Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
Egység nélkül nincs párt. párt nélkül nincs munkáshatalonu PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' AHA 50 KILLEH X. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1966. NOVEMBER 4., PÉNTEK Megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet Csütörtökön reggel a gödöllői Agrártudományi Egyetemen megkezdték tanácskozásukat Pest megye kommunistáinak küldöttei. A megyei pártértekezleten megjelent llku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Tausz János, a Központi Bizottság tagja, belkereskedelmi miniszter és Szirmai Jenő, a Központi Bizottság tagja, a SZÖVOSZ elnöke. Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntő szavai után került sor a pártértekezlet elnökségének megválasztására. Az elnökségben helyet foglaltak: llku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Barinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára, Kun Ferencné, a megyei revíziós bizottság elnöke, Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke, Palotás Károly, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkára, Kovács Antalné, a nőtanács megyei titkára, Arató Jenő, a munkásőrség megyei parancsnoka, Szilágyi János, BM Pest megyei rendőr- főkapitány, dr. Magyart András, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője, Guba Pál, a Monori Járási Pártbizottság első titkárig Hun ya István nyugdíjas, Varga Ferenc, a Ceglédi Járási Párt- bizottság első titkára, Tóth András, az CM. 23-cs % .'te - ipari Vállalat munkása, Kiss Andrásné, a tápiószelei termelőszövetkezet tagja, Farkas Pál, a Csepel Autógyár beállító lakatosa, Tóth Sándor, az őrszentmiklósi termelőszövetkezet elnöke, Bori Rudolf, a Népi Ellenőrzési Bizottság Pest megyei elnöke, Koller Tamásné, a Mechanikai Művek pártbizottságának titkára, dr. Hárdi István, a Pest megyei kórház ideggyógyászati főorvosa, Kelemen György, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatója, dr. Lökös László, az Agrártudományi Egyetem pártbizottságának titkára, Ágoston Pál, a ceglédi Közlekedési és Építési Gépjavító Vállalat szocialista üzem igazgatója. Szakali József, a megyei pártbizottság titkára, a pártértekezlet elnöke köszöntötte ezután a tanácskozás részvevőit. Megnyitójában megállapította, hogy a járási, városi és nagyüzemi küldöttségek megérkeztek, a pártértekezlet határozatképes. Ezután bensőséges szavakkal emlékezett meg Kurucz Béla elvtársról, a megyei pártbizottság elhunyt tagjáról. Elmondotta, hogy Kurucz Béla elvtárs volt az, aki az ellenforradalom után újjászervezte a Csepel Autógyár pártalapszervezeteit és a gyári pártbizottság titkáraként dolgozott. Ezt követően a Gödöllői Járási Pártbizottság első titkárává választották, majd mint a megyei pártbizottság titkára példamutatóan látta el feladatát A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott Kurucz Béla elvtárs emlékének. Ezután Szakali József elvtárs az elmúlt négy év eredményeiről szólt Elmondotta, hogy pártunk IX. kongresszusára készülve a kommunisták az alapszervezetektől a járási pártbizottságokig egyaránt reális mérleget készítettek el az elmúlt négy év munkájáról. Ez az eredményekben gazdag négy év híven tükrözi, hogy mennyire helyes volt pártunk Központi Bizottságának politikája, mennyire reálisak voltak célkitűzéseink. Az elmúlt négy esztendőt egészséges, biztató fejlődés jellemezte. Ezt bizonyítja a Pest megyei Pártbizottság írásban beterjesztett beszámolója is. A PARTÉRTEKEZLET ELNÖKSÉGE. A MIKROFONNAL SZAKALI JÓZSEF, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA, AZ ÉRTEKEZLET EÉNÖKE TARTJA MEGNYITÓJÁT. Négy esztendő a fejlődés tükrében A pártértékezlet elé terjesztett írásbeli beszámoló átfogó képét adja a megye elmúlt , négy esztendeje fejlődésének. A beszámoló magállapítja, hogy megyénk az elmúlt években gazdasági, kulturális és politikai téren jelentősen fejlődött. Az elmúlt időszakban a pártszervezetek politikai, ideológiai munkája javult, erősödtek szervezetileg, tömegkapcso- latuk tovább fejlődött, mindezzel együtt növekedett a párt tekintélye, befolyása. A négy esztendeje megtartott pártértekezlet óta megyén]; városainak száma növekedett. Az Elnöki Tanács Gödöllőt várossá nyilvánította, ezzel egyidöben az aszódi és gödöllői járás egyesült. A megye lakossága az ipar jelentős fejlődése és a főváros szívóhatásaként más megyéből történő bevándorlás következtében az országban egyedülálló mértél:ben évente mintegy tízezer fővel növekszik. A második ötéves terv alatt az ipar telepítése során mintegy 12 milliárdos beruházásból megyénkben olyan nagy üzemek létesültek és kezdték meg működésüket, mint a Dunai Cement- és Mészmű, a Dunamewti Höerörtiű és a Dunai Kőolajipari Vállalat, melyek az egész népgazdaság szempontjából is nagy fontosságúak. A beruházások mellett nagy arányú ipari rekonstrukció is történt. Ebben az időszakban az ország egyik legrxagyobb tanácsi helyi ipara alakult ki a megyében. Az elmúlt négy évben ipari üzemeink termelése csaknem megkétszereződött. Az ipartelepítés következtében, valamint a főváros közelségéből adódó munkalehetőségek miatt, a megye társadalmi szerkezete számottevően megváltozott. A fejlődés eredményéként megyénk ipari jellegű megyévé vált. Az iparban foglalkoztatottak száma meghaladja a 78 ezret, míg mintegy 120 ezer azoknak a száma, akik naponta a fővárosba járnak dolgozni. Ugyanakkor 40 ezren utaznak a fővárosból megyénk ipari üzemeibe. > Megyénk mezőgazdasági termelése is fontos az egész népgazdaság, a főváros ellátása és exportunk szempontjából is. Az elmúlt években megyénk mezőgazdasága tovább fejlődött- Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink megerősödtek, gazdálkodásuk és termelési er edményeik javultak. Ezzel egyidöben, több ezer holdon szőlőt és más gyümölcsfajtákat telepítettünk. Növekedett öntözéses gazdálkodásunk. A foglalkoztatottak 19 százaléka mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Az elmúlt években javult a megye lakosainak életkörülménye. Az iparban dolgozók száma 28,1 százalékkal, az ipari munkások havi átlagkeresete 7,8 százalékkal nőtt. 1965-ben a szocialista iparban a munkások átlagos havi keresete 1584 forint. A tsz-tagok évi átlagai keresete 8130 forintról, 12 - ezer forint fölé emelkedett. Nagy változást eredményezett a tsz-tagok életében az SZTK-ellátás és a nyugdíj. A háztáji is jelentős jövedelmet biztosi1 tott. Javult a lakás és kommunális ellátottság, á kulturális helyzet. A munkások és parasztok ezrei szereznek magasabb szakmai és politikai képzettséget. Budapest közelsége alapvetően pozitív hatású, de gondot, nehézséget is okoz. A lakosság többsége, főleg az ipari értelmiségi dolgozók kommunális, kulturális, egészségügyi igénye nagymértékben Budapesthez igazodik; Ezzel szemben a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgáló anyagi, kulturális feltételek és lehetőségek a lélekszám növekedésével párhuzamosan nem emelkednek megfelelő arányban, mivel az ellátás nem fővárosi, hanem megyei szintű. E sajátos megyeszékhelyi probléma miatt még nem megoldott egy sor megyei szerv, intézmény megfelelő elhelyezése; technikai felszereltsége. A sajátos helyzetből, a lakosság társadalmi (Folytatás a 2. oldalon) A PARTÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐINEK EGY CSOPORTJA (Gábor fotók)
