Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

n Én,... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm-.•" Jelentéstétel. „Én, Kovács siöitt. . .” ■ Miklós, a dolgozó magyar nép fia, eskü- Tóth Ambrus felvételei Vigasztalanul zuhogott az eső vasárnap Gyomron, de mindez nem zavarta a katonai eskütételre érkezett látogató­kat. Már egy órakor elfoglal­ták helyüket a szülők, hozzá­tartozók a Steinmetz kapi­tány utca két oldalán. A dísz­tribünön ott láttuk a maga­sabb egység alezredesét, Guba Pál járási párttitkárt, Szijjártó Lajos járási tanácselnököt, Magócsi Károlyné járási KISZ-titkárt, Fejes István szá­zadost, járási rendőrkapitányt, Korányi Tibor és Dankó Bá­lint őrnagyokat, valamint a helyi párt- és tanács képvise­lőit. Korányi Tibor egységpa­rancsnok ünnepi beszédében üdvözölte a katonai eskütéte­len megjelenteket. Elmondot­ta, hogy az alig néhány hete bevonult kiskatonák jó mun­kát végeznek az alakulatnál. Hadnagy László százados ve­zetésével bevonultak a tribün elé az újonc katonák. Megha­tó pillanat volt az eskütétel. Amikor az eskü szövegét mon­datták — szüleik, hozzátarto­zóik odaálltak melléjük, sze­mükből lei-kicsordult egy-egy könny... Az eskü befejezése után Pr ekler Péter honvéd tett ígé­retet az újoncok nevében ar­ra, hogy feladataikat igyekez­nek majd jól teljesíteni a két­éves katonai szolgálat alatt. Ezután az újoncok elléptek a dísztribün előtt. A járási művelődési házban — az eskü után — az újonc katonák műsort adtak. Egy- egy jelenet Seres László fő­hadnagy rendező jó munká­ját dicséri. A zenekar osztat­lan sikert aratott, ezúttal is. A legjobban a humoros szövegű, ismert dallamokra komponált számok tetszettek. Az utolsó műsorszám után Hadnagy László százados fel­olvasta a ’‘napiparancsot, amelyben 17 katona három­napos szabadsága szerepelt. A jó munkát végzettek a kará­csonyt szeretteik körében tölt­hetik el. Ezután táncra perdültek az újoncok hozzátartozóikkal. Fél tizenegy volt már, amikor be­fejeződött a gyömrői kiskato­nák „nagy napja.” G. J. MOHQE»VIDÍKI VIII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1966. DECEMBER 21., SZERDA Olcsóbb, tisztább, kényelmesebb Bevezetik-e a földgázt az ecseri lakásokba? Nagy visszhangra talált Ec?eren az a javaslat, hogy be kellene vezetni a hajdúszo- boiszlói gázt az ecseni laká­sokba, középületekbe. A köz­ségi tanács, mint minden jó javaslatot, ezt is hamarosan felkarolta, é$ a kezdeménye­zők segítségére sietett. Sőt, a községi tanács mellett „gáz­szervező” bizottság alakult. A bizottság fő feladata, hogy a Lakosság körében felvilágosító munkával minél több lakost szervezzenek be arra, hogy a gázt bevezessék. A bizottság segítségére van a községi ta­nácsnak, egyéb, a gáz beveze­téssel kapcsolatos ügyek el­intézésében is. Munkájuk már eddig is sikerrel járt. 380 ember, és a községben lévő összes közülct jelent­kezett a gáz bevezetésére. A Gázértékesítő és Szerelő December elején falugyűlést tartottak. A gyűlésen olyan so­kan jöttek össze, hogy nem fértek a terembe. Úgy dön­töttek, hogy a szervező bizott­ságnak segítsenek, hogy a 400 bevezető minél előbb meg­legyen. A tanácsülés egyéb­ként 1967. januárjában fog­lalkozik ismét a gázbevezetés ügyével. Ekkor döntenek véglegesen arról, hogy 1968- ban bevezetik-e a gázt Ecse­ren. TTtutücsiUffsch | ,,A vadócba rózsát ojlok, hogy szebb legyen a föld” Ma Nyáregyházán, délelőtt I kilenc órai kezdettel, ahol a tanács és a társadalmi tö­megszervezetek kapcsolatát, és az 1967. évi tanácsi munka­terveket tárgyalják meg. Pilisen, az ugyancsak ma délelőtt tíz órakor kezdődő tanácsülésen beszámoló hang­zik el a művelődési otthon és a könyvtár munkájáról, előterjesztik az 1967. évi munkatervjavaslatot, jelentést tesznek a község közrendi és közbiztonsági helyzetéről, va­lamint megtárgyalják az 1967. évi munkatervjavaslatot. Egy délután a vasadi mezőgazdasági szakiskolában ii. EBED KESSEL - VILLAVAL Lottósorsolás Gyomron A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Gyömrőn ren­dezi december 23-án délelőtt tíz órakor az 51. játékheti sorsolást. Előtte kilenc órakor ..Ze­nés telitalálat” címen vidám műsor lesz. A belépés díjta­lan. Jlegnagyobbíiofiák Üllőn a cukrászdát, s a za­matos duplák, választékos italok, sütemények mellé es­ténként már zenével is szol­gálnak. Az ü'!ői Kossuth Tsz Tíz vagon lengyel származású Aranyözön kukoricát szállított a törökszentmiklósi hibrid- üzemnek. A kukorica minősé­ge kifogástalan volt. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Hare a banditákkal (szé­les). Monor: Kard és kocka, piósüly: Yoyó. Tá­A ragyogóan tiszta ebédlő­ben négyen ülnek körül egy- egy asztalt. Ami máshol di­csekvésnek hatna, itt termé­szetes: elnézést kérnek, miköz­ben meghívnak ebédre, hogy a mai menü kissé gyengébb a szokásosnál, hiszen a szülők ma vendégeik, nekik is főztek — a „gyengébb” menü pedig: paradicsomleves, rántott hús burgonyával, uborkával. A tanári kar egy-egy tagja a szülők csoportjaival. S miről is folyhatna a beszélgetés még ebéd közben is, mint Juliaáról, Mihályról?! Amott az aszta­loknál pedig megilletődött fiúk és lányok, késsel-villával ízlé­sesen esznek. Ez is hozzátarto­zik mindahhoz a pluszhoz, ami a tantervben hivatalosan nem szerepel, de ami a holnap szakmunkásainak arculatát ki­alakítja. Meg hozzátartozik az is, hogy évente egy-egy nagy kirándulást rendeznek. Az idén is Sopronba, Kőszegre készül­nek, máris van hozzá kétezer forintjuk. Honnan szerezték? A kertészeti szakkör tagjai vadribizli- és egresbokrokat nyestek a közeli erdőkből, szakszerűen beoltották, aztán eladták őket. Dánszentmikló- son leszedtek egy nap 1100 lá­da szőlőt. A szakemberek sze­rint példásan dolgoztak. Szeretik az iskolájukat. Azt mondják, némelyik gyereket bottal sem lehetne elkergetni innen, pedig igencsak nehezen jöttek, hiszen a mezőgazda­ság ma még nem vált „diva­tos” szakmává. Valójában ezek a másodikos fiúk, lányok — ahogy a tanár úr meséli — akkor szerették meg leendő szakmájukat, amikor a puszta­vacsi gyümölcsösben a fák metszését rájuk bízták, mun­kájuk eredménye pedig — az idei, szinte „katasztrofálisan” jó termés lett. Most már bíz­nak önmagukban: jó szakem­berek lesznek, mert metszés­kor kicsit még féltek — hátha nem is csinálták jól? Vagy azok a törpefák, amiket ők ültettek tavaly ősszel — s az idén máris termőre fordultak. KOLLÉGIUMI ELET Az iskola előcsarnoka: rész­ben klubszoba, részben könyv­tár. Csakhogy télen nem tud­ják fűteni, a padlózat pedig kő. Átmegyünk az udvaron: nyáron valóságos paradicsom, fák, sétányok, virágágyások helyei — ilyenkor sok sár. Váci Máriával, a rokonszen­ves, fiatal kollégiumi felügye­lő tanárnővel, benézünk a há­lótermekbe: otthonosak, tisz­ták. A szülők, akik még nem utaztak el, itt beszélgetnek; a fiúk termében két csoport: a szabolcsiak meg a mezőberé- nyiek. A sarokban magányosan ül egy fiú, sóváran hallgatja a többiek vidám beszélgetését, 'a jóízű otthoni élményeket, az elégedetten nyilatkozó, > hálál­kodó mamákat. A tanárnő, hi­vatását jól megértő pedagó­giai érzékkel tereli a beszélge­tést a fiúra: Erdélyi Lajos, az osztály kulturális és sportfele­lőse, és milyen kiválóan látja el tisztét! A fiú zavart, de fel­oldódik — elmeséli, mi min­dent csinálnak a hosszú téli estéken. Hol népdal-, hol tánc­dalestet rendeznek, amolyan „ki mit tud”-módra, aztán di­vatbemutatót, ahol megismer­kednek a helyes és helytelen ruhaviseletekkel: miikor mit hordjanak, mi célszerű, mi il­lik, és sok-sok hasonlót. Később, a tanári szobában egy haíkszavú, szemüveges fiúval találkozom, jóval fel- nőttesebb, magabiztosabb a többieknél: a KISZ-titkár, s egyben az egyedüli érettségi­zett fiú az iskolában. Szerény, s látom, legszívesebben már menne kifelé, mialatt érdemeit emlegetik. Sok mindent el lehetne még mesélni róluk, s bár ez afféle „rendkívüli világnap” volt az iskolában, hiszen más délutáno­kon szakköri munka, szilencium, hivatalos foglalkozások köz­ben találkoztunk volna. így talán méginkább sikerült bepil­lantani a kicsit elszigeteltnek, magánosnak ható iskola életé­be. Talán jól is esne — tanároknak, diákoknak egyaránt — ha a monori iskolák valamiféle testvérkapcsolat kiépítésére tö­rekednének velük, például, ha a gimnázium néha meghívná őket egy-egy rendezvényére. S talán egyszer megvalósul Csősz tanár úr álma is, hogy a mezőgazdasági szakiskola osztályai, tagozatai nem lesznek így szétszórva a megyében: — egy központi épületbe költöz­hetnek. Van is már elképzelésük róla, csak még sokat kell küzdeni érte. F. O. Mennyibe is kerülne a be­vezetés egy-egy lakásba? Mennyi megtaJcarítást jelen­tene tüzelőben? A gázbeveze­téssel kapcsolatos tanulmányi terv elkészült, eszerint előnye amellí egy-egy lakás ellátása gáz­zal átlagosan hat-hétezer forintba kerülne. Ennek részletes megoszlása a következő: a vezeték beszere­lése a kapuig mindenkinek ötezer, ezenkívül . a lakásba való bevezetés folyóméteren­ként 65 forint. A fenti ösz- szegre az OTP előtakarékos- ság mellett hitelt is biztosít. Átlagos számítás szerint egy-egy háztartás téli gáz­zal való fűtése és a főzés 200—220 forintba, a nyári főzés pedig átlagosan 16—20 forintba kerülne, havonta. Vállalat kikötése, hogy leg­alább 400 megrendelő legyen, akkor már gazdaságos a gáz bevezetése. Azt hiszem, külön kommen­tár nem szükséges ahhoz, hogy a gáz bevezetése nem drága. Rövid időn belül megtérül a befektetett összeg. A tiszta- sáiga, az egyenletes meleg biz­tosítása,' a főzőedények tisz­tántartása, a gyorsabb főzés, stb. mind olyan amelyek szintén szólnak, hogy érdemes a gt bevezetni. Sőt, ha 400-nál több bevezető lesz, még olcsóbb is lehet. A községi tanács felsőbb sze vei egyetértenek azzal, ho bevezessék a gázt a községi sőt támogatják ezt. Ha a terv sikerül, Ecs község minden utcájába l vezetnék a gázt. Utána Gázértékesítő Vállalat akinek szüksége van rá szívesen ad kölcsön gáztú helyeket, gázrezsókat. Akinek van propán­butángáz tűzhelye, az is át­alakítható kevés költség­gel az új rendszerű gáz- fogyasztásra. Péeel községiben 1967-b már megkezdik a gáz bev zetését. Az ecseri falugyűl megbízta a községi tanács < nőkét és a szervező bizotts elnökét, menjenek át Pécel: tanulmányozzák a bevezet munkálatait, és az ott szerzi tapasztalatokat hasznosíts: Ecser községben is. (MJ) Egy este a „Loksiban Kárpáti Samu prímás hege­dűjén felsír a legendás szege­di nótakirály, Dankó Pista édes-bús melódiája: — „Hideg szobor vagy,. rneg sem érte- héd .~A ragyogó ' tisztaságú étterem egyik asztalánál bevo­nuló fiatalok halk dúdolással kísérik a dallamot, így bú­csúznak el egy időre a civil élettől. Egy másik asztalnál nemrég esküdött fiatal pár vacsorázik, s a fiatal asszonyka szeméből hullanak a könnyek. No, nem a muzsika hangja csalta ki sze­méből őket, csupán túl sok cseresznyepaprikát tett a ha­lászlébe. Rend és tisztaság — ez jel­lemzi mostanában a vecsési Lokomotív kisvendéglő háza tá­ját. Nem is olyan rég még ez az „étterem” inkább hasonlí­tott a régi cowboy-filmek te­xasi csapszékéhez, és volt egy olyan időszak is, hogy az ille­tékesek a bezárás gondolatával foglalkoztak. Végül mégsem került erre sor, hanem komoly anyagi áldozatok árán tataroz­ták a helyiségeket, kulturált körülményeket teremtettek. Az addigi helyettes vezető, Pallér Istvánné üzletvezetővé „lépett” elő, rátermettségét a mai rend és tisztaság is bizo­nyítja. Munkatársai is — Li- bik József né, Molnár Ferencné, Csanádi Sándorné, Botlik Sán­dorné, Varga Istvánné, Gai Imréné, Jakab Gyuláné, Bra "Józsefné és Pallér Kati ugyancsak nagyszerűen helj állnak. A korábbi idők sild: közétkeztető szolgálata is U rásszerűen megjavult — a p naszkönyvben egy maraszta bejegyzést sem találtunk. Persze, akadnak még most nában is betévedő, duhaj kod vágyó vendégek, az üzletveze „Manci néni” erélyes hangjá azonban még a legvagánya bak is behúzzák a fülüket. Ei férfipincér is volt, a 19 évi rendkívül udvarias feliépé Szívós Csaba, de ő most a f hér zakót felcserélte a katon zubbonnyal. Az ő példájáv jellemezzük e kollektíva kitűi szellemét. Megbetegedett szakácsnő, nagv volt az ijed lem, mert a lángos sütéséh csak ő értett, és bizony 400 d rab lángos elkészítése nem li feladat. Szívós Csaba azonbe nemcsak a pincér szakmábi jeleskedik. Lejárt műszak után neldgyürkőzött, és as szony munkatársai csodálko: meglepetésére, szakszerű« megkeverte a lángoshoz va tésztát. Utána az volt a vél mény, hogy ilyen jól régen s került e közkedvelt lángos. A szülők szívesen rendez: mostanában fiaik, lányaik e küvői vacsoráját a Lokomotí’ ban. Fekete József Gondok az új sportpályával Ecser község lakói igen szeretik a sportot. Ezt bizo­nyítja az is, hogy évek óta ebben a kisközségben van a járás egyik legjobb futball­csapata. A község „kinőtte” a régi, kis méretű, a követelmények­nek csak szűkösen megfelelő sportpályát. Helyette újat építettek, mintegy másfél hold- nyi területen. Be van kerítve, fásítva is. Az új sportpálya és az épületek társadalmi munkában készültek, illetve készülnek. Az építkezés sza­kaszosan történik. Elkészült az épület fő falazata, a te­tőszerkezet, a kémények. A gondnoki szolgálati lakásba beépítették az ajtókat, abla­kokat. Az épületnek már csak a külső és belső vako­lása van hátra. Eddig a községi tanács 1. ezer forinttal segítette az épí kezést. Ezt a pénzt fől< anyagvásárlásra használt« fel. A község sportszerető h kossága itt körülbelül szá; ezer forint értékű társadalr munkát végzett. Az épül tervét is társadalmi műnk; ban készítette el Tósze, András építészmérnök. A községi vezetőknek i lenne a kérésük; hogy a fi lettes sportszervek adjana anyagi segítséget az épüli befejezéséhez. A sportol) szerető fiatalokat viszont ári kérik, tanúsítsanak nagyob érdeklődést és társadaln munkájukkal továbbra is sí gitsék az építkezést. MJ

Next

/
Thumbnails
Contents