Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-24 / 277. szám

A Tátrában jártak Járási önsegélyező tagok üdülése A kristálytiszta Csorba-tó /. Az Állami Biztosító megyei Igazgatósága közbenjárásával a ceglédi járásból huszonkét ember vett részt ingyenes, egyhetes csereüdülésen Tátra- lomnicon, az Elektrowod üdü­lőben. Élményekben gazdagon tértek vissza az üdülésről. íze­lítőként azok számára, akik csak ezután indulnak majd ismerkedő útra a szomszédos országokba — Gyügyei Miklós számolt be az önsegélyző cso­port útjáról. ★ Zuhogó esőben indultak, november első hetében, a Ke­leti pályaudvarról. Tátralom- nicra délután érkeztek: a gyorsvonat több száz kilomé­tert száguldott velük, míg az erdőkkel borított, csodálatos vidékre értek. Idillikus környezetben, fes­tői tájon, fenyves hegyoldal­ban épült az üdülő. Még a csomagok cipelésének nehéz­ségeit is feledtette az embe­rekkel a táj szépsége, varázsa, a nyugodt, elterülő fennsík, a süvegcukorszerű, hármas hegygerinc, és a felhőkbe bur­kolózó Lomnici-csúcs. Az Elektrowodban pompás, ott­honos berendezésű szobák és a hozzájuk tartozó mosdó­fülkék, zuhanyozók fogadták az utazásban megfáradtakat. Tágas társalgóban, hangleme­zeket hallgatva, televíziót néz­ve várták meg egymást a cso­port tagjai, hogy ismerkedő sétára induljanak a hegyvidé­ken. Tátralomnic a kirándulások gócpontja. Innét indultak a Juhfejő gép és takamhíiiyszálíító tartálykocsi Két érdekes — a magyar mezőgazdaságban még alig is­mert — külföldi gép vizsgála­tát fejezték be a mezőgazdasá­gi gépkísérleti intézetben. A DZO-jelű, rögzítve és hor- dozhatóan egyaránt üzemel­tethető csehszlovák juhfejőgép három részből: fejőkészülék­ből, karámokból és építőelem- szerűen szerelhető panelekből áll. A juhok a karámokban le­vő kalodákba mennek be, a mozgatható zsámolyon ülő fe­jőgulyás elé. Az összehasonlító kísérlet során a gépekkel 25 százalékkal több tejet tudtak kifejni, mint a hagyományos módszerrel. Főleg a sertés- és baromfitelepeken ígérkezik hasznosnak a nyugatnémet gyártmányú takarmányszállító tartály gépkocsi. A mezőgazdasági Gépkísérle­ti Intézet mindkét gépét al­kalmasnak minősítette a ma­gyar mezőgazdasági üzemek részére. Lovak és lovasok Kitűnőre vizsgáztak az idén a magyar lovak és lovasok. A jövő évi versenyekre a telivér- ménesek 121, a félvér-ménesek pedig 15 csikót küldtek. Ezen­felül 19 teli vér-csikót adtak el a német szövetségi köztársa­ságbeli, továbbá osztrák, illet­ve csehszlovák versenyistállók­nak. Az ügetőménesek 110 csikót küldtek idomitásra. A tenyész­tés és a versenyzés újabb si­kereivel kapcsolatos az érté­kesítés fellendülése. Az állami gazdaságok méneseiből és né­hány termelőszövetkezetből kereken 250 sportlovat és há­tast, valamint tenyészlovat ad­lak el a külföldi vevőknek. csoportok a Kőpataki tóhoz, a Tarpataki vízeséshez, a kés­márki várhoz, a Poprádi-tó- hoz, a sokak által emlegetett Csorba-tóhoz és a lanovkával, a hegyi függővasúttal pedig fel a csúcsra, a meteorológiai intézet terméskő épületének közvetlen közelébe, a sízők „paradicsomába”. A ceglédiek csoportja a he­lyi turista szövetség kalauzo­lásával látogatta meg a kör­nyező, történelmi nevezetessé­gű városokat is: Iglót, az egy­kori Szepesség művelődési és gazdasági központját, melynek templomában csodálatos öt­vösmunkákkal gyönyörködtet a kincstár, s melynek rene­szánsz stílusú városháza messzi vidéken híres. Elláto­gattak Lőcsére, a Tátra legér­dekesebb városkájába is, mely még magán viseli a középkori építészet jellegzetes vonásait. Emlékezetes marad számuk­ra a Csorba-tó partján tett ki­rándulás. A tó kristálytiszta, csillogó vize, zöldes — 29 mé­teres — mélysége feledhetetlen látvány volt az alföldi, sík, homokos vidékhez szokott em­bereknek. (Folytatjuk) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLI X. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1966. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Elkészült tizennyolc Új telephelyre vonják össze az Építőipari Ktsz részlegeit December 5-én a volt városi kertészet helyén folyó sorház­építkezés újabb szakasza zárul le IS háromszobás lakás át­adásával. A Ceglédi Járási Építőipari Ktsz kivitelezésében készülő mintegy 340 ezer fo­rintos munka az OTP rende­lésére készül, és a műszaki át­adás után még decemberben beköltözhetnek az új lakások tulajdonosai. Csizmazia Pál, a kivitelező ktsz elnöke elmondotta, hogy a városban és a járásiban szá­mos helyen dolgoznak külön­böző szakmunkás brigádjaik. A nemrég épült mezőgazdasá­gi technikumi szolgálati laká­sok közelében épül a technikum újabb szolgálati lakása, 280 ezer forintos értékben. Jászkarajenőn a Ceglédi Vasipari Elektromos Ktsz üzemháza is most készült el, amelyben híradástechnikai cikkeket gyártanak a jövő év­től. — A belvíz sújtotta házak tulajdonosai közül hárman kamatmentes kölcsön felhasz­nálásával építenek új házat a tást kapnak a szövetkezeti fej­lesztési alapból. A város ipari övezetében készülő létesítmény egy nagyméretű raktárból áll. Ez lesz a szövetkezet új anyagtelepe és a jövő év első felében az asztalos, lakatos, bádogos részleget is ide vonják össze. A lakossági tervet 2,5 száza­lékkal túlteljesítették, eleget tettek közületi tervüknek is a harmadik negyedévben. Az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva 30 ezer forinttal nőtt a lakosság számára vég­zett munka értéke. Az alma és a fa „Miért akarsz kereskedő lenni ?“ csak a kirakatból látható, mosolygós arc, fehér köpeny csábítsa a fiatalt. — Az árusítás mellett a bolt tisztántartása, rendje, megismerése is a fiatalokra vár: ez is a munkás élethez tartozik: követelmény. — Mikor dolgoznak, figye­lem őket. Adottságaikat ke­resem, szépérzéküket, udva­rias beszédmodorukat, kéz­ügyességüket kísérem figye­lemmel, s ha lehet, neve­Ewnléhiil a Koatitoss-rajnnA A Földváry Károly iskola VIII. osztályában ünnepélyes rajgyűlésre hívták meg Zsadon Miklós veteránt, aki a rajgyű­lésen ismertette velük a kom­munista párt feladatát, mun­káját és harcait, és a saját él­ményeit. A Tanácsköztársaság bukása után őt is elhurcolták. De testi, lelki szenvedések sem törték meg, és nem adta fel elveit. Az idős veterán búcsúzóul emléksorokat írt a raj napló­jába a találkozó alkalmával és további jó tanulást kívánt az úttörőknek. TIT szabadegyetem : Népgazdasági tervezés, vállalati önállóság Pénteken, november 25-én este hat órai kezdettel kerül sor Cegléden, a Kossuth Mű­velődési Házban a TIT közgaz­dasági szabadegyetemének harmadik előadására. Ez alkalommal a Nép gazda­sági tervezés, vállalati önálló­ság tárgyú előadásra látogat­hatnak a szabadegyetem bér­lettulajdonosai. Előadó dr Ma­darast Attila, a Beruházási Bank helyettes igazgatója lesz. Gyalogolni nem mindig jó A MÁVAUT bizonyára kö­rültekintően határozza meg vo­nalainak, megállóhelyeinek kijelölését. A Jászberényi úton is úgy találták célszerűnek, hogy meglehetősen „jeles he­lyen” — az úttörőháznál le­gyen megállóhely. Innen a Vö­rös Csillag Tsz központja mintegy 200 méternyire esik. Az oda rendszeresen járó bi­zony jó kis gyalogtúrát kényte­len tenni a megállótól. Számuk a rossz idővel még növekszik., mert ilyenkor már a motoro­sok, kerékpárosok is autóbusz­ra cserélik járműveiket. Hozzá­juk számíthatjuk még az ügyes­bajos dolgaikat intéző embe­reket, főleg időseket, betegeket, lem őket. Ez önbizalmat ad nekik — magamról tudom. Udvarias, gyors a kiszol­gálás a 157-es boltban. A tanulókból idővel szakembe­rek lesznek. Szolgálatkész, üzleti szellemű kereskedők. Olyanok, amilyennek nevelik őket. — És a vásárlók öröm­mel nyugtázzák észrevéte­leiket a „kereskedő-utánpót­lásról”. A 157-esben az alma nem esik messze majd a fá­jától ... akik szintén sokan csatlakoz­nak a távgyaloglókhoz. Egyes járatok gépkocsivezetője csak úgy „kalap” alatt, néha szoli­daritást vállal velük, és a tsz bejáratánál is megáll. Mindannyi uknak az lenne a kérése, hogy legalább a reg­geli 6,15-ös és a délutáni 16 órás buszt állítsáJc meg rend­szeresen. Erre vonatkozóan nyújtottak már be hatvan alá­írással kérelmet, de eddig vá­laszt nem kaptak. Miután kí­vánságukat méltányosnak gon­doljuk, mi is felkérjük a MÁ­VAUT illetékeseit a kérés tel­jesítésére. (jakab) Labdarúgó-játékvezetői tanfolyam A ceglédi Járási Testnevelő és Sportszövetség labdarúgó- játékvezetőtanfolyam indítá­sát tervezi. A tanfolyamra mindazok je­lentkezhetnek, akik 16. élet­évüket betöltötték és sportked­velők. Jelentkezéseket a JTST irodáján fogadnak el, novem­ber 28-ig, reggel nyolc órától délután fél ötig. Érdeklődni te­lefonon a járási tanács szá­mán (14-es, 908-as mellék) le­het. ■'SSSSS/SSSSS//SSS//S/SSSSSSS/y/SSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS//SSSSSSSfSSS/SSSSSSfSSSf/SS/SSSSSSSSSSSSS*SSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSS/SSSSSSSSSSSSSS­CEGLED FUTASA (1683—1688) összebújva a kövezetre szórt szalmán. Kint őrök vigyáztak, ezek egy éjszaka lefeszegették a bejárati fa ajtóragasztókat, avval tüzelvén a vacsorához. A török ereje apadt, mint a szarvára fogyott hold. A bécsi kudarc után, 1686-ban az egyesült keresztény seregek felszabadították Budát, a tar­tomány székhelyét. Űjabb csa­pás következett a megviselt Alföldre. Török üldözés ürü­gyén a német armada ke­ménysége miatt szenvedett éh­séget, kardot a magyar. A ceg­lédiek haza se jöttek újabb két esztendeig. Tárgyi emléke az öteszten­dős pusztulás korának alig van. A sokat emlegetett temp­lomot a XIX. században elbon­tották, a belvárosi nagy teme­tő sírjait a mostani építkezé­sek nyitogatják. A Pesti út két oldalán, a mai Damjanich és Beloiannisz utcák torkolatá­ban két lakóház döngölt, ége­tett agyagpadlója került nap­fényre az útburkolat felszakí­tásakor. A Pesti út 4-es számú ház udvarának végiben az el- széledéskor elásott mázsás sú­lyú gazdája-veszett vaskincs paraszti szerszámait most szed­tük fel. Ugyancsak a föld őrzött meg számunkra két szép ara- beszkes, korán idézetes, kul­tikus rézbográcsot a próféták nevével. Néhány turbános cseréppipát, mázas török tál maradványt az Arany Sas épí­tésekor. D e ránk maradt az ősi piac­tér egész terjedelmében, a mai Kossuth tér, amelyet akkor a vér é6 könnyek piacá­nak neveztek. Hídvégi Lajos gek népe. Köztük a jóformán gyermek janicsárok, akik most hagyták el a zamoglaniksort. A seregbontó ágyúkat gyakran igába bújtatott foglyok von­tatták. A tatárok, mint az éhfarka­sok, bandákban csatangoltak a vidéken. „Erdőről-erdőre, nád- ról-nádra, lopó módjára az utakra törtek, a falukra éjjel reá ütvén". A lakatlan Cegléd napokra elnémult, néha olyan csendes volt, mint az éjszakai tó vize. Tatár mindig jött. Puhaléptű lovaik poroszkáltak a városon, fújva, prüsszögve, a szablyák zörögve ütödtek a kengyelva­sakhoz. A házak közt lappan­gó magyar szolgalegények lát­ták a bandákat rákanyarodni a templomtérre. Egyszer gya­lograbokat hajtván maguk előtt láncon, s a rabok levágott emberfejeket cipeltek hajuk­nál fogva, másszor lóhátra kö­tött kosarakban lopott gyer­mekeket szállítottak. A kétol­dalt lógó mély kosarakban nyakig ültek párosával, hár­masával a riadt, szőke kis osztrákok és a barna szemű magyar apróságok. A zsindely- födeles templom előtt mindig megálltak a szállítmányok. Rémisztő ostorpattogások kö­zött pisiltették a gémbere- dett kisfiúkat és éjszakára be­terelték őket az elhagyott is­tenházába. Ott dermedtek álomba egymás hegyén-hátán, esett, de az istállókból elkötöt­ték a jószágokat. Hajnalra el­tűntek a fosztogatók. Az gaz­dák az élést szekerekre rakták s a megmaradt ökrökkel, lo­vakkal Kőrösre vonultak, magukkal vivén prédikátor- jukat, Deáki Andrást is, onnan némelyek Kecskemétre, egye­sek a távoli Debrecenbe. A déli szandzsákok és kis- ázsiai vidékek török hadai napok múlva már csak üres várost találták. Az arannyal vont vörösbársony takarók alatt lovaik kényesen lépdel­tek a főúton, hordozván a tár­csás, kopjás iszpáhokat. A síppal, dobbal muzsikáló ze­nekarok hallatlan zajjal hiá­ba szólították a ceglédieket. A Becs alá ment ostromló törököt erős védelem és lengyel segítség verte meg. Szétvert, rendetlen seregei el- özönlötték a magyarországi or­szágutakat. Sáros, poros lo­vaikon a skarlát nyergek és vörösbársony borítékok, arany bogiáros farmatringok, ezüstös-aranyos kapucsányok. boncsok, harangos szügyelők és minden jancsikok szürkére piszkolódtak, pajzsok és lán­dzsák fáradtan verődtek egy­máshoz. A kudarcot vallott ha­dak dühödten szállottak alá. Ceglédre Buda felől jött a gyűrött, rendet ordítozó bé­B alkánon járt kereskedők hozták a hírt 1683 tava- I szán, hogy a szultán lába im- | már kengyelben vagyon és a ! zászlókat is kibontották. Má- i jusban már látták is a belg- : vádi mezőkön meghordozott, i skófiummal varrt nehéz ; selymét Mohamednek, a behí- | vott szpáhik, zebezi- és la- • gumzi janicsárok táborában, i Bizonyosat a háborúról azon- ! ban csak akkor tudtak, ami- : kor a nagy utak mentén ku- : takat ásatott a török, jó ivó- i vizet biztosítván a vonuló csa- : patoknak. A ceglédi ková- ; csők a pest—budai hidat erősí- : tették, azok már beszéltek is ia Dunán feljött naszádosokkal, ; szekeres délvidéki szerbekkel I és magyarokkal, akik még a I budai vár templomait is meg- i rakták a nyáron gabonával, : lőporral és hadiszerrel. Hosszú : háború jele volt ez. A szenve- ; désben sokat tapasztalt hó­doltsági nép rejtett vermek­be dugta értékeit. A ceglédiek két irányból várták a törököket: keletről Szolnokból és délről Kőrös, Kecskemét felől. A török he­lyett, azok segédcsapatai, a pár- nás nyergű tatárok jelentek meg hirtelen nagy sokaságban a Varjas felől. A piactéren szálltak lóról. Eleinte csak ődöngtek a városban, be-be- kukkantva az udvarokra. Nap­nyugta után rátörtek a házak­ra. Nagy eredményt ugyan el nem értek, mert a parasztok jól tudták, hogy „Aki közel vagyon a tatárhoz, otthon ne háljon”. A mi népünk a ker­tek alatt kihúzódott az öreg­szőlőbe. Emberben kár nem Cegléden „híres” bolt a 157- es élelmiszer-árusító önki- szolgáló jellegű bolt. Hírét az ott dolgozó kereskedőta­nulók udvariassága, szorgos­sága folytán szerezte. Ha­vonta mintegy 20 ezer vásár­ló fordul meg a boltban, s nem könnyű gyorsan, ponto­san és a kívánságoknak megfelelően ellátni őket. Mi az oka a fiatalok pon­tos, lelkes munkájának? Mi­lyen ok, milyen követendő példa sarkallja őket arra, hogy szakmájukat hivatás- \ ként kezelve foglalkozzanakj minden betérő vásárlóval — i akkor is, ha csupán egy ] csomag teáért, vagy egy j zacskó paprikáért, két kif-j liért tér be? Nemrég levél érkezett a j boltból az élelmiszer-kiske- ] reskedelmi szakmunkásképző j iskola igazgatójához. A leve- ] let Dani Mihály, a bolt ve- i zetője írta. Beszámolt benne i a „gyerekek” szakmai gya-: korlati neveléséről. — Ezt a szakmát én vala- : mikor életcélul választottam \ — kezdte sorait — és meg- i tanultam, hogy az összmun- i ka, a pontosság, a felelősség i tudata, a szorgalom a keres- i kedők elengedhetetlen tulaj-: donsága kell hogy legyen. < Erre oktatom, tanítom fia- j faijaimat is. Munkájukat ne j csak látszatra, hanem igyek-! véssél, válogatás nélkül, ér- ] demileg értékelhetően végez- \ zék. Az őszinteség, nyíltság! elengedhetetlen a boltunkban.! — Mi az, amiből szíveseni tanulnak a fiatalok? — Elsö-\ sorban a példamutatás. Mind-! az, amit mondunk, amit ra-; nulniuk kell, ne csak szavak- ä ban, hanem észlelhető, elsa- S játitható példaként állhasson $ előttük: akkor elsajátítják, $ utánozzák. Ha új tanuló ér-; kezik a boltba, először be-! szélgetek vele. „Miért akarsz 5 kereskedő lenni?" — Ez a! kérdés, s feleletére é:i a bolt 5 rendjének ismertetésével, a $ majd ráháruló felelősséggel, 3 a kereskedő foglalkozással já- $ ró szigorú követelményekkel \ ismertetem meg. Ne csak a $ szépet lássa a szakmában, ne 5 ktsz kivitelezésében. Ezek kö­zül egyiket még az idén átad­ják, a másik kettő a tavaszra készül el. Ceglédbercelen a nemrég épült művelődési otthon tám­falépítése és kerítés készítése folyik. Albertirsán családi há­zak átalakításán dolgoznak, Abonyban az asztalosrészleg tíz szakmunkása festett búto­rok mázolását végzi az fmsz- nek. Cegléden is több közületnél dolgoznak a brigádok. A vá­sártér bekerítése 130 ezer fo­rintos munka. A Mészáros Lő­rinc iskola tornatermének parkettázásával a december végi határidő helyett már a napokban elkészülnek. A bá­dogosok a Tejipari Vállalatnál, a lakatosok a Körösi úti ma­lom gépeinek védőberendezé­sein dolgoznak. A festők és mázolok a Sütőipari Vállalat irodáit és a Batthyány utcai gyógyszertárat hozzák rendbe. A ktsz elnöke elmondotta, hogy a Mizsei úton telket vá­sárolnak, amelynek beépítésé­hez 300 ezer forintnyi támoga-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents