Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
Csak nyakkendőben Látogatás a szomszédban Mi is megpróbálhatnánk III. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Az általános tapasztalat az, hogy a fiatalok szívesen veszik ezt a velük való törődést és talán ennek hatására, jobban aktivizálódnak más téren is. Eléggé mozgalmas a művelődési ház élete. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is feltalálják magukat. Színházuk: a Déryné Színház. Azonban a látogatottság nem olyan mérvű, mint szeretnék, és elmondta az igazgató, hogy kissé irigyli Dönci bácsit, a nagykátai művelődési ház igazgatóját e tekintetben, mert neki ilyen vonatkozásban nagyobb sikerei vannak. Elmondotta, hogy mióta a táncdélutánok vannak, ittas fiatal még nem volt a teremben. Erre vigyáznak az ügyeletesek, és a legkisebb rendbontást is csírájában elfojtják. Megköszöntem a szíves tájékoztatást és barátommal visszaültünk az asztalhoz. Megállapítottuk, hogy így is lehet a fiatalokkal foglalkozni és jó irányba terelni gon-v dolataikat, cselekedeteiket. Hazafelé azon gondolkoztam, milyen jó volna nálunk is megvalósítani ezeket a táncdélutánokat. (kaposi) íó mente NAGYKÁTAI JÁRÁS RÉSZÉRE 1966. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Mérlegen az élhtlenyésztés A többlet felét a tápiószőHősi Új Barázda adja zetekben a férőhelyellátottság, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. S ugyanezt lehet elmondani a takarmányellátottságról is. Például pillangós szénából járási szinten mintegy 12 ezer mázsa többlettermés várható. Igaz, ennek majdnem a fele egyedül a tápiószőllősi Uj Barázda Tsz-nél. Az állattenyésztésiről kialakuló képet főleg a szarvasmarha-állománynál tapasztalható fejlődés befolyásolja. Az állattenyésztés többi ágazatában — főleg a serA járás illetékes szakemberei vizsgálatokat folytattak a termelőszövetkezetekben, az állatállomány helyzetét ,s az év hátralevő időszakában várható alakulását nézték. Megállapították, hogy nagy általánosságban fejlődés, javulás tapasztalható. Eredményes a terv teljesítése, sőt némi bevételi többlettel lehet számolni. A tervezett összes bevételt a várható év végi teljesítés több mint egymillió forinttal haladja meg, annak ellenére, hogy gyenge tsz-einknél közel egymilliós az • állattenyésztés terén a deficit. Javult a termelőszövetketésnél —, visszaesés tapasztalható. A múlt év hasonló időszakában 5861 darab szarvasmarha volt a tsz- ekben, ma 6268 darab van. Ebből tehén tavaly 2030, ma 2117 darab. A sertésállomány közel 2 ezres csökkenést mutat. Tavaly 13 336 darab sertés volt, ma 11 577 darab van. A juhállományban a csökkenés több, mint kétezer darab. A tavalyi 18 903 darabbal szemben most 15 291 darab van. Adatok Nagykáta múltjához Fából vaskarika Nagy összegekeit fordított a Nagykátai Községi Tanács a higanygőzlámpáik felszerel- tetésére. A biztonságosabb esti közlekedés, az utcák fényesebbé tett ele: egy kicsit a járás székhelyéinek „kipofo- zása” volt a cél. A régi villanykörték kora — akkor úgy gondoltuk —, Nagykáta. néhány utcájában lejárt. Ki gondolta volna, hogy ilyent gondolni dóré dolog. Mert kiégtek a higanygőzlámpák, s helyükbe az AramA Káta család eredete a honfoglaló ősökhöz vezethető vissza. Hatalmas birtokuk a Zagyva és a Tápió között terült el. Nagykátával együtt 7 község jött létre a birtokon. Az említett terület 7 évszázadon keresztül volt a Káta (később Kátay) nemzetség kezén. 1220-tól 1288-ig Kátay Ab- solon, Demeter, István és Bertalan következnek egymás után, mint Nagykáta, Szent- mártonkáta, Egreskáta, Szent- tamáskáta (ma pusztaság Szentmártonkáta mellett), Bol- dogasszonykáta (a mai Kátai Állami Gazdaság központja, az egykori Katona Ferenc kastély környéke), Csekekáta és Szent- lőrinckáta földesurai. Az 1633 —34. évi török kincstári adólajstromban a pesti nahijs közLEVELESLADANKBOL Utazás egy féípgy körül A közalkalmazottak nagykátai járási szervezete a járási tanács keretén belül kirándulást szervezett. Az időpont 1966. október 22., szombat és 23., vasárnap volt. Sopronba mentek. Előzőleg elintézték a szükséges formaságokat, majd megvették a vasúti jegyeket. 16-an voltak. Közülük egy dolgozó, akinek nincs meg a MÁV félárú igazolványa, az évenkénti egyszeri szakszervezeti kedvezményes utazást kívánta igénybe venni. A szakszervezeti bizalmi kiadta az utalványt. Ez a dolgozó azonban egyszer már utazni akart ezzel az igazolvánnyal — akkor is kirándulást szerveztek —, de mivel az a kirándulás elmaradt, az illető a már bejegyzett utazási igazolványt visz- szaadta a szakszervezetisnek. A szakszervezetis az akkori bejegyzést áthúzta és odaírta: „téves bejegyzés”. Október 22-én Nagykátáról a hajnali személyvonattal indult el a vidám társaság. Kellemesen utaztak Budapestig. Ott átszálltak a győri gyorsra, s akkor kezdődött el a bonyodalom. A győri gyors 6,35- kor indult a Keletiből. Megjelent a jegyvizsgáló, s a szak- szervezeti jeggyel utazótól elkérte a szakszervezeti könyvet és közölte, hogy érvénytelen a féláron váltott menetjegy. — Megfizeti-e a féljegyhez a kiegészítést egész jegyre és a hozzá járó büntetést? — kérdezte megfellebbezhetetlen hangon. — Nem. Legyen szíves készítsen jegyzőkönyvet és adja le a győri ügyeletnél — hangzott a válasz. A jegyvizsgáló azonban szó hélkül magánál tartotta a szakszervezeti könyvet s utalványt, és eltűnt. Olyannyira, hogy még Győrben sem találta a kiránduló társaság sehol. 16 ember rohant a győri aluljárón keresztül, hogy egy emberi hangon beszélő és elfogadhatóan intézkedő „illetékest” találjon. Küldték őket jobbra, küldték őket balra, s közben sípolnak, indul a soproni vonat! Rohanás vissza a vonatra, lesz, ahogy lesz! Itt is kiegészítés a féljegyhez és büntetés. Sopronban az állomásfőnök nem tudott egyebet mondani: majd visz- szafelé Győrben menjenek be a forgalmi irodába és ott biztos visszakapják a szakszervezeti igazolványt és utalványt. Elképzelhető, hogy ezek után a vidáman induló kirándulók hangulata alaposan elromlott. További vita elkerülése végett visszafelé teljes árú menetjegyet váltott az illető kiránduló. Időközben kiderült, hogy a győri gyors kalauzának haragját mi váltotta ki. Tévedett Nagykátán a szakszervezetis, ugyanis a fel nem használt utalványra „téves bejegyzés” helyett „az x számú jegyet nem használta fel” bejegyzést kellett volna megtegye. Nem vitás, ez tévedés volt, de véleményünk szerint ez nem indokolja a kalauz helytelen és logikátlan magatartását. Jelentős anyagi kára származott ebből az illető kirándulónak. Véleményünk szerint jogosan kérjük a MÁV Budapesti Igazgatóságát, hogy figyelmeztesse dolgozóját és a helyzetet mérlegelve járuljon hozzá az anyagiak megtérítéséhez. 16 nagykátai kiránduló A csomag ségei között találjuk Nagyká- tát. A mai Nagykáta akkorié j- ban a Csekekáta nevet viselte. A község a törökök idejében is megőrizte magyarságát. Később 1720-ban a 83 adófizető család közül mindössze csak 7 volt idegen nemzetiségű. Amikor a Pragmatica Sanc- tio értelmében Mária Terézia lett a magyar uralkodó, 1743- ban kiváltságos jogokat kapott Nagykáta. 1750 körül a Keglevich család kapta meg a kátai földeket, ők szinte a felszabadulásig, generációról generációra örökölték. A Keglevich család egyik felvilágosult szellemű tagja, Gábor, már 1839-ben folyamatba helyezte a tagosítást a birtokon és ezt a munkát egy év alatt be is fejezte. A múlt század történetéhez tartozik, hogy az 1849. április 4-én vívott tápióbicskei csata részben a nagykátai határban pajlott le. Az ott elesett magyar honvédek közül 52-t a nagykátai temetőben helyeztek örök nyugalomra. Ugyancsak a múlt századból említésre méltó, hogy Egres- kátán Keglevich László kastélyt építtetett, amely 3 ezer kötetből álló könyvtárral, régi mesterek értékes festményeivel (köztük több valódi Kemb- randt-képpel), illetve Keglevich Miklós afrikai értékes vadászgyűjteményével büszkélkedhetett. Sajnos, ez a későbbiek folyamán mind elpusztult. Molnár Bertalan Járási tanácstagi fogadóórák és beszámolók Ma délelőtt 9 órai kezdettel Farkas Ferenc Nagykátán, Juhász Imre Tápiószőllősön, szombaton Németh István Nagykátán tart járási tanácstagi fogadóórát és beszámolót. • • Öregek napja Vasárnap, november 6-án közel 300 idős tsz-tagot látott vendégül a művelődési házban a két tápiószentmár- toni termelőszövetkezet. A művelődési ház kitűnő műsorról gondoskodott, volt köszöntő és rigmus, valamint budapesti rádióénekesek és humoristák közreműködésével népzenei műsor. Műsor után három fogasas disznótoros ebéddel, jó borral kedveskedtek a falu üregjeinek. Meglepetés is volt. Az emelkedett hangulatMegnyílik Vasárnap este ünnepi programmal nyitják meg Tápió- szecsőn az idei népművelési évadot. Ofella Sándor, a művelődési ház igazgatója ismerteti a téli kulturális terveket, majd a Munkásakadémia első előadására kerül sor. Chmelly Ödön, a bejárók kulturális helyzetéről beszél, majd levetíti a bejárók életéről készített filmjét. Ezen az estén még egy előadásra kerül sor, ugyancsak filmvetítéssel kísérve. Az előadás címe: Az ágasfás lakóházaktól a mai kőházakig. Készülnek a döntőre Nagy volt az izgalom a Pest megye, Heves megye rádióvetélkedő estéjén a tápiószent- mártoni művelődési házban. 15 tagú brigád állt állandó készenlétben, közvetlen telefonvonallal kötve Ceglédhez. Egy brigádot a szemtmárto- niak a járás nevében be is küldtek Ceglédre. Nos, a szentmártoniak nem vallottak szégyent. Egyikőjük „kapásból” mondta Kossuth Lajos születésének pontos dátumát, majd 5 elhangzott klasszikus zeneszámból 4-et eltaláltak. A szentmártoni brigád most a döntőre készül. HAZAFELÉ ban megrendezték az öregek Ki mit tud?-ját, amelyet teljes egészében hangszalagra rögzítettek. Egyébként az öregek napjáról a művelődési ház filmstÚT diója filmet készít. Szomjúság Közeledünk az év végéhez, s így már meg lehet állapítani, hogy az idén járásunk területén a kocsmák és éttermek népszerűbbek voltak, mint tavaly. Ennek tehát örülni lehet. Persze, az örömbe üröm is vegyül, ugyanis meg kell mondani: gyakran előfordult, hogy kifogyott egyik-másik helyen a sör, vagy a bor. így számosán kifordultak a kocsmából, miközben maró szomjúság kínozta torkukat. Hála istennek, az égetett szeszféleségekből már kedvezőbb volt az ellátás. S ami a palackozott italféléket illeti, túl sokat itt sem panaszkodhattunk. Volt éppen palackozott áru. Igaz, a megfelelő ellátás komoly gondot okozott a földművesszövetkezeteknek, mert ezen a vidéken száraz torkúnk az emberek. Az idei év első felében 37,2 százalékkal volt magasabb a vendéglátóhelyek forgalma, mint tavaly. A tervezett fogyasztás sem volt túlságosan alacsony, de még ezt is túlteljesítettük, 12,5 százalékkal. Szóval, nem hagytuk cserben, mi, emberek, a kocs- márosokat, étteremvezetőket, felszolgálókat. Adtunk munkát nekik, s ez teszi érthetővé, hogy sokkal kedvesebbek voltak ők hozzánk, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Persze, nem csak inni tértünk be mi a vendéglátó- helyekre, ettünk is ott. így van. Ha nem is sokat, de mégis jóval többet, mint egy éve, 18,4 százaléka volt a forgalomnak az ételfogyasztás. S hogy nem többet ettünk, ezért a vizes lepedőt ne csupán a mi nyakunkba húzza senki. Az fmsz-ek kevés helyen kínálták még a vendéget étellel. (d. g.) Pataki Tibor rajza MOZIMŰSOR Nagykáta ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Szakadék felett. Tápiószele ma: szünnap, péntektől vasárnapig: Minden kezdet nehéz. Tápiószentmárton ma: Arséne Lupin, szombaton: Hol a tábornok? Szentmártonkáta ma: ötödikesek voltak, szombaton: Fügefalevél. Tápióság ma: Az új kapitány, szombaton: örök megújulás. Tá- pióbicske ma: Milady bosszúja, szombaton: Nyári bolondságok. Pánd szombaton: IVJinden kezdet nehéz. Tápiószőllős ma: Blood kapitány fia, szombaton: A hétköznapi fasizmus. Farmos ma: Szigorúan titkos, szombaton: Fény a redőny mögött. Kóka ma: Az én kis feleségem, szombaton. Fanto- mas. Tápiószecső ma: Egyetemisták, szombaton: Házasság feltétellel. Szentlőrinckáta ma: Nyomoz a vőlegény, szombaton: Az első esztendő. I Pontosan hat órakor kinyílt a táncterem ajtaja, helyet foglalt a pénztáros és máris, mintha a földből nőttek volna ki, érkeztek a fiatalok. Párosán, ízlésesen öltözve, vidáman. Kisvártatva megszólalt a zene és már lejtették is a táncot. Megkértem barátomat, hogy nézzünk be a terembe, hadd lássam, mi is történik belül? Négytagú tánczenekar játszott, a terem két oldalán levő benyílókban asztalok és székek, az asztalokon egy-két üveg Kinizsi sör és Hüsi. Az ajtóban arra figyeltünk fel, hogy egy fiatalember be akar jönni, azonban az ajtóban levő „ügyeletes” udvariasan megkéri, legyen szíves, lépjen haza és kössön egy nyakkendőt, mert a táncdélutánon irattan szabály, hogy itt ízlésesen, elegánsan kell megjelenni. A fiú nem is tiltakozott, elment. A belépődíj hat forint, ebből fedezik a zenedíjat és az egyéb kiadásokat. Közben előkerült a művelődési ház igazgatója is, Furug- lyás Géza, akinek barátom bemutatott. Elbeszélgettünk egy kicsit. Elmondotta, hogy amióta bevezették a délutáni táncokat, igen nagy a kultúrotthon látogatottsága. Ezeket a táncdélutánokat felhasználják a fiatalok, nevelésére, társaságbeli viselkedésre tanítják őket, és mindenekelőtt a jó ízlésüket igyekeznek fejleszteni. Egyik vasárnap Gyömrőre vitt az utam és estefelé vendéglátó házigazdám meginvitált, nézzük meg a járási kul- túrházat és annak vasárnapi életét. A gondolatot az adta vendéglátómnak, hogy fél délután igen komoly vitánk volt a mai fiatalokról, munkájukról, életükről, szórakozásukról. Ö bizonyítani akart. Nem nagyon kérettem hát magam. Az előcsarnokba belépve meglepetve láttam, hogy az asztaloknál komoly, meglett emberek, házaspárok ülnek és ki-ki a maga ízlésének megfelelően fogyasztgat a különböző italféleségekből. Egyszerű, családias hangulat uralkodott, szinte látszott, hogy nagyon megszokott környezetben vannak. Mi is helyet foglaltunk az egyik asztalnál és folytattuk a vitát. Már vagy egy órája ültünk ott és már kezdtem türelmetlen lenni, hogy nem látok fiatalokat. — Várjál csak — mondta barátom. — Még nincs hat óra, csak akkor nyitják ki a tánctermet és kezdődik a délutáni tánc. Minden szombaton és vasárnap délután rendszeresen tartják ezt, meghatározott rendben és időben. * Hat óra előtt pár perccel szállingóztak a fiatalok, főleg fiúk. —• Ezek a mai ügyeletesek — mondta barátom —, az a feladatuk, hogy vigyázzanak a rendre, a táncdélután szépségére. szolgáltató Vállaltait nagykátai kirendeltségének szakemberei hagyományos, közönséges villanykörtéket csavartak. Úgy látszik, náluk ez egyremegy. Most a nagykátai utcák tarka esti képet mutatnak. Egy higanygőz- lámpa, három villanykörte, egy higanygőzlámpa, két villanykörte. A „neonosítotl” útvonalak égőinek legalább 25 százaléka szabálytalanul, hagyományos villanykörte. Kedves Áramszolgáltató Vállalat, miért teszik ezt? Ködös novemberi őszi reggel. Deres a fű, s a levegőnek is őszi szaga van a sok fony- nyadó, lehullott levéltől. Korán van, kevesen seperték fel még a ház elejét. Melankolikus hangulat ül az emberre. Ősz, bánat, elmúlás, nehéz ilyenkor másra gondolni. De egyszerre felbukkan a nap, s aranyos sugara beragyogja a fákat, kerteket, utcát, s a sárga leveleket, s egyszerre minden megváltozik. Kis és nagy diákok csapata tűnik fel, s vidám nevetésüktől hangos lesz az utca. Szinte megcáfolva érzem sötét gondolataimat. Már nem az elmúláson meditálok, hanem a győzedelmes életen, azon a hatalmas erőn, energián, amely az ifjúságból árad. Szépek, vidámak, jól öltözöttek. Nagy csomagjaimmal sietek kitérni, nehogy elsodorjanak. Mert azt már megszoktam, hogy — különösen ha így csapatban jönnek, — még az ismerős gyermekek sem üdvözölnek. Talán egymás előtt szégyenlik. Nem tudom. A sarkon, hogy a diákok zöme elvonult, megpihenek. — Ügye nehéz a csomag, én majd segítek, — mondja egy üde hangú kisleány. Azzal mindkét csomagom elvette, s hazáig hoz'ta. Tápió- szelén történt ez, s a kislányt Vágány Marikának hívják. t— Birén—?
