolgozott, és elment a Rózsa presszóba, ahol a főmérnök már várta. — Talán valami baj van Imrével? — kérdezte a lány némi aggodalommal. — Nem Imrével van baj, hanem velem. Beleszerettem magába — jegyezte meg nemes egyszerűséggel Rendek. — Te jóisten! — sikoltott fel Erzsiké. — Mi lesz most?! — Semmi. Saját elhatározásából hozzám jön feleségül. Imrének egyelőre ne szóljon. Ettől kezdve Imre még gyakrabban túlórázott, Erzsiké és a főmérnök még gyakrabban találkoztak. És Erzsiké egyre búskomorabb lett Imre mellett és egyre vidámabb a főmérnök mellett. És rcm szólt egy szót sem Imrének, de elmondott mindent a szülőknek. A papa azt mondta, hogy ezt jól meg keli gondolni. A mama azt mondta, hogy ezen nincs mit meggondolni és csak Erzsiké jövőjére kell gondolni. Rendek jóképű fiú, főmérnök és havi négyezerkettőszáz, plusz prémium és olykor egy kis újítási díj. Nincsen ezen gondolkozni való! A papa végül is azt mondta, hogy ez valóban igaz. Erzsiké egy nap így szólt a vőlegényéhez: — Tévedtem, Imre, nem megyek hozzád feleségül! — és ezzel lecsatolta a jobb csuklójáról a karkötőt és visszaadta Imrének. — Még tizennyolc éves sem vagyok, ráérek férjhez menni. — Megszakad a szívem — mondta a fiú mélyről jövő keserűséggel —, pedig örülnöm kellene. Éppen ma neveztek ki vezetőnek a vállalat vidéki telepére, havi kétezernyolcszáz- zal. — Gratulálok, kedves Imre — örvendezett a mama. — Szép karrier — jegyezte meg a papa. Imre leutazott vidékre, de Rendek István főmérnök, a központban, továbbra sem feledkezett meg róla. Egy év múlva már háromezerkétszáz forint volt a fiú fizetése, s akkor tudta meg, hogy Rendeknek köszönheti a karrierjét és a havi háromezerkétszázat. És Erzsikének is köszönheti. Hivatalos kiküldetésben egy kollégája kereste fel a központból. Amikor már a hivatali ügyekkel végeztek, ígj szólt Imréhez: — Nagy svihák a te főnö köd. Udvarolgat, udvarolgat aztán mást vesz el... Hoppoi maradt a te Erzslkéd is! A fiú elámult: — Hát Erzsikének is udvarolt? — Mit gondolsz, miért he lyeztek pont téged vidékre é' miért kaptál ilyen kitűnő be osztást? Kárpótlásként kaptad kedves barátom! Kárpótlás ként! Kárpótlás, kárpótlás — za katolt az agyában, de továbi folytatta a beszélgetést. — És kit vesz el Rendek? — érdeklődött nagy önuralma erőltetve. — A vörös hajú Irmát, a: elnök titkárságáról. Ha elve szi egyáltalán ... Azt Rendek nél sohasem lehet tudni. Is merheted. Alighogy a kolléga elutazott Imre levelet kapott Erzsikétől Néhány sort írt csupán. „Sze retnélek apuékkai meglátogat ni, úgy érzem, mégis csak t< vagy az igazi.” A fiú ugyanolyan rövider válaszolt: „De te nem vagy a: igazi! És én még huszonha éves sem vagyok, ráérek megnősülni.” Egy pillanatra kísértésbe jött, hogy odairja még: „Köszönöm a kárpótlást”. A járás három községéből utaznak a legtöbben budapest munkahelyeikre. Nagykátáró, háromezerhatszázan, Tápió- szecsőről ezerhatszázan, Tá- piószentmártonból pedig ezer- ötszázan. A legtöbben a tizedik kerület üzemeiben találtak munkát, csak a Ganz-Má- vagban háromszáz nagykáta\ ember dolgozik! De ezenkívü közel hatvan budapesti üzemben dolgoznak még nagyká- taiak. Napi utazási idejük átlagosan több, mint három óra az otthontól a munkahelyig éí vissza. Érthető, ha ennek- s problémának a megoldása alaposan feladta a leckét a nagy- kátai népművelőknek. Az első szocialista szerződést 1960 szeptemberében kötötte meg a nagykátai művelődési ház a kőbányai Bőrtea MOZIMŰSOR Tápiószele ma: szünnap péntektől vasárnapig: A Nagy Medve fiai. Tápiószentmárton ma: Fekete bársony, szombaton : Szárnyak. Tápiógyör- gye szombaton: A Tenkes kapitánya I—II. Szentmár- tonkáta ma: Amerika éjjel szombaton: Házasság feltétellel. Tápiószecső ma: Becsületes szélhámos, szombaton: A domb. Szentlőrinckáta ma: Rangon alul, szombaton Hűség. Pánd szombaton: A különleges osztály. Tápió- bicske ma: Az ég kulcsa szombaton: Szentjános feje- vétele. Tápióság ma: Az ér kis feleségem, szombaton Fantomas. Tápiószőllős ma Az államügyészé a szó, szombaton: A jégbalett csillaga Farmos ma: Ketten haltai meg, szombaton: Az aranycsempész. Kóka ma: Mi, húszévesek, szombaton: Cicababák. A fiúnak, huszonnégy éves korában, kétezerháromszáz forintra emelkedett a fizetése, s úgy érezte, most már nyugodtan megkérheti Erzsiké kezét. Elvégre két éve járnak együtt, mire várjanak? Amikor a lánynak megmondta, hogy nem tud nélküle élni, elérzékenyült és nagyon meghatódott. Erzsiké is elérzékenyült és még inkább meghatódott. Ebben nincs semmi meglepő: a lány még nem töltötte be a tizennyolcadik évét, a fiú volt az első udvarlója és az első kérője. Imre az apránként megtakarított csekélyke pénzéből ezernyolcszáz forintot kivett az OTP-ből és Erzsikét születésnapjára meglepte egy modern arany karkötővel. — Egyre jobban szeretlek, Imre — lelkendezett a lány, amikor a fiú a jobb csuklójára rákattintotta a karkötő zárját. — Álmomban sem képzeltem derekabb férjet Erzsikének— mondta a mama a papának, némileg a karkötőre célozva. — Oiyan férj válik majd ebből a fiúból, aki minden áldozatot meghoz a feleségéért. FÖLDES GYÖRGY: Kákán a cukrászdában min den. alkalommal a közíkedvel Mészáros-trió játszik. A mű velődósi otthonban 25-ér 26-án — a bált megelőzve — a helyi színjátszó csoport léj színpadra. Tersánszky J. Jené Kakuk Marci című vígjátéká mutatják be. Farmoson a tánciskolása vizsgáznak 25-én. Ez még ün nepélyesebbé teszi a művelő dési otthon karácsonyi prog ramját. Tápiógyörgyén és Űjszilvá son ugyancsak báli rendez vénnyel rukkol ki a művelő dési ház vezetősége. — bán —
