Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
1966. DECEMBER 16.. PÉNTEK Ml» uEcrii ^íívtav n ZAROULES A Technika Házában csütörtökön dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettesnek, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökének megnyitó szavaival megkezdődött a háromnapos mezőgazda- sági építési konferencia záróülése. Az országos találkozón ezen a napon elsősorban a nagy állattartó telepek kialakításának és az állattenyésztés módszereinek gazdaságos- sági kérdéseit vitatták meg. Tömörkény-emlékkönyv A szegedi nyomdában elkészült a Tömörkény-emlékkönyv, az író születésének 100. évfordulója alkalmából. A 470 oldalas kötet első példányait csütörtök délután az üzemben rendezett házi ünnepségen adták át az emlékkönyv szerkesztőinek, Kovács Sándor Jván és Péter László irodalomkutatóknak. NAGYKANIZSA Malátagyár Csütörtökön üzembe helyezték a magyar söripar eddigi legnagyobb beruházását, a nagykanizsai új malátagyárat. A modem gyár építése és technikai felszerelése 112 millió forintba került. Ez Közép- Európa legkorszerűbb, automatikus rendszerű technikával és technológiával dolgozó malátagyára. Pincétől a hűtőházig Nélkülözhetetlen a termelési biztonság Terv, piac, árak... dőlni, hogy túl merész elképzeléseik voltak. Egy homokdomb oldalába akartak pincét ásni, tetejére pedig nádat terveztek. Lényegében egy nagy pince készítéséhez akartak kezdeni. Ma már a 100 holdas almás közepén 25 vagon befogadó képességű, 570 négyzetméter alapterületű modern hűtőház áll. A hűtőházak építésének gyakorlatában egyedüli megoldásról van szó, mert ilyen nincs több az országban. Az üzemgazdász tovább folytatja a hűtőház létesítésének történetét: — A terv híre eljutott a Földművelésügyi Minisztériumba is, a műszaki fejlesztési főosztályig. Itt azonban már nem pincére gondoltak, hanem modern hűtőházra, olyan kapacitásúra, amely megfelel egy közepes termelőszövetkezet igényeinek. Ilyen tervdokumentáció azonban még nem volt, de a Budapesti Hűtőgépgyár műszaki gárdája szívesen vállalkozott ennek elkészítésére. • Itt az irodában végighallgatva a hűtőház létesítésének történetét egyszerűnek tűnik minden. Pedig mennyire nem volt az. Üttörő" munkát jelentett a feladatot megoldani. Már maga a gondolat is. Az ország egyébként sem bővelkeÍGY VOLT, MAMA? Szabálytalan filmankét Tápiósápon togatta: megszöktem a munka elől. Éppen akkor, amikor végre teljesült legnagyobb kívánsága: neki is birtoka, földje -lett. ■ - Iga?,.., néhány- ~hold csupán, de az övé. Tudjátok vfelámennyiéfi,' htit ’ Jelentett akkor a föld... Az első sorban feketébe öltözött, idős házaspár. Apja és édesanyja. És mellettük megszólalásig tökéletes hasonmása: agronómus öccse. Egyikük sem szól, nem tiltakozik az őszinte szavak ellen. Így volt. Elismerik. — Nem a munka elől szöktem. Nagyon nehéz évek köszöntöttek rám. Ruhát vehettem ■ mást, mint volt az . itteni, de a sápi tájszólást nehéz volt elhagyni. Tudjátok. hogy mondtam először Hamlet monológját? Lánni vagy nem lánni... É'tnk derültség a nézőtéren — Sokat éheztünk a kollégiumban. Néha hazaszöktem babot, krumplit lopni. Persze, ki kellett lesni, mikor megy el a háztól apám. Csak az anyám tudott róla... — elhallgat, leszól az • emelvényről. — Így volt, mama? — így, így, fiam... — tö- rölgeti szemét az öregasszony. — Aztán megkaptam az első főszerepet a Talpalatnyi földben. Ami pénzt kaptam érte. mind hazaküldtem. Ahogy a szomszédék mesélték később, anya kiszaladt az utcára és bekiabált minden kapun. Pénzt küldött az Ádám! Tengersok pénzt... Akkor békült meg velem apám ... Az emlékek elevenek. Fejek bólintanak igazolásul: valóban egy történt minden, az utolsó szóig, nincs semmi kitalálás benne, igazolják. Nem egy és nem két ember, ha kell, az egész falu ... Pereg a szó. egy művész életútjának története elevenedik meg. Egyszerű szavakban. Amolyan zárszámadás féle. Közületek indultam, ez lett belőlem, ítélkezzetek, kinek volt igaza akkor, amikor elmentem: az apámnak, vagy nekem? Ne, ne mondjátok ki, barátaim, ne bántsátok meg az öregemet, elég csak egy igenlő szemvillanás. Nekem az is elég... Aztán egy mai epizód-' .A kislányom egyszer a szememre vetette: apa, te mindig olyan rossz ruhájú embereket játszol a filmeken. Igaza volt: a legtöbbször valóban parasztembereket, munkásokat alakítok. Nem szégyellem, sőt, büszke vagyok rá, hogy mindig kétkezi munkásokat játszhatom. Közülük jöttem, ma is hozzájuk tartozom ... Késő estébe nyúlt ez a beszélgetés. Mégsem igyekezett haza senki. Derűs ünnepe volt ez a találkozás a falu-szülötte művésznek csakúgy, mint a ma is a faluban élő embereknek. Visszafogadás és további biztatás, de ugyanakkor bizonysága is annak: ma már a legkisebb faluból is el lehet jutni, akár a legmagasabb lépcsőfokra is. Prnkner Pál dik hűtőtérben. Nem egy szakember hivatkozott erre és hangoztatta: minek egy termelőszövetkezetnek hűtőház? Csizmazia László határozottan állítja: — Nem lehet meg nélküle egy árutermelésre berendezkedett gazdaság. Nekünk a termelési biztonságot jelenti. A példák sokaságát sorolja arról, hogyan ment tönkre a földeken a sok gonddal megtermelt áru. Ennek már vége. A Hűtőgépgyár szakemberei nagyszerű tervet és ugyanilyen gépeket készítettek. A szövetkezetnek az idén mintegy 10 vagon almája termett — jövőre már 50—60 vagonra számítanak. A MEK és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola együttesen mintegy 15 vagon almát szállított ide. Kísérleteznek a tárolással, tartósítással kapcsolatosan. Az üzemgazdász így nyilatkozik: — Számításaink szerint egy- egy kiló alma havi tárolása és hűtése 18—20 fillérbe kerül, öt hónap alatt körülbelül egy forint költséget jelent. Mondani sem kell, hogy márciusban, vagy áprilisban nem ennyivel ér többet az októberben, vagy novemberben lerakott gyümölcs. A modern hűtőház, a szövetkezetnek mintegy 500 ezer forintjába került. A Földművelésügyi Minisztérium körülbelül 850 ezer forintot adott a kísérlet céljaira. Pénzben azonban nem lehet kifejezni azt a sok fáradságot, amelyet a szövetkezet vezetői áldoztak azért, hogy tervüket megvalósítsák. Maguk szerezték be az épület anyagait. Építőmestereket szerződtettek, szerelőket fogadtak. A hűtőgépek és vezetékek beszerelésén kívül csaknem az utolsó szögig a Szövetkezet szakemberei készítették az épületet. A termelőszövetkezet üzemgazdásza így foglalja össze a vezetőség és a tagság véleményét: — Rengeteg időnk rámegy a tapasztalatcserére érkezőkkel való foglalkozásra. Szívesen tesszük ezt, mert tudjuk, hogy jó ügyet szolgálunk. A vita ugyanis még javában tart: kell-e hűtőház a szövetkezetekben, vagy nem. Mi bebizonyítjuk, hogy rendkívül hasznos, nem lehetünk meg nélküle. — m. s. — PIPA MEZŐ Hét pajtás ért el kiválók eredményt, a többiek oklevelet^ kaptak jó szereplésükért. v ssssss/s/ssssssssssssss/ssssssssssssssssssrss. A szekszárdi múzeum már több száz pipamaradványt őriz, amelyek • Szekszárd-Pa- lánkról, az egykori török pa- lánkvár helyéről kerültek elő. A most felfedezett sárközi „pipamező’’ azonban arról fs vallhat majd, hogy magyar pipakészítő műhely lehetett |ott körülbelül 400 évvel ez- $ előtt, a török hódoltság ideijén elpusztult Ete község te- \ rületén. ^ A kérdésre jövőre kapunk ^ választ, amikor az időjárás § lehetővé teszi a régészeti le- ^ lőhely feltárásának megkez- S dósét. § ____________. I SZENTENDRE Gépkocsiszerviz Boldog pillanatok. Szendrődi Ferencné, a zsűri elnöke, győztesek körében. Szinte nem múlik el nap látogató nélkül a kiskunlacházi Kiskun Tsz-ben. Különösen, november eleje óta nőtt ugrásszerűen a számuk. Ekkor helyezték ugyanis üzembe itt az ország első termelőszövetkezeti hűtőházát. Az élet, mintha csak igazolni akarná Csizmazia Lászlót, a tsz üzemgazdászát, küldöttséget jelez telefonon a Földművelésügyi Minisztérium. — Jó, jó, jöjjenek csak, szívesen látjuk őket, de legalább egy-két nappal előbb jelentsék be szándékukat. A „mérsékelt” kifakadás ezúttal nem sokat ér, a küldöttség már elindult Budapestről. — Így mégy ez napról napra — mondja az üzemgazdász, aki számunkra is a hűtőház születésének körülményeit ismerteti. Két esztendővel ezelőtt született a gondolat: hűtőteret kellene biztosítani a szövetkezetnek. Abban az időben mór gyökeret vert a 100 hold almás a Duna mentén. Nap mint nap érezték a vezetők, tenni kellene valamit, hogy egyik napról a másikra ne menjen tönkre a kertészeti termék, ha akadozik a szállítás. Csizmazia László mosolyogva meséli az első tervet: — A szövetkezet vezetőit egyáltalán nem lehet azzal váloajon, mcgiuuiuHivuuau gazdálkodjanak, gyorsítsák a technikai fejlődést, a termékek korszerűbb előállítását. Gyakran elhangzik a mindenkit közvetlenül érintő aggodalom, hogy a piacnak, a kereslet-kínálat törvénye érvényesülésének, nem lesz-e állandósuló áremelkedést jelentő „eredménye?” Valószínű — erről a korábbi párthatározatok is őszintén és nyíltan beszélnek — az új gazdasági mechanizmus első időszakában, a szabadabb ármozgás miatt, várható kisebb mértékű árszínvonalemelkedés, elsősorban a termelőeszközöket és a beruházási javakat előállító üzemek termékeiben, de egyes fogyasztási cikkekben is. Az is várható azonban, hogy a műszaki előrehaladással később csökkenni fog az árszínvonal, sőt jónéhány termékféle ára a mainál jelentősen alacsonyabb lesz. Az állam amellett, hogy anyagilag érdekeltebbé teszi a vállalatokat költségeik csökkentésében, élni fog néhány árszabályozó módszerrel is. A jelenlegi elgondolások szerint egyes alapanyagokra, mező- gazdasági termékekre, fontosabb élelmiszerekre, fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra, eleve rögzített hatósági árakat állapít meg. Bizonyos nyersanyagokra és számos fogyasztási cikkre hatósági megkötéssel mozgó, megállapodásos árak lesznek érvényben. A szabad piaci árak elsősorban a beruházási gépekre és a kooperációs félkésztermékekre, valamint az előbbiek közé nem tartozó fogyasztási cikkekre vonatkoznak. Az árszabályozási formák jellegük miatt alkalmasak lesznek arra, hogy az állam figyelemmel kísérje a fontosabb cikkek forgalmát, a fogyasztói igényeket és — ha ezt a piaci kapcsolatok kívánják — különböző intézkedésekkel- ■ hatni tudjon egyes üzemek termelésére. Tulajdonképpen ezek is biztosítékai, hogy a kereslet-kínálat törvénye erősítse a szocialista tervgazdálkodást. Az új gazdasági mechanizmus hivatalos bevezetéséig még egy év van hátra. Pontosan még nem alakult ki minden, de a főmódszerek már tisztázódtak. És ezeknek a párt alapvető céljait, a szocializmus teljes felépítését, a szocialista termelési viszonyok erősítését és a dolgozók életszínvonalának növelését kell szolgálnak. K. A. A Pest megyei üzemekben is sokat vitatkoznak mostanában arról, hogyan kapcsolódik egymáshoz a népgazdaság tervszerű irányítása és a piac bővülő szerepe. A párt IX. kongresszusát megelőző időben (helyenként még utár na is), hallottunk aggódó kérdéseket, hogy a kereslet és a kínálat közvetlenül érvényesülő kölcsönhatása nem jelenti-e a szocialista termelés rendszerének, a tervgazdálkodásnak feladását? Egyértelmű nemmel válaszolt erre a kongresszus, amikor határozatában hangsúlyozta: „Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a tervgazdálkodás továbbfejlesztése. A jövőben a központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénz- viszonyoknak.” A régi és sok vonatkozásban ma is érvényben levő tervezési rendszer, amely kötelező mutatókkal írta elő a termelés és fogyasztás alakulását, abból az elvi feltételezésből indult ki, hogy ellentét van a tervgazdálkodás és a piac között. Jórészt ezért volt az árucsere helyett termékcsere, és gyakran ezért helyettesítette központi elosztás a kereskedelmet is. Részben ez volt az oka, hogy eltűntek szem elől a tényleges fogyasztói szükségletek, s míg számos árucikkből állandósult a hiány, másokból százmilliós értékben halmozódtak fel eladatlan készletek. (A vállalatokat semmi sem késztette — gyakran módjukban sem állt —. hogy piackutatást végezzenek, „életközelsegből” vizsgálják, elemezzék termékeik értékesítésének lehetőségeit.) A piaci kapcsolatok a jövőben jelentős változásokat hoznak az árucsere fő megjelenési formájában, az árak alakulásában. Az eddigi merev és mindent központilag megállapított árak helyett az új árviszonyokban kifejezésre jutnak a termelés társadalmi költségei,, de érvényesül az eladó és a vásárló tényleges értékítélete is. Az áraknak az lesz egyik fontos szerepe, hogy az üzemek vezetőit irányítsák és ösztönözzék döntéseikben és a fogyasztói igények állandó figyelemmel kísérésében, i.özvetlcn anyagi érdekükké válik, hogy a termelés a kereslethez kapcso^ Az utóbbi években jelentö- ^ sen meginövekedett a Dunaka- ^ nyár járműforgalma. A szent- § endrei Vas- és Háziipari Ktsz ^ elhatározta, hogy a 11 -es műút | mentén, a város határában le- $ vő benzintől tő-állomás köze- ^ lében gépkocsiszervizt rendez $ be. A 2,4 millió forint költ- ^ seggel épülő létesítményben | naponta 20—25 gépkocsit és $ motorkerékpárt javíthatnak ^és szolgálhatnak majd ki. Az |új szervizt a jövő évben átírják át rendeltetésének. I A decsi Alkotmány Tsz ; egvik tehenésze arról érte- | sítette a szekszárdi Béri Ba- | logh Ádám Múzeumot, hogy i a falu határában — közelebb- ; ről, Bóli István háztáji föld- j jén sok régi cseréppipa talál> ható. s Az asztalon az egyik baba népviseletben pompázik, a másik még csak fehérneműben ücsörög. A feladat: ezt a babát két óra alatt, kl-ki ízlése és tudósa szerint öltöztesse mai divatos ruhácskába. Harminc kisdobos kezében villant a varrótű, gyors, pontos öltésekkel illesztették helyükre a kiszabott darabokat. A mozdulataikat távolról szemmel kísérő mamák pedig nem szóltak most aggódva csemetéjükre: „Teszed le azt a tüt a kezedből!" — inkább büszkén figyelték a kis szakemberek munkáját. Büszkén és izgatottan, hiszen versenyről volt szó, méghozzá döntőről. A szentendrei járás tizenkét iskolájának legügyesebb kisdobosai Szentendrén a József Attila művelődési házban vetélkedtek a járás legszebb babaruha készítője címért. Mint Szendrödi Ferencné, a járási úttörőelnökség kisdobos-felelőse elmondotta, a döntő említett feladatán kívül előzőleg valamilyen nemzetiségi népviseleti ruhácskát kellett elkészíteniük a gyerekeknek. Ezek a babák jövő tavasszal a po- mázi nemzetiségi találkozó kiállításán szerepelnek majd. Harminc kisdobos - hatvan kisbaba v igasztalan ősz végi idő. szemerkélő, hűvös eső áztatja az amúgy is sáros földeket. Az országúiról letérni a falusi földutakra ■ egyenlő- -aa- elakadással. A monori járás útjai amúgy sem tartóznák a legjobbak közé. Töredezettek, kátyúkkal tűzdeltek mindenfelé. Légióként a falvak belterületén. Tápiósápon is hatalmasakat zökken az autó, nyomában messze fröccsen a sár. Az aggodalom indokolt: lesz-e közönség a meghirdetett filman- kéton? Van-e kedve valakinek ilyen időben végigcaplat- ni a felun, hogy megnézze a Hideg napok című magyar filmet és találkozzon alkotóival? A stábon most nyoma sincs az izgalomnak. Ügy várják a közönséget, mint akik biztosak a sikerben. De ahogy múlnák a percek, kérdezik Ádámot: mit gondolsz, jönnek? Ádám magabiztos — Nem hagynak cserben, meglátjátok... Ádám — Szirtes Ádám. Magabiztosságának oka: itt született a faluban. A stáb: Cseres Tibor, a film írója, továbbá Szemes Mari és Farkas Antal. A falu-szülötte művésznek igaza volt. Nem hagyták cserben a sápiak. Már jóval az ankét kezdete előtt zsúfolásig megtelt a művelődési ház' nagyterme. Akinek nem jutott hely, ott szorongott a széksorok mögött, körben a falak mentén. — Minden tapalatnyi föld kiadó... — mosolyog Cseres és cinkosan kacsint Szirtesre. A válaszra már nincs idő. Rövid köszöntő beszédek, aztán Szirtes Adym lép az emelvényre. — Kedves barátaim! Kedves atyámfiai ... Talán meg emlékeztek rám ... Nem tudja folytatni, taps szakítja félbe a baráti szavakat. De a taps mást is jelent, a falu visszafogadta fiai közé. — Innen indultam el. Közületek ... Most mar bevall hatom, nagyon nehéz szívvel. Mint mindnyájan tudjátok, földet a mi családunk is csak negyvenötben jussolt. Én- pedig negyvenhatban csendesen megszöktem. Ap:1m fé’ig-med- öig kitagadott érte. Azt haj-