Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

\ r**T Nicrn 1966. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK A HOLNAP ORSZÁGA | 0 0* § Kevés ember mondhatja el | magáról, hogy annyi kedves, | mulatságos órát szerzett fel- v nőiteknek, gyerekeknek egy­aránt, mint a nemrég elhunyt Walt Disney. Ez a chicágói mesemondó századunk egyik legeredetibb, legsokoldalúbb művésze volt. Neve a 30-as évektől A közelmúltban a Lenin körúton megnyílt „Aranypók” divatáru üzletben nagyobb tételek vásárlása esetén mű­anyag szatyorral kedveskednek a vevőknek. 'sssssssssssssssssssssssssssss//ss/ss//ssss//ssss/sssss/sss/sss/ssy//ssssssss/ssssssssss.'\ egyet jelent a rajzfilm fogal­mával. Életre kelt figurái sze­mélyes ismerőseinké váltak, s i ma már alig van játékpolc, i ahol ne találnánk ott, Micky Mouse-t, Dr »iáid kacsát, Bam­bit vagy Pinocchiót. S nincs karácsonyi matiné, hogy ne mosolyogna ránk Hófehérke, Hamupipőke, Csipkerózsika, s hogy az utóbbi évek termései­ből említsünk — a 101 kisku­tya. Walt Disney találékony- i sága, ügyes leleménye, sajátos önálló világot teremtett, s nyu­godtan mondhatjuk, meghódí- « tóttá az egész világot. De ez § nem volt elég számára, s az | sem, hogy a rajzfilm világából | át-átránduljon más filmterüle- ^ tekre is. S nem nyugodott ad- § dig, amíg élete nagy álmát § meg nem valósította, amíg a | filmvásznon megelevenedett, § színes mesevilágot a valóság­I ___________________ b an is meg nem teremtette. S amikor 1955-ben megnyitotta kis birodalma: Disneyland ka­puit, sokkal boldogabbnak mondta magát, mint legna­gyobb filmsikerei idején. S a kis meseország éppen úgy egy- csapásra meghódította az em­bereket, mint Micky Mouse. Mi is az a Disneyland, amiről az utóbbi időben olyan sok szó esik? Tulajdonképpen egy nagy park, ahol nincs idő, távolság, ahol egy pár órára a felnőttek is önkéntelenül visz- szaváltoznak gyerekekké, ahol megelevenedik a mesék vilá­ga, s minden olyan természe­tessé válik, mint azokban. Ahol maguk kormányozta va­lóságos csészealjakon utazhat­nak a látogatók az egyik perc­ben, s pár perccel később már egy tengeralattjárón csodálhat­ják a vizek mélyén élő állatok életét. Disney kis birodalmát különböző részekre osztotta, s ezeknek a részeknek egy-egy meséből ismert nevet adott. Ilyen a Vadnyugat országa, a Tom Sawyer szigete, a Holpap országa, a Kalandok földje, s az Álmok kastélya. Ezeket a kis szigeteket, országokat nevükhöz méltóan Pattog táncol a menyecske Szokások - Babonák - Karácsonykor Szilveszterkor Pest megyében Közeledik az év szép ünne­pe — a karácsony. Ezen a na­pon a világ minden táján .fel­díszítik a fenyőit, és ápolják az évezredes, apáról-fiúra szálló hagyományokat. De ezek min­denütt mások és mások. Népi hagyományokban talán az egyik leggazdagabb nép: a ma­gyar. Csak kicsiny darabját kell beutazni az országinak, s máris égy könyvre valóit gyűjthetünk össze ezekből. Én is elindulok, utam rövid lesz, csak Pesit megyéiben járok. Valamikor két-három évszázaddal ezelőtt. A Galga mentiek szeretik a piros almát, különös jóserőt tulajdonítanak neki. Megetetik az ünnep estéjén a lovat, az is olyan kövér legyen és gömbö­lyű, mint az alma. Majd a gaz­da annyi részre szeletel egy másikat, ahány családtag van. Ha a sors szétszakítaná őket, erre az estére, az almára kell gondoljanak, és hamarosan összetalálkoznak megint. Bagón nem szabad a szeme­tet újévkor összeseperni, meri elviszi a szerencsét. De hát ahány ház, annyi szokás — mondja az öreg közmondás. Hiszen csak pár kilométerre hagyjuk el a falut, s ez a szo­kás máris átalakul. A héviz- györki ház fiatal leánya viszi ki a szemetet a dombra, s ahonnan az első kutyaugatást hallja, arról jön a vőlegény. A szobi járás falvaiban ki­vétel nélkül azt tartják a há­zigazdák, hogy szilveszter éj­szaka az állatok megszólalnak és elmondják milyen a gazda. Fejezzük be utunkat Szoko- lyán. Szilveszterkor énekel az egész falu, megnyílnak a bo­rospincék, s á mulatók sorából egy így búcsúzik az óesztendő­től: Esztendőnek kezdése A másiknak végzése Lehet nekünk tanulságunk. Hogy van múlandóságunk Semmi sem maradandó Az élet is végződik Ha nem minden múlandó A másik újra elkezdődik Száguldó szánkók, csilingelő harangok, fenyőn a gyertyák — az ünnepeket köszönti. Ez az út csak kicsiny ízelítő volt abból, hogy december két ün­nepe alkalmával mi minden történik. Illaváts Gabriella tervezte meg és Tendezte be. A Vadnyugat országa a kora­beli kisváros macskaköves zeg­zugos utcáit idézi, ahol eme­letes omnibuszok kanyarog­nak, Tom Sawyer szigetén, Mark Twain regényéből is­mert Tom úrfi világa elevene­dik meg. A Kalandok földjén ijesztő dzsungellel találkozik a sétáló, s a folyóban valódi in­diai elefántok fürdenek. A ter­mészet csodaországának főút- ján kétszáz hatalmas Disney állatfigura fogadja a nézelő- dőt. Aki akar, az utazhat a hí­res Mississippi gőzösön, amely pontos mása annak a hajónak, amin maga Mark Twain volt a kormányos. S rögtön utána felszállhat a világ legmoder­nebb egysínű vonatjára, hogy megnézze Matterhorn hófödte csúcsait. S akinek még ez is kevés, az esténként gyönyör­ködhet a csodálatos tűzijáté­kokban. Az Almok kastélyá­nak különböző termeiben, mű­vészek egzotikus táncaiban. Ez Disneyland. Ahol minden út- kanyarban új csodák várnak, ahol boldogok a gyerekek és a felnőttek néhány órára újra gondtalan gyerekekké válhat­nak. — n. m. — Karácsony előtt ilyenkor otthon nálunk már dü­höng a Nekem ne­hogy című tévé játék. A Nekem ne­hogy karácsony előtt három hét­tel kezdődik, és karácsony este a fa alatt ér véget. A játékban a fele­ségem, fiam és én veszünk részt. A játékhoz, fentie­ken kívül egy te­levízió is kell, ná­lunk otthon ugyanis minden a televízió előtt ját­szódik le. A játék idén úgy kezdődött, hogy karácsony előtt három héttel, milcor a tévéhír­adót néztük és mi­kor egy szőrme- kucsmós nő vala­miről beszélt, a feleségem meg­szólalt: — Fiacskám, nekem nehogy szőrmekucsmát vegyél karácsony­ra. Idén már nem divat. — Dehogy ve­szek, hiszen én is tudom, hogy nem divat már — mon­dom, és magam­ban dühöngök, mert nem tudtam, és mert tényleg azt akartam ven­ni. öt perc múlva az egyik riporter összehúzza a sálat a nyakán. Most jövök én. — Neltem ne­hogy sálat vegyél — mondom. ..Ugyan, jvst is eszembe — így ő, de látom, hogy 6 is dühös, mert biztos, hogy sálat akart venni. Ekkor már az új bélyegeket mu­tatja a híradó. Pe­ti fiam felkiált: — Nekem ne­hogy bélyegalbu­mot vegyetek! Kettő is van, és az idén már nem is gyűjtök bélyeget. — Eszünkben sincs — mondjuk egyszerre felesé­gemmel és dühö­sen összenézünk, mert tegnap egyeztünk meg, hogy a gyerek idén bélyegalbu­mot kap. A Parabolában egy nyugati diplo­mata babáját lát­juk levetkőzni. Újra a feleségem döf: — Nekem ne­hogy kombinét és bugyit vegyél! — Mi az, már az sem divat? — Dehogynem, csak tudod jól, hogy van elég. — Tudom, tu­dom — sóhajtok, pedig nem tudom, mert otthon soha nem leltározok. A kriminél An­gyalt a nyakken­dőjénél fogva foj­togatják. Most én jövök. — Nekem ne­hogy nyakkendőt vegyél! — Eszembe sincs. Angyal egy tőrt kap fel az íróasz­talról. Peti szólal meg. — Tőrt se ve­gyetek. Még met van a tavalyi. Angyal a kon\ hán keresztül mi nekül. Üjra a f leségem: — Kukta se kell. A gyilkos a k zében lévő köni vet Angyal utó vágja. — Könyvet i vegyetek. Én mei veszem, ami é de kel — mondor Angyalt mi hárman üldözi Épp hogy beugr. az autójába és e robog. — Játékaut sem kérek szól Peti. A következő k pen Angyal lévé tárcájából pén vesz elő. — Levéltára sem kérek — t£ én. Kattan a gyi kos kezén a b lines, — Karperi sem kell — így feleségem. így megy l műsorzárásig, i másnap kezdődi élőről. Tizenötöd ke után már ni gyón idegesek vi gyünk, huszadi! után ordítozun és huszonnégy< dikén, a szeret ünnepén mini annyian megen] hűlünk. Es letes szűk a fa alá i ajándékokat. Feleségemnek szőrmekucsmát, nekem a sálc Petinek a bélye albumot. Miklósi OÍtó Tájékoztató a kamatfeltételek január elsején életbelépő módosításáról a takarékbetét-lekötésekről Másfél hónappal ezelőtt jelent meg a pénzügyminiszter rendeleté egyes takarékbetéte k elhelyezési és kamatozási feltételeinek 1967. január 1-én életbe lépő módosítá­sáról. Az új kamatozási feltételek lé­nyege az, hogy különbséget tesz­nek a rövidebb és a hosszabb időre lekötött, valamint a lekötés % tAKOM folyt belőle a nárciszsárga olaj. Mor­vái bácsi káromkodott, hogy ki kell dobnia a kilencvenhat filléres delika- teszt. Gyuri elkérte tőle. Megettük ket­ten. Nagyon finom volt. Utána vettünk nyolc fillérért keserűsót gyomormérge­zés ellen. Elvált szülők gyereke vagyok. Apám anyámnak nem adott semmi tartásdí­jat, velem sem törődött. A szomszéd- asszony szokott időnként hírt hozni ró­la, hogy látták, milyen elegáns. Telik neki szép ruhára, legújabb felesége pénzéből. Egy karácsonymásodnap dél­előtt anyám megmosdatott, kiöltözte­tett, még Schreiber Lali ünnepre ka­pott, egy számmal kisebb fűzős cipője is a lábamra került. — Siess, siess, gyorsan... Az apád­dal ebédelsz... Apám válóban értem jött a Bethlen utcába, kézenfogott Elindultunk. Az egyik ablakból Gyuri nézett utánam. Látszott, irigyel. Nem a kimosdatott állapotomért, hanem, hogy mit és mennyit fogok én most enni. A Keszey-étteremben, a Rákóczi út és az Akácfa utca sarki vendéglőben a „néni” már várt ránk. Zavarodottan, félszegen ültem a hófehér asztalnál. Tőmondatokban felelgettem mostoha „anyámnak”. Az ebédet vártam. Va­lami olyan jót képzeltem, amilyenben még soha nem volt részem. Úgy érez­tem, kiszabadultam a Bethlen utcából, most már én is előkelő vagyok. Több: úr, aki vendéglőben táplálkozik és ét­kezés után a fogait piszkálja. Egy pár fogpiszkálót mindenesetre elcsentem. nélkül elhelyezett takarékbetét« között. Azoknak az ügyfelekne akik megtakarításaik felhasznál sáról három hónapra lemond nak, évi 3 százalék kamatot fiz az OTP, azok pedig, akik e| évig tartják pénzüket betétben, é 5 százalék kamatot kapnak. A 1 kötés nélküli betétekre évi 2 sz zalék a kamat. Az új feltételek annyiban ti nek el a * mostani gyakorlati« § hogy a lekötési idő eltelte ele x felvett összegre az OTP nem tél § kamatot. Eddig ilyen esetben $$ látra szóló kamatot adták. A in § dosítást az indokolja, hogy k rábban azok is lekötötten helye s ték pénzüket a betétbe, akik § egész összeget vagy egy részt n S hány nap, vagy néhány * hét mi ^ va felvették. Ezzel növelték adminisztrációt, sok felesleg S munkát okoztak, s ily módon ne S lehetett számításba venni azt sei $ hogy a betétállományból menn § tekinthető tartósan lekötöttnek. Az új feltételeket egyesek féir értették, azt gondolva, hogy ^ megállapított idő • előtti kivételi a kamathoz való jogot az égé betétre elvesztik. Valójában a b S tétes az összegnek csak azon r § sze utárt nemi kan kamatot, am ^ lyet a vállalt lekötési idő éli ^ vesz fel. § A tájékoztatás kitért arra a ne ^ mindenki előtt egyértelműen vil § gos kérdésre is, hogy a betét n S kortól számít lekötöttnek. E t S kintetben különbséget kell ten S a jelenleg már fennálló 90 nap § lekötött és az 19€7. január 1-e úti ^ elhelyezésre kerülő betétek közö A rendelkezés életbe lépése el< S fennálló korábban 90 napra clli N lyezett betétek lekötési idejét ^ amennyiben azokat január 31-ig ^ hónapra, vagy egy évre tartós; § lekötik — az egyes betétfizetési napjától számítják. Ezekre a b X tétekre a lekötés visszamenői S érvényes. Az 19€7. január 1-e uts ^ nyitott betétek lekötése az elh ^ lyezés napjától számít. A Iá ra szóló betétekre — amennyib« ^ az ügyfél másként nem rendelk zik — január 1-től 3 százalék h S lyett 2 százalék kamat jár. v _ ^ Ismeretes, hogy az 1967. Janu S l-től az áruvásárlási kölcsön! § után az eddigi 5—9 százalékk ^ szemben 4—8 százalék a kezeié § költség. A takarékpénztár a 1 ^ kást építeni szándékozóknak ke § vezményes — évi 2 százalékos ^ kamattal hosszúlejáratú hitelt a ^ A takarékosság és a kölcsönnyú ^ tás közötti összefüggés kifejezés 5 jut abban, hogy a kölcsönök ei ^ gedélyezésénél továbbra is elön; i ben részesülnek az évek óta rém s szeresen takarékoskodók. fezek a szokások vallásos ta­lajban gyökereztek. Ma in­kább a babona tartja azokat életben. Karácsony előestéjén Buda- jenőn elindulnak a férfiak, < házró házra járnak a betle-! hemes játékokkal. Ha valaki j nem fogadja őket — úgy j tartják — az eldobja a jővén-: döbeli szerencséjét. Ez a szó-! káis ma már a megyében csak: szórványosan található. De folytassuk útunkat Páty: felé. A falu már 24-én déltől j vigad. Míg este fagyújtáskor; annyi diót saómak be az ab- < lakon, hogy'az pattag-ropog a> táncos, ugráló lábak alatt, s> akkor örvend a házigazda; sok- i sok csirke lesz az új esztendő- i ben. ! . Utazzunk pár kilométert: keletebbre, ahol a Cserhát lan-: kaiból eredő öreg Galga-part-1 játn olyan színes és gazdag-; a nép nyelve, mint szokásaik. ; ! *i Karácsony estéjén • s a terített asztal közepére fel- J állítják a ház eladó lányát, éne-: kel, miközben a házigazda: megforgatja, s amerre meg-> áll, arról jön a kérő: ' Hosszú szekér, rövid szán l Nem leszek én többé lány, \ Inkább leszek menyecske j Olyan friss, mint a kecske. | " * így azután a lány biztos a ; jövőjében, mert a következő • évben megüli lakodalmát. < Galgamácsán azt tartja a J gazda, ha az ünnepekkor fo- ■ gyóihold van, az újesztendőben: fogyná fog a vagyon. Ha az égen sok csillag ra-: gyog, gazdag lesz a baromfi- i izaporuLait — mondja az öreg: fellgagyörki gazda. A karácsonyi csillagós égből; száraz, jó időt jósolnak a falu ■ „meteorológusai”. — Anyu, adj egy darab kenyeret — gyerekkoromban sokszor ismételtem délutánonként a mondatot. A kenyér drága volt, apám ném élt velünk és így bizony mindig szócsaták­kal kellett kiügyeskednem egy-egy, sze­rintem vékonyan szelt karéjt. Pedig akkortájt kenyér volt elég. A pékeknél dagadoztak a kétkilós, frissen sült. ke­nyértömbök. Huszonnégy fillér volt egy kiló ára. A fűszeresnél többféle minő­ségben is lehetett kapni. A kenyérgyá­rak készítményeiket hirdették fehér, félfehér és rozsos minőségben, vagy köménymagosan, amit a kenyér ropo­gós héján, benyomott kör jelzett. Mi Anzenbergemél vettük. Az István út és a Rottenbiller utca sarkán álltunk sor­ba érte, mert ott, huszonnégy fillér he­lyett húszért adták. Barátommal, Gyurival, mindig az evésen járt az eszünk. Arról szoktunk beszélni, ha felnövünk, sok pénzt kere­sünk, akkor majd vendéglőben étke­zünk. Mindig jól fogunk lakni. Voltak helyeink, ahol olykor egy-egy jobb fa­lathoz jutottunk. Ha akadt pénzünk, felkeltünk hajnali hatkor és tüleked­tünk a Rákóczi úton, a Hauer-cukrász- da előtt. Az előző napról megmaradt mindenféle törmeléket összedarálták, fehér stanicliba mérték és hófehér kö­tényben, hófehér sapkában, saját hó­fehér kezeivel a dúsgazdag, hófehér kecskeszakállas, öreg Hauer osztogatta szét a nép között, hat fillért téve zse­bébe csomagjáért. Gyuri egyszer szardí­niát szerzett, Morvái bácsinál, a fűsze­resnél, levegőt kapott egy skatulya, A pincér étlapot hozott. A néni ked­vesen elébem tette: — Válassz, fiacskám, amit akarsz. Mit válasszak? Ismeretlen nevű éte­lek a menükártyán. Csirág, padlizsán, paraj, kelvirág ... Vajon mi mi lehet? — Húst akarsz? — kérdezte a néni. — Nem, nem szeretem — mondtam gyáván. — Levest? — Azt sem kérek. — Hát akkor főzeléket, jó? Végigolvastam az ötféle főzelék-fel­sorolást. Bab, burgonya, borsó, lencse és finomfőzelék. Finomfőzelék. Ez jó lehet. Ez nagyszerű! Ezzel majd di­csekedhetek Gyurinak. Döntöttem. — Finomfőzeléket kérek. Vártam az ételkülönlegességet. Ilyet akárki nem ehet, csak az olyanok, mint én, akik a Keszeynél ebédelnek. Aki finom, akinek pénze van — az csak fi­nomfőzeléket eszik. A hölgy szalvétát kötött nyakamba, elmagyarázta, melyik kezembe és hol fogjam a villát. Utána a pincér elé­bem tett egy tányér sárgarépa-karalá- bé-zöldborsó keveréket. — Parancsoljon, fiatalember! Rémülten néztem. Mit hoztak? Vala­mi tévedés lehet. Ez vacak, ezt otthon és külön-külön sem szeretem. — Ez a finomfőzelék? — kérdeztem ijedten. — Igen, nagyon tápláló — oktatott a néni. Nem ezt vártam. Engem becsaptak — járt az eszemben. Hát itt becsapják az embert? Ami rossz, annak más ne­vet adnak, attól, azt hiszik, jobb lesz? Nem ezt akartam — tört fel bennem némán az elkeseredés. A néni csodálkozott, hogy kedvetle­nül majszolom, turkálom az ételt. — Mi baja lehet ennek a gyereknek? — kérdezte apámtól. Nem szóltam semmit, csak a köny- nyeim potyogtak a finomfőzelékbe.

Next

/
Thumbnails
Contents