Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-22 / 301. szám
// Féltünk, dicsekvésn hatna Jegyzetek egy rendhagyó tanácsülésről // Van abban mindig valami feszélyező, amikor saját munkánkat kell értékelnünk. Ilyesfajta feladat előtt állnak mostanában a községi tanácsok is, amikor négyéves munkájukról készítik el az értékelő jelentéseket, s terjesztik azt megvitatásra a tanácsülés elé. Gombán a múlt hét végén tartották meg ezt a fajta — ünnepélyesnek is beillő — tanácsülést, hiszen Czapp Miklós megyei tanácstagjuk is eljött ez alkalommal választói közé. Arató Ferenc, mint a Hazafias Népfront-bizottság — és mint a tanács által létrehozott, az értékelést elkészítő ideiglenes bizottság elnöke, megnyitotta a beszámoló feletti vitát. A beszámolót addig magam is végigolvastam, meglehetősen száraznak, statisztikával telezsúfoltnak és általánosnak, elvontnak találtam. Az. első bekezdésekből megtudtam, 38 tanácstag van, a vb-nek hét tagja, öt állandó bizottságot választottak,, öt, illetve halt taggal. Egy-egy évben hány tanácsülés volt, hány százalék a megjelenés, hányán maradtak távol, igazoltan, igazolatlanul, hány a hozott határozatok száma, hány a tanácstagi beszámolók száma. A következő oldalon mindez megismétlődik, a vb számadataival, majd az állandó bizottsági ülésekéivel. Igaz, a közbeeső helyeken megtudom, a tanácstagok ugyancsak ingadozó módon szóltak a tanácsülésekhez hozzá, aztán személy szerint megtudom, ki volt az az öt tanácstag, aki indokolatlanul és igazolatlanul távolmaradt az egész négyéves ciklusban, s ki volt az a kettő, akik példát mutattak. Tehát itt már kezd konkrétabbá válni a beszámoló — örülök, de csak annyit sikerül utóbb megtudnopi: a tanácstagok szoros kapcsolatot tartanak a dolgozókkal, a választókerület problémáit „általában” közösen oldják meg, komoly erőfeszítéseket tettek a választókerület csinosítása és rendezése érdekében és ezzel effyidőben a társadalmi munka szervezése tekintetében is. Megtudható továbbá, hogy: sajnos, általánosságban tanácstagjaink kepés esetben intéztek el olyan ügyeket a vb-nél, vagy más helyen, melyekkel a választók hozzájuk fordultak. Az általuk felvetett problémák egy része a saját problémájuk volt. Ezeket a fogyatékosságokat azonban a félévi értékelések során bátran felvetették, s a kötelességüket túlzottan elhanyagoló tanácstagokat határozatilag elmarasztalták. Továbbá megint megrovás, ezúttal az állandó bizottságok felé, hogy: „... csaknem az egész ciklus alatt igen haragos viszonyban voltak az ülésekkel.. Ezután némi általános utalás után a községfejlesztési terv és a költségvetés négy évet felölelő számadatai, s utána szerényen, mintegy 20 sorban — végre — négy-öt tény: Villany hálózati rekonstrukció, művelődési otthon, járda, víz. Majd jó féloldalon keresztül a tsz adatai, csupa örvendetes, megvalósult tény — akár közgyűlési beszámolóhoz is készülhetett volna. Közben jelentkezett az első hozzászóló. Egy cseppet sem csodálkoztam Bálint Cáborné kérdésén: — Miért csak öt, illetve hét tanácstag munkáját mérték fel? Ö volt az egyik „elmarasztalt” tanácstag, aki a négy év alatt nem járt ülésekre. Utána rögtön, majd a vita során még egyszer elmagyarázták neki, hogy ez csak statisztika. Bálintné nem szólt többet, látszólag beletörődött: ez statisztika. De volt egy olyan érzésem, hogy Bálintné nem erre volt kíváncsi, és azt is elképzeltem: lám, szegény Bálintné, ha minden tanácsülést végigült volna, és ezenkívül a négy év alatt az égvilágon semmit nem tesz, a két megdicsért helyett három név szerepelne a — statisztikában. Lehet, hogy közben Bálintné is erre gondolt. Aztán hosszú percekig kínos csend volt, Szabó Feri bácsi, a tanácselnök minden rábeszélése csődöt mondott. Czapp elvtárs mentette meg őt, meleg hangú felszólalásában a vitát hiányolta, s biztatta a tanácstagokat, kicsit a vb tagjait is: vizsgálják m,eg, mi az, amit jól végeztek, mi az, ami nem sikerült. S főleg azt: hogyan tovább? És elmondta, mi nem tetszett neki a négy év alatt: volt úgy, hogy kijött fogadóórára — de senki nem jelent ott meg. Vajon nem lenne probléma? Elmentek a tanácselnökkel az egészségházba, mindjárt találtak orvoslandó panaszokat, Nevelünk, nevetgélünk... Az elmúlt hetekben a közúti közlekedés szabályaival ismertettük a gyermekeket: mikor közlekedhet a gyalogos ez úttesten, a járművek közül kinek mikor vian elsőbbsége, milyen körülmények között lehet előzni, stb. S ekkor az egyik tanuló azt mondja: Tanár bácsi kérem, én a napokban Mende felől jöttem kerékpárral, .az útkereszteződésnél jeleztem is, hogy erre akarok kanyarodni az iskola irányába, de a fuvaros — így mondja — a SZEFU egyik fogatosáról van szó — mégsem adott előnyt, pedig én jöttem jobb kéz felől. Próbálom menteni az esetet (felnőtt szolidaritásiból) s magyarázni, hogy a fogatosoknak nem kell KRESZ-vizsgát ten-' niök, de közben arra gondolok, bizony a felnőttek a mindennapi életben sokszor rákontráznak arra, amit a gyerekek az iskolában tanulnak. A szünetben is ezen gondolkozom, amikor az iskola előtt megáll a tsz egyik fogatosa, leugrik a kocsiról, át az árkon, s így máris hallótávolságra kerül hozzám. Elég közel állok a kerítéshez, figyelem a kézilabdázó gyerekeket, de ha messzibb állinók is, jól hallhatnám, mert igen hangosan kiabálja be a dróton át: — Megfojtom azt a csirkefogót — és sűrű káromkodások között egy göndörhajú fiút fenyeget az ostorral. Amint megtudom, felindultságának oka az, hogy előző este a gyerek kicsúzlizta kocsilámpájának az üvegét, s neki vták sötétben kellett az állomásra mennie. Az eset bosszantó, sőt föl- liáborító, de ismerem a gyereket ilyen vonatkozásiban is, nem ez az első esete — sajnos. Megtámadta ő már nemcsak Hangos Jánost, de Csendes Mihályt is, noha mindezekért sem szüleitől, sem nevelőitől nem kapott dicséretet — osz- tályfőnöki megrovás, sőt igazgatói intő is bizonyítja ezt. Természetesen sértettünk mit sem tud erről, és váltig hangoztatja, hogy persze, mert nem nevel itt senki, de ha ő egyszer megfogja, úgy megveri, hogy beledöglik az a büdös csirkefogó. Ez, hogy „nem nevel itt senki!” félreérthetetlenül úgy hangzik, mintha a gyermekek nevelése kizárólag a pedagógusok feladata lenne. A hangok átúsznak a kerítésen, a sűrűn hulló trágár szavakat jól hallhatják a tanulók, meg egy-két járókelő is, s nekem ebben a nem éppen kellemes szituációban — nem a gyerek . védelmére, s mégcsak nem is a pedagógusok mentségére —, Makarenko egyik mondása villan az eszembe: „Minden nevel: az emberek, a dolgok, a jelenségek, mindenek előtt és leginkább azonban az emberek.” Véleményemet —, hogy a gyerek szülei szorgalmas, derék emberek, de mivel mindketten későin járnak haza a munkából (bár a gyerek napközis) félig-meddig az utca neveli, s bizony nem mindig lát vagy hall jót a felnőttektől sem —, nincs időm kifejteni, mert János bácsi csak harsogja a magáét, drasztikus kifejezéseit nyomdafestéket nem tűrő káromkodásokkal fűszerezve. P. S. csak utána kellett járni. Persze, jobb lett volna, ha az utóbbi fordítva történik. És a gombai tanácsülés jege ezzel meg is tört. Egészséges vitában, hozzászólásokban, javaslatokban, konkrét eredmények és hiányosságok felvetésében most már nem volt hiány. Szókimondó, őszinte, elvtársias légkör alakult ki. Ordast Kázmér szenvedélyesen foglalt állást a Patay- kastély melléképületeinek lebontása és a gondnoki lakás hiánya kérdésében, s amikor Romházi László tanácstitkár válaszolt, az okos, meggyőző érveket, a konkrét számadatokat, tényeket itt, ebben az esetben már senki sem érezte „statisztikának”, csupán a lehetőségek reális számbavételének, a helyzet konkrét elemzésének. Sorolhatnám tovább: a problémák most már jöttek maguktól — és csodálatosképpen nem iS maradt homályos, megoldhatatlannak látszó egy sem, még a nyolc kilométerre fekvő felsőfarkas- di választókörzet villannyal való ellátásának lehetősége sem. S mivel kissé ünneprontó- nak érzem a leírtakat, tanulságként szeretném Szabó Ferenc tanácselnök gondolatait befejezésül tolmácsolni: — Talán azért nem vettük be a beszámolónkba konkrétabban eredményeinket, mert féltünk, dicsekvésnek hatna, mert úgy éreztük: mindenki előtt ismertek, hiszen mi magunk küszködtünk, mi hoztuk azokat létre, mindannyian, a tanácstagsággal együtt... — t — MOHOMiim PEST MEGYE R L A P IÓN KIADASA VIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1966. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 71 kilométer csőhálózat, 125 közkút Másfél millió forint értékű társadalmi munka Vecsésen Hat évvel ezelőtt nagy munkához kezdett Vecsés község, megalakult az Ivóvíztársulat, mely a község vízművesítésé- nek munkálatait irányította, szervezte. Akkor úgy tervezték, hogy tíz év múlva befejezést nyer a nagy munka. Óvatosak voltak a határidő megállapításában — 1966-ban hat év eltelte után befejeződött a község vízhálózatának megépítése. Mit jelent ez? 71 kilométer hosszúságú csőhálózatot, 2000 házi bekötést, 125 közkutat. Másképp: nincs olyan ház Vecsésen, ahová ne vezethetnék be a vizet. A lakóházaknak több mint a negyven százalékában, kerítésen belül, a kertben, vagy a házban van víz. Hogy a tervezettnél négy évvel korábban be tudták fejezni a nagy munkát, köszönhető a lakosság áldozatkészségének, segítségének. A hat év alatt másfél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a község lakossága. A siker bátrabbá teszi az embert. Van már víz a községben, nem kell télen hóban, vagy ősszel esőben, sárban Film, képek, orvosi eszközök HOGYAN HALAD JÁRÁSUNKBAN A LAKOSSÁG POLGÁRI VÉDELMI OKTATÁSA? A napokban felkerestük Illés Istvánt, a járási polgári védelmi törzsparancsnokot és Szabó Imrét, az oktatásért felelős járási instruktort, és aziránt érdeklődtünk, hogyan halad a monori járásban a polgári védelmi oktatás. — November elején kezdtük el az oktatást kilenc községben, Pilisen, Káván, Bé- nyén, Gombán, Csévharasz- ton, Nyáregyházán, Vasadon, Tápiósápon és Gyömrő községekben. — Hány órát kell végighallgatni az oktatáson megjelenteknek? — 15 órát. 'Ezt általában öt-hat foglalkozás keretében tudják teljesíteni a hallgatók. — Kik tartják a foglalkozásokat? — Pedagógusokat és megfelelő szakmai jártassággal rendelkező szakembereket kértünk fel az előadások, oktatások megtartására. Örömmel mondhatom, minden községben szívügyüknek tekintették az oktatást és színvonalassá, vonzóvá sikerült azt tenniük — mondta Illés István. — Miről szólnak az előadások? — kérdeztük Szabó Imrét. — Megismertetni a lakossággal egy esetleges légitámadásnál nélkülözhetetlen védekezési és segélynyújtási teendőket. — Hol a legsikeresebbek az oktatások? — Nehéz helyzetben \’a- gyok, amikor ezt a kérdést hallom, a megjelenés általában 90—110 százalékos, ami jó eredménynek mondható. Káván, Bényén, de különösen Gombán 100 százalékon felüli volt a megjelenés. De a többi községben is élénk volt az érdeklődés az előadások iránt. Talán Pilisen volt egy kis baj a látogatottsággal. Igaz, itt az oktatás egybeesett a tüdőszűréssel, így aztán a kisebb megjelenés nem is csodálható. esz— Milyen szemléltető közöket alkalmaznak? — Megfelelő mennyiségű film- és képanyag áll rendelkezésünkre. Az elsősegély- nyújtáshoz pedig a szükséges orvosi eszközök. Az elmúlt évekhez képest feltétlenül előrelépést jelent az idei polgári védelmi oktatás, mert sokkal nagyobb az előadások látogatottsága, mint az elmúlt évek hasonló időszakában volt. Ez egyben azt is jelenti, a célt sikerült elérni... — Mikor fejeződik be az oktatás? — December 20-ig tart az 1966—67-es oktatási év első turnusa, 1967 első felében pedig a következő turnus fejezi be a munkát. G. J. A GYÖMROI KÖNYVTARBAN gyalogolni a vízért. De jó lenne, ha nem kellene a Pestre bejáró asszonyoknak, vagy a második műszakot vállaló, szintén a fővárosban dolgozó férfiaknak munka után fát vágniuk, begyújtaniuk, de jó lenne, ha meleg lakásba mehetnének haza. Ha a vízhálózat kiépítése után bevezetnék a községbe a gázt. A községben sok a palackgáz-tulajdonos. Ezen ugyan csak főzni lehet, mégis sokat segít a háziasz- szonyoknak. A vezetékes gáz fűtésre is alkalmas és még a hagyományos fűtőberendezést sem kellene kicserélni, mert a vállalat olyan égőfejet ad, mely a vas és cserépkályhákba is beszerelhető. A palackot pedig a tulajdonos átadhatja másik igénylőnek, sőt a vállalat is foglalkozik azzal a gondolattal, hogy átveszi a palackokat. A gáz bevezetéséhez OTP- kölcsön is igénybe vehető. A tanács terve, hogy a gáz- bevezetéssel kapcsolatban „hangulatfelmérést” végez, s ha a lakosság igényli a gáz bevezetését, akkor megfelelő elő-, készítés után hozzákezdenek a nagy munkához. A község másik nagy eseménye, mely szintén több éves beruházás — az OTP lakásakció. A négyes müút mellett épülnek fel ezek a kétemeletes lakások. A terület kijelölése már megtörtént, az OTP a tanácstól megveszi a telket, a kapott vételárat a tanács az új lakótelep villanyhálózatának, és úthálózatának építési munkáiba fektetné be. A lakások egy- és kétszobásak lesznek. A terv szerint az akció 1971-re fejeződnék be, ez alatt az idő alatt 200 lakás épül fel. <d) Somodi Imre felv. Gazdag szünidei program a gyömrői Ságvári úttörőházban December 22. délelőtt tíz órakor őrsök közötti közlekedési vetélkedő. 23-án, tíz órakor az úttörőház sakkmestere (V.—VI. részére); délután három órakor a biológiai szakkör klubdélutánja. 27- én kilenc órakor harsan a kürtszó, úttörők! (nótafáknak dal tanulás); délután két órakor a konyhakertész-szak- kör klubdélutánja. 28- áin tíz ' órakor kisdobos játékdélelőtt a Zrínyi csapat kisdobosai részére; 10-től 13 óráig á kaucsuklabda bajnoka (V—VI-osok részére); két órakor őrsi doktor találkozó; három órakor jégkorong téli kupa. (Benevezés ötfős úttörő- vagy ificsapat a helyszínen.) 29- én, reggel nyolc órakor őrsvezetői tanfolyam, csapatgyűlés. 30- án, délután egy órakor az úttörőház sakkmestere (VII. —VlII-osok részére). 31- én 10-től 12 óráig búcsúzunk az óévtől <őrsvezetők találkozója); este nyolc órakor szilveszteri ifiklub. Január 2-án, délelőtt tíz órakor kisdobos játékdélelőtt a Körösi csapat kisdobosai részére; ugyancsak tíz. órakor gyorsasági korcsolyaverseny a strandon, V.—VI. osztályosok 400, VII.—VIII. osztályosok 800, ifivezetők 1200 méteren. 3- án délelőtt kilenc órakor akarsz-e ajándékot készíteni? (Hangulatlámpa, műanyagból); délután háromkor jégkorong téli kupa (selejtező). 4- én kilenctől tizenkettőig a kaucsuklabda bajnoka (VII. —VIII.-osok részére); délután kettő órakor tornászlányok találkozója a Kossuth-torna- teremben. 5- én tíz órakor kisdobos játékdélelőtt. (Jelki csapat kisdobosai részére); délután egy órakor ügyességi és lassúsági korcsolyaverseny a strandon. 6- án, délelőtt kilenc órakor „Pajtás, daloljunk szép magyar hazánkról” (daltanulás nótafáknak); délután kettőkor őrsi sportfelelősöknek a jégkorong szabályainak ismertetése játék közben a strandon. 7- én, délelőtt tíz órakor kisdobos játékdélelőtt a Sihko- vics Rezső csapat részére; H órakor 100 kilométer a Vörös Hadsereg nyomán, (örsi túrakapitányok találkozója.) Az egész programhoz az úttörőház vezetősége csak azt a kérelmet csatolja, hogy mivel ilyen alaposan még nem volt előkészítve a szünidei program, minél többen jelenjenek meg a foglalkozásokon, minél többen vegyék igénybe az úttörőház nyújtotta lehetőségeket. TANÁCSÜLÉS lesz ma Tápiósápon 14 órakor. Napirenden: az Állami Biztosító munkája. Vb-ülést tartanak ma Csévharaszton 15 órai kezdettel. Napirenden: a községi tanács vb dolgozói 1966. évi munkájának értékelése. Úriban kilenc órakor a tsz- demokrácia érvényesülését beszélik meg. Üllőn 14 órakor a tanácsülé- si határozatok végrehajtásáról, a gazdálkodás tevékenységéről és a járási komplex vizsgálatról tárgyalnak. Köszöntjük új monorí laptársunkat A héten a monori József Attila Gimnáziumban megjelent a Monori Gimnazista című havilap első száma. Bevezetőt Oláh István igazgató írt. A lap hírt ad a közelmúltban lezajlott KISZ-tagavatásról, szól a vietnami nép hős harcáról. Közli Lakner Béla humoros írását a közelmúltban lezajlott kirándulásukról. Hírt ad az iskola sportéletéről is. A lap, amelynek főszerkesztője Gajdos István, havonta jelenik majd meg, és bizonyára hű képet ad az iskola munkájáról, fejlődéséről. A monori gimnáziumban is karácsonyi, ünnepi a hangulat. Felállították a három méter magas karácsonyfát, amely teljes díszében ott ragyog a télikert előtt! S ahogyan közeledik a karácsony, végéhez ér az első félév is, amelyet a téli szünet vált fel. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Díszmagyar, űri: Csengetnek, nyiss ajtót! Vasad: A matador.
