Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-12 / 267. szám
PEST MEGYEI X. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM ARA 50 EIEE.EH 1966. NOVEMBER 12., SZOMBAT VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' Tanácskozott az országgyűlés Új választójogi törvényjavaslatot fogadtak el Napjainkat gyakran illetik különféle jelzőkkel. Nevezték már atomkornak, az elektronika, az automatizálás, a műanyagok, s újabban a világűr meghódítása korszakának. A jelzők bár találók, de mégsem fejezik ki maradéktalanul korszakunk legjellemzőbb sajátosságát A közelmúlt évtizedekben oly gyors ütemben növekedtek a természeti és műszaki tudományok eredményei és azok jelentősége, hogy joggal beszélhetünk a jelenkor tudományos-műszaki forradalmáról, egy újabb ipari forradalomról. E folyamat legfontosabb társadalmi-gazdasági kihatása: a tudomány teljes mértékben termelőerővé válik. A tudományos-műszaki forradalom hatására a termelőerők nemcsak mennyiségileg növekednek, hanem mind ez a műszaki színvonal — a termelés technikájának és produktumainak — állandó megújulása, fejlődése jegyében történik. A kor követelménye tehát így fogalmazható meg: a termelés bővítésének, fejlesztésének létfontosságú feltétele a műszaki színvonal emelése, a gyártmányok és a termelési eljárások állandó tökéletesítése. A műszaki dolgozók — a kutatók, a mérnökök — életcélja és hivatása szakágazatuk új eredményeinek meghonosítása a termelésben. A kor követelménye és a műszaki dolgozók törekvése tehát összhangban van. Ha ezt vesszük alapul, úgy tűnik, hogy az ipar műszaki-technikai színvonalának növelésében, a gyártmányok korszerűsítésében akkor jutunk leggyorsabban előre, ha semmi sem köti a fejlesztők fantáziáját, tehetségét, ha munkájukban olyan úttörő megoldásokra törekedhetnek, amelyekkel nemcsak hazánkban, hanem világviszonylatban is előreviszik a technika, az ipar fejlődését. A neves elődök példái is tulajdonképpen erre serkentenek. Gondoljunk csak Ganz Ábrahám kéregöntési eljárására, Zipernowsky, Déri, Bláthy villamossági berendezéseire, Kandóra, Jendrassikra, vagy Kabay Jánosra, akik fejlesztési eredményeikkel gyártási ágazatokat alapítottak meg, emeltek az akkori idők világ- színvonalára. Csakhogy azóta mind a termelés, mind a műszaki tudományok területén alapvető változások következtek be. A társadalmi munka- megosztás fokozódása eredményeként az ipar elkülönült termelési ágakra tagolódott. Az elektronikai- és a műanyagipar például szemünk láttára, a közelmúlt évtizedekben lett a gép-, illetve a vegyipar egy- egy önálló termelési ágazata. A munkamegosztás fokozódása következtében — a termelés szakosodása arányában — bonyolódnak az iparágak közötti kooperációs kapcsolatok; az ipari termékek jelentős része ma már nem egy-egy vállalat, vagy iparág, hanem az egymástól kölcsönösen függő gyártási ágazatok közös produktuma. Napjainkban már nem lehet elszigetelten csak egyes iparágakat, vagy csak meghatározott termékeket ki- apielkedően magas műszaki színvonalra fejleszteni, mert a már létrejött munkamegosztási kapcsolatok megkövetelik az együttműködő termelési ágak műszaki színvonalának összhangját, a technika, a gyártmányok tervszerű és arányos fejlesztését. Nem véletlen, hogy minden fegyes új gyártmány, vagy fejlesztési eredmény a gyártó vállalaton kívül az üzemek egész sorának jelent megnövekedett feladatokat. A közúti járműgyártás műszaki fejlesztése például az üvegipartól és a gumiipartól is előrelépést, korszerűbb termékeket követel. Ebből természetesen nem az következik, hogy a fejlesztők fantáziája földhözragadt legyen, s ne a legkorszerűbb, a legjobb megoldásokra törekedjenek. A fejlesztésnek mindemellett a realitásokra kell épülnie. A reális célokat, lehetőségeket műszakitechnikai értelemben elsősorban a kooperáló iparágak teljesítőképessége adja meg. A fejlesztés eredményességének értékmérője nem a tervrajzon szereplő műszaki jó tulajdonság, hanem — a megvalósíthatóság! A műszaki-technikai realitás természetesen nem zárja ki a folyamatos haladást, azt, hogy minden új gyártmány lépcsőfoka legyen a magasabb műszaki színvonalnak, hogy az új termékek előállítása az együttműködő termelési ágazatokban is növelje a műszaki teljesítmény szintjét. A műszaki fejlesztés, a gyártmányok korszerűségének realitása gazdasági tényezőktől is függ. Első helyen a népgazdaság teherbíró képességét, beruházási lehetőségét kell figyelembe venni. Példaképpen az autóbuszgyártásra hivatkozunk, amelynek korszerűsítéséhez a többi között a motorgyártás, az öntő- és a kovácsolóipar területén kell nemcsak kapacitásnövelő, hanem műszaki fejlődést is eredményező beruházásokat megvalósítani. A realitás feltételei a szükségletet tekintve korántsem olyan határozottan megfogalmazhatók, mint műszaki értelemben. A fejlesztők általában tájékozottak szakterületük műszaki kérdéseiben, tudják mit produkál a külföldi ipar s mire képes a hazai. Ezzel szemben a piaci igényekről általában nincsenek megbízható információik s a fejlesztési célok és a fogyasztói igények gyakran nem is találkoznak. A piaci igények felmérése, számbavétele nem könnyű feladat. Az esetek többségében ugyanis négyféle piacról van szó: a hazairól, a szocialista országok szükségleteiről, a fejlett tőkés országok és az önálló gazdasági fejlődés útjára lépett országok, földrészek igényeiről. (A szerszámgépipar pl. több tucat országba exportál.) Nem kétséges — különösképp, ha az egyik alapvető népgazdasági érdeket, az exportképesség fokozását tartjuk szem előtt —, hogy a gyártmányfejlesztés realitásának, eredményességének ez a fő feltétele. A gépiparban 1961—1965 között 3634 gyártmányfejlesztési téma jutott el a prototípusig, de közülük 1709-ből, a prototípusok 47 százalékából lett csak • sorozatgyártmány. E számok arra figyelmeztetnek, hogy a gyártmányfejlesztés hatékonysága, realitása aligha ítélhető ma még kielégítőnek. Kétségtelen, hogy a gyártmányfejlesztés kockázattal jár, nem minden fejlesztési eredmény realizálódik új gyártmányban. A kockázat, a gyártmányfejlesztési tevékenység vesztesége azonban — miként a gyakorlat is bizonyítja — csökkenthető: 1961- ben a prototípus: sorozatgyártmány arány 44 százalék, 1965-ben viszont már 53,1 százalék volt, tehát jelentősen javult. A fejlesztés hatékonysága éppen azon múlik, milyen mértékben támaszkodik a műszakiak alkotó tevékenysége a realitásokra! Garamvölgyi István MOSZKVA Véget értek Gromiko és Martin tárgyalásai Pénteken befejeződtek Andrej Gromiko szovjet és Paul Martin kanadai külügyminiszter tárgyalásai. A nyílt, barátságos légkörben folytatott beszélgetések során véleményt cseréltek a szovjet—kanadai kapcsolatok kérdéseiről. MAGYAR KITÜNTETÉS FRANCIA TUDÓSNAK Csütörtök este a párizsi Magyar Intézetben Valkó Márton, hazánk párizsi nagykövete átnyújtotta Jean Dresch professzornak, a Sorbonne földrajzi intézete igazgatójának, a Magyar Földrajzi Társaság hóczy Lajos-em- lékérmét és az erről szóló díszoklevelet. Dr. Erdei Ferenc és Apró Antal beszéde Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Beresztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: O Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. ROMA A karácsonyi fegyverszünetről A vatikáni sajtóhivatal vezetője pénteken utalt arra, hogy VI. Pál pápa újabb karácsonyi fegyverszünetet fog kezdeményezni Vietnamban. Dr. Erdei Ferenc beszámolója Bevezetőben beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a javaslathoz és annak indokolásához néhány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgy foglalt állást, hogy választási rendszerünk javaslatba foglalt reformja szükséges, időszerű és jelentős. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választójogi törvényhez képest. Kiemelte: egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajstromos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlíENSZ-HÍREK Szavazások az első számú politikai bizottság ülésén Az ENSZ-közgyűlés elsőszámú politikai bizottsága csütörtökön jóváhagyta azt a határozattervezetet, amely felhív minden országot, tegye meg a szükséges lépéseket az atomfegyverek terjedésének megakadályozását biztosító szerződés megkötéséért. A határozattervezetet 103 szavazattal, 2 tartózkodás mellett (Kuba és Franciaország), 1 ellenszavazattal (Albánia) fogadták el. Ugyancsak az első számú politikai bizottság 46 szavazattal, 56 tartózkodás mellett elfogadott egy másik javaslatot is, amely kimondja, hogy 1968 júliusáig az atomhatalmaknak értekezletet kell tartaniuk az atomsorompó-szer- ződés előkészítésére. Lord Caradon, Nagy-Britan- nia ENSZ-fődelegátusa bejelentette, országa hozzájárul ENSZ-megfigyelők küldéséhez Dél-Arábiába, akik ellenőrzik, hogy a dél-arábiai államszövetség 1968-ban elnyerje függetlenségét. tette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDK- ban, Lengyelországban, és nálunk van érvényben lajstromos rendszer. A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik kettőtől, mert ott kisebb választókerületek vannak, három-nyolc képviselővel és úgynevezett nyílt lajstrommal, ami annyit jelent, hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán, mint ahány képviselői hely van. Dr. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. A több jelölt állításának elvi lehetőségéről A választási elnökségek igazgatási egységek szerint létesülnek, s funkciójuk a választásokkal kapcsolatos adminisztratív irányító és ellenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége — folytatta dr. Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt meg. — A szocialista demokráciában a munkásosztály és a parasztság forradalmi úton vívta ki a hatalmat, amely a népnek — a nagy többség létérdekeit szolgáló — saját államhatalma. Nem állíthat tehát a választásokon olyan alternatívát a választók elé, hogy más politikai rendszert válasszanak, mert ez közvetve vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyitná meg. A hatalom kérdését mégis a választók elé viszi, de népszavazás- szérűén: igennel felelnek, akik a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a jelöltek bármelyikére — adják szavazatukat. — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Az Olasz Kommunista Párt | határozata az árvízkatasztrófáról 96 a halálos áldozatok száma — Százezer szarvasmarha pusztult el — Félmillió tonna iszap Firenzében A hírügynökségek jelentése szerint a Po szintje továbbra is apad. Ugyanakkor — mint az AFP írja — Toscanában, a katasztrófa által leginkább sújtott területen egyre növekszik a felháborodás a kormány ellen. A belügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint 96 a halottak és 14 az eltűnt személyek száma. Ami az anyagi károkat illeti, Colombo kincstárügyi miniszter túlzottnak minősítette azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint a kár eléri az 1500 milliárd lírát (2,5 milliárd dollár). A mezőgazdasági szakértők szerint százezer szarvas- marha pusztult el. A Po deltájában, amelyet teljesen elöntött a tenger, öt vagy hat évre lesz szükség, hogy megtisztítsák a földet a sótól, amely teljesen semmivé tette az évtizedeken át folytatott talajjavítási munkák eredményét. Firenzében a tanács elhatározta, hogy maga veszi kezébe a helyreállítási munkák irányítását. Piero Bargellini polgármester kijelentette: „A jelenlegi eszközökkel négy és fél évre volna szükség, hogy a várost boritó 500 000 tonna iszapot eltakarítsák”. Mario Minzuti atya, a Vatikán könyvrestauráló intézetének vezetője, a pápa megbízásából Firenzébe utazott. Minzuti kijelentette: Becslése szerint tízévi munkára lesz szükség a firenzei dóm könyvtára kincseinek teljes helyreállításához. Az Olasz Kommunista Párt pénteken határozatot tett közzé az árvízkatasztrófáról. A határozat rámutat a kormány felelősségére, majd — miután elismeréssel adózik az olasz nép áldozatkészségének — sürgős intézkedéseket követel, így például rendkívüli, progresszív jövedelemadó bevezetését, a részvényadó visszaállítását, a katonai kiadások csökkentését, a nem szükséges közmunkák felfüggesztését, az ötéves gazdaságfejlesztési terv általános felülvizsgálását. E kérdések megvitatására november 15-re összehívták az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságát A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választójogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely továbbfejleszti azt. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes népfrontszerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak. Az előadó kitért arra, hogy a jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgárok javaslataként a gyűlés vitájában alakul ki, a gyűlés elnöksége terjeszti az illetékes népfrontbizottsághoz. Rámutatott: ez az eljárás, amely lényegében változatlan, demokratikus, ugyanakkor nagyobb lehetőséget ad a kellő mérlegelésre. Az országgyűlési és a tanácsi választások egységéről A törvényjavaslat előadója a továbbiakban elmondta, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Álmok és realitások
