Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-11 / 266. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA » X. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM 1966. NOVEMBER 11.. PENTEK Nem less bokáig sár Balesetmentes aluljáró Német óriás tlaru íbs állomási h átemelésnél Akad látnivaló a Pesti úti lyukashídnál. Az éveik óta szidott lyukashíd most már végre egy kisegítő gyalogos átkelő híddal gyarapodik. Ezzel megszűnik a baleset- veszély, de térdig vízben sem kell gázolnia a gyalo­gosnak. A kíváncsiskodókat az fog­lalkoztatja, hogy hogyan te­szik helyére a hidat, mi­ként lesz úrrá az ember a gépen. A MÁV rakodógé­pei javában dolgoznak. Több mint ezer köbméter földet Ürmeinek ki. Megcsodáltuk az óriás da­rut, majd Hamza Lajos ál­lomásfőnökkel beszélgettünk. — A pároshíd lehelyezésé- vel megszűnnek a gondok a legnagyobb veszélyt rejtő helyen. Sürget a munka minket, mert a sínpárok végleges elhelyezését csak a híd helyére rakása után tudjuk elvégezni. Emellett kitérő vágányokat is hosz- szabbítűnik, mintegy 180 ten­gelyre, a Cegléd felőli ol­dalon. A gyalogos átkelőhely kor­szerűsítését úgy végezzük, hogy két vízgyűjtőt is építünk. A vfzgyyj tőből.... S?ivaj j Wk., W, a vizet a csatornahálózatba, így • ~a gyalogosok szárazon ússzák meg az átkelést. Közben megindították az óris darut. A mesterek ha­donászó karja, parancsszava jelzi, hogy szétcsavarozták a síneket, fel lehet emelni a talpfákat A következő per­cekben a nagy, nehéz szer­kezet a levegőbe került. Köz­ben odaért Nóvé Lajos, a hídépítés vezetője, ö foly­tatja a tájékoztatót. — Itt Kőrösön már a má­sodik hidat csináljuk. Az el­sőt a víz elvezetésére ké­szítettük. Az nehezebb volt mint a mostani. Igaz, akkor a „kis” daruk dolgoztak. A hidat úgy készítettük ei, hogy szétszedhető öt darab­ra. Egy-egy elem súlya 36 tonna. Elsőnek a középső három részt emeljük be, utá­na a két „szájrészt”, és el­süllyesztjük a két darab víz­gyűjtőt is. Nagyon sürget minket a munka, hogy a vasúti forgalom zavartalanul folyhasson. Közben idegein szavakat hallok. így derül ki, hogy az óriás daru mestere a Né­met Demokratikus Köztársa­ság honpolgára. A lipcsei Ki­rov Gépgyár küldte az épít­kezésre, ő mutatja be a gé­pet. —' iáS'töhn'á 'a teherbírása. Nehéz hídálkatrészek, gépi berendezések emelésére — néha baleset esetén is — használjuk. A fő horog 7 méterre ki­nyúlik. Ekkor 125 ton­nát tud emelni. A maxi­mális 25 méteres kinyú­lásnál 38 tonna súly mozgatására képes. A fő horgon kívül egy segéd­horoggal is rendelkezik, amely 20 tonna terhet bír el. A daru különben 100 kilométer/óra sebességgel is vontatható. Az erőt szol­gáltató motorja 12 henge­res, 4 ütemű 200 lóerős lég­hűtéses Diesel-motor. Ez a második próbája a gépnek, eddig még sikerrel — mond­ja. Ennyit tudtunk meg a gép­ről, az építkezésről. Remél­jük, nemsokára arról adunk hírt, hogy megindul a for­galom a lyukashíd alatt — szárazon. Tóth István Dr. Kulin György előadása A TIT-klubban ma este 8 órakor dr. Kulin György tart előadást A hold szerepe az emberiség jövőjében címmel. Kékszilvabefőtt a Szovjetunióba Almahegyek a konzervgyárban A konzervgyár I-es telepén almával teli ládákból valósá­gos hegyek tornyosulnak. Megkérdeztük Hegedűs Rozá­liát, a nyersárucsoport veze­tőjét: honnan jön ez a sok alma városunkba? — Az ország minden részé­ről szállítják, főleg az állami gazdaságokból. Pest és Bács megyéből keveset kapunk, legtöbbet a Nyírségből hoz­nak. Fajtára nézve a batultól a starkingig mindenféle alma jön. A tárolt készlet 200 va­gon körül jár, de még napon­ta érkeznek újabb szállítmá­nyok. ' — Mi lesz ezzel a sok al­mával? — Folyamatosan feldolgoz­za a gyárunk. Bizony az el­tart a jövő év február-már­ciusig. Legnagyobb részben kompót lesz belőle, mely kilós üvegekben megy majd az or­szág és világ minden részébe. Egy részéből pedig sűrített al­maié készül, amely szintén keresett exportcikke a gyár­nak. A gyártelepről egyébként állandóan folyik a készáruk belföldi szállítása és külföldi exportja. Most főleg a kék- szilvabejött exportja vezet. Naponta 10—15 vagonnal szál­lítanak belőle a Szovjetunióba és más országokba. (kopa) A ládák hazája: Nagykőrös Nap mint nap találkozunk, akár pályaudvarokon, akár zöldségesraktárakban ládák sokaságával és eszünkbe sem jut, mennyi probléma lehet ezek elkészítésével. Már rög­tön az elején utalni szeretnék lapunknak arra a cikkére, amelyben szó esett a Nagykő­rösi Ládagyár 1969-ig elkészü­lő rekonstrukciójára. Ez mint­egy egymilliárd forint befek­tetéssel készül el, amely ter­mészetesen azt eredményezi, hogy a termelést 60—70 száza­lékkal tudják növelni. A gyár eddig sem állt le, mert ebben az esetben az ipa­ri és mezőgazdasági termékek szállítása akadozna. De mi a helyzet ma? E kérdésre Dudás László, a Ládaipari Vállalat főmérnöke adott választ: * — Az évi tervnek eleget te­szünk, bár a III. negyedévet nem teljesítettük. Máris gon­doskodtunk arról, hogy az év végéig pótoljuk a húszszázalé­kos lemaradást. Ez annyit je­lent, hogy 65 ezer köbméter ipari és 10 ezer köbméter zöldség- és gyümölcsládát szállítunk az ország vala­mennyi megrendelőjének.­— Mi okozta ezt a lema­radást? Másfélezer látogató MoOoZo AoIoK AUTOMATA KENYÉRPIRÍTÓ Már ez is gombnyomásra működik. Egyszerre két szele­tet kell a rugós készülékbe nyomni, s az a beállított pirí­tás végeztével kiemeli s kéz alá adja a ropogós harapni- valót. ELEKTROMOS TAKARÓ Már korábban bemutattuk, mint a Budai Járási Háziipari Szövetkezet gyártmányát. A próbálkozások és üzletkötések után mégis most beszélhetünk igazán arról, hogy „forgalom­ba került’,’. Érdemes használ­ni ott, ahol fűtetlen a szoba. Nem kell félni attól, hogy lángragyúl tőle az ágy, hi­szen automatikus hőkioldóval látták el. MINI BOJLER Űrtartalma mindössze 5 li­ter. Konyhában, a mosdó felett is jó szolgálatot tesz. A kézmo­sáshoz, vagy gyorsforralás- . hoz szükséges meleg vizet i szolgáltatja anélkül, hogy üze- $ meltetése, bekötése külön gon-$ dot okozna. A már felszerelt § konnektorral kell összekap- $ csolni. A hőkioldóval ellátott $ melegvíz-tartály 14 perc alatt $ fűti 85 fokosra a hideg vizet. ! A hazai piacon is megjelenik! a német készülék. $ EGY DOBOZBAN SÜTÉS-FŐZÉS s Nem sokkal nagyobb, mint $ egy kis rádióburkoló papírdo- $ boz. Mégis számtalan kíván-! ságnak eleget tesz. Az új ma-! • ------------------1 M ii LATUNK MA A MOZIBAN ? $ s Az állhatatos feleség. ^ Maugham vígjátékának ma- § gyárul beszélő, szélesvásznú $ nyugatnémet filmváltozata. $ Csak 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Mesél a pos- $ takürt. A tánc eredete. Előadások kezdete: 5 és jél\ 8 órakor. ! gyár törpe tűzhely több fo­kozatú gyorsforraló főzőlapok­kal felszerelt s üveglapos sü­tővel ellátott. Ha a sütőtérség tetejéről eltávolítjuk a zár­fémlapot, a vörösen izzó hősu- gárzótest grillsütéshez szüksé­ges körülményeket, terenft. A törpe tűzhelybe épített kis villanymotor a grillvillára fel­szúrt húst forgatja, legyen az szelet hús, vagy akár egy egész csirke. A zsiradéktól menekülő diétázók, de az át­lagember számára is fontos, hogy a grillsütéshez nem kell zsiradék. ELEKTROMOS LÉGYPAPÍR Egy angol vállalat elektro­mos légyfogópapírt hoz for­galomba. A legyeket kékes fény és láthatatlan ibolyántúli sugarak vonzzák az elektro­mos töltésű rácsozatra, ahol nyomban elpusztulnak. Tete­müket a légyfogó alá helye­zett tálban fogják fel. A múzeumi hónap október 30-án lezárult. A rendezvé­nyekről és a kiállítások láto­gatottságáról a két múzeum vezetője beszámolt a Múzeum Baráti Kör értekezletén. «-J pimon<J|ák.. hogy a rendez­vényekből több sikeres volt. összesen 818-an vettek részt rajtuk. A kiállításokat 1549-en lá­togatták. Ezek a számadatok bizonyítják, hogy a rendezvé­nyek vonzók voltak, így a kö­vetkező évben még több rész­vevőre, látogatóra lehet szá­llítani. Meg kell említeni, hogy a fiatalság, a középisko­lák. az általános iskolák ta­nulói, az úttörők és KISZ-ta- gok nagy számban vették igénybe mindazt, amit a mú­zeumok a népművelő munka során nyújtani tudnak. A látogatók kétharmad ré­sze fiatal volt. A szociális otthon lakói is megnézték a múzeum kiállításait. Villanyszámla sok bosszúsággal Sok bosszúságot és kellemet­len perceket szerez a villany- számla kézbesítése, illetve az áramfogyasztási díjak beszedé­se. November 1-én délelőtt 10-től 12 óráig nem tartózkodtam a lakásomon, november ' 2-án egész nap otthon voltam, még­sem találkoztam a villany- számla kézbesítővel, de dél­után egy cédulát találtam a postaládában. A cédulán az állt, hogy november 4-én dél­előtt 10—12 óráig jelenjek meg stb.... Ez majdnem minden számla kiegyenlítésénél előfordul. Más szomszédos városokban, ha a számlatulajdonos nincs otthon, értesítést hagynak, hogy mikor jönnek a villanyórát leolvas­ni. Miért nem lehet ezt nálunk is megtenni? Ha a kézbesítőnek csak egy­szer kötelessége a kijövetel, javasolnám, hogy ezt is meg­spórolhatná a BÁV. Mert a villanyszámla fizetése idején mindenki el tudja vinni idé­zés nélkül is az áramért járó díjat. Mennyi papír, munka és kézbesítő megtakarítást hozna és főleg kevesebb bosszúságot. Méltatlankodásomnak nem­csak ez az oka, hanem ha az ember nincs otthon, a DÁV al­kalmazottja a villanyórákat sem tudja leolvasni, mert azok nagy része még a lakásokban van. Csak hozzávetőleges szá­mot ír fel, így néha annyira előre-„fogyasztom” az áramot, hogy többször nem fizettem semmit. Vajon legutóbb mit írt fel a kézbesítő? Fehér Szilárd Biczó Géza u. 1/c. — Elsősorban az alapanyag hiánya, másrészt a meglevő rossz minőség. Ugyanis a friss faanyag rendkívül nedves, szárítóberendezéseink pedig kis kapacitásúak. — Mint ahogy az elmondot­takból kiderült, nem a gyár hibájából történt ez a kis el­csúszás. Hogyan próbálják orvosolni? — A napokban kerül besze­relésre egy keletnémet szárító- berendezés, valamint több más gép is, mely biztosítja az .alapanyag szárítását. Az előbb említett gép lehetővé teszi a hazai és exportra készült lá­dák minőségi javulását. Az országban nem az egyet­len ládagyár a nagykőrösi. S mégis a legtöbb láda innen kerül ki, akár hazai, akár ex­portcélokra. Hogy lehetséges ez? — A válasz roppant egysze­rű: Nagykőrös centrális fek­vése. Közel van a fővároshoz, jó a vasúti összeköttetése mini Budapesttel, mind más vidéki várossal. A megrendeléseknek eleget téve, Nagykőrösön nem száll le a nap anélkül, hogy a gyár­ból ládák százai ne utaznának más vidékre. Hlaváts 'Gabriella Tanácstagi beszámoló Kovács Ambrus, az ötös választókerület tanácstagja november 14-én délután Öt órakor tanácstagi beszámolót tart a Kossuth Lajos utca 2. szám alatti iskolában. Elét végi sportműsor Asztalitenisz: A Kinizsi asztalitenisz fér­fi és női csapata vasárnap délelőtt Gödöllőn mérkőzik a Gödöllői EAC csapataival a megyei bajnokságért. Birkózás: A Kinizsi ifjúsági verseny­zői közül heten vasárnap dél­előtt Csepelen mérkőznek az országos ifjúsági bajnoksá­gért. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es férfi­csapata vasárnap délelőtt a Vö­rös Meteor Közért csapatá­val, női NB Il-es csapatunk ugyancsak vasárnap délelőtt a Duna Cipő csapatával mér­kőzik Budapesten. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapata vasárnap délután Kartalon játszik a Kartali MEDOSZ csapataival. CSEND KERÜLŐ ÚTON a pos- s 8 II. — PETI! Valaki suttogva megszólí­totta. Remegni kezdett. — Nem te vagy az? — kérdezte a hang. — De, de ... — dadogta. — A kerítés alatt kiadom ezeket a deszkákat. Szedd el! Az apja volt. De megköny- nyebbült! Tőle ijedt meg úgy? Gépiesen szedte el a nagy deszkadarabokat. — Mindjárt ott leszek én is — mondta az apja. Micsoda butaság! Ugyan ki lehetett volna este a gyár­ban, mikor senki sem dolgo­zik. Milyen könnyen meg­ijedt! Hiába, mégsem felnőtt még egészen! Az apja jött a kerítés mel­lett. — Nem látott senki? — Nem. — Gyerünk! Te hozol ket­tőt, én a többit. ELINDULTAK. Megint nem arrafelé men­tek, amerre ő tudta a járást, de nem is arra, amerről jöttek. Ismeretlen sötét utcá­kon cipelték a deszkát. De hát miért kellett erre jönni? Vagy miért nem hoz­ták el a kiskocsit? Sokkal egyszerűbb lett volna. Nem, nem értette az egé­szet. Se az idejövetelt, se azt, hogy ő nem mehetett be, se a kerítés alatti dugdosást, se ezt a kanyargós hazaté­rést. Azt akarja az apja, hogy ne lássák meg? Nem szokott ő bujkálni az embe­(Fleisckmann felv.) s rek elöl. Csak az bujkál, § aki... Hopp! Majdnem elejtette a ^ deszkát. A tanár bácsi azt mondta ^ az iskolában, hogy csak az § nem mer az emberek elé áll- & ni, akinek rossz a lelkiisme-§ rete. § AZ APJA LOPOTT! A két szál deszka egyszer- ^ re nehéz lett. Húzta le a ^ karját, mintha mázsás súlyt ^ cipelt volna. Messzire el-1 maradt az apjától. í Ezért nem mehetett bé ö a\ gyárba! Ezért nem jöhettek ^ ki a portánál! Ezért kellett ^ erre kerülniük! ! Sötét volt körülötte. — Apa lopott! Megállt, és letette a terhét. ^ Az apja már az utca elején ^ járt. Messze, messze tőle. ^ Egész kicsinek tűnt ilyen tá- ! volról. ! Tóth Tibor 8 (Vége) _ *

Next

/
Thumbnails
Contents