Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-04 / 261. szám

Mi VT mem <r/^írfan 1966. NOVEMBER 4., PÉNTEK Tanácskozik a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról) majd Gödöllő város kommunistái nevében további jó munkát, eredményes tanácskozást kívánt a pártértekezlet részvevőinek. Varga József, tápiószentmártoni veterán Közel fél évszá­zada annak — ‘kezdte felszólalá­sát Varga József elvtárs, hogy fi­gyelemmel kísér­hetem a kommu­nisták munkáját, harcát és ebben magam is részt veszek. Az évtize­dek során megér­tem sikert és ku­darcot és tapaszta­lataim alaoján nyugodtan állítha­tom, hogy pártunk az utóbbi tíz év­ben érte el legna­gyobb sikereit, akkor, amikor be­fejezte a szocializ­mus alapjainak le­rakását és rátér­hettünk a szocializ­mus teljes felépí­tésének útjára. Munkám során egy emlék kísér végig egész életemben. Ez az emlék: személyesen beszélhettem a párt alapítójával, Lenin elv­társsal. Ez a beszélgetés és az utána követke­ző kézfogás egész életemre elkötelezett a kommunisták közé, azok közé, akik a dolgozó nép, az egész emberiség javáért dolgoznak. A Lenin elvtárssal történt beszélgetés ma is ar­ra ösztönöz, hogy mindenkor kiálljak a párt politikája mellett, és bármerre járok, bárkivel beszélek, úgy foglaljak állási, ahogy az egy kommunistától joggal elvárható. A megyei pártbizottság beszámolója helye­sen állapítja meg, hogy az élet törvénye sze­rint, és én hozzátenném, hogy szigorú törvé­nye szerint, az illegalitásban is harcoló elv­társak egyre kevesebben vannak már soraink­ban, de nagy tapasztalataikra mindig bízvást számíthat a párt. Ügy gondolom, ha a mi ta­pasztalatainkat, amelyeket az elmúlt évtizedek alapján pártmunkában szereztünk, összekötik, összekapcsolják a fiatal kommunisták lelke­sedésével, tettrevágyásával, a további ered­mények nem maradnak el. Arató András, a Pest megyei KISZ-bizottság első titkára Tisztelt pártér­tekezlet! Kedves elvtársak! Bevezetőként engedjék meg, hogy elmond­jam; a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség, amelynek me­gyénkben 1150 alapszervezeté­ben 32 ezer ifjú­kommunista dol­gozik, mindenkor készen áll, hogy a tennivalókat, feladatokat telje­sítse. A KISZ tevé­kenységében alap­vető feladatnak tartjuk a leg­jobbak párttaggá nevelését. Ez kü­lönösen fontos azért, mert re­méljük, hogy pártunk IX. kongresszusa jó­váhagyja a szervezeti szabályzat módosítá­sát, amely szerint a párttagfelvételnél az egyik ajánló a fiatalok esetében a KISZ- alapszervezet taggyűlése lesz. A nevelő­munka eredményeként már eddig is nagy számban nőttek fel olyan fiatalok, akik ki­érdemelték és alkalmasnak bizonyultak ar­ra, hogy a párt tagjai lehessenek. Teljes egészében egyetértünk a pártkong­resszus irányelveinek azon megállapításával, hogy az eddiginél hatékonyabban kell segí­teni a szocialista erkölcs, a szocialista haza- fiság, a munkához való új viszony és közös­ségi szellem elmélyítését. Tovább kell erő­síteni fiataljainkban a szocializmusba vetett jiitet, és e cél érdekében fel kell használni a politikai tömegrendezvényeken kívül a kö­tetlen beszélgetéseket és a személyes agitá- Ciót is. Az ifjúság politikai felkészítése érdeké­ben kérjük a párt és állami, valamint a tár sadalmi szerveket, igényeljék jobban az ifjú säg véleményét és aktivitását, növeljék az ifjúsági szervezet politikai bátorságát és kezdeményező készségét. Törekvésünk, hogy a fiatalokat ne csak egy-egy kam­pányfeladat szervezési idején tekintsék egyenrangú partnernek a felnőttek, hanem . az élet valamennyi területén. Ehhez az szükséges, hogy szélesebb körben ismer­tessük meg az ifjúságot az üzemek, ter­melőszövetkezetek és lakóterületük több éves fejlesztési tervével, vonjuk be őket már a tervezésbe is. Ifjúsági szövetségünk mindig alapvető feladatának tartotta, hogy a fiatalok töme­geit mozgósítsa az építőmunkára. A KISZ termelést segítő tevékenységében kedve­zőek a tapasztalataink. Kiemelkedő ered­ményekre serkentette fiataljainkat a párt IX. kongresszusa alkalmából meghirdetett szocialista munkaverseny. A takarékossági mozgalomban a megyei küldöttértekezlet időpontjáig 23 millió forint megtakarítást ér­tek el a fiatalok, különösen az import­anyagokkal, az energiával, a szerszámokkal és segédanyagokkal való takarékossággal. Külön szólni kell a Dunai Kőolajipari Vállalat fiataljairól, akik eddig több mint 8 millió forintnyi vállalást teljesítettek. Ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan' része, hibáink és eredményeink sohasem ön­magunkban, hanem mindig a társadalmi életben gyökereznek. Minden kor ifjúsága más úton jut el a haladó eszmékhez, más körülmények között él. A mai fiatalok már a feilszabadulás után nőttek fel, számukra a szocializmus természetes életforma, nincs mögöttük az új társadalomért vívott harc személyes élménye. A mai fiatalok eré­nyei a fejlődő szocializmus és az ifjúság szép és lelkesítő tulajdonságaiból, hibái a minden kor ifjúságára jellemző fogyatékos­ságokiból, az élettapasztalatok hiányából adódnak. Az ifjúság helyes megítélése azt követeli, hogy ne a kisebbségből, hanem a többségből ítéljünk. Ugyanez legyen a fiatalok elbírálásánál is a mérce, amit pár­tunk politikája minden ember megítélésé­nek alapjává tett, vagyis hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él és dolgozik, ho­gyan teljesíti kötelességeit és hogyan szol­gálja a szocializmus teljes felépítésének ügyét. Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója Felszólalásának elején a gazda­sági vezetés -és a pártszervezet he­lyes kapcsolatáról skőlf. Az eredmé­nyes munka titka — mondotta töb­bek között — a kommunista cse­lekvési egység a pártszervezet és a vállalat vezetősé­ge között. Ez a módszer volt ké­pes a dolgozókat olyan kollektív összefogásra moz­gósítani, amelyet a tizennégyszeres élüzem kitünte­tés, a Miniszter- tanács és a SZOT vörös zászlajának elnyerése fémje­lez. Felszólalásának további részében a dolgozó nők helyzetének megjavításáról beszélt. Általában sokat beszélünk a nők egyen­jogúságáról, mégis elég kevesen vannak ve­zető állásban. Valahogy azt várjuk a nőktől, hogy harcolják ki maguknak pozíciójukat. Szerintem ez nem helyes. Mi azt a módszert tettük gyakorlattá, hogy tudatosan, bátran léptetünk elő nőket vezető állásba. Vállala­tunknál nem egy osztályvezető, művezető, csoportvezető is nő, valamennyien kiválóan megállják helyüket. A fizikai munkát végző nők közül is töb­ben elvégezték a közgazdasági technikumot akiket aztán képzettségüknek megfelelő be­osztásba helyeztünk. A tanulmányaikat befe­jezett érettségizetteknek a pártszervezet és az igazgatóság levélben köszönte meg, hogy munkájuk becsületes elvégzése mellett sike­resen fejezték be tanulmányaikat. A legtöbb­jüknek bérjavítást is adtunk. A másik gond: az eddigi bürokratikus lét­számkötöttségek gátolták a vállalatokat ab­ban, hogy a családos anyák élet- és munka- körülményein megfelelően javítani tudjon. Nagyon sok gyárban lehetőség nyílna arra, hogy bedolgozó módszerrel foglalkoztassák a nőket, az anyákat. így például nálunk a kon­denzátorok elöszerelvényeit kiválóan el le­hetne készíteni otthoni munkában is. Az új gazdasági mechanizmusban megszűnik a kö­tött létszámgazdálkodás és ezzel a lehetőség­gel élniök kell a vállalatok gazdasági ve­zetőinek. Ez vállalati szempontból is köny- nyebbséget jelent, mert enyhítheti a létszám­hiányt;, kevesebben vennék Igénybe a közle­kedési eszközöket, csökkenne az üzemköltség, a bölcsődék, napközi otthonok lekötöttsége, költsége és más előnyök is származnának ebből. Ugyanakkor a dolgozó nők számára is rendkívül előnyös volna, mert nyugodtabban végezhetnék otthoni munkájukat, különösen a többgyermekes anyák. Ennek a módszer­nek a bevezetése szerintem megoldaná, bi­zonyos mértékben, a gyermeknevelés sokat vitatott kérdését is. »■ílliJ Nem kell attól félni, hogy a bedolgozó módszerből visszaélések adódnak, mert sze­rintem visszaélés bármely területen lehetsé­ges. A minőségi átvételt, az anyagelszámolta­tást ugyanolyan szigorúan el lehet végezni, mintha az üzemben készítenék az alkatré­szeket vagy a szerelvényeket a dolgozó nők. Ilyen kedvezmények mellett a dolgozó anyák lényegesen kisebb fizikai terheléssel, ideg­munkával kiegyensúlyozottabban végezhet­nék rendkívül felelősségteljes és sokrétű tevékenységüket. Dankovszky Sándorné, ceglédi pedagógus Hozzászólásá­ban a korszerű műveltség elsajá­tításának kérdé­sével és az isko­lareform nevelé­si tapasztalatai­val foglalkozott, Elmondotta, hogy a ceglédi pedagó­gusok többsége megértette azt, hogy az új tan­tervet nem lehet többé a régi mód­szerekkel valóra váltani. A fejlő­dés akadálya a beidegzett sé­mákhoz való ra­gaszkodás, a pe­dagógiai konzer­vativizmus, ame­lyek nyomai még megtalálhatók egyes nevelők munkájában. Az önálló gondolkodásra nevelés, az ismeretek alkalmazásának készsége, illetve a jártasság fokára emelése sokkal döntőbb kérdés, mint egy esetleges holt ismerethalmaz elsajátítása. Felszólalásának további részében saját is­kolájának tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy az iskola tanulóinak egyharmada körze- tesített tanyai diák, akiknek otthoni körülmé­nyeik ellentmondanak mindannak, amit az iskolában tapasztalnak, és nem egy esetben azzal is, amire az iskolában tanítják őket. Szembetűnő például ezeknek a gyerekeknek a társadalmi tulajdonnal kapcsolatban tapasz­talható Télélőtrénségé. Még több a probléma azoknál a tanyai tanulóknál, akik számára, közlekedési nehézségek miatt még a körzete­sítést sem lehetett megvalósítani. Szinte egye­dül lehetséges megoldásnak az általános is­kolai tanyai kollégium látszik mindaddig, amíg a jelenlegi szétszórt települési viszo­nyok fennállnak. Az iskolában folyó nevelőmunkával kapcso­latban elmondotta, hogy a múltbeli, túlnyomó részt az oktatás követelményeit legfontosabb­nak tartó órákat egyre inkább olyan tanítási órák váltják fel, amelyekben a nevelés az ed­digieknél sokkal nagyobb jelentőséget kap. Dr. Pénzes János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese Felszólalásában elsősorban mező- gazdasági kérdé­sekkel foglalko­zott, a belter­jességgel, a mun­katermelékeny­séggel és a háztáji gazdaságok szere­pével. Elmondot­ta, hogy a megye mezőgazdaságá­nak szocialista át­szervezését köve­tően viszonylag rövid idő alatt bel­terjesebbé vált a mezőgazdasági termelés, növe­kedett a belterjes kultúrák szerke­zeti aránya. Egyre több olyan állami gazdaság és ter­melőszövetkezet működik a me­gyében, amelyek városellátó típusú gazdaságokká fejlődtek. A mezőgazdasági termelés központi kérdése — mondotta a továbbiakban dr. Pénzes János — a munkatermelékenység alakulása. Beszá­molt arról, hogy a megye termelőszövetkeze­teiben jelentős mértékben emelkedett a mun­ka termelékenysége. A termelőeszközök bő­vítése és korszerűsítése, valamint a termelést elősegítő korszerű eljárások és módszerek fo­kozottabb alkalmazása azt eredményezte, hogy míg 1962-ben 7,3 munkanapot fordítot­tak 1000 forint termelési érték előállítására a megye termelőszövetkezetei, addig az elmúlt esztendőben már csak 4,6 munkanap volt szükséges ugyanannyi érték előállításához. A munkatermelékenységgel és az új mód­szerek alkalmazásával összefüggésben szóvá kell tenni, hogy a mezőgazdasági üzemekben nem kielégítő a technológiai fegyelem, nem mindenhol érvényesül a szakértelem, a szak­mai irányítás. A régi, közismert és bevált módszerek alkalmazása nem felel meg a mai szakmai követelményeknek és gyakran gon­dot okoz az elvégzett munka minősége és idő­ben való befejezése is. Mindezek kedvezőtlen hatása évenként megyei átlagban több 10 mil­lió forint kiesést okoz. A harmadik ötéves terv időszakában alap­vető feladatként jelentkezik a mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása, a munka­termelékenység és a termelés gazdaságosságá­nak jelentős emelése. Ennek megvalósítása érdekében tovább kell növelnünk az üzemi vezetők szakismereteit, hozzáértését, nagyobb figyelmet kell fordítani a szakember és szak­munkás-képzésre, azok feltételeinek biztosítá­sára. Javítani kell az üzemen belüli munka- szervezést és az üzemek közötti kooperációt. Szilárdítani kell a technológiai fegyelmet. Nél­külözhetetlen-a meglevő termelési eszközök kapacitásának gazdaságosabb kihasználása. Az elért eredményeket és a rendelkezésre álló tapasztalatokat figyelembe véve gondoskodni kell a korszerű, hatékonyabb eljárások és módszerek szélesebb körű alkalmazásáról. Befejezésül a háztáji gazdaságok szerepével és jelentőségével foglalkozott. Elmondotta, hogy a háztáji földterületen belül csökkent a szántóterület és növekedett az intenzív kerté­szeti kultúrák területe. A szerkezeti változás következtében 63 százalékkal növekedett a megye háztáji gazdaságaiban a növényi cik­kek árutermelése. A megye mezőgazdasági termelésében to­vábbra is jelentős szerep jut a háztáji gazda­ságoknak. Ezt a szerepet nemcsak gazdasági tényezők, hanem szövetkezetpolitikai meg­gondolások is igazolják. Az állam jelentős gazdasági intézkedésekkel támogatja a háztáji gazdaságokat, mivel a háztáji gazdaságok ter­mékeire még sokáig szükség lesz. Papp Andrásné, a dánszentmiklósi Micsurin Termelő* szövetkezet párttitkára Néhány eszten­dővel ezelőtt ter­melőszövetkeze­tünk nem tarto­zott a legjobb gaz­daságok közé — kezdte felszólalá­sát Papp András­né. Ahhoz, hogy odáig eljuthas- sunk, ahol'ma tar­tunk, arra volt szükség, hogy ter­melőszövetkezeti tagságunkat a kö- l|||||fek zöshöz való hűség- gyj re neveljük. Termelőszövet- kezetünknek 76 kommunistája _ van, akik példát mutatnak, kom­munista módon él­nek és dolgoznak. Büszkén elmond­hatom, hogy egyetlen pártta­gunk sem állt sem gazdasági, sem pártfegyel­mi előtt az elmúlt öt esztendőben. Igaz, nem volt könnyű eljutni idáig. Sokszor hangoztat­juk, hogy a lét határozza meg- a tudatot. A dánszentmiklósi termelőszövetkezet tagságá­nak már magas szinten áll a léte, hiszen eb­ben az évben 27 ezer forint jut egy tagra át­lagkeresetként. A tudat persze még nálunk sem tart itt, mégis elmondhatjuk, hogy a ter­melőszövetkezet tagjainak 60 százaléka tanul minden esztendőben. 1961-ben még csak egy szocialista brigád címért küzdő brigádunk volt, ma már 12 küzd ezért a címért. Évi fel­ajánlásuk a pártkongresszus tiszteletére 1 millió 280 ezer forint értékű termelés volt, amelyből szeptember 30-ig 1 millió 41 ezer forintot teljesítettek. A SZOT és a Termelőszövetkezeti Tanács versenyfelhívásához egész termelőszövetkeze­tünk tagsága csatlakozott. Hogy dolgozóink milyen lelkes hívei ennek a versenymozgalom­nak, azt bizonyítja, hogy olyat teszünk le a IX. pártkongresszus asztalára, ami termelő- szövetkezetünk történetében először fordul elő: kenyérgabona eladásunkat 158 százalékra teljesítettük, őszi vetéseinket október 12-re befejeztük. Október 7-ig betakarítottunk 171 vagon almát, amiből 145 vagont exportra ad­tunk át. Szőlőtervünket 200 százalékra telje­sítjük. Mondhatják az elvtársak: milyen ter­melőszövetkezet az, amely úgy tervez, hogy 200 százalékra teljesítheti azt. Elmondom a tit­kát: mi csak a termőszőlőkre készítettünk tervet. Üjtelepítésű szőlőink azonban olyan terméseredményeket hoztak termőrefordulás előtt, hogy az izsáki sárfehér 120 mázsás, kö- vidinkánk pedig 80 mázsás termést adott. így teljesítettük 200: százalékra a tervünket. Ebben az esztendőben 94 termelőszövetke­zeti tagunk üdült külföldön és az ország leg­szebb részein. 125 nyugdíjasunknak a nyugdí­jukhoz 100 forint kiegészítést adunk. Hiba volt nálunk az, hogy évek óta elzár­kóztunk a fiatalok elől, akik a termelőszövet­kezetekben dolgoztak, és nem vettük fel őket termelőszövetkezeti tagnak. Még ebben az év­ben 30—40 fiatalt veszünk fel, hogy a jelen­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents