Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

M ccm •z/ffritm 1966. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK /fief új párttörténeti kiadvány A Párttörténeti Intézet gon­dozásában újabb két jelentős kiadványt jelentetett meg a Kossuth Kiadó: „A kommu­nista párt szövetségi politiká­ja 1936—1962" című és „A magyar munkásmozgalom tör­ténetének válogatott dokumen­tumai" című sorozat IV/a kö­tetét a magyar munkásmozga­lom 1907—1914 közötti tevé­kenységéről. Új forgalmi rend '2 tll Budapesten Egyirányú utcák - Kerékpár- és traktor- tilalom - Tilos a ponyvás parkírozás Atlasz- és földgömb- kiállítás ötven ország csaknem 100 térképkiadó vállalata 170 isko­lai atlaszát és földgömbjét mutatja be az Állami Földmé­rési és Térképészeti Hivatal, valamint a Geodéziai és Kar­tográfiai Egyesület közös kiál­lítása, amelyet szerdán délelőtt nyitott meg a Technika Há­zában dr. Antos Zoltán, az ÁFTH elnöke. Film Szegedről A szegedi szabadtéri játékok igazgatóságának felkérésére a MAFILM híradófilm csoportja 30 perces dokumentumfilmet készített a játékok történeté­ről. A dokumentumfilmet az 1967. évi szabadtéri játékok kezdete előtt a hazai mozik is bemutatják. Hatodikén éjféltől a főváros közlekedése több vonalon meg­változik. Középpontban a Bla- ha Lujza tér áll. Az aluljárók építési tempója s a térrendezés nagy ütemben halad előre. Fel­tehető, hogy a hét végén a ren­geteg tennivaló végére járnak. A közlekedési változások lé­nyege: a Kis- és a Nagykörút kö­zött egyirányúvá változtat­ják az utcákat. A párhuzamos úttestek min­dig ellenkező irányba vezet­nek — ez az alapelv. Az ut­cák átbocsátó képessége így nő, s a vezetőnek sem kell a szembejövő forgalomra kon­centrálni. Főútvonallá lépte­tik elő az 5-ös autóbusz közle­kedésének legfontosabb szaka­szát: a város belterületén. Ez­zel a párhuzamos megoldással bizonyos mértékig tehermen­tesítik a Rákóczi utat A Nép- köztársaság útjáról a legforgal­masabb szakaszon csak né­hány kijelölt helyen fordul­hatnak be nagy ívben, tehát az egész utat keresztezve. Két és fél ezer jelzőtáblát kellett felszerelni, meg­változtatni. illetve áthe­lyezni. A változtatásokkal egyidőben már a tábla mutatta: új rend lép érvénybe, függetlenül a vasárnap éjféli általános ér­vényű rendelkezéstől. Jövő év elején lép életbe a főkapitány közlekedést módo­sító rendelkezése. A vontatók és traktorok csak a perem- kerületek külső részén vehe­tik igénybe az utakat. A szá­mozott, fővárosba bevezető fő­vonalakon azonban hétvégén nem járhatnak. Lovaskocsik, triciklik egy­általán nem közlekedhet­nek az egy- és kétszámje­gyű, a fővárosba bevezető főútvonalakon — nappal. A Nagykörútra érvényes teher­kocsi-korlátozást enyhítik. Ezek szerint a Margit-híd és az Üllői út közötti részre ér­vényes a tilalom. így a gép­kocsivezetőnek lehetősége nyí­lik arra, hogy a Duna-partra kanyarodva, a forgalmat ke­vésbé zavarva hajthasson vé­gig Pesten. Mindenkit érintő újdonság; olyan mellékútvonalon sem ,Kiváló ifjúsági klub Gombaként nőnek az ifjúsá­gi klubok városokban, falvak­ban egyaránt. Megnőtt az ér­deklődés a kötetlenebb műve­lődési, szórakozási formák — a klubélet iránt. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére ki­írt „kiváló ifjúsági klub” pá- „ lyázat további lehetőséget te­remt az ifjúsági klubok rend­szeresebb és színesebb mun- , kájához. Pallag Róbert tel, a KISZ KB agitációs és propaganda­osztályának munkatársával beszélgettünk a nagy érdeklő­désre számot tartó pályázatról. — Ki vehet részt a pályáza­ton? — A szervezett programok nem mindig találkoztak a tag­ság elképzeléseivel. Vajon a pályázat segít-e ezen? — A jelentkezés után a klu­bok fenntartásában érintett intézmények, KlSZ-szerveze- tek képviselői folyamatosan látogatják a benevezett klubo­kat. Ez nemcsak ellenőrzést, hanem ötlet- és tanácsadást is jelent. A munkaterv összeál­lításánál arra kell törekedni, hogy a program a helyi adott­ságoknak és a tagok igényei­nek megfelelő legyen, hogy a legkülönbözőbb érdeklődésű fiatalok sajátjuknak tekintsék a klubot — Mikor történik az értéke­lés és az eredményhirdetés? — A klubok munkáját 1967 júliusában kezdik értékelni, az országos szintű elbírálás szeptemberben lesz. A pályá­zat eredményhirdetése novem­berben az ifjúsági sajtón, rá­dión, és a Halló fiúk! Halló lányok! című televízió- adáson keresztül történik. Minden „kiváló ifjúsági klub'5 oklevelet kap, ezen belül 16 klub a KISZ KB dicsérő okle­velét és szép pénzösszeget kap, s azt klubfelszerelés vásárlá­sára fordíthatja. haladhatnak 12 éven aluli kerékpáros-gyermekek, ahol villamos, vagy autóbuszvonal vezet. A parkírozó-járműveknek szorosan az útszegélyhez kell állniok. Legnagyobb távolság attól egy keréknyom lehet. Ezzel akar­ják megakadályozni, hogy a szükségesnél nagyobb helyet foglaljanak. Nem engedik meg a hosszú ideig álló gépkocsik letakarását védőhuzattal. En­nek részben esztétikai oka van. De előfordult már az is, hogy lopott kocsit tartottak ponyva alatt, s így a rendőrség a jár­művet nem tudta rövid idő alatt előkeríteni. Az üzemen kívül helyezett számtábla és közlekedési engedély nélküli járműveket az utcáról 24 órán belül el kell távolítani. A sza­bálytalan helyen várakozók­nak a jövőben számítani kell arra, hogy — a külföldi példákhoz ha­sonlóan — a kocsit itt is elvontatják. Csak a büntetés és a felmerült költségek megtérítése után ad­ják ki. A jövőben nem enge­dik meg azt, hogy iparszerű ja­vításnál az utcát, vagy járdát használják munkatérnek, s ily módon beszennyezzék azt, egyúttal közlekedési akadályt is állítsanak. A megyéből a fővárosba já­rókat érdeklő az a rendelkezés, amely megengedi a Szabadság hí­don a személygépkocsik előzését, megsemmisítve a korábbi tilalmat. A Lánchídnál is átléphető a záróvonal, ha ezt a jobb köz­lekedés és a balesetelhárítás indokolja. A Margitszigeten 3Q-ról 40 kilométerre növelik a sebességhatárt. A műszaki ko­csikat, amelyek a fővárosi mű­vek javításában, vagy kar­bantartásában vesznek részt, mindkét oldalon villogó sárga lámpákkal szerelik fel. Az egész Budapest területére ér­vényes tülkölési tilalom úgy módosul, hogy a határjelző tábla után is használhatja a hangjelző-berendezést a veze­tő, amíg lakatlan területen gördül kocsija. t. gy. Űj épületben a technikum Az idén ősszel új épületben kezdte meg tanulmányait a törökszentmiklósi „Székács Elemér” mezőgazdasági tech­nikum 120 diákja. A korszerűen felszerelt technikum építése és berendezése kétmillió forintba került. Nagytakarítás, virágcsere, fásítás Budapest parkjaiban A parkokban, köztereken, az útszegélyeken készítik a főváros év végi búcsúzó pom­páját: mindenütt zajlik a nagytakarítás, az elnyílott egynyári virágok helyét két­nyáriakkal ültetik be, a nagy virággruppok, ágyások ismét kivirulhak a krizantém,' az őszirózsa és az árvácska tíz­ezreitől. A beteleltető munkák nagy részével máris végeztek a fő­városi kertészet brigádjai, most főként a kényesebb vi­rágok és cserjék fagy ellen* védelmén, meg az őszi lomb és szemét eltakarításán a sor. A negyedik évnegyed mun­kaprogramjában 30 000 négy­zetméter fűmagvetés, 170 000 tő kétnyári virág kiültetése szerepel. Az utóbbi hetekben 56 000 tulipánhagymát már kiültettek az emlékművek köré s a népszerűvé vált ut­cai kővázákba, továbbá né­hány térre csaknem 19 000 tő virágzó krizantémot tele­pítetitek. Ugyanakkor meg­kezdték 17 500 új rózsatő kiül­tetését és védő felkupacolá- sát. A következő hetekben még 5600 úgynevezett cso­portcserjével, 14 000 sövény­cserjével, másfélezernyi fe­nyővel és örökzölddel, 1800 parkfával gyarapszik a fővá­ros. A fasorok hiányainak pótlására ezenkívül tízezer „túlkoros” (6—10 éves) fát te­lepítenek. Ezek, nagy részét hatalmas földlabdával együtt szállítják végleges helyükre. — A KISZ KB a Művelődés-1 Minisztériummal, aj ügyi SZOT-tal, a SZÖVOSZ-szal, aS Honvédelmi Minisztériummal,§ a Népművelési Intézettel $ egyetértésben hirdette a pá-S lvázatot, amelyen minden if-§ júsági klub, amely valamilyent művelődési intézmény, iskola, J tsz, földművesszövetkezet, J fegyveres testület keretében J működik, részt vehet. J — Milyen alapon értékelik a J pályázat eredményét? t — Az ifjúsági kluboknak s elfogadott munkatervük van. $ Ezek programját úgy állítják | össze, hogy az elősegítse a he-J lyi népművelési tervet, a J KISZ akcióprogramjának meg- § valósítását és szórakoztassa a | tagokat. E munkatervek tártál- J ma és végrehajtása képezi J majd a későbbi értékelés alap- ^ ját § Először arra gondoltam, hogy megkapó képekben leírom Sukarek Lajos bácsit, a feleségét, a parányi házat, a buja növésű virágokat, a határhoz simuló Pest és Nógrád ta­lálkozásánál épült Parassa-pusztát. Ha ezt tenném, kevés helyem ma­radna egy gazdag élet jelentős tör­téneteinek közreadásához. Márpedig most a történetek a fontosak. Az aranyvonat megáll © Az ifjúsági klubélet ■ szorgalmazására ez évben a ' honismereti, zenei és mú­zeumi kártyajátékról ad ki J S módszertani füzetet a KISZ. J Felülvizsgálják minden műve- ^ lődési ház lehetőségeit, hogy J még több ifjúsági klubot ala-1 kíthassanak. A klubok számá- § ra készült útmutatók az aka- J szak-§ Sukarek Lajos 1918-ban lett párt­tag. Amikor 24 éves korában meg­nősült, olyan lányt vett el, aki megosztotta vele a nélkülözést, ami kijárt a kommunistáknak. „Mindig nagyon szerettem az elvtársakat. Amikor Lajos Dél-Amerikában, Brazíliában, Spanyolországban búj- dosott, éjszakánként bekopogtattak hozzánk. Emlékszem, jött egy elv­társ. Csak annyit mondott, hogy malomban dolgozik és letett az asz­talra egy zacskó lisztet”. Juliska néni 1930-ban jelentkezett a pártba. Volt, amikor mind a ket­ten börtönben ültek az elveikért. „Nem bántuk meg, pedig odahaza Lajcsika és Jucó fel-felsírtak éjsza­kánként. Keresték anyut”. A börtönben Davcsik bácsi (ki tudja, milyen kapcsolatban volt a mozgalommal?), egy este nyitva fe­lejtette a börtönajtót. Juliska néni észrevette. Hazafutott. Rendbetette a gyerekeket. Kimosott, főzött is valamit. Aztán megsimogatta őket, két könnycseppet ejtett és ment vissza. „Ha nem megyek, elvtársai­mon állnak bosszút”. démiák. vetélkedők körök formájában az ismeretterjesztő és elsősorban s 1 tar- J célú, talmi munkát szorgalmazzák.s Hat nyelven beszél Sukarek La­jos: oroszul, csehül, spanyolul jól, franciául, olaszul, németül közepe­sen. Harcban tanulta meg az ide­gen szavakat. Oroszul már az első világháborúban jól értett. Elsők kö­zött csatlakozott a fiatal szovjet haza védelmére alakult nemzetközi ezredhez. Parancsnok lett. Az ezred­nél szolgált Zalka Máté, a későb­bi Lukács tábornok is. — Olvasom az újságban az „Aranyvonat” című folytatásos do­kumentumregényt — meséli Lajos bácsi — és felismerem magunkat. Az ezredünk fogta el az aranyvo­natot. Nálunk szolgált, és nagyon jó stratéga volt Zalka Máté. Akkor az első századot vezette főhadnagyi rangban. Vezéri szakértelemmel he­lyezte el a géppuskát. Amikor meg­állítottuk az aranyvonatot, a cse­hek, meg a fehérgárdisták leugrál­tak a vasúti töltés mellé és tüzelő­állásban helyezkedtek el. Na — mondom magamban — innen nehéz lesz kivetni őket. Sok lesz az áldo­zat. Ekkor megszólal egy géppuska és végigpásztázza a töltés mentén lapuló fehéreket. Felugráltak és elmenekültek. így került vissza igazi tulajdono­sa, a szovjet hatalom kezére az aranyvonat. Sukarek Lajos pedig megkapta Lenin elvtárs táviratát: „Az arany­vonatot megfelelő kísérettel azonnal irányítsák Moszkvába, a központba”. — Nem sokat gondolkodtam, kit bízzak meg az aranyvonat kíséreté­vel. Magamhoz rendeltem Zalka Máté főhadnagyot, úgy látom, ma­ga itt a legbiztosabb kezű parancs­nok. Készüljön fel, Moszkvába kí­séri a százada a vonatot... Spanyolországban már nem ta­lálkozhattak, mert Sukarek Lajost és családját rendőri felügyelet alá helyezték azokban az években Tar­tottak tőle, hogy a kiváló katona is útrakél, védelmezi a köztársaságot. © „Huszonegy, huszonkettő, huszon­három? A hatodik vörösdandár a legelső a világon!” Ez volt a nótájuk. És a hatodik vörösdandár poli­tikai biztosa — a komisszár — Su­karek Lajos volt, a húszesztendős kommunista. Mutatja a fényképét. A sapkája mellett 'egy piros rózsa. Története van annak a rózsának. Abban az időben egy teniszpálya mellett ütötte fel harcálláspontját a dandár. A pálya körül buján nyíl­tak a szegfűk és a rózsák. Három csitri odalopakodott és rózsát szakí­tott. A komisszár „elfogta” őket. — Minek neked a virág, te csitri? — mondta félig nevetve, félig szi­gorúan az egyiknek. A lány nem ijedt meg, jól megfe­lelt a komisszárnak: Itt van, tűzze a sapkája mellé! Sukarek Lajos odatűzte — a vi­rággal együtt a lány szivét is, mert a csitri Juliska néni volt, későbbi harcostársa. A hatodik dandárnak Landler Jenő volt a parancsnoka. Magyar dandár volt, csak egy zászlóaljban szolgáltak lengyelek és oroszok, ve­gyesen. A frontszakasz, amit védel­meztek, Istenmezejétől Szobig tar­tott. Nálam szolgált a debreceni építő­munkás egység is. Pogonyban na­gyon szorongatták Karikás Frigyes dandárját, 1919. május elsején átad­tam nékik a debrecenieket. Isten­mezeje és Pétervására között talál­koztunk. A zászlóaljat átvették. Megvártam, amíg bevetik őket a harcba. Látom, hogy lelkesedve énekelnek, felállnak, és úgy men­nek a csehek felé. „Testvéreink azok” — mondták. Én figyelmeztet­tem Fricit, hogy a „katona csak ad­dig katona, amíg keményen tartja fegyverét”. Alig, hogy ezt mondom, a túlról megtizedelik a debreceni zászlóaljat. Nemrégiben egy belgrádi tévés járt Lajos bácsinál. Annak is me­séli a debreceni zászlóalj sorsát. A tévés helyesel: — Valahol már olvastam erről! — Ugyan hol? — Ha jól emlékszem, éppen Kari­kás Frigyes könyvében, a 39-es dandárban ... © pontosan idézi a kö- előbbi harcostársak Még ma zel ötven évvel nevét. — áági Jánosné, Boros Kati ná­lam szolgált. Térképpel küldtem át a fronton: rajzolja bele, hol van ágyú, hol helyezkednek el az ellen­ség egységei? Nagy hasat csináltunk neki röpcédulából. Átvitte és szét­osztotta. A hatodik dandár harcai sikere­sek voltak. Vörös zászlót tűztek az Osztovszki Reporra, a Kriván-hegy tetejére. — A Nyéki Jancsi a korpo- nai Tarisznyavár tetejére rakta ki a vörös lobogót. Ellőtték a bokáját. A forradás ma is tanúsíthatja hős­tettét. Lajos bácsi már emlékeinek él ki­csi otthonában. Lajcsi fia felnőtt, Jucó is férjhez ment. Juliska néni pedig megmaradt közkatonának. Lajos bácsit ápolja nagy-nagy szere­tettel, aki gazdag emlékeit gyűjtö­geti össze. Juliska néninek diktál és fogadja a sűrűn ide látogató újság­írókat, rádiósokat. A „komisszár rózsájára” sokan kí­váncsiak! Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents