Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-30 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI j$Ä 7 2 kk •■‘7 • ‘k&ia . tv A L r y t b \ lg X. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA 50 FII.S.ER 1966. NOVEMBER 30., SZERDA Tanácskozik a pártkongresszus JS déluíámülésen felszólalt Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A részvevők nagy tapssal köszöntötték az elnökségben helyet foglaló Kádár Jánost és a többi magyar vezetőt, továbbá L. I. Brezsnyevet és a testvérpártok delegációinak vezetőjét. Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja lépett ezután a mikrofonhoz, s terjesztette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó beszámolót. Ä szervezeti szabályzat módosításának tervezete Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának beszámolója •— A Központi Bizottság ez év augusztusában vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat módosításának tervezetét, hogy e fontos dokumentum minél jobban kifejezz^ a párttagság véleményét — mondotta. A vita — melyben több tízezer párttag fejtette ki álláspontját — rendkívül élénk, alkotó jellegű és felelősségteljes volt. Egyértelműen kicsendült belőle az az igény, hogy a szervezeti szabályzat tovább erősítse a párt eszmei, politikai, szervezeti, cselekvési egységét, még erőteljesebben fejlessze kommunista jellegét, védelmezze tisztaságát és ahol szükséges, szervezeti szigorításokkal is óvja sorait az oda nem való elemektől. A Központi Bizottság a véleményeket és javaslatokat gondosan elemezte és azok jelentős részét a szervezeti szabályzat most benyújtott tervezetében figyelembe vette. — A kongresszust megelőző vitában — mint eddig minden kongresszus előtt — többen kérték, hogy a párt nevét „Magyar Kommunista Párt’’- ra változtassuk. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy ez a javaslat a párt lényegét nem érinti. A párt kommunista jellegét nem a neve határozza meg, hanem célja, politikája és tevékenysége. Pártunk történetéből tudjuk, hogy amikor a párt kommunista jellege csorbát szenvedett, ennek oka sohasem a párt elnevezésében, hanem politikájában és gyakorlatában volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésnek dicső forradalmi hagyománya van, a Központi Bizottság ezért azt javasolja a kongresszusnak, hogy tartsa meg pártunk jelenlegi elnevezését. A tagjelöltség és a tagfelvétel — A pártszervezetekben a tagjelöltség megszüntetéséről szenvedélyes vita alakult ki, amelyben az új helyzet követelményeinek felismerése mellett a párt féltése, a sorainak esetleges felhígulásától való aggodalom is kifejeződött. A hozzászólók többsége egyetértett azzal, hogy megértek a tagjelöltség megszüntetésének feltételei. — A tagfelvétel továbbra is egyéni elbírálás alapján történik, sőt a szervezeti szabályzat mind a jelentkezőkkel, mind az ajánlókkal szemben fokozott követelményeket támaszt. Továbbra is helyesnek tartjuk, hogy a tagfelvételnél az egyik ajánló szerepét a KISZ tölthesse be, olyan módosítással, hogy az ajánló a KISZ-alapszervezet taggyűlése legyen. — Ha a tagjelöltség megszüntetését a kongresszus elfogadja, a Központi (Bizottság ajánlja: 1967. január 31-ig minden alapszervezet taggyűlésén egyéni elbírálás alapján döntsenek arról, hogy a jelenlegi tagjelöltek közül ki alkalmas a párttagságra. — Pártunk a dolgozó tömegek bizalmát elsősorban érdekeit kifejező politikájával vívta ki. A párt tekintélyét a párttagok áldozatkész munkája, személyes példamutatása is növeli. A VIII. kongresszus óta is jelentősen fejlődött párttagságunk öntudata és A párt kommunista vonásainak további erősítése — A Központi Bizottság a pártfegyelem megjavítása érdekében a szervezeti szabályzatban javasol néhány szigorítást. Ilyen többek között az, hogy a pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lép, s hogy a pártból kizárt személy tagsági könyvét azonnal be kell vonni. A kizárást csak súlyos fegyelmi ügyekben — a párt politikájának tudatos eltorzítása, a párton belüli frakciózás, a kommunista erkölcsi normák durva megsértése, törvényszegés és az ehhez hasonló esetekben — kell alkalmazni. — Pártunk kommunista vonásainak további erősítését hivatott szolgálni az a javaslat, hogy — a fegyveres testületek, a pártapparátus, a tömegszervezetek központjainak kivételével — minden pártalap- szervezetnek legyen joga és kötelessége a területén folyó munka átfogó ellenőrzése és a vezetők beszámoltatása. Több más szervezeti kérdés után a beszámoló a reviziós bizottságok megszűnésével kapcsolatban javasolta: a kongresszus fejezze ki elismerését azoknak az elvtársaknak, akik fáradhatatlan ügyszeretettel, példamutató munkát végeztek a reviziós bizottságokban. — Több helyen vitát váltott ki az a javaslat, hogy a szervezeti szabályzat ne írja elő kötelezően a kommunista csoportok létrehozását. A Központi Bizottságot az vezette, hogy a kommunista csoportok működése a legtöbb helyen formális volt, az idő túlhaladta őket. Természetesen, ahol ez szükséges, alkalomszerűen össze lehet hívni a kommunistákat. — A lakóterületi pártmunka tapasztalatait áttekintve, javasoljuk törölni a szervezeti szabályzatnak azt a részét is, amely kötelezővé tette az egy házban, vagy háztömbben lakó párttagok lakóterületi pártcsoportba szervezését, — Valamennyi módosítás célja, hogy a párt még jobban megfeleljen hivatásának, vezető szerepének; még sikeresebben tudja irányítani a szocializmus építését és a proletárdiktatúra szerveinek, szervezeteinek erre irányuló tevékenységét. — Ennek realizálását szolgálja az a javaslat is, hogy — a fegyveres testületeket és már említett munkaterületeket kivéve — minden pártalapszervezet joga és kötelessége legyen a területén folyó munka átfogó ellenőrzése ' és a vezetők beszámoltatása. Mindez elő fogja segíteni, hogy ne csak országosan, hanem helyileg is tovább növekedjék a párt vezető, ellenőrző szerepe. Nagy jelentőségű és minőségileg új feladatokat jelent ez a hivatali pártszervezetnél . a bürokrácia, a lazaságok elleni harcban, az ott dolgozó kommunistáknak a köz szolgálatára való nevelésében. kommunista erkölcsi arculata. Mindez nem jelenti, hogy a párterkölcsöt sértő, helyenként fellépő jelenségeket lebecsülhetjük, mert ezek az egész pártnak súlyos károkat okoznak. Vannak párttagok, akik szerénytelenekké váltak, akik a meggyőzés, a magyarázás helyett parancsolgatnak és kinyilatkoztatnak, csalhatatlannak tekintik magukat, nem hallgatják még munkatársaik véleményét, figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Előfordul, hogy egyes párttag vezetők visszaélnek hatalmukkal, jogtalan anyagi előnyöket szereznek. Sajnos előfordul az is, hogy néhány vezető politikailag bizonytalan vagy tehetségtelen emberekkel veszi körül magát, az őszinte, jóindulatú, elvtársi bírálatot pedig elfojtja, sőt nemegyszer burkolt formában megtorolja. — Gyakran, akik látják, nem lépnek fel az ilyen gyakorlat ellen, mondván, hogy ez mindenkinek saját ügye, nem tartozik másokra. Pedig, ami a pártnak kárt okoz, rontja tekintélyét a tömegek előtt, az a szó igazi értelmében pártügy és egyetlen kommunista számára sem lehet közömbös. A párttagsággal összeegyeztethetetlen a közömbösség, az elvtelenség, a kényelemszeretet és a pozícióféltés. Ezért a párthatározatok be nem tartása, vagy a kommunista erkölcsi normák megsértése esetén a nevelés eszközein kívül alkalmazni kell a fegyelmi úton történő felelősségrevo- nást is. Fejleszteni kell a gazdaságszervező munkát lata.it elemezve, megállapíthat, juk, hogy pártunk egysége minden téren tovább erősödött. A párttagság helyesli a Központi Bizottság politikai irányvonalát és tevékenyen részt vesz annak megvalósításában. Pártunk marxista—leninista egysége volt és marad sikereink legfőbb forrása. — A pártegységet nem szabad sablonosán értelmezni. Az elmúlt években előfordultak esetek, amikor bizonyos politikai kérdésekben egyes párttagok körében véleményeltérések mutatkoztak. Véleményeltérések természetesen adódhatnak; ezek azonban nem a pártegység hiányát, hanem helyzetünk, fejlődésünk bonyolultságát tükrözik. A szocializmus alapjainak lerakása után 6ok új, jelentős feladatot most kell elméletileg kidolgozni és a gyakorlatba átültetni. Éppen ezért a marxizmus—lenindzmus elvét képviselve is lehetnek a pártszervezetekben részkérdésekben eltérő vélemények. Nagyrészt ebből fakad, hogy a párttagság körében nincs mindig teljes egyöntetűség egyes problémáknak és megoldásuk módjának megítélésében. A párt feladata őrizni, erősíteni a fő politikai irányvonal megítélésében és végrehajtásában kialakult egységet Ugyanakkor a jövőben is számolni kell azzal, hogy véleményeltérések keletkezhetnek. Ez fejlődésünk velejárója és nem szabad tőle megijedni. Az új szervezeti szabályzat jelentős hozzájárulás a párt tevékenységének megjavításához — Kedves elvtársak! — A párt feladatainak vizsgálatánál számba vettük azokat a lehetőségeket, amelyeket a munka megjavításához a párt- szervezetek, valamint a kommunisták felkészültsége, gyakorlati tapasztalatai biztosítanak. Felmértük a növekvő követelményeket is, figyelembe véve, hogy a szocializmus építése közben — ugyanúgy, mint a múltban — a jövőben is keletkezhetnek előre nem várt nehézségek. Az új társadalom létrehozása nem ellentmondás nélküli folyamat és ezt mindenekelőtt a kommunistáknak kell világosan lát- niok. — Az új szervezeti szabályzat jelentős hozzájárulás lesz a párt tevékenységének megjavításához, történelmi hivatásának teljesítéséhez. A Központi Bizottság megbízásából javaslom, hogy a kongresszus a szervezeti szabályzat tervezetét az ismertetett módosításokkal fogadja el. Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után a kongresszus meghallgatta a harmadik napirendet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottsága jelentését. A Központi Revíziós Bizottság írásos jelentéséhez Horváth András, a bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután a kongresszus 4. napirendként az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentését hallgatta meg. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját a küldöttek írásban előre megkapták, -melyhez Barinkai Oszkár, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította, hogy a VIII. kongresszus óta a párt, a mozgalmi élet általános fejlődésével összefüggésben erősödött a pártfegyelem is. A kommunisták tudatos építői, tevékeny harcosai a szocializmusnak; a pártban mind határozottabban érvényesülnek a pártélet lenini normái. A két kongresszus között eltelt időben a különböző pártszervek 26 227 párttagot részesítettek pártbüntetésben, közülük 6605-öt kizártak. Az adatok bizonyítják, hogy a párttagságnak mintegy 4,5 százaléka, tehát csupán kis része, vétett súlyosan a kommunista erkölcs normái ellen. A Központi Ellenőrző Bizottság 1755 fegyelmi üggyel foglalkozott. Az elmúlt négy év alatt pártellenes nézetek és tevékenység miatt mintegy 200 párttagot vontak felelősségre. A korrupció, gazdasági károkozás miatt a négy év alatt 4961 párttagot kellett felelősségre vonni. Ezekben az esetekben kiderült, hogy az illetékes pártszervek gyakran nem vették figyelembe a párttagok és becsületes pártonkí- vüli dolgozók jelzéseit, bírálatait. Az elnök ezután bejelentette. hogy megkezdődik az együttes vita a kongresszus első négy naoirendi pontjáról. Hosszan tartó nagy taps közben L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, a szovjet delegáció vezetője lépett a szónoki emelvényre. (Folytatás a 2. oldalon) utóbbi időben jelentősen elharapódzott a végrehajtás felelősségének liberális kezelése. Hiba, hogy a párt politikájának, határozatainak ilyen kezelését, vagy. torzítását az utóbbi időben nem bíráltuk kellő erély- lyel és esetenként nyilvánosan. Az elkövetkezendő időszak nagyon fontos feladata — a párt- demokrácia fejlesztésével együtt — a végrehajtás ellenőrzésének fokozása, a centralizmus erősítése. — A demokratikus centralizmus fejlesztése azonban nem öncélú, jelentősége mindenekelőtt abban van, hogy erősíti a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. Az elmúlt évék tapaszta— A helyenként ma még jelentkező hibás gyakorlattal ellentétben a pártszervezetek munkájában el kell kerülni a gazdaságvezetés feladatainak ismétlését, esetenkénti átvállalását, az aprólékos beavatkozást a gazdaság operativ irányításába. Mindez csökkenti a gazdasági vezetés felelősségét, pedig éppen a pártszervezetek kötelessége az egyszemélyi felelősség elvének érvényesítése és erősítése. — A párt gazdaságszervező munkáját, az egyes helyeken kialakult hiedelmekkel ellentétben, erősíteni és fejleszteni kell. A pártszervezeteknek rendelkezniük kell azzal a politikai ítélőképességgel, hogy el tudják dönteni: a helyi állami, gazdasági szerv a párt politikájának szellemében határozott-e vagv sem. Amennyiben a gazdasági szervek hibás döntést hoztak, kötelességük bírálni és helyesbít- tetni azokat. A pártszervezetek ellenőrző tevékenysége legyen tehát következetes és folyamatos, rendszeresen számoltassák be a vezetőket, kutassák az esetleges hibák okait, és figyelmüket ne a jelentéktelen részletekre, hanem a végrehajtás jobb feltételeinek megteremtésére összpontosítsák. — A pártmunka minden területéről, így az alapszervezetek munkájából is száműzni kell a formális vonásokat, meg kell akadályozni a bürokratikus megnyilvánulások elburjánzását. Újra szaporodott a felesleges értekezletek száma, növekedett a jelentések mennyisége. Ennek hatására megint sok a felesleges munka és kevesebb idő jut a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat ápolására A pártmunka eredményességét nem az értekezletek, jelentések számán, hanem a dolgozók politikai hangulatán, cselekvő készségén és a párt politikájának végrehajtásán kell mérni. — Sok párttagot jogosan nyugtalanít, hogy a párt helyesnek elismert politikája és határozatai helyenként és esetenként nem valósulnak meg következetesen; sőt néha el is torzítják azokat. Az ilyen jelenségek azt tükrözik, hogy az adott terület vezetői vagy nem értették meg a párt politikáját, vagy a döntés után nemcsak fenntartják külön véleményüket, de nem is dolgoznak a végrehajtás érdekében. Figyelemreméltó jelenség, hogy az