Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
1966. NOVEMBER 27., VASÄRNAP “ä%J£Map 7 TUD- TECHNIKA A világ harmadik földgáztermelője Dán szegfű A Körös-vidék termálvíz- és földgázfűtéses hajtatóházaiban Gyulán, Tótkomlóson, Orosházán mintegy 100 000 tő nemesített szegfű hozott virágot. Gyulán és Orosházán az ismert amerikai szegfűn kívül dán szegfű is virágzik. A dán kerté-* szék Afrikában nevelték elő a szegfűpalántát, s edzett növényállományt szállítottak a Körösök vidékére, a dán szegfű szára hosszú és erős, virága pedig sokkal nagyobb, mint az amerikai szegfű. Hogyan készül a cukor? Az üzemek ilyenkor, az őszi idényben — felkészülten várják a répaszállítmány-okat, hiszen kb. 4 hónap alatt nagy feladatok pontos végrehajtását várják tőlük. A vasút is külön szállítási tervet készít ebből az alkalomból — az állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel egyetértésben —, hogy a feldolgozó üzemek időben és rendszeres adagokban kapják a cukorrépát, és folytathassák a cukorgyártást. De, mi a cukor? Kémiailag un. cukorszerű szénhidrát, azaz szénből, oxigénből és hidrogénből álló ve- gyület. A sckféle szénhidrát közül a köznapi értelemben nád-, vagy répacukornak ismert anyag: összetett cukor, szaknyelven diszacharid, vagy szacharóz. Ez a vegyület a répa zöld levelében képződik vízből, széndioxidból és a napfény energiájából. A cukor szerkezetének felderítésében, mesterséges előállításában Zemplén Gézának, 1956-ban meghalt egyetemi tanárunknak az eredményei világszerte ismertek. A „cukorgyártás” elnevezés nem a legpontosabb, hiszen láttuk, hogy az üzem csak a növényben keletkezett kész cukrot vonja ki és — megfelelő tisztítás után — kristályos alakban tárolja. A korszerű gyárakban — eleinte kis adagokban — a léhez keverik, majd további mészada gokkal beállítják a megfelelő lúgosságot. Ekkor olyan kémiai folyamatok játszódnak le az oldatban, melyek során minden idegen anyag sűrű, nyálkás formában elkülönül a cukortól. Hogy ezt a „csapadékot” könnyen, gyorsan eltávolíthassák, a mészégető torokgázát többször is átbu- borékoltatják az oldaton. A szénsavazás után a gyorsan ülepedő anyag forgó dobszűrőkön, teljesen gépi úton eltávolítható az oldatból. A melléktermékként kapott mész- iszap keresett talajjavító anyag. A híg levet, — amely kb. 13% cukrot tartalmaz — a további műveletek során lepárlókészülékek sorozatán vezetik végig, ahol a víz nagy része elpárolog. HAVANNÁTÓL 50 KM-RE, M ARIEL KISVÁROSBAN A TERVEK SZERINT EZ LESZ KUBA ERŐMÜVE. KAPACITÁSA ELÉRI EZER KW-OT. A HŐERŐMŰVET A SEGÍTSÉGÉVEL ÉPÍTIK. TERVEIT LENINGRÁDI MÉRNÖKÜK KÉSZÍTETTÉK. A KÉPEN: A II. SZ. KAZÁN ÉPÍTÉSE ERÖM.Ü ÉPÜL: LEGNAGYOBB MAJD AZ 500 SZOVJETUNIÓ a különböző szállítóeszközökről vízsugaras berendezés segítségével közvetlenül a gyár mosógépébe „úsztatják” a zöldtől megfosztott, fejelt répát. Innen forgótárcsás vágógépre kerül, ahol a recés élű késeik 1 mm vékonyságú szeletekre aprítják. A kapott édes nyersszelet a lényerő, ún. diffúziós edényekbe jut, ahol a szétron- esolt sejtekből vízzel kioldódik a cukor. A még ma is üzemelő, de sok kézi munkát igénylő régi Robert-féle diffúziós telepeket hamarosan kiszorítják a „J” diffuzőrök. Ezeket a külföldön is sikert aratott folytonos .üzemű lényerő berendezéseket magyar szakemberek tervezték és gyártották először. A kb. 50 percig tartó kilúgozás után kikerült répaszelet cukortartalma 0,2—0,4 %-os, melyet mint kitűnő állattakarmányt hasznosítanak. Az üzemben most már a nyers cukorrépáié tisztítását kell gondosan elvégezniük a szakembereknek. Ezt az eljárást több fokozatban kb. 100 éve azonos eljárással végzik. A cukorgyár mészégető kemencéjében termelt égetett meszet MOZAI K Nyulak vándorlása A vadállomány vérfrissítésére már régóta alkalmazzák a megtelepítéses cserét. A megfigyelések szerint, ha ezt külső okok nem befolyásolják, a helyben született mezei nyulak nem távolodnak el néhány kilométernél messzebbre eredeti helyüktől. Nem így az újonnan telepített nyulak! Észleltek már 75 km-re is eltávolodott példányt. Ellenke- zőjeként viszont a telepített nyulak egy része is megmaradt 2—3 km-es körzeten belül. Ez elsősorban a vadállomány sűrűségétől, az új környezet és a régi közötti különbségtől függ. Földi mogyoró a vérzékenység ellen A vérzékenység kezelésére eddig a vérátömlesztésen kívül nem állt más eszköz az orvosok rendelkezésére. A düsseldorfi gyermekklinikán, ahol a véralvadás kérdésével már régóta foglalkoznak, megállapították, hogy a közönséges földi mogyoró olyan anyagokat tartalmaz, amely lényegesen növeli a vér alvadóképességét. Bár még sok ellenőrző kísérletre van szükség, amíg a hatóanyagot gyógyszerként alkalmazhatják, a szakemberek véleménye szerint a felfedezés új fejezetet nyitott a vérzékenység elleni küzdelemben. Életkor és az utódok neme Érdekes megfigyeléseket jegyeztek fel egyes állattenyésztők. Kiderült, hogy az elődök életkora befolyásolja az utódok nemének a kialakulását. Fiatal anyaállat és idősebb apaállat párosításánál az utódok zöme nőivarú, míg fiatal apaállat és idősebb anyaállat esetén hím. Ha az elődök életkora lényegében azonos, az utódok aránya is kiegyensúlyozott. Ezek a megfigyelések azonbafi még alapos vizsgálatot igényelnek, és akkor majd beszélhetünk a gazdasági állatok nemének tudományos alapon nyugvó céltudatos kialakításáról. Levegőszennyeződés, dohányzás, rák A glasgowi röntgenszűrő intézet vezetője szerint a levegőszennyezettség és a dohányzás „együttese” jelentősen növeli a tüdőrák-megbetegedést. Nagy-Britannia területén ugyanis 10 000 lakosra jut egy tüdőrák-megbetegedés, a városokban azonban, ahol a levegő szennyezett, ez az arány 4:10 000. Véleménye szerint, ha az ottani városok levegője nem lenne annyira szennyezett, legalább napi 10 cigarettával többet lehetne „büntetlenül” elszívni. „Szaunázó" sertések A finnek közismert szauna fürdőjének jótékony hatását a forró, száraz gőz és a hideg víz váltakozása idézi elő. A módszerben rejlő fiziológiai hatást a wisconsini egyetem kutatói most a levágásra ítélt sertések húsminőségének megjavítására igyekeznek felhasználni. Rájöttek arra, hogy a gyakran halvány színű, puha. vizenyős sertéshús minősége megváltozik, ha az állatokat előzőleg meleg-hideg kezelésnek vetik alá. Hasonló hatást érnek el akkor is, ha levágás előtt nyügtatószereket adagolnak a sertéseknek. Talajvédelem levendulával Közismert a talajerózió veszélye, amely egyes országokban különösen sújtja a mező- gazdaságot. A növényzet nyújtja ellene a legjobb védelmet. A gabonafélék és a szálas takarmányok nagyobb védelmet jelentenek, mint a kapások. Kiváló eredményt értek el a levendulával, amely három esztendő alatt teljesen beszüntette a talajelmosódást. Tekintetbe véve a levendula hasznosságát és feldolgozási lehetőségeit, érdemes erre különös gondot fordítani. Csehszlovák gyógyszerexport Csehszlovákia szépen fejlődő gyógyszerexportja az idén már több mint 60 országba irányul. Antibiotikumon és gyógyszerkülönlegességeken kívül jelentős a gyógyszeripari alapanyagok exportja is. A legnagyobb vevők: a Szovjetunió, az NDK, Olaszország, Svájc, Lengyelország, Dánia, Anglia, India és Hollandia. Kecskebéka és a hal A varangyosbéka csak any- nyiban káros a halállományra, hogy táplálékkonkurrens. A kecskebéka kifejlett példánya viszont képes elnyelni egy 12 cm hosszú halat is. Nagy étvágya miatt a legnagyobb veszélyt a lassú mozgású pontyivadékokra jelenti. Ezért halastavainkból ildomos „kiszorítani”. A sűrű lé a kristályosító vákuumfőző (csökkentett nyomáson működő^ készülékekbe kerül. Ezekben indul meg néhány órás főzés után a cukor kristályosodása. E kristályos pépet centrifugákba adagolják, ahol a gyors forgás következtében a kristályok végleg elkülönülnek a maradék oldattól, a szörptől. A cukor ekkor még sárgás színű. Kevés vízzel többször átpermetezik, (fedik) és újra centrifugálják, s így fogyasztásra alkalmas fehér kristálycukrot kapnak. A visszamaradó melasz az élesztő- és szeszgyártásban, valamint a takarmányozásban hasznosítható; ez is igazolja azt a tényt, hogy a cukorgyártás egyike a leggazdaságosabb ipari eljárásoknak. Az igényesebb vásárló apró-; szemű, finomított kristálycukrot, vagy az ebből préseléssel gyártott kockacukrot (mokkát) szereti. A finomítókban, a nyerscuíkrot vízben újra feloldják és az oldatot aktív szénen, vagy szintelenítő műgyantákon szűrik át. Ennyi oldás, főzés, szűrés után méltán állíthatjuk, hogy a cukor, legtisztább iparilag előállított vegyi anyag. Emellett gyorsan felszívódó, energiát adó tápanyag, melyből hazánkban az egy főre eső évi fogyasztás jelenleg kb. 30 kg. A Bokhara—Ural gázvezeték építése Bokhara ősi város környékén az ötvenes években világ- viszonylatban egyedülálló készlettel rendelkező földgáz- lelőhelyet fedeztek fel. Ennek révén az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság a világ harmadik földgáztermelője lett, az Egyesült Államok és Kanada után. Üzbegisztán 1958 óta több mint 130-szorosára növelte földgázttermelését, ebből az olcsó tüzelőanyagból ugyanannyit értékesít, mint egész Nyugat-Európa. Ezenkívül négy szovjet köztársaság iparát és lakosságát látja el gázzal. De felhasználja a földgázt saját energetikájának és vegyiparának intenzív fejlesztésére is. A bokharai gáz gazdasági hatásfoka óriási: az elmúlt 7 év folyamán több mint 700 millió tonna kőszenet és 13 millió tonna kőolajat pótolt. Üzbegisztán 1970-ig 2,3-sze- resére növeli földgáz-kitermelését, s ezzel világviszonylatban első helyre kerül az egy főre jutó földgáztermelés tekintetében. Amit a hörghurutról tudni kell Az orvostudomány a tüdő „nem fajlagos” megbetegedésének nevezi a légzőszervek veleszületett, vagy szerzett betegségének egész sorát. A laikus hajlamos arra, hogy ezeket a betegségeket lebecsülje, és az ismeretterjesztő irodalom is csak ritkán foglalkozik velük. Ilyen ártalom például a légcsőhurut. Gyakran — főleg ősztől tavaszig — előfordul, de rendszerint nem törődnek vele az emberek, még akkor sem, ha az erős dohányzás miatt idült köhögés lesz belőle. Mindenki abban reménykedik, hogy majd magától elmúlik. Érdemes pedig komolyabban venni, hiszen megállapították, hogy ha maga a légcsőhurut nem Is, de következményei halálos súlyosságúak lehetnek. A betegség eleinte nem kelt ijesztő benyomást. K! gondol komolyabb veszélyre, ha bereked, vagy köhögni kezd? Pedig e tünetek mögött a nyálkahártya duzzadtsága rejlik, s ez kedvező talajt teremt a további fertőzések számára. Az idült hörghurut rendszerint régebbi, akár évekkel, évtizedekkel ezelőtt lezajlott betegség kiújulásának tekinthető. Az elhanyagolt hurut els* komolyabb következménye a tüdőtágulás, amikoris a tüdőszövet elveszti rugalmasságát, csökken a légellátása, ennek következtében fogékonyabbá válik a baktériumos fertőzésekkel szemben. A gyógyulás első előfeltétele a dohányzás azonnali, teljes abbahagyása. A kezelést antibiotikumokkal végzik, de olyan szereket is alkalmaznak, amelyek elősegítik a sűrű, nehezen felköhög- tető hurutos váladék oldódását. Újabban légzési gimnasztikát is ajánlanak, amelyet lehetőleg fekvő testhelyzetben végeznek. Ezenkívül — súlyosabb esetekben — még átmeneti vagy végleges levegőváltozást is szükségesnek tartanak a gyógyuláshoz. A hatékony gyógyítás legfőbb akadálya a beteg köwy- nyelmű viselkedése, ha nem veszi komolyan az orvos utasításait; ilyenkor az „ártatlan” hörghurut tbc-vé is elfajulhat. Az elhanyagolt hörghurutnak súlyos szövődménye a bron- chiektázis és a tüdőtályog. A bronchiektázis a hörgők végleges, már vissza nem fejleszthető kitágulása; ilyenkor a hörgők falán gyulladásos elváltozások mutathatók ki. Az orvosi tevékenység ebben az esetben már csak az ingerlő hatások kiküszöbölésére irányulhat. A bronchiektázis nagyon gyakori öregkorban, ez is rendszerint idült hörghurutból alakul ki. A férfiaknál sokkal gyakoribb, nyilván azzal függ össze, hogy az öregebb korosztályokban sokkal több a dohányos férfi, mint nő. Ennek a betegségnek a jelentőségét növeli az a tény is, hogy az öregkori hörgőtágulásban szenvedőknél kétszer olyan gyakran lép fel a tüdőrák, mint másoknál. A tüdő „nem fajlagos” természetű gyulladásos megbetegedései közül a tüdőtálvog a legsúlyosabb. Kezelése még nagy hatékonyságú antibiotikumokkal is nehéz feladat, hiszen egy betokozódott tályogot kell gyógyszerekkel hatástalanná tenni. Újabban mindkét szövődmény gyógyításánál műtéttel is szép eredményeket értek el. Ez a megoldás természetesem inkább fiataloknál, veleszületett betegség esetén kerül előtérbe. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott nemrégiben — többek között — az a nemzetközi orvosi értekezlet, melyet Nürn- bergben rendeztek meg. Az értekezlet egyik legfőbb érdeme, hogy felhívta a figyelmet a hörghurut súlyos következményeire és kezelésének fontosságára.
