Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-01 / 258. szám

1966. NOVEMBER 1., KEDD

rear

HEGY ft

Nyugdíjasán is

Horváth Mihál 5' élete ugyancsak regénybe illik. Tör- jénete kis darab a huszadik század történelméből. Pedig nég a világot sem járta be. Napjait szülőfalujában, legfeljebb Budapesten töltötte. Tíz esztendeje választották először párttitkámak Törökbálinton. Pályafutásának ez az egyik jelentős jubileuma. A másik: ma november elsején nyugdíjba vonul. Hatvanéves, de nem nézné senki ötvennél többnek.

— Pedig tudja, elvtárs — mondja bókolásunkra — azt tartják, hogy a nyomor, a nélkülözés öregíti az embert. Úgy látszik, kivétel vagyok, mei-t különben aggastyánnak kellene kinéznem. Éheztem gyermekkoromban, meg később is.

Kifutó tizenkét éves korában, üzleti szolga, s szenvedi mint a többi az első világháborút. Előbb kőműveseknél téglát hord, maltert kever, később kitanulta a szobafestőmázoló szakmunkát. 1927-től szervezett munkás: a ME- MOSZ tagja. Többet volt munkanélküli, mint megbecsült munkás. 1928-tól a szociáldemokrata párt tagja. Az első tűzkeresztségen 1931. szeptemberében esett át. Letartóztatták, véresre verték. Részt vett az 1933—35-ös évek nagy építőipari bérharcában, mint szakszervezeti bizalmi. A harmincas évek végétől szakszervezeti vezetőségi tag. j

A második világháborúból I is kijutott neki. 1943-tól mun- ! kaszolgálatos. 1944. októberé- j ben internálni akarják, de I felhasználta az egyik bombá- ! zást — lelépett. Hazament Törökbálintra. Itt kezdett hozzá felszabaduláskor a pártszervezéshez.

Nehezen válaszol arra a kérdésre, mire emlékszik legszívesebben?

— Talán a földosztásra, az

államosításra, a sikeres tsz- szervezésre. Úgy van ezzel az ember, mint a szülő, ha megkérdezik, melyik gyereke a kedvesebb?

Az ellenforradalom idején Horváth Mihály is szerepelt az ellenforradalmárok fekete listáján. Nem ijedt meg. Elvtársaival megszervezte a pártőrséget ... Az MSZMP megalakulásakor választották párttitkámak. Tiz esztendeje. És most újraválasztották.

Szávai Ferenc

Cukrozott, sűrített tcjkonzcrv

A konzervipar az idén kezdi meg a cukrozott, sűrített tejkonzerv gyártását. A 3,5 decis palackozott tejkonzerv- ből hígítással 1 liter 2,8 százalékos — hagyományos tejjel egyenértékű — tej nyerhető. Forgalomba kerül a cukrozott tejeskávépor, amely forró vízben oldva pillanatok alatt változik át illatos reggeli itallá.

n > ’ » • íj A leányfalui

Zarva - szezonveg miatt «g»»*..

őszi ruhát kap. Kívül-belül rendbe rakják. Most van erre a legalkalmasabb idő. A Dunakanyar legtöbb üdülőjében bezárták már a kaput, csak néhány télen-nyáron üzemelő fogadja a beutaltakat. Az őszi forgalomban, a szezon végén nyugodtan dolgozhatnak festők és kőművesek.

Bírságolási jogkört munkaügyi döntőüiiöttságsiak

bizonyítottan rosszindulattal

meghozott jogszabályellenes intézkedésért kit terhel a felelősség, az elmaradt munkabér vagy egyéb járandóság megfizetésére az illetőt és ne a vállalatot kelljen marasztalnia. Nehogy egyes vezetők vagy ügyintézők miatt a vállalat társadalmi tulajdont képező pénzkészlete csökkenjen. Végül legyen joga a bizottságnak megfelelő nagyságú pénzbírság kiszabására azokkal szemben, akik jogerős határozatát vonakodnak végrehajtani.

CSUPA MEGFONTOLANDÓ, helyesnek és célravezetőnek tűnő indítvány.

Tettekkel szavazva

Egyetlen számadat mindent elmond: Vác város nagyüzemei kongresszusi vállalásaikban 34 millió forint értékű többletmunlca elvégzését, illetve költségmegtakarítás elérését vállalták, s ebből eddig több mint 30 millió forintot teljesítettek. Két hónap még vissza van az esztendőből: az eredeti vállalást jócskán megtoldják a város ipari munkásai, s hogy ez mennyire igaz, azt leginkább az elmúlt hetekben megtett kiegészítő felajánlások bizonyítják.

Olyan eredmény ez, hogy létrehozóit csak a legnagyobb elismerés hangján említhetjük: a váci gyárak munkásainak szavazása a párt politikájáról elsöprő erejű győzelemmé növekszik, olyanná, amilyet még egyetlen korábbi esztendőben sem jegyezhettek fel.

Többen, mint bármikor

A párt IX. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett versenymozgalom olyan visszhangra talált az üzemek dolgozói körében, ami még az optimistákat is meglepte: négy esztendeje, 1962-ben, a kongresszusi munkaversenyben a dolgozók 46 százaléka vett részt, most pedig a gyárak dolgozóinak hatvan százaléka részese a vetélkedésnek. Jó eredményeket értek el a verseny tömegbázisának erősítésében, a versenyformák sokoldalú alkalmazásában az Egyesült Izzó képcsőgyárában, a Forte-gyárban, a Magyar Hajó- és Darugyár gyáregységében.

A kongresszusi verseny lendületének állandó táplálói a szocialista brigádok: a város nagyüzemeiben ma már 208 szocialista brigád tevékenykedik, s tagjaik száma meghaladja a hétezret. E hétezres gárda nagyszerű eredmények sorával segítette a kongresszusi vállalások teljesítését, példát mutattak a gyárak kollektívájának, s kezdeményezői voltak annak-is, hogy túlteljesítsék több tekintetben eredeti vállalásaikat Oldalakat tenne ki az a lista, amely a kongresszusi versenyben kiemelkedő eredményt elérő brigádokat sorolná fel. A képcsőgyárban a Zrínyi Ilona szocialista brigád, a Magyar Selyemipari Vállalat bélésszövőgyárában a Május 1 nevet viselő közösség, a Magyar Hajó- és Darugyárban a Dózsa, a Zrínyi, a Petőfi brigád csak egv-egy azok közül, akik becsülettel állják adott szavukat, teljesítik kongresszusi vállalásukat, önzetlen, áldozatos munkával gazdagítják gyáruk eredményeit.

Az év utolsó napjáig

Ahogy közeledik a párt IX. kongresszusa megnyitásának napja, úgy erősödik a verseny lendülete a váci üzemekben: a Híradástechnikai■ Anyagok Gyárában vállalásaik kilencven százalékát teljesítették már, több, mint hatmillió forinttal gazdagították a közös kasszát, de — mint mondják — egy perc megállást sem adnak maguknak; év végéig tart a verseny, új lehetőségeket keresnek, további eredményeket kívánnak a meglevők mellé sorakoztatni. Nagyszerű eredményekkel járt a verseny a Váci Kötöttárugyárban, a Forte-gyárban is, s mindkét helyen újabb vállalások, felajánlások bizonyítják a versenyzési kedvet, a lendület tö- raüenségét.

A Forte-gyáriak a többi között vállalták, hogy már teljesített kongresszusi vállalásaikat kiegészítve, év végéig hatvanezer négyzetméter fotópapírt adnak át terven felül exportra, a kötöttárugyában pedig a minőség további javítására tettek jelentős pótvállalásokat.

A pártkongresszus előtt a gyárakban ünnepi műszakokra, dekádokra kerül sor, de maga a verseny nem fejeződik be a kongresszus kezdetével: mint ahogy eredeti célja is ez volt, az év utolsó napjáig tart, s az évi tervfeladatok sikeres teljesítését, ahol erre lehetőség van, túlteljesítését szolgálja.

Az erők összefogása

Évek óta első ízben sikerült a dolgozók spontán versenymozgalmát s a műszaki fejlesztés célkitűzéseit egyeztetni, összhangba hozni a vállalásokat az alapvető gazdasági célkitűzésekkel: csattanós válasz ez mindazoknak, akik a verseny kezdetekor lebecsülték a benne rejlő erőt, s úgy hitték, nem sokat adhat a dolgozók vetélkedése a szigorúan vett gazdaságossági mutatók javításához. A hitetlenkedők- re, mint már annyiszor, most is rácáfolt az élet: a Híradás- technikai Anyagok Gyárában éppúgy, mint a Kötöttárugyár~ ban, jelentősen javultak a gazdaságossági mutatók, hosz- szú ideje holtponton álló feladatok kerültek a megoldás útjára, s nem egy helyen az a furcsa, s a jövőt tekintve igencsak elgondolkoztató helyzet állt elő, hogy a termelésirányítóknak, a műszakiaknak kellett „kapaszkodniuk”, hogy lépést tarthassanak a dolgozók diktálta ütemmel.

Még mindig sok helyen nehezítette ugyanis a versenyt a rossz anyagellátás, a kapkodás, az irányításban megmutatkozó szervezetlenség. Ez az egyetlen árnyoldala a minden tekintetben nagyszerű eredményeket hozó versenymozgalomnak, s egyben figyelmeztető is azok számára, akiknek nemcsak feladata, hanem kötelessége, hogy a verseny anyagi-műszaki feltételeit biztosítsák. Ha valami, akkor a munkások lendülete, akarása ékesszóló

bizonyíték amellett, hogyan kell dolgozni, vesenyezni, többet adni az országnak.

Üzenet külföldre

A párt kongresszusa belpolitikai életünk legjelentősebb eseménye, ám a verseny eredményeként beszédes „üzenetek” szólnak külföldre is arról, hogyan készül a magyar nép pártja irányt mutató tanácskozására. A váci üzemekből is sorra keltek útra e beszédes üzenetek: határidő előtt teljesített exportszállítmányok, hibátlan minőségű termékek sokasága. A kongresszusi versenynek igen nagy szerepe volt abban, hogy majdnem mindenütt a korábbiaknál jóval egyenletesebbé vált a készáru-kiszállítás, de különösen az exportkötelezettségek teljesítése. A Magyar Hajó- és Darugyár gyáregysége, illetve a Forte nemcsak egyenletesen teljesítette, hanem túl is teljesítette exporttervét, s a tavalyinál jelentősebben kedvezőbbek az eredmények más gyárakban, így a többi között a kötöttárugyárban is.

Az exporttervek teljesítése, illetve túlteljesítése mellett örvendetesen emelkedett az új gyártmányok száma, s ebben is jelentős része van a verseny adta ösztönzésnek: a Forte-ban, a képcsögyárban, a híradás- technikában és másutt új termékek kísérleti sorozata készült el, illetve történtek meg az előkészületek azok gyártásba vételére. Holnapot jelző gondosság ez: a váci munkások sok ezres serege nagy tettekkel köszönti a párt kongresszusát, de jó! tudja, hogy jövőre nem lehetnek kisebbek eredményei. És ez, éppen ez jelenti a kongresszusi verseny legnagyobb eredményét a váci üzemek'1Jé&.'

Mészáros Ottó

FELSŐPAKONY:

Tanácsháza telefon nélkül

Ez év január elsején tudvalevőleg szép új székházba költözött Felsőpakony községi tanácsa. Telefonját azonban nem helyeztethette át, mert a régi tanácsházától messzire költözött, olyan helyre, ahol még nincs távbeszélővezeték. A költségekre pedig anyagi kerete nem volt, igaz, a vezeték építésére sem kivitelező. Így azután tíz hónapon át volt kénytelen nélkülözni a munkájában annyira szükséges telefont a tanács. Most azonban a Dél-Pest megyei Távközlési Üzem 47 ezer forint költséggel az állomás áthelyezését és a r mellékállomás bekapcsolását $ elvállalta. Költségvetési pót- J hitelkerettel ezekután rövidé- 5 sen megoldódik Felsőpakony 5 távbeszélő problémája.

két hordjuk mindannyian — a halál emlékét. A ^ megélt halál emlékét. Nem vidám dolog ez, >S Nem is olyan, amelyet az ember el tud fogad- ^ ni. De olyan dolog, amelyen az ember nem \ változtathat. Mint ahogy születése pillanatát ^ sem maga választja az ember, s azt sem, hogy $ hol szülessen. Itt ebben a kisvárosban, a kis- $ város szürke-rózsaszín-kék-sárga házaiban, § vagy ott, Vietnamban, amelynek békét köve- $ tel a felirat. Azt mondtam, természetes a ha- ^ Iái, mint amilyen természetes a születés is. § Egy halál létezik csak, amely nem természe- ^ tes — a társadalmi halál. A gyilkosság. Gyil ' kosság késsel, gázzal, bombával.

Ülök a parkban, s vietnami öregekre gon- \ dolok. Azokra, akik nem készülhetnek fel sa- § ját halálukra. Mert életük minden perce ma- § gában hordozza a halál lehetőségét. ^

Ülök a parkban, aztán felállók és elsétálok $ a szürke ház mellett. A betűsablonnal írt ^ mondattól nem messze egy másik felirat. * Krétával írt kusza betűk. Alacsonyan, alig § egy méterre a járdától. Egy gyerek betűi. A t mondat ugyanaz: „BÉKÉT VIETNAMNAK! Állok a krétával írt mondat előtt. Szeretném § látni azt a kezet, amelyik ide írta. Szeretném % látni az arcát is. Miért írta ezt a mondatot? $ S mire gondolhat egy ilt/en, alig méteres em- $ berke, amikor ezt a mondatot írja? S miért $ nem írhatja inkább azt: „Pisti hűje". Meny- $ nyivel szebb mondat ez. S

Jó lenne olyan korban élni. amelyben a bé- ^ ke fogalma elvesztené különálló értelmét. § Olyan korban, amelyben nem lenne más, csak $ béke. És a házak tele lennének firkálva nem \ mással, ilyen mondatokkal: „Pisti hűje”, „Laci § szerelmes Jutkába”. $

N. P. S

öntödei technikusokat, forgácsoló technikusokat, ezenkívül öntödei szakmunkásokat, betanított munkásokat, segédmunkásokat, valamint horizontál- és csúcsesztergályosokat, marósokat, lakatosokat, autogén- és villanyhegesztőket, raktári segédmunkásokat

FELVESZÜNK

Fizetés: kollektív szerint.

Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat

7. számú Gyára.

Vác, Temető út 8.

JEGYZETLAP

Egy feliratról

Ülök a parkban, már lement a templom kupolája mögött a nap, öregek ülnek körülöttem, sok mindent látott öregek, akik idejöttek, hogy a kisvárosnak e tenyérnyi fásított helyén élvezzék a nyugalmat. Nyugalmat Igen. Mi mindent láttak ezek az öregek, most már fátyolos tekintetek? Hányféle arcát mutatta nekik századunk története? A háborúk és egyéb öldöklések felsorolását, azt hiszem, nyugodtan el is hagyhatjuk, a szavak nem jelentenek semmit. Vagy nem sokat.

Ülök a kisvárosi parkban, s ahol ülök, szürke házra látni a sárguló lombok között. A szürke házon fehér festékkel írt mondat: „BEKET VIETNAMNAK!” Békét! Itt béke van. A templom kupolája körül madarak vijjognak, lement a nap, az öregek lassan, komótosan beszélgetnek.

Ülök a parkban, s látom, hogyan készült a felirat. Fiatalok jöttek, az egyik cipelte a fes- tékesvödröt, a másik a pemzlit, a harmadik a betűsablont. Aztán a betűsablont a szürke falra illesztették, a pemzlit bemártották a fehér festékbe és végighúzták a szürke ház falán. Ott maradt a mondat: „BEKÉT VIETNAMNAK!” Aztán továbbvitték a belűsab- lont, a pemzlit és a festékkel teli vödröt. Ráfestették a mondatot kék, sárga, rózsaszín házak falára. Azoknak a házaknak a falára, ahol a sokat látott öregek élnek, s talán készülődnek a halálra. Mert mindenki felkészül a halálra. Egy kamaszkori döbbent álom emlémunkaberet esek szeptemberben egyenlítette ki.

MUNKÁS ÉS MUNKAADÓ KÖZÖTT természetesen a szocialista társadalomban is felmerülhet a munkaviszonyból származó jogvita. Ez elkerülhetetlen. Amint az is, hogy a vita eldöntésére hivatott szerv, a Munka Törvénykönyve paragrafusaiban gyökerező határozata," a lefolytatott bizonyítási eljárás tényei alapján hol a munkaadó, hol a munkavállaló javára szól. De mind a kettőre egyformán kötelező.

A vállalat, amelyik a bérből vagy fizetésből élő dolgozó jogos követelésének kifizetését húzza-halasztja, nemcsak az érintett egyén ellen vét, hanem a törvények és az egész társadalom ellen is. A közösségnek pedig kifejezetten anyagi kárt okoz. Minél később teljesíti ugyanis kifizetési kötelezettségét, a kamatokkal együtt annál nagyobb összeget kell fizetnie. Gyakran több havi vagy évi bérnek megfelelő összeget anélkül, hogy emögött a legkisebb termelési érték is lenne. így azután nagyon sok a felesleges és elkerülhető kiadás a munkaügyi viták elhúzódása miatt.

ÉPPEN EZÉRT a társadalmi tulajdon és a jogkereső dolgozók érdekeinek védelmében Kancsár György bizottsági elnök a döntőbizottságok jogkörének kiterjesztését tartja indokoltnak. Azt javasolta a vb-ü!ésen, hogy a járási, illetve a megyei tanács a megyei szakszervezeti tanáccsal közösen kezdeményezze olyan jogszabály meghozatalát, amely a munkaügyi viták törvényes határidőn belüli elintézését és a határozatok végrehajtását biztosítaná.

Legyen ezért joga a döntő- bizottságnak a tárgyalás megtartását akadályozó, igazolatlanul távolmaradót a tárgyalás költségeinek megtérítésére kötelezni. Ha pedig személy szerint megállapítható, hogy a

PLAKÁTOT KELLETT A MINAP ÁTRAGASZTANI a

főváros utcáin, mert az áram- szolgáltató vállalat valami szigetelési ügyben berendelte irodájába az ingatlantulajdonosokat. Megfeledkezett róla, hogy a szolgáltató vállalat, vagyis a lakosság világítási szükségletéről gondoskodó áramkereskedő, és azt álmodta magáról, hogy hivatal, az állampolgárt akár nyilvános idézéssel is megjelenésre kötelező hatóság. Előfordul ugyanakkor, ha szórványosan is, hogy némely vállalat viszont nem tesz eleget az idézésnek. Nem jelenik meg például a munkaügyi döntőbizottság kitűzött tárgyalásán.

Szinte azt kell hinni, hogy egyik-másik szocialista vállalat előtt a társadalmi bíráskodásnak nincsen tekintélye. Mert amint arról a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Kancsár György, a járási közös munkaügyi bizottság elnökének beszámolójából hallhattuk, nemcsak távol marad a tárgyalásról, hanem az elrendelt bizonyítási anyag becsatolását is elmulasztja. Még az is megtörténik, hogy a munkavállaló javára szóló jogerős döntést sem hajtja végre.

PÉLDAKÉPPEN a döntő- bizottsági elnök megemlítette, hogy a MÉK, a Kovács József volt szálastakarmány- telep-vezető jogszabály ellenes elbocsátása ügyében tavaly júniusban hozott határozatot egyáltalában nem hajtotta végre. Vagyis Kovácsot nem helyezte vissza állásába. A felsőpakor., i Uj Élet Tsz a bizottság által megítélt munkabér-követelések «szegénél 100—500 forinttal kevesebbet fizetett ki. A sári Fehér Akác Tsz pedig egyik dolgomíán^k januárban megítélt, elmaradt