Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

UTAK ÉS TÁBLÁK ELLENŐRE Közvitáinkon a forgalom részvevői gyakran találkoz­hatnak egy sárgára festett ol­dalkocsis motorkerékpárral Talán feltűnéskeltés céljából csíkozta, mázolta ilyenre tu­lajdonosa a motort? Külsejéről ítélve ezt is gon­dolhatnánk. Csupán a felerő­sített kézi jelzőtárcsa sejteti hivatalos jellegét, no, meg a rendszám, ami állami haszná­latról tanúskodik. — Tényleg valami csodabo­gárnak néznek egyesek — mondja Kuli József, a jármű vezetője —, pedig a KPM Közúti Igazgatóságának a dol­gozója vagyok. Feladatom a műutak rendbentartása, ellen­őrzése. — Tehát afféle motorizált útőr? — Ügy is mondhatnánk. Napi munkaidőm alatt járom a körzet műutait. Ha rongáló­dást észlelek, azonnal jelen­tést teszek feletteseimnek. Nemcsak az útburkolat érde­kel. Legalább annyira fontos a jelzőtáblák megfelelő elhe­lyezése és karbantartása is. Ezen a téren is sok a tenni­való. Mi igyekszünk a forga­lom biztonságát a megfelelő jelző- és utasító vagy tilalmi táblákkal is elősegíteni. Csu­pán azt kérjük a járművek vezetőitől, ők is méltányolják törekvésünket. Közlekedé­sükkel ne rongálják, ne szennyezzék az útburkolatot és tartsák tiszteletben táblá­ink jelzéseit. A hajdani útkaparók utak és helyett gépesített alakulat indul az jelzőtáblák javítására. (Kép, szöveg: Jakab Zoltán) Tiszteletbeli úttörő a gyógyszerész bácsi November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából nemcsak az üzemekben, hanem az iskolákban is emlékünnepélyeket, ünnepi csapatgyűléseket tartanak. Cegléden, a Széchenyi úti általános iskola úttörői és kis­dobosai már napok óta lelkesen készülődnek erre az ünne­pélyre. Nem általános: inkább szokatlanul bensőséges meg­emlékező ünnepség lesz csapatgyűlésük. November ötödikén délben kedves vendéget vár az iskola valamennyi úttörőraja. Horváth József kitüntetett főgyógyszerészt hívták meg az ün­nepi csapatgyűlésükre, aki az idén kapta meg a magyar— szovjet barátság emlékérmét a II. világháborúban végzett lelkes, emberéletet mentő cselekedeteiért, azért, hogy több mint ötven szovjet sebesültet mentett meg az életnek. A Széchenyi úti általános iskola úttörőcsapata a főgyógy­szerészt tiszteletbeli úttörővé avatja, és neve, embersége az ittörők csapatnaplójában példás emlékeztetőként áll majd tzután. , KUTYÁKAPARO A Kőröstetétlen felé vezető út mellett érdekes műemlékre bukkan a vándor. Terebélyes nyárfák már erősen megrit­kult lombozata mögül kikirics- sárgán virít át egy csudálatos gondossággal kitatarozott épü­let, falán kopottas márvány­táblával. A márványba vésett szöveg ekképpen szól: Petőfi Sándor a csárdában időzött 1847. évben, s er­ről írta a Kutyakaparó cí­mű remek költeményét. Örök emlékül jelölték meg az abonyi járási és szom­szédos községek 1922. Az emléktábla alatt rozsdás kampósszeg, rajta elszáradt babérkoszorú. A házon ajtó is, van, sötétbarnára lakkozott I kerete fölött pedig narancssár-: ga cégtábla, zölddel, hupikék-1 kel, pirossal kicifrázott felirat-: tál, amely elárulja a „jámbor j utazó”-nak, hogy belül, ha az| ajtóról leszednék a lelakkozott; keresztvasat, italboltot találna, > mégpedig a földművesszövet- < kezetek 51. számú üzemegysé-! gét. | Petőfi Sándor örökszép ver-' se így kezdődik: Kívül-belül szomorú csárda \ ez o Kutyakaparó... ; Az egyik későbbi strófában S pedig így egészíti ki a képet: : Pendelyes gyerek voltam még, S mikor i Az az eső esett, Mely falának két harmad : részéről\ Levitte a meszet... | « A költőt, aki százhúsz esz- 5 tendővel ezelőtt tévedt idei vándorútján, nagyon lehangol-; ta az ütött-kopött csárda szó- j tnorú látványa, de azt hiszem,! hogy ennek a nyilván nagy műgonddal és bámulatosan „kifinomult” ízléssel felújított hacacárés „műremeknek” a ké­pe százszorta, ezerszerte le­hangolóbb. A mai jámbor utazónak, akinek lelkében gyerekkora óta muzsikál a felségesen szép Petőfi-költemény hangulata, megdobban a szíve, amikor megtudja, hova tévedt. De az­tán, úgy érzi, hogy — ha meg akarja őrizni a vers hangulatát — gyorsan, nagyon gyorsan menekülnie kell a gorombán rikoltozó látvány elől. És menekül is! Magyar László PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6UÉD VÁROS RfeSZERE X. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM 1966. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK A legközérdekűbb napirend: a téli áruellátás Holnap ülésezik a városi tanács Ülést tart pénteken, novem­ber 4-én délelőtt kilenc órai kezdettel Cegléd város taná­csa végrehajtó bizottsága. Az ülésen három napirendi pont kerül megvitatásra. A lejárt idejű határozatok végrehaj­tásáról Bódizs Antal vb-el- nökhelyettes számol be. Be­számolója után a felvásárlási csoport vezetője, Retkes Gyu­la ad jelentést arról, hogy hogyan teljesítették eddig a járásban a felvásárlási irány­számokat, és ezek, valamint a szerződéses fedezetek alap­ján felmérve milyen ered­mény várható az éves tervük teljesítésében. Befejezésül Cegléd lakosságának élel­miszer- és iparcikk-ellátá­sáról tart tájékoztatót Re- vuczki Gyula, a kereske­delmi csbport vezetője. A napirendi pontok megvi­tatását — szokáshoz híven — a bejelentések, indítványok elhangzása követi. Ez alka­lommal a mezőőrök alkalma­zásával kapcsolatos vizsgála­tok eredményeit Hau Károly, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismer­teti, majd a csíkosszéli mun­kák továbbfolytatásáról szóló bejelentés hangzik el. A megvitatásra kerülő na­pirendi pontok közül a város lakosságát az élelmiszer- és iparcikkárusításról szóló érin­ti leginkább. A városban üzemelő állami és szövetkezeti kiskereskedel­mi bolthálózat árudái a harmadik negyedév vé­géig 256 millió 980 ezer forint értékű árut hoztak forgalomba. Az elmúlt évi, hasonló bázisidőszak­hoz képest ez az összeg 16 millió 79 ezer forint érték­kel volt nagyobb. Ez főként élelmiszerekben és vegyesipari cikkekben mutat­kozott. A nagyobb érték elle­nére az idén vegyesruházati cikkekből 2.5 százalékkal volt kisebb az áruforgalom értéke. Ezt a csökkenést befolyásol­ta az év elején leszállított, egyes ruházati cikkek fogyasz­tói árának csökkentése. Az alapvető élelmiszerekből o szükségleteknek megfelelő mennyiség került a boltokba. A harmadik negyedév végére javult az egyik gyakran gon­dot okozó probléma: a tőke­hús-ellátás is. A fagyasztott áru minimális mennyiségű volt, és áruféleségekben is mutatkoztak azért hiányossá­gok. Vágott baromfiból a szükségletnek megfelelő meny- nyiség jutott a boltokba, és a halászati idény kezdetétől az élőhal-ellátás is megfelelő, fennakadásmentes. A tájékoztató jelentésben szó esik a Tejipari Vállalat áruinak értékesítéséről is. A készített vaj mennyisé­ge eddig minden igényt ki­elégített, viszont a boltok­ba szállított tej kifogásol­ható minősége és a kése­delmes áruszállítás több esetben váltotta ki a ke­reskedelem és a fogyasztók részéről egyaránt a jogos pa­naszok egész sorát. A kiske­reskedelmi vállalat a kifogá­solt áruminőség miatt kötbér­igényt nyújtott be a Tejipari Vállalatnak. A továbbiakban a téli sze­zonáruk biztosításáról, a tá­rolási lehetőségekről, és a ru­házati szakboltok áruválasz­tékának bővítéséről, valamint az fmsz üzemeltetésében működő kölcsönzőbolt forgal­mának alakulásáról hangzik el tájékoztató a városi tanács ülésén. (—es) Ünnepségek november 7. tiszteletére A város és a járás üzemei­ben, intézményeiben és mező- gazdasági nagyüzemeiben egy­aránt nagy készülődés előzi meg november 7-nek, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 49. évfordulójának ünne­pét. Vasárnap, november 6-án, délelőtt fél 10 órakor gyüle­keznek a Szabadság téren a koszorúzási ünnepség részve­vői. Tíz órakor elindul a ko­szorúzási menet, hogy a ke­gyelet és hála koszorúit eli>'»- lyezzék a szovjet hősi emlék­műveknél és a Lenin-szobor- nál. Szombaton a műszak befe­jezése után a ceglédi Közle­kedésépítési Gépjavító Válla­latnál nagyszabású ünnepsé­gen emlékeznek meg a gyár dolgozói a világtörténelem nagy eseményéről. A színvo­nalas kultúrműsort a Táncsics iskola úttörőcsapata mutatja be. Szombaton minden vállalat­nál, üzemben és termelőszö­vetkezetben ünnepséget ren­deznek és több helyen a jó munkát végző dolgozóknak jutalmakat osztanak. A nőta­nács magyar és szovjet asszo­nyok találkozóját rendezi meg, sor kerül az úttörők és pionírok, valamint a KISZ- isiák és a Komszomol szerve­zet fiataljainak baráti össze­jövetelére is. Piacon a termelőszövetkezetek Tőlük is függ a választék bősége tendő néhány hónapjában zár­va kell tartani a pavilont áru­hiány miatt Itt jelentkezik a tárolás kér­dése. Vannak termények, mint például a burgonya, amiket aránylag jelentéktelen kölft- ; seggel, szabadtéri tárolással is jól el lehet helyezni, de van­nak olyan árufélék is, ame­lyek gondos tárolást kíván­nak. Az elnök-helyettes elmondot­ta, hogy véleménye szerint az a helyes, ha a mezőgazdasági üzemek értékesítése a helyi igények kielégítésére szorítko­zik. A nagyobb távolságra tör­ténő értékesítés nagyobb koc­kázattal jár és lényegesen emeli az értékesítés költségeit. Szükséges, hogy a szövetkeze­tek vezetői a közvetlen fo­gyasztónál való értékesítés a gazdaságosság szempontjából körültekintően vizsgálják meg az árakat. Az sem végleges meg­oldás, hogy minden termelő­szövetkezetnék van elárusító­helye. A városban és a járás­ban lehetne a közös gazdasá­goknak együttes értékesítési helye. Ezek a központok gondos­kodnának az áru beszállításá­ról és értékesítéséről. Az együttes eladás csökkentené a költségeket, a több-helyről ér­kező áru gazdagabbá tenné a választékot. A termelőszövetkezetek kez­deményezése hasznos. A köz­vetlen értékesítés módjainak végleges kialakulásáig azon­ban még sok tapasztalatra van szükiség. (rossi) Tupírozott barikák korban alkalmaz­kodott tulajdono­saik testalkatá­hoz. Viszont csep­pet sem méltá­nyolta a hajtulaj­donosok nemét, akik — frizurájuk" ellenére — foglal­kozásuk, személy­azonossági igazol­ványuk, bajusz- és szakállkezde- ményük után ítél­ve a férfi nemet voltak hivatottak képviselni. Előttük, utánuk, mellettük forgott az utca népe, szé­les mosolyra de­rült a járókelők képe, amerre el­vonultak. TORNABAN: Jobb eredménnyel sem sikerült előbbre lépni Szombaton a Sportcsarnok­ban rendezték meg az or­szágos ifjúsági csapatbajnok­ság elődöntőjét. A döntőbe öt budapesti és négy vidéki csapat került. A Ceglédi Építők lányai nagy akarással, lelkesedés­sel készültek a versenyre, de szereplésüket ezúttal nem kísérte szerencse. Raffay Éva, a csapat egyik erőssége, a bemelegítő során a kezén megsérült. Ennek ellenére megpróbálkozott a verseny­zéssel, de egy gyakorlata sem sikerült. Végeredmény­ben a csapat a kilenctagú mezőnyben az utolsó helyen végzett, bár most azokat a csapatokat, amelyektől a vi­dékbajnokságon pontokkal kapott ki — Székesfehér­várt, illetve Debrecent — 0,2 és 0,4 pontnyira köze­lítette meg. Városunk csa­pata erőteljes gyakorlatá­val, végre már a szerencsé­től is támogatva, lényegesen előbb, a középmezőnyben is végezhetett volna. A legjobbak: Kratochwill, Horváth és Martinovics vol­tak, de Kerekes és Etédi is megtettek minden tőlük tel­hetőt. KOSÁRLABDA Zsámbéki FTSK-Ceglédi Kossuth Gimnázium 65:50 A Kossuth Gimnázium ko­sárlabdacsapata az 1966-os évad utolsó idegenbeli mér­kőzésére szombaton Zsám- békra utazott. Zsámbéki FTSK—Ceglédi Kossuth Gimnázium 65:50. Cegléd: Ungureán, Maczali, Sallai, Lénárd, Vass. Csere: Dávid. A gyenge napot kifogó, in- diszponáltan játszó ceglédi csapat megérdemelte a ve­reséget. A csapat legjobbja Vass volt — 18 pontot ért el —, azonban ezen a mér­kőzésen ő sem a megszo­kott nagystílű, irányító játé­kot nyújtotta. Ezzel a vereséggel a csapat lekerült az oly régóta birto­kolt harmadik helyről, de ha szombaton itthon megve­rik Nagykátát, akkor a ceg­lédi kosárlabdasport törté­netében először, éremmel zárnák az idényt. Gór István mr £ * v asm* Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak Cegléden, november 6-án, vasárnap. A vásárra minden vészmentes helyről, mindenfajta állat felhajtható. Sétálgattak a Rákóczi úton las­sú, lengő-ringó léptekkel, ahogy az ember akkor jár-kél, mikor úgy érzi: nincs a föld kerekén nála mil- liomosabb időmil­liomos. Feledhetetlen, feltűnő jelenség volt mind a kettő, aki látta őket, va­lószínű, hogy meg­emlegeti. Bronzos, mahagónis Zau- bertonfényű hajuk magasra tornyo­zott búbbá alakí­totta a fejüket, s nyakuk táján sze­líd vonalú kun­XJgy látszik, mindenki „tudta értékelni a hári- jukat”. Még egy idős, sokszoknyás, hajlott hátú nőne is megfordult utá­nuk vagy kétszer. — Ez már döfi! — rezgeti a hang­ja. — Hej, ha az én Péter fiam lo­vának, a Panni- nak ekkora söré­nye lenne, de büszkén fogatozna vele a vasárnapi műszakban! De a Fanninak nincs ilyen szép söré- j nye, — motyogta : tovább. — Talán a : birkáknak... a \ tsz-birkák gyapja majdnem ilyen ] „tupírozott” ... — es A termelőszövetkezetek egyik jelentős feladata a hely­beli lakosság élelmiszerellátá­sa. Ezért egyre több elárusító­helyet létesítenek a mezőgaz­dasági üzemek a községekben és a városban. A ceglédi pia­con nemcsak a város közös gazdaságai árusítanak, hanem a járás termelőszövetkezetei is építettek pavilonokat. Itt találhatók a törteli, jászkara- jertői, nyársapáti, csetnői gaz­daságok árui. Az itthoni igé­nyek kielégítésén túl távolab­bi területek ellátásában is részt vesznek. A jászkarajenői Új Barázda Tsz Tatabányán, a törteli Aranykalász Tsz Kis­pesten, a csemői Szabad Föld Tsz Szolnokon nyitott eláru­sítóhelyet. Erdélyi Gábor, a járási ta­nács elnökhelyettese elmondot­ta, hogy a közös gazdaságok feladata a helyi ellátás bizto­sítása. Az országos értékesítés viszont az állami felvásárlás dolga. — Ezek a vállalkozások az új mechanizmus szellemében szü­letnek és támogatásban része­sülnek. Nem szabad' azonban figyelmen kívül hagyni a kez­det nehézségeit. A mezőgazda- sági üzem elsőrendű feladata a termelés. Ezt a vezetőknek és a tagságnak egyaránt figye­lembe kell venni. Nem hanya­golható el természetesen az ér­tékesítés sem, de itt a vezetők­nek a legjárhatóbb utat kell megkeresni. Az abonyi termelőszövetke­zetek például vállalkoztak a község ellátására. Korszerű elárusítóhelyeket nyitottak. A többezer holdas gazdaságoknak, a Kossuth és a József Attila tsz-nek jó kapcsolataik vannak az állami felvásárlással. Nem is csoda, hogy ezek a mezőgaz­dasági üzemek, amelyek zöld­áruból, burgonyából, egyéb terményekből száz vagonok­ban számolnak, ragaszkodnak a nagy tételekben való érté­kesítéshez. A fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat lényeges áldozatokat követel a termelő- szövetkezetektől. Ki keLl épí­teni egy apparátust a termelő­helyen, amely mindig időben gondoskodik arról, hogy az el­árusítóhelyek állandóan piac­képes árut kapjanak. Gondo­san kell megszervezni az áruk szállítását, viszont az sem len­ne helyes, ha ez a szállítás a sürgős gazdasági feladatok elől vonná el a járműveket. Az elárusítóhelyhez megfe­lelő eladók kellenek. Gondos­kodni kell, hogyan tudják az üzemek az árusítás folyama­tosságát biztosítani. Nem áll-e lenn az a veszély, hogy áru­lom ping idején tömegesen je­lentkezik a portéka, de az esz-

Next

/
Thumbnails
Contents