Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-16 / 296. szám

X. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1966. DECEMBER 16., FENTEK Petőfi Termelőszövetkezet Holnap: tanácsülés Napok óta kedvetlenül pas- kol az eső. A talajvíz alig egy ásónyomra van már a laposabb helyeken. A mostani csapadékos november és a december eleje erősen em­lékeztet a múlt év hasonló időszakára. — Bizony, tavaly ilyenkor és a tavaszon annyi volt a víz, hogy a szokatlanul szá­raz nyár sem szabadított meg bennünket tőle — mondotta Bócsai János, a Petőfi Ter­melőszövetkezet gyümölcster­melésének üzemegységvezető­je. — Pedig tavasszal és a nyár elején is komolyan fog­lalkoztunk a víz elvezetésé­vel. Megfelelő állapotban vannak a vízelvezető árkok, csatornák és ha november táján csak néhány esős na­punk lett volna, akkor a víz­re nem lenne különösebb gon­dunk. Sajnos, idestova egy hónapja annak, hogy ha nem is összefüggően, de elég gyakran és konokul esik az eső. — Egyes helyeken már a gyümölcsösben is áll a víz. A legnagyobb baj, hogy emiatt nincsen meg a talajlégzés és ez meg­tizedelheti a telepet. Min­dent elkövetünk a víz elvezetése érdekében. A háromszázhárom holdas telepen ez idő szerint hu­szonöt ember foglalkozik az árkok tisztításával és még más, nagyon fontos munká­val. A sok esőzés következ­tében a talaj kilúgozódik. A lehúzódó .víz nagyon sok értékes tápanyagot von el és ezt sürgősen pótolni kell. Ahonnan elvezetjük a vizet, ott sürgősen talajerő-után­pótlást végzünk. Tíz embert állítottunk be erre a munká­ra. Szerves trágyát és műtrá­gyát szórnak. Termőalanyon­ként egy kiló vegyes mű­trágyát és ötven kiló szer­ves trágyát. — Jól kihasználjuk az aránylag enyhe időt. Nyolc embert állítottunk be a fametszésre. Rügy- fakadásig ötvenezer fa metszését keli elvégezni. Erre a mostani fagypon­ton felüli hőmérséklet kü­lönösen alkalmas. Még egy pillanatra vissza­kanyarodunk oda, ahonnan elindultunk. — Vajon a víz, amely ta­valy országosan is jelentős károkat okozott, mennyire vi­selte meg a gazdaság gyü­mölcstelepét ? — Azt már az elején meg­jegyeztem, hogy igen erőtel­jesen védekeztünk — mon­dotta befejezésül Bócsai Já­nos. — Ennek a védekezés­nek tulajdonítjuk azt, hogy csak mintegy száz darab fánk pusztult el. De már biztosította a termelőszövetke­zet vezetősége az új szapo­rító anyagot és tavasszal már pótoljuk a kipusztult fákat. r. k. Almahegyek és jutalom A főszezonnak már vége. Vi­szonylag csendes a gyár. A konzervgyár I-es telepének fő­bejárata körül óriási almagú­lák fogadják az idegent. Villás­emelő szorgoskodik. A rakodó­lapra rakott almát szedi le, rakja a fürge targoncákra, s indulnak a konzerv hatos üze­me felé. A legtöbb munka és a leg­al­Világosságot a lyukas hídhoz Sokat foglalkoztunk a vá­ros lakóit nem kevéssé érin­tő problémával, a lyukas híd mellett épülő aluljáróról. Riasztás—fölöslegesen Kedden este háromnegyed kilenckor a tűzoltóautók szi­rénája riasztott a konzerv­gyártól a Szilágyi utcai cse­csemőotthonig. Bár már késő volt, de aki csak hallotta a hangot, aggódva mondta — jaj, csak a gyerekeknek ba­juk ne essék! Illetékes és il­letéktelen sietett lokalizálni a tüzet. Lokalizálta volna — ha lett volna tűz. De nem volt. A történethez hozzátartozik, hogy egy új televíziót kap­csoltak be az alkalmazottak, a zsinórja zárlatos volt és a bekapcsolásnál füstölve el­égett. Ahelyett, hogy ott egy rántással kihúzták volna a konnektorból a zsinórt, riasz­tották a tűzoltókat és feles­leges költséget, izgalmat okoz­tak mindenkinek. Mindenki örül, hogy a régi híd helyett korszerű, bal­esetmentes gyalogos átjárót építenek. Mostanában alig-alig épí­tik. A kőművesek panasz­kodnak, hogy nincs anyag. Hogy honnan kellene az anya­got beszerezni, nem tudjuk, de kérjük az építőket, hogy a szükséges anyagot mielőbb szerezzék be, illetve sürges­sék a több mint egy hete feladott cementkavics érke­zését. De addig is, amíg az épí­tők kényszerpihenőt tarta­nak, tegyenek ideiglenes vi­lágítást, mert ebben a sá­ros, locspocsos időben nem lehet kisebb nyaktörés nél­kül megközelíteni a lencsés­világosi részt. (mitru) több munkás az édesüzem kalmazottja most. Ez az üzemrész zömmel asz- szonyokkal dolgozik. Ök tisztít­ják az almát, napi 240—250 mázsát. A tisztított almából alma- kompót készül, egy része pedig a szilva, őszibarack társaságá­ban békésen megfér, mint ve­gyes befőtt. Ebben az üzemrészben dol­goznak a hatórás lányok is. Három csoportban 40—50 lány dolgozik. Naponta 28—30 má­zsa tisztított almával járulnak hozzá a termeléshez. De van, olyan is, hogy 55—60 kilo­gramm almát is megpucol egy- egy ügyes kezű szakmunkás palánta. A Párizs csoportban dolgo­zók jó munkájuk elismerésé­re színházjegyet kaptak és va­sárnap Budapestre utaznak a megérdemelt pihenésre, szóra­kozásra. — m — A városi tanács szombaton délelőtt 9 órakor az MSZMP városi bizottságának székházá­ban ülést tart. Az ülésen első napirendi pontként egy beszá­moló szerepel, amelyben a városi tanácsnak és szervei­nek 1966-ban végzett munká­ját értékelik. Javaslatot ter­jesztenek a tanácsülés elé, a jövő évi tanács- és végrehajtó bizottsági ülések időpontjára vonatkozólag. KORISFA: Szilveszterkor Dévényi-műsor A KŐFisfa cukrászdában va­donatúj hűtőpult várja a be­lépőt, a régi mellett. Most kapták. Az ünnepek előtt szükség is lesz rá. hiszen so­kan rendelnek süteményt, amit valahol tárolni kell. Király Miklós üzletvezetőt az irodában találom, számol. — Ránk az ünnepek minden évben nagy feladatot rónak. Egyre többen, különösen a kis családok és az egyedülálló emberek, cukrászdában ren­delik meg a karácsonyi süte­ményeket. Több előnye van ennek, de legfőképpen az, hogy nem kell vele dolgozni odahaza, és viszonylag olcsó. Például a diós beigli kilója 44 forint, a mákosé 34 forint, de készítünk apró édes és sós sü­teményt, valamint könnyű habkarikát is. — Az ünnepek előtt sokan keresnek italokat is. Most hosszabb ideje nem szállított a vállalat, de úgy ígérik, hogy j még az ünnepek előtt jön egy szállítmány, különböző likő­rökből, palackos borokból. Nem volt vermutunk sem az ünnepek előtt, ezt is várunk é* pezsgőt is. — Bár szilveszter még ki­csit arrébb van, elöljáróban talán mégis elmondhatok any- nyit, hogy valószínűleg lesz szilveszteri műsorunk. A fia­talok nagyon szeretik Dévényi Tibort, aki szilveszterkor is el­jön. Az új zenekar már ed­dig is sikert aratott, reméljük, szilveszterkor is kellemesen szórakoznak majd mellette vendégeink. Az ünnepek alatt állandóan nyitva tartunk, egyedül december 24-én zá­runk a szokottnál korábban, este 6 órakor. (b. h.) Tanácstagi beszámolók Holnap délután öt órakor a bokrosa klubban Hegedűs Ro­zália megyei tanácstag tanács­tagi beszámolót tart. Ugyancsak öt órakor tartja beszámolóját dr. Janovics Ti­bor, az 55-ös választókerület tanácstagja, a városi bíróság helyiségében. A részleg favorit ja Ha tint tu caer unrrí‘fj kvsatyií as északi megrendelők ,vo tintára Kedd délután, átvételi nap a Háziipari Szövetkezetben. Ilyenkor hozzák a bedolgozók a kész munkát és természete­sen ilyenkor viszik haza az újabb anyagot. Pomázi Kálmánná, a részleg vezetője átvételre készen várja a bedolgozókat. Asztalán kis billenő mérleg. Rögtön meg is kapom a magyaráza­tot. — A pamutot súlyra ad­juk ki és természetesen mér­legelve vesszük át a kész munkát. ­— Hányán dolgoznak? — No, ne gondoljon valami nagy létszámra. Harminc be­dolgozónk van és azok közül is akad néha beteg vagy olyan, akinek más halaszthatatlanul sürgős munkája van. — És hány pár kesztyű ké­szül így el egy hónapban? — Körülbelül ezer. — Csak? — Mindjárt szebb Lesz ez a szám, ha hozzátesszük, hogy a gyermekkesztyű kötésért ti­zennyolc forint ötven fillért, a felnőtt kesztyű elkészítésé­ért huszonnégy forintot fize­tünk. Átlagosan húszezer fo­rintot fizetünk ki a bedolgo zóknak egy hónap alatt. Szinte végszóra érkezik Ba­kos Mihályné, akit itt a rész­leg fa vontjának neveznek. — Nemcsak azért, mert a legszorgalmasabb! — mondja Pomázi Kálmánná — hanem mert hét év óta egyetlen egy­szer sem kellett a munkáját javításra visszaadni. ,Tarzan a* őserdő embere“ Muhucs MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Apa. Magyar film. Fősze­replő: Tolnay Klári, Gábor Miklós. (Szélesvásznú) Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérő: A kék bolygó fog­lya. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. nuncs „Itt látható Tarzan, az ős­erdő embere ... Reggel kilenc órától este tizenkilenc óráig..." A filmhíradó szövegmondó­jának jól ismert, kellemes hangja közli mindazt a nagy­érdemű közönséggel, amely eljötthogy megnézze Tar- zant, a francia orángutánt. A pénztár ablakánál fiatal­ember osztogatja a jegyeket, felnőtteknek három forint, gyerekeknek kettő. Kisgyere­kek ácsingáinak a rácsos ke­rítés körül és lesik, hogyan lehetne — potyolino — be­jutni. De komoly férfi áll a titkok kapujánál, s ők hiába járják körbe az orángutánt rejtő festett kerítést egy lyu­kat keresendő, ahol beku­kucskálhatnának, lyuk nincs s így irány az út haza, a ma­mához kétforintosért. Cegléd felől egy Wartburg kanyarodik a főtérre, a hang­szóró hangja kicsalja uta­sait, kardigánban járják — mint a gyerekek — ők is körül a kerítést és jeggyel kezükben látom őket ismét Tarzan ketrece előtt. Az orángután első nap si­kert aratott. S tudom lesz gyerek és felnőtt, aki hol­nap is meglátogatja, s ellen­őrzi — hogyan szolgál Tar­zan úr kedves egészsége. Hi­szen egy ember, legyen bár gyerek, vagy felnőtt — szeret csodálkozni. (b. h.) Bakosné tizennégy pár gyö­nyörű kesztyűt csomagol ki a nylonzacskóból. Pomáziné megbecsüléssel simogatja a szép munkát. Amíg az átvétel tart, Bakos Mihályné elmond­ja bedolgozásának történe­tét. — A férjem vasutas. Me­hetnék máshova is dolgozni, de akkor a gyereket napközi­ben kellene elhelyezni. Ez a nagy előnye ennek a munká­nak, hogy mellette el tudom végezni, azt amit a háztartás­ban különben sem szívesen bíznék senkire és a gyereket is én nevelhetem. — És mikor csinálja legszí­vesebben a kesztyűkötést? — Házunk nagyon csendes. Mindig kötök, amikor arra a háztartási munka mellett sza­bad időm akad. Este pedi amikor bekapcsoljuk a tel ziót, sokszor műsorzárásig dolgozom. — Sötétben? — Persze! A mintát gyor­san megszokja az ember. Csak az első kesztyű kötésénél kell vigyázni a mintára, a többi már megy magától. — Hol tanulta? — Az iskolában! De tanul­ják az asszonyok egymástól Is. Én eddig nyolc szomszédasz- szonyt tanítottam meg a kötés­re és hatan azóta is rendsze­resen dolgoznak ide a szövet­kezetbe. — Azt tartja a közmondás: pénz beszél, kutya ugat. Meny­nyit hoz havonta a kesztyűkö­tés? — Az átlagos nyolcszáz fo­rint minden hónapban meg­van, de nem ritka az sem, ami­kor ezer forintot keresek egy hónap alatt __si s za­edig,i úeví-1 rásia SPORT Asztalitenisz megyei férfi­bajnokság Kinizsi—A bony 20:0. Hargitai, Erdey, Kőházi, Czagány 4—4 győzelem. Győ­zött a Hargitai, Erdey- és a Kőházi, Czagány-páros is (2—2 győzelem). Kinizsi—Diósd 20:0, Kinizsi —Aszód 20:0. Mindkettő já­ték nélkül. Női bajnokság Abony—Kinizsi 8:2. Győzött Papp és a Papp. Vass-Andrási-páros. Kinizsi—Diósd 10:0. Kinizsi—Aszód 10:0. Mindkettő játék nélkül. A POSTÁN — Kérném szépen ... ezt a táviratot szeretném feladni — nyújtotta kétséget tükröző te­kintettel a táviratszöveget a kisablakon egy vékony, sápadt színű ruhába öltözött negyven év körüli asszony. Az alkalmazott gyakorlott kézzel húzta alá a szavakat, majd az órájára pillantott és kiszólt: — Már nem hiszem, hogy elviszik. — Expressz sem lehet... ? — kérdezte aggódva, halkan az asszony. — Expressz? Talán lehet... Csak, tetszik tudni, három perc múlva négy óra. és négy­kor zárnak Jászkarajenőn ... De meg lehet próbálni... — Mennyibe kerülne... — s máris nyitotta kopott pénz­tárcáját, kotorászott benne. Az alkalmazott összeráncol­ta homlokát: — Tizenkettő tíz... — és felvette a telefonkagylót. — Akkor, visszfe kell jön­nöm, csak egy tizes van ná­lam ... — Megpróbáljuk? — nézett ki az ablak mögül a hivatal­nok. — Hát... ha amúgy biztosan nem megy el... ak­kor, igen. — Az alkalmazott tárcsázott, füléhez emelte a kagylót, közben egy másik vá­rakozót szolgált ki bélyeggel, míg a vonalat megkapta. — Csak, majd ... haza kell szaladnom ... Tíz forint van , nálam. A csoda vigye el... máskor mindig szokott nálam lenni... csak ... hát... — az asszony ide-oda pislogott, vé­dekezve mutatja pénztárcáját, kutatott zsebében. A vonal megjött, az alkalmazott be­szélni kezdett. — Te, egy távirat van ... sürgős. Jászkarajenőre'... Mit gondolsz ... elviszik? Diktá­lom: Sári János ... Jászkara- jenő ... Móricz Zsigmond ut­ca ... 3 . .-9) Szöveg: Holnap ... reggel... Nyílott az ajtó, belépett egy fejkendős öreg néni, moso­lyogva igyekezett a sápadt ru­hás asszony felé. — ... Feltétlenül gyere, amint már ... megbeszéltük... Aláírás: Tériké ..., mint Te­réz ... Igen .,. 155 ... Igen ... jó, nézd, megpróbáljuk... Kösz... Szevasz... Az asszony, mikor az alkal­mazott letette a kagylót, ide­gesen derült arccal nyújtott a kisablakon még kettő tizet... — Közben csak nem kell hazamennem, ismerőssel talál­koztam ... Ugye, kettő tíz kell még... v — Igen ... megvan. — A hi­vatalnok helyére tette a pénzt, az asszony még állt ott, aztán menni is, mondani is akart valamit. — Hát, akkor ... vagy kivi­szik ... vagy nem ... — Tessék reménykedni... Talán'szerencsénk lesz — bíz­tatta az alkalmazott — Viszontlátásra ... — és indult az asszony. Még egyszer szerény mo­sollyal visszanézett az öreg nénire, aki kölcsönadott, és becsukta maga mögött az aj­tót. Ordögh Szilveszter-------------------­H egymászás vízért A múzeumkerti Új kút vizét ha­mar megszerették az emberek. Csak azt nem értik, miért építették műhegyre ezt a kutat. Felfelé másznak, lefelé jövet pedig szán­kóznak. Tréfa mindig akad — legutóbb létrát javasoltak oda­tenni a „hegy" megmászásához, pedig a tréfán túl, kellemetlen ez a vizes, csúszós út, különösen lefelé. Gál Ferenc rövid úton jött le a hegyről, ki is fo- lyott kannájából a viz. Még szeren­cse, hogy van a kútban elég, csak ne kellene újra megmásznia a he­gyet. Fehér felv. Már metszenek - Huszonötén dolgoznak a vízelvezetésben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents