Pest Megyei Hirlap, 1966. december (10. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-14 / 294. szám

X. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM 1966. DECEMBER 14., SZERDA ÍR LÁP K ÜL ÖNK ! AD ÁS A MUNKÁBAN A SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁG: Munkásvédelmi ellenőrzések üzemekben Munkásvédelmi őrség papíron — Hogyan számolnak az izbégi húsboltban? Kezdeti nehézségek után mintha nagyobb erővel, és hi­vatásának megfelelő formá­ban indul az új szakmaközi bizottság munkája. A napok­ban megtartott vezetőségi ülé­sen több tanulságos beszámo­ló hangzott el. Paur Géza munkavédelmi felügyelő az üzemekben meg­történt munkavédelmi ellen­őrzésekről tájékoztatott, töb­bek között a Budakalászi Gyapjúmosó és Szövőgyárban tartott helyszíni vizsgálatról. A bizottság tízpontos jelentés­ben rögzítette a tapasztalta­kat, melyek jelentékeny része sürgősen kiküszöbölendő hiá­nyosság. Megállapították, hogy Ezért a sérült azt sem tudja, hogy kárigénnyel léphet fel a vállalattal szemben, amit bi­zonyít az is, hogy nincs is igénybeadás. a szakszervezet megbízott­ja nem minden esetben vesz részt a balesetek ki­vizsgálásában, csak utólag írja alá a jegyzőkönyvet. A felelősséget sok esetben 50 —50 százalékos alapon álla­pítják meg, holott van felelős személy. Ennek következmé­nye, hogy a „felelősök” fele­lősségre vonása sem történik meg. A munkásvédelmi őrség csak papíron van, de ténylegesen nem működik. Az öltözők és fürdők a leg­rosszabb állapotban vannak és túlzsúfoltak, ami annak is tudható be, hogy egyik öltöző­jük leégett. E hiányosságok elsősorban a biztonsági megbí­zott nemtörődömségéből szár­maznak, de ugyanez mondha­tó a szakszervezeti munkásvé­delmi munkájára is. Ebben az évben eddig 23 üzemi baleset volt, 352 kiesett munkanappal. kodási Vállalat kertészeti részlegénél megállapították, hogy Laszlovszky Jánosné balesetét, amely 3 hónapos munkakiesést eredményezett, január 6-tól szeptember 5-ig nem vizsgálták ki. A biztonsá­gi megbizott a balesetekről nem is tudott. Szeptemberben az izbégi húsboltot ellenőrizték, ahol megállapították, hogy az üzlet kicsi, piszkos és rendetlen. Egy kiló 11 deka fejhús próbavásárlásánál 1 forint 82 fillérrel többet számol­tak, 1 kiló lapockánál pe­dig egy forinttal többet. Kíváncsian várjuk a meg­állapított hiányosságok sürgős pótlását, a hibák megszünte­tését. Horváth Levente Tovább a lenini úton Az MSZMP Szentendrei Bi­zottsága a november hónap­ban újjáválasztott pártcso- portbizalmiak részvételével kibővített titkári értekezletet tartott a helyőrségi tiszti klubban. Nagy Imre, a pártbizottság első titkára a IX. kongresszus hatnapi üléséről tartott rö­vid ismertetést. Elmondotta, hogy harminchárom külföldi és 48 belföldi, összesen 81 de­legátus vett részt, majd is­mertette a kongresszus hatá* rozatát a termelőszövetkeze­tek családi pótlékának 1970-ig történő felemeléséről, a gyer­mekgondozási segély 1967-ben történő bevezetéséről stb. Ezután Simkó József, a járá­si bizottság titkára a szerve­zeti szabályzat megváltoztatá­sát ismertette, majd Szegedi Károlyné az adminisztrációs munka megváltoztatásáról szólt. Végül az 1966. évi jú­liusi KB-határozat alapján az időszerű feladatok megbeszé­lésére került sor. (kató) Szentendrei képzőművészek kiállítása Vietnamért Novemberben meglátogatták ízbégen a gyomai Viharsarok Halászati Tsz gombkészítő te­lepét is, ahol kis teljesítményű gépekkel 31 nő és három férfi dolgozik. Balesetük még nem volt ez évben, orvosuk heten­ként látogatja az üzemet, azonban Megállapították azt is, hogy a baleseti jegyzőkönyvben a sérült nem nyilatkozik, hogy egyetért-e a megállapítással. fürdőhelyiségük nincs, öl­tözőjük és ebédlőjük most épül, az üzemnek nincs biztonsági megbízottja. A szentendrei Városgazdái­SZÉPÜL A MÚZEUM A látogatók ezekben a na­pokban hiába kopogtatnának a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum hatalmas, tömör ka­puján. Nemcsak a kiállítási termek, de még az iroda is zárva van. Helyesebben, ez utóbbi a restaurálóműhelyben kapott ideiglenes otthont. Babaöltöztetés __versenyben A József Attila Művelődési Otthon nagytermében va­sárnap délelőtt a legügyesebb kezű kisdobosok adtak egymásnak talál­kozót, hogy el­döntsék, melyikük tud gyorsabban és szebben varrni babaruhát, és mi­lyen mestere a ba­baöltöztetésnek. Ennek a szokat­lan, de nagyon öt­letes versenynek az ,volt a célja, hogy fejlesszék a gyerekek esztéti­kai érzekét, kéz­ügyességét, vala­mint községük népviseletének is­meretét. Ugyanis minden egyes részvevő — mintegy 45-en voltak — kettős feladatot kapott. Magukkal kellett hozniuk egy helyi népviseletbe öltöz­tetett babát, a verseny színhe­lyén pedig egy „pucér” babát kel­lett felöltöztetniük az otthon előre ki­szabott, de itt a helyszínen meg­varrt ruhába. A verseny időtarta­ma . másfél óra volt, és ezt követ­te a „szigorú” zsű­ri munkája. Bi­zony, nehéz dolga volt Szendrődi Fe- rencnének, Szabó Ferencnek és Ké­jei Endrének, mert a kis versenyzők alaposan kitettek magukért, és szebbnél szebb al­kotásokkal vonul­tak a zsűri asztala elé. Végül megszüle­tett az „ítélet”: kilenc kisdobos munkáját értékel­te „kiválónak” a zsűri; a pilis- szentlászlói Ko­vács Katiét, a po- mázi Tóth Éváét, Adamik Ilonáét és Szabó Éváét, a csobánkai Papp Zsuzsáét, a buda- ' kalászi Németh Éváét, a szentend­rei Kertai Juditét és a visegrádi Gö- tschek Erzsébetét, és — a sok kis­lány között — az egyetlen fiúét: Friedrich Istvánét. Külön dicséret­ben részesítették Kertai Jutkát, mert önállóan, kíséret nélkül jelent meg a szentendrei Rá­kóczi úti iskola képviseletében, és „hazai” biztatás nélkül is nagysze­rűen helytállt. — Ezen a sike­res versenyen — sajnálatos módon — a jó úttörő és kisdobos munká­jukról híres duma- bogdányi, tahitót- falui és a pilis­szántói iskolák nem képviseltet­ték magukat —, mondotta a ver­seny befejeztével Sipos Árpád, járá­si úttörőtitkár. A szépen sike­rült ruhák arról győztek meg ben­nünket, hogy ko­moly politechni­kai képzés folyik iskoláink alsó ta­gozataiban. Meg­rendezése helyes volt azért is, mert a népviseletbe öl­töztetett babák révén a kicsinyek figyelmét is sike­rült ráirányítani községük itt-ott már feledésbe me­rült szép népmű­vészeti, népviseleti hagyományaira. (—i -r) Nagy renoválási munkálatok folynak most a múzeumban. Mintegy 110 000 forintos be­ruházással az összes helyiséget kifestették, fénycsöves vilá­gítással és belső világítású vit­rinekkel szerelték fel és ja­vában tart a parkettázás. A jövő évben pedig elkez­dik az új épületszárny építé­sét, amely az állandó képző­művészéti kiállítások otthona lesz majd. kap majd itt ízelítőt a láto­gató. Örömmel köszöntjük múzeu­munk „megszépülését” és re­méljük, hogy a sokkal korsze­rűbb kiállítási lehetőségek birtokában sok szép és tanul­ságos kiállításnak lehetünk majd tanúi, a jövőben is. (—nyi) Vasárnap fél 12-kor a műve­lődési otthon klubjában érde­kes, nemes szándékú kiállítás nyílt a szentendrei képzőmű­vészek alkotásaiból, amelyeket mintegy 70 000 forint értékben képzőművészeink a sokat szen­vedő, hősiesen küzdő vietnami nép megsegítésére ajánlottak fel. A kiállításnak külön rangot adott, hogy a megnyitó beszé­det dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter, az Országos Béketanács elnöke tartotta. Beszédében drámai erejű szavakkal ecsetelte az amerikai imperializmus Vietnamban el­követett véres gaztetteit és azt az elszánt, hősies küzdelmet, amelyet az életét nap mint nap fenyegető gyilkos fegyverek pusztító tüzében a vietnami nép folytat. Beszélt arról a ha­talmas nemzetközi tiltakozó és segítő akcióról, amely a világ népeit a vietnami nép megse­gítésére mozgósította, és arról is, hogy hazánk hogyan veszi ki részét ebből a nagy nemzet­közi megmozdulásból. Ennek a részvételnek egyik megnyilvánulása ez a szent­endrei kiállítás is, amely al­kalommal képzőművészeink tették le a maguk „voksát” Vi­etnam szenvedő, harcoló népe mellett. János, Ilosvai-Varga Istvi Kósza-Sipos László, Gálj Lola, Korniss Dezső, Göllr Miklós, Kántor Andor, Kmei János, Önódy Béla, Mihá Pál, Dr. Boross Ferenc, Ki Béla, Szánthó Piroska, Be Judit, Gallasz Magda, Szi Jenő, Bánovszky Miklós, Pi János. Horányi Sándor A kiállított képek alkotói megérdemlik, hogy nevüket megemlítsük, hisz ez az ő „vietnami műszakuk”: Gráber Margit, Deim Pál, Balogh László, Barcsay Jenő, Arató Tej vagy tojás? Engedtessék meg nekei hogy feltegyem a kérdé; szabad-e tojást árulni o ahol tejet? A Pest megyei Népbe Vállalat ellenőre szerint: ne szabad. A dologban csak az a fu csa, hogy míg az orsz. számtalan élelmiszerből tjáb; szabad, addig az említett k reskedelmi vállalat 165. sz mű üzletében — tilos. Tojá a boltvezető „nem forgalma hat” — mondja az utasítás. Az amúgy is szűkre szabc második műszakból megtak rítanának öt, tíz, esetleg hú percet az emberek, ha a te jel együtt a tojást is meg 1 hetne vásárolni. De akkor meg lennénk el gedve a kereskedelemmel, boltvezetővel és az egyéb ill tékesekkel. De amire — ú| látszik, egyesek szerint nincs semmi szükség! Tóth Zoltán Tavasszal nagy komplex ki­állításra kerül sor az emeleti termekben, ehhez kellenek a belső világítású vitrinek is. „Táj és ember” címmel Szent­endrének és környékének helytörténeti, régészeti és ter­mészettudományi anyagából Hét kilométer árvédelmi töltés épül Szentendrétől Budakalászig A Duna magasabb vízállása és jelentősebb mennyiségű csapadék esetén Budakalász folyóparti része, és a község beljebb, de mélyebben fekvő területei mindig yeszélybe ke­rülnek. A tavalyi hosszantartó áradás következtében Budaka- lászon a Duna-parti öblö- zet mintegy 550 holdnyi területét árasztotta el a víz és 350 csa­ládi házból is ki kellett köl­töztetni a lakókat Veszélybe kerültek a part menti hétvégi házak is. A kár, amely kelet­kezett, ekkor mintegy két és fél millió forintot tett ki. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság idén elkészítette a budakalászi öblözet ármente­sítési tervét, amelynek kereté­ben a szentendrei Dera patak­\ w//////////////////////////////////w////////w////////////////y7///////w/////////////////////////////yy//////////^////////////// tói, egészen a budakalászi B rát-patak torkolatáig, minte hét kilométer hosszúságbe árvédelmi töltést építenek, munkálatokat az elkövetke két évben végzik el, összes« 14,8 millió forint köitségg Ezenkívül a községi tanács talajvíz elvezetésére, a jö évben, a vasút és a Barát-p tak között elterülő terület vízelvezető árkokat ásat, mir egy 350 ezer forintos költse gél. A nagyarányú vízmente; tő és árvédelmi munkálat költségeihez hozzájárulnak budakalászi vállalatok és g< daságok is. A munka befej zése után megszűnik a Dun parti öblözet és a mélyebb fekvő lakó- és termőterület veszélyeztetettsége. KÖSZÖNJÜK ízbégen, a Lenin úton, Kél Gyula tsz-nyugdíjas háro: tagú családjával lakik egy 1 esi házban, mely megrokka megdőlt. A kis családn nagy gondot okozott, hogy havi négyszáz forint nyugi íjából hogyan tegyék isn i lakhatóvá? i A család segítségére siet ! ízbég állandó patrónusa ; mindenki segítője: a kocsigy | A család faanyagot kapott | erdőgazdaságtól, cement I blokklapokat a cementál I gyártól, s a kocsigyár égj | szocialista brigádja, Kás: : nyi András vezetésével hé ! reállította a megrendült ház Segített tehát mindenki, i \ csak tudott, és segítettek az< j akik nem üres formasága I érzik a „szocialista” eszmét. Kékli Gyuláék nevében li szönjük a segítséget. Disznóölés — szakítással Miből eredt a földrészek A legújabb kutatások alap­ján a földrészek neve az aláb­bi eredetre vezethető vissza: Ázsia a föníciai „asu” szóból származik, ami annyit jelent: „A napkelet országa”. Afrika a föníciai „havreka” szóból vezethető le, ami vilá­gosságot, fénylőt jelent. Amerika Amerigo Vespucci- tól kapta a nevét; ő írta az el­ső könyvet az újvilágról. szó-8 ■ Béla nem olyan fiú, aki ne tudná, mi a gavalléria. Ami­kor elhatározta, hogy az ud­varlásából előbb-utóbb há­zasság lesz, mindjárt a jövő­re gondolt. Gizi, népes családja nem kis örömére — az egyik heti­piac után — ládába lekötött malackát tolt be a kis kézi­kocsin az udvarba. — Ahun van-é, — dörmög- te. — Majd felnői, s levág­juk. — Van olyan negyven kiló, • örvendezett Dini, a jövendőbeli — középsők kö­zül való öccse. — Jól van — hagyta hely­ben az apósjelölt is. A malac a sufni sarkában berendezett „hálószobájá­ban”, úgy látszott, igen jól érezte magát. Mindenki kedvezett neki. Esténként megbeszélték, hogy egy és két mázsa között hány kilós súlyt ér majd el, halála órájáig. Ez, persze, még odébb lesz. Majd csak jön a következő fizetés, és akkor berendezik számára is az éléskamráját. Béla délutánonként, amint a gyárból szabadult, büszkén felemelt fejjel nyitotta be Gizikéék ajtaját. Első volt a programban a malacnézés. Giziké eközben a szerelemtől és a megelége­dettségtől sugárzó tekinteté­vel pásztázta végig Béla ci­nege alakját. így telt el egy hét. — Hé, apjuk — szólt egy napon Giziké anyukája, — csinálj valamit azzal a ma­laccal. Magunkat sem győ­zöm ennivalóval. Az após jelölt egynapi mély töprengés után, emí- gyen szólt jövendőbeli vejé- hez. — Fiam! Szép, javított kis állat ez a malacka. — Az — büszkélkedett a legény. — Hűm! — kráKogott az öreg — kicsi lesz ennek ez a hely. — Az biz’ igaz — vélte Bé­la is. — Van-e pénzed? — néz az kérdőn — csak azért, mert dara is kéne, meg tök. Mond­ta anyjuk is, hogy mintha fogyna ez a malac. — Visítani visít, de még elég kerek — gusztálgatja Béla a pocát. — Deszka is kellene az ól­hoz — morfondírozik az öreg. — Ahogy számítom — sorolja az ujján — az eleség, az ól, ezer, ezeröt. — Hagyja abba, papa — idegeskedett Béla — Honnan vegyem elő? Ruha is kell, meg vasárnap lesz Giziké születésnapja. Az is vagy két darab százas. — Te, Béci, — mi lenne, ha levágnánk? Egy kis pörkölt. Egy kis hurka. Vagy két son­kából kolbász. Töltött ká­1 posztéba is jutna. A csontból! finom leves. — Hát, az istenit neki — ! vág közbe a vőnek való — i öljük le. — Két nap múlva ! megjelent a lakásban Balázs i koma — a biöllér. Pálinka-: iszogatás közben beszélték ; meg a stratégiai helyzetet, j — Te, koma, a hátsó lábát j kapd el. A fülit sem árt ■ megragadni, — intézkedett a! már pityókás böllér. A felerősödött harcias tár- : saság egy pillanat alatt lete- : perte a visítozó kismalacot, i Következett a böllér, aki- j nek már csak annyi hely ju- j tott a malackán, hogy bele- j szúrja a nagykést. — Kész — húzta ki. — Meg I sem nyikkant. A sebhely j nyomán azonban nem ser- | kent ki a reggelinek szánt; vér. Addig fogták, gyömö- j szölték, hogy szegény pára j még a „kivégzés” előtt ki- j adá a lelkét, bosszúból a bel­sejében hagyván minden csepp vért, mint, ahogy ilyenkor lenni szokott. Két nap múlva Béla lókol­bászt reggelizett a gyárban. — Hát a disznótor? — évődtek vele. Béci keserve­set káromkodott. — Még aznap este elfo­gyott minden porcikája. Rá sem bírtam nézni. Csak et­tek, ettek... — Hát a Gizi, mit szólt? — Nem ért rá az evéstől. Szakítottam. Elvégre nem j vehetek el egy tíztagú csalá- j dot. — bíró — Európa a héber „ereb” szó-5 ból származik es annyit jelent. ^ „éjszaka avagy a napnyugta^ birodalma’’. Ausztrália, avagy „terra \ austrális” déli földet jelenti Jóval e földrész felfedezéseJ előtt feltételezték már, hogy\ ezen a helyen ugyanakkora\ kiterjedésű szárazföldnek kell l lennie, mint az óvilág északi\ féltekéjén. >

Next

/
Thumbnails
Contents