Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

// Féltünk, dicsekvésn hatna Jegyzetek egy rendhagyó tanácsülésről // Van abban mindig valami feszélyező, amikor saját mun­kánkat kell értékelnünk. Ilyes­fajta feladat előtt állnak mos­tanában a községi tanácsok is, amikor négyéves munkájuk­ról készítik el az értékelő je­lentéseket, s terjesztik azt megvitatásra a tanácsülés elé. Gombán a múlt hét végén tartották meg ezt a fajta — ünnepélyesnek is beillő — ta­nácsülést, hiszen Czapp Miklós megyei tanácstagjuk is eljött ez alkalommal választói közé. Arató Ferenc, mint a Hazafias Népfront-bizottság — és mint a tanács által létrehozott, az értékelést elkészítő ideiglenes bizottság elnöke, megnyitotta a beszámoló feletti vitát. A beszámolót addig magam is végigolvastam, meglehető­sen száraznak, statisztikával telezsúfoltnak és általánosnak, elvontnak találtam. Az. első bekezdésekből megtudtam, 38 tanácstag van, a vb-nek hét tagja, öt állandó bizottságot választottak,, öt, illetve halt taggal. Egy-egy évben hány tanácsülés volt, hány százalék a megjelenés, hányán marad­tak távol, igazoltan, igazolat­lanul, hány a hozott határoza­tok száma, hány a tanácstagi beszámolók száma. A következő oldalon mindez megismétlődik, a vb számada­taival, majd az állandó bizott­sági ülésekéivel. Igaz, a közbeeső helyeken megtudom, a tanácstagok ugyancsak ingadozó módon szóltak a tanácsülésekhez hoz­zá, aztán személy szerint meg­tudom, ki volt az az öt tanács­tag, aki indokolatlanul és iga­zolatlanul távolmaradt az egész négyéves ciklusban, s ki volt az a kettő, akik példát mutattak. Tehát itt már kezd konkré­tabbá válni a beszámoló — örülök, de csak annyit sikerül utóbb megtudnopi: a tanács­tagok szoros kapcsolatot tarta­nak a dolgozókkal, a válasz­tókerület problémáit „általá­ban” közösen oldják meg, ko­moly erőfeszítéseket tettek a választókerület csinosítása és rendezése érdekében és ezzel effyidőben a társadalmi mun­ka szervezése tekintetében is. Megtudható továbbá, hogy: sajnos, általánosságban tanács­tagjaink kepés esetben intéz­tek el olyan ügyeket a vb-nél, vagy más helyen, melyekkel a választók hozzájuk fordul­tak. Az általuk felvetett prob­lémák egy része a saját prob­lémájuk volt. Ezeket a fogya­tékosságokat azonban a félévi értékelések során bátran fel­vetették, s a kötelességüket túlzottan elhanyagoló tanács­tagokat határozatilag elma­rasztalták. Továbbá megint megrovás, ezúttal az állandó bizottsá­gok felé, hogy: „... csaknem az egész ciklus alatt igen ha­ragos viszonyban voltak az ülésekkel.. Ezután némi általános uta­lás után a községfejlesztési terv és a költségvetés négy évet felölelő számadatai, s utána szerényen, mintegy 20 sorban — végre — négy-öt tény: Villany hálózati rekonst­rukció, művelődési otthon, járda, víz. Majd jó féloldalon keresztül a tsz adatai, csupa örvende­tes, megvalósult tény — akár közgyűlési beszámolóhoz is készülhetett volna. Közben jelentkezett az első hozzászóló. Egy cseppet sem csodálkoztam Bálint Cáborné kérdésén: — Miért csak öt, illetve hét tanácstag munká­ját mérték fel? Ö volt az egyik „elmarasz­talt” tanácstag, aki a négy év alatt nem járt ülésekre. Utána rögtön, majd a vita során még egyszer elmagya­rázták neki, hogy ez csak sta­tisztika. Bálintné nem szólt többet, látszólag beletörődött: ez statisztika. De volt egy olyan érzésem, hogy Bálint­né nem erre volt kíváncsi, és azt is elképzeltem: lám, sze­gény Bálintné, ha minden tanácsülést végigült volna, és ezenkívül a négy év alatt az égvilágon semmit nem tesz, a két megdicsért helyett három név szerepelne a — statisztikában. Lehet, hogy közben Bálintné is erre gon­dolt. Aztán hosszú percekig kí­nos csend volt, Szabó Feri bácsi, a tanácselnök minden rábeszélése csődöt mondott. Czapp elvtárs mentette meg őt, meleg hangú felszólalásá­ban a vitát hiányolta, s biz­tatta a tanácstagokat, kicsit a vb tagjait is: vizsgálják m,eg, mi az, amit jól végeztek, mi az, ami nem sikerült. S fő­leg azt: hogyan tovább? És elmondta, mi nem tetszett ne­ki a négy év alatt: volt úgy, hogy kijött fogadóórára — de senki nem jelent ott meg. Vajon nem lenne probléma? Elmentek a tanácselnökkel az egészségházba, mindjárt ta­láltak orvoslandó panaszokat, Nevelünk, nevetgélünk... Az elmúlt hetekben a köz­úti közlekedés szabályaival ismertettük a gyermekeket: mikor közlekedhet a gyalogos ez úttesten, a járművek kö­zül kinek mikor vian elsőbb­sége, milyen körülmények kö­zött lehet előzni, stb. S ekkor az egyik tanuló azt mondja: Tanár bácsi kérem, én a na­pokban Mende felől jöttem kerékpárral, .az útkeresztező­désnél jeleztem is, hogy er­re akarok kanyarodni az isko­la irányába, de a fuvaros — így mondja — a SZEFU egyik fogatosáról van szó — még­sem adott előnyt, pedig én jöttem jobb kéz felől. Pró­bálom menteni az esetet (fel­nőtt szolidaritásiból) s magya­rázni, hogy a fogatosoknak nem kell KRESZ-vizsgát ten-' niök, de közben arra gondo­lok, bizony a felnőttek a min­dennapi életben sokszor rá­kontráznak arra, amit a gyere­kek az iskolában tanulnak. A szünetben is ezen gondol­kozom, amikor az iskola előtt megáll a tsz egyik fogatosa, le­ugrik a kocsiról, át az árkon, s így máris hallótávolságra kerül hozzám. Elég közel ál­lok a kerítéshez, figyelem a kézilabdázó gyerekeket, de ha messzibb állinók is, jól hall­hatnám, mert igen hangosan kiabálja be a dróton át: — Megfojtom azt a csirkefogót — és sűrű káromkodások között egy göndörhajú fiút fenyeget az ostorral. Amint megtudom, felindultságának oka az, hogy előző este a gyerek kicsúzlizta kocsilámpájának az üvegét, s neki vták sötétben kellett az ál­lomásra mennie. Az eset bosszantó, sőt föl- liáborító, de ismerem a gye­reket ilyen vonatkozásiban is, nem ez az első esete — sajnos. Megtámadta ő már nemcsak Hangos Jánost, de Csendes Mihályt is, noha mindezekért sem szüleitől, sem nevelőitől nem kapott dicséretet — osz- tályfőnöki megrovás, sőt igaz­gatói intő is bizonyítja ezt. Természetesen sértettünk mit sem tud erről, és váltig han­goztatja, hogy persze, mert nem nevel itt senki, de ha ő egyszer megfogja, úgy meg­veri, hogy beledöglik az a bü­dös csirkefogó. Ez, hogy „nem nevel itt sen­ki!” félreérthetetlenül úgy hangzik, mintha a gyermekek nevelése kizárólag a pedagó­gusok feladata lenne. A han­gok átúsznak a kerítésen, a sűrűn hulló trágár szavakat jól hallhatják a tanulók, meg egy-két járókelő is, s nekem ebben a nem éppen kellemes szituációban — nem a gye­rek . védelmére, s mégcsak nem is a pedagógusok ment­ségére —, Makarenko egyik mondása villan az eszembe: „Minden nevel: az emberek, a dolgok, a jelenségek, minde­nek előtt és leginkább azon­ban az emberek.” Véleményemet —, hogy a gyerek szülei szorgalmas, de­rék emberek, de mivel mind­ketten későin járnak haza a munkából (bár a gyerek nap­közis) félig-meddig az utca ne­veli, s bizony nem mindig lát vagy hall jót a felnőttektől sem —, nincs időm kifejteni, mert János bácsi csak har­sogja a magáét, drasztikus ki­fejezéseit nyomdafestéket nem tűrő káromkodásokkal fűsze­rezve. P. S. csak utána kellett járni. Per­sze, jobb lett volna, ha az utóbbi fordítva történik. És a gombai tanácsülés je­ge ezzel meg is tört. Egész­séges vitában, hozzászólások­ban, javaslatokban, konkrét eredmények és hiányosságok felvetésében most már nem volt hiány. Szókimondó, őszin­te, elvtársias légkör alakult ki. Ordast Kázmér szenvedé­lyesen foglalt állást a Patay- kastély melléképületeinek le­bontása és a gondnoki lakás hiánya kérdésében, s ami­kor Romházi László tanács­titkár válaszolt, az okos, meggyőző érveket, a konkrét számadatokat, tényeket itt, ebben az esetben már senki sem érezte „statisztikának”, csupán a lehetőségek reális számbavételének, a helyzet konkrét elemzésének. Sorolhatnám tovább: a problémák most már jöttek maguktól — és csodálatos­képpen nem iS maradt ho­mályos, megoldhatatlannak lát­szó egy sem, még a nyolc ki­lométerre fekvő felsőfarkas- di választókörzet villannyal való ellátásának lehetősége sem. S mivel kissé ünneprontó- nak érzem a leírtakat, tanul­ságként szeretném Szabó Fe­renc tanácselnök gondolatait befejezésül tolmácsolni: — Ta­lán azért nem vettük be a beszámolónkba konkrétabban eredményeinket, mert fél­tünk, dicsekvésnek hatna, mert úgy éreztük: mindenki előtt ismertek, hiszen mi magunk küszködtünk, mi hoztuk azo­kat létre, mindannyian, a ta­nácstagsággal együtt... — t — MOHOMiim PEST MEGYE R L A P IÓN KIADASA VIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1966. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 71 kilométer csőhálózat, 125 közkút Másfél millió forint értékű társadalmi munka Vecsésen Hat évvel ezelőtt nagy mun­kához kezdett Vecsés község, megalakult az Ivóvíztársulat, mely a község vízművesítésé- nek munkálatait irányította, szervezte. Akkor úgy tervez­ték, hogy tíz év múlva befeje­zést nyer a nagy munka. Óva­tosak voltak a határidő meg­állapításában — 1966-ban hat év eltelte után befejeződött a község vízhálózatának megépíté­se. Mit jelent ez? 71 kilométer hosszúságú csőhálózatot, 2000 házi bekötést, 125 közkutat. Másképp: nincs olyan ház Ve­csésen, ahová ne vezethetnék be a vizet. A lakóházaknak több mint a negyven százalé­kában, kerítésen belül, a kert­ben, vagy a házban van víz. Hogy a tervezettnél négy év­vel korábban be tudták fejez­ni a nagy munkát, köszönhető a lakosság áldozatkészségé­nek, segítségének. A hat év alatt másfél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a község lakossága. A siker bátrabbá teszi az embert. Van már víz a község­ben, nem kell télen hóban, vagy ősszel esőben, sárban Film, képek, orvosi eszközök HOGYAN HALAD JÁRÁSUNKBAN A LAKOSSÁG POLGÁRI VÉDELMI OKTATÁSA? A napokban felkerestük Illés Istvánt, a járási polgári védelmi törzsparancsnokot és Szabó Imrét, az oktatásért fe­lelős járási instruktort, és aziránt érdeklődtünk, hogyan halad a monori járásban a polgári védelmi oktatás. — November elején kezd­tük el az oktatást kilenc köz­ségben, Pilisen, Káván, Bé- nyén, Gombán, Csévharasz- ton, Nyáregyházán, Vasadon, Tápiósápon és Gyömrő közsé­gekben. — Hány órát kell végighall­gatni az oktatáson megjelen­teknek? — 15 órát. 'Ezt általában öt-hat foglalkozás keretében tudják teljesíteni a hallgatók. — Kik tartják a foglalko­zásokat? — Pedagógusokat és megfe­lelő szakmai jártassággal rendelkező szakembereket kértünk fel az előadások, ok­tatások megtartására. Öröm­mel mondhatom, minden köz­ségben szívügyüknek tekintet­ték az oktatást és színvona­lassá, vonzóvá sikerült azt tenniük — mondta Illés Ist­ván. — Miről szólnak az előadá­sok? — kérdeztük Szabó Im­rét. — Megismertetni a lakos­sággal egy esetleges légitáma­dásnál nélkülözhetetlen vé­dekezési és segélynyújtási teendőket. — Hol a legsikeresebbek az oktatások? — Nehéz helyzetben \’a- gyok, amikor ezt a kérdést hallom, a megjelenés általá­ban 90—110 százalékos, ami jó eredménynek mondható. Káván, Bényén, de különösen Gombán 100 százalékon felüli volt a megjelenés. De a töb­bi községben is élénk volt az érdeklődés az előadások iránt. Talán Pilisen volt egy kis baj a látogatottsággal. Igaz, itt az oktatás egybeesett a tüdő­szűréssel, így aztán a kisebb megjelenés nem is csodálha­tó. esz­— Milyen szemléltető közöket alkalmaznak? — Megfelelő mennyiségű film- és képanyag áll rendel­kezésünkre. Az elsősegély- nyújtáshoz pedig a szükséges orvosi eszközök. Az elmúlt évekhez képest feltétlenül elő­relépést jelent az idei polgá­ri védelmi oktatás, mert sok­kal nagyobb az előadások lá­togatottsága, mint az elmúlt évek hasonló időszakában volt. Ez egyben azt is jelenti, a célt sikerült elérni... — Mikor fejeződik be az oktatás? — December 20-ig tart az 1966—67-es oktatási év első turnusa, 1967 első felében pe­dig a következő turnus feje­zi be a munkát. G. J. A GYÖMROI KÖNYVTARBAN gyalogolni a vízért. De jó len­ne, ha nem kellene a Pestre bejáró asszonyoknak, vagy a második műszakot vállaló, szintén a fővárosban dolgozó férfiaknak munka után fát vágniuk, begyújtaniuk, de jó lenne, ha meleg lakásba me­hetnének haza. Ha a vízháló­zat kiépítése után bevezetnék a községbe a gázt. A községben sok a palackgáz-tulajdonos. Ezen ugyan csak főzni lehet, mégis sokat segít a háziasz- szonyoknak. A vezetékes gáz fűtésre is alkalmas és még a hagyo­mányos fűtőberendezést sem kellene kicserélni, mert a vállalat olyan égőfejet ad, mely a vas és cserépkály­hákba is beszerelhető. A pa­lackot pedig a tulajdonos át­adhatja másik igénylőnek, sőt a vállalat is foglalkozik azzal a gondolattal, hogy átveszi a palackokat. A gáz bevezetéséhez OTP- kölcsön is igénybe vehető. A tanács terve, hogy a gáz- bevezetéssel kapcsolatban „hangulatfelmérést” végez, s ha a lakosság igényli a gáz be­vezetését, akkor megfelelő elő-, készítés után hozzákezdenek a nagy munkához. A község másik nagy ese­ménye, mely szintén több éves beruházás — az OTP lakásakció. A négyes müút mellett épül­nek fel ezek a kétemeletes la­kások. A terület kijelölése már megtörtént, az OTP a ta­nácstól megveszi a telket, a ka­pott vételárat a tanács az új lakótelep villanyhálózatának, és úthálózatának építési mun­káiba fektetné be. A lakások egy- és kétszobásak lesznek. A terv szerint az akció 1971-re fejeződnék be, ez alatt az idő alatt 200 lakás épül fel. <d) Somodi Imre felv. Gazdag szünidei program a gyömrői Ságvári úttörőházban December 22. délelőtt tíz óra­kor őrsök közötti közlekedési vetélkedő. 23-án, tíz órakor az úttörő­ház sakkmestere (V.—VI. ré­szére); délután három órakor a biológiai szakkör klubdél­utánja. 27- én kilenc órakor harsan a kürtszó, úttörők! (nótafák­nak dal tanulás); délután két órakor a konyhakertész-szak- kör klubdélutánja. 28- áin tíz ' órakor kisdobos játékdélelőtt a Zrínyi csapat kisdobosai részére; 10-től 13 óráig á kaucsuklabda bajno­ka (V—VI-osok részére); két órakor őrsi doktor találkozó; három órakor jégkorong téli kupa. (Benevezés ötfős úttö­rő- vagy ificsapat a helyszí­nen.) 29- én, reggel nyolc órakor őrsvezetői tanfolyam, csapat­gyűlés. 30- án, délután egy órakor az úttörőház sakkmestere (VII. —VlII-osok részére). 31- én 10-től 12 óráig bú­csúzunk az óévtől <őrsveze­tők találkozója); este nyolc órakor szilveszteri ifiklub. Január 2-án, délelőtt tíz órakor kisdobos játékdélelőtt a Körösi csapat kisdobosai részére; ugyancsak tíz. órakor gyorsasági korcsolyaverseny a strandon, V.—VI. osztályo­sok 400, VII.—VIII. osztályo­sok 800, ifivezetők 1200 mé­teren. 3- án délelőtt kilenc órakor akarsz-e ajándékot készíteni? (Hangulatlámpa, műanyag­ból); délután háromkor jég­korong téli kupa (selejtező). 4- én kilenctől tizenkettőig a kaucsuklabda bajnoka (VII. —VIII.-osok részére); délután kettő órakor tornászlányok találkozója a Kossuth-torna- teremben. 5- én tíz órakor kisdobos já­tékdélelőtt. (Jelki csapat kis­dobosai részére); délután egy órakor ügyességi és lassúsági korcsolyaverseny a strandon. 6- án, délelőtt kilenc órakor „Pajtás, daloljunk szép ma­gyar hazánkról” (daltanulás nótafáknak); délután kettőkor őrsi sportfelelősöknek a jég­korong szabályainak ismerte­tése játék közben a strandon. 7- én, délelőtt tíz órakor kis­dobos játékdélelőtt a Sihko- vics Rezső csapat részére; H órakor 100 kilométer a Vörös Hadsereg nyomán, (örsi túra­kapitányok találkozója.) Az egész programhoz az út­törőház vezetősége csak azt a kérelmet csatolja, hogy mivel ilyen alaposan még nem volt előkészítve a szünidei prog­ram, minél többen jelenjenek meg a foglalkozásokon, minél többen vegyék igénybe az út­törőház nyújtotta lehetősége­ket. TANÁCSÜLÉS lesz ma Tápiósápon 14 órakor. Napirenden: az Állami Biztosí­tó munkája. Vb-ülést tartanak ma Csévharaszton 15 órai kezdettel. Napirenden: a községi tanács vb dolgozói 1966. évi munkájának értéke­lése. Úriban kilenc órakor a tsz- demokrácia érvényesülését be­szélik meg. Üllőn 14 órakor a tanácsülé- si határozatok végrehajtásáról, a gazdálkodás tevékenységéről és a járási komplex vizsgálat­ról tárgyalnak. Köszöntjük új monorí laptársunkat A héten a monori József At­tila Gimnáziumban megjelent a Monori Gimnazista című havilap első száma. Bevezetőt Oláh István igazgató írt. A lap hírt ad a közelmúltban lezaj­lott KISZ-tagavatásról, szól a vietnami nép hős harcáról. Közli Lakner Béla humoros írását a közelmúltban lezajlott kirándulásukról. Hírt ad az is­kola sportéletéről is. A lap, amelynek főszerkesz­tője Gajdos István, havonta je­lenik majd meg, és bizonyára hű képet ad az iskola munká­járól, fejlődéséről. A monori gimnáziumban is karácsonyi, ünnepi a hangu­lat. Felállították a három mé­ter magas karácsonyfát, amely teljes díszében ott ragyog a té­likert előtt! S ahogyan közele­dik a karácsony, végéhez ér az első félév is, amelyet a téli szünet vált fel. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Díszmagyar, űri: Csen­getnek, nyiss ajtót! Vasad: A ma­tador.

Next

/
Thumbnails
Contents