Pest Megyei Hirlap, 1966. november (10. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-20 / 274. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. EVFOL. i2. S?AM 1966. NOVEMBER 20.. VASÁRNAP Tölgy parketta kétmillióért Saját szárítóban — Rendszeresen érkeznek a rönkök Bükkfából csak gőzölővei A Lakáskarbantartó Ktsz- ben működő parkettgyártó üzemet látogattuk meg. A munka zajától hangos az ud­var. A fűrészek frissen szele­telik a parkettanyagot, har­sogva vágja a gátér a tölgyfa­rönköket. A zaj elől Halápi Dénes üzemvezető irodájába húzó­dunk be. — Hogy működik ez a kis parkettüzem? — kérdem az üzemvezetőt. — Az év közepéig nem va­lami jól, mert a faanyagot nem tudtuk kiszárítani. Ter­mészetes szárításra idő nem volt, a mesterséges szárítás­hoz pedig nem volt szárító- berendezésünk. CIPÓ 1967 Kiállítás véleménykutatással A földművesszövetkezet no­vember 25, 26, 27-én a Cipő­nagykereskedelmi Vállalattal közösen a KIOSZ nagytermé­ben az 1967. évi tavaszi és nyári cipőmodellekből kiállí­tást rendez, véleménykutatás­sal egybekötve. A kiállítással kapcsolatban felkerestük Szabó József ke­reskedelmi osztályvezetőt, hogy szóljon néhány szót a kiállítás előkészületeiről. — Földművesszövetkeze­tünk a Cipőnagykereskedelmi Vállalattal közösen az 1967. évi cipőmodelleket kívánja közvéleménykutatás céljából bemutatni, illetve a vásárlók véleményét kívánjuk kikérni a gyártás beindítása előtt. — A kiállításon mintegy négyszázötven pár női, férfi- és gyermekcipő kerül bemuta­tásra. A helyszínen kutató­nyomtatványok állnak a láto­gatók rendelkezésére, melyen észrevételeiket, javaslataikat közölhetik az ipar, a földmű­vesszövetkezet és a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat részére. Az áruház a — kívánságlistán szereplő — új cipőmodellek árusítását 1967 első felében már megkezdi. — A kiállítással egy időben cukrászipari termékekből be­mutatót és vásárt is tartunk a földművesszövetkezet cuk­rászüzemének készítményei­ből.-nyi — A monori József Attila gimnázium a mezőgazdasági szakmai oktatáshoz egy új traktort és ezer méter hosszú öntözőberendezést kapott. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Aranysárkány Kosztolányi Dezső regénye színes, szélesvásznú magyar filmen. Rendezte: Ranódy László. Főszerepben: Mensáros László és Béres Ilona. Korha­tár nélküli. Kísérőműsor: Mikrokoz­mosz. Kunyhók és paloták. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné: Cselszövők gyűrűjében (széles) Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Chaplin kavalkád Amerikai filmösszeállítás a nagy nevettető burleszkjei- ből. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Magyar híra­dó. Gusztáv fellázad. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Tanácstagok beszámolója Vad Zsigmond, a 17-es vá­lasztókerület tanácstagja, Bi- czó Ambrus, a 27-es választó- kerület tanácstagja, Kapta Gyula, a 29-es választókerület tanácstagja 26-án este 6 óra­kor tanácstagi beszámolót tart a Rákóczi iskolában. A 22-es választókerület választópolgá­rai számára is beszámolót tar­tanak a Rákóczi iskolában a fenti időpontban. Hegedűs Lajos, a 62-es vá­lasztókerület tanácstagja 26- án délután 2 órakor tanácsta­gi beszámolót tart a bánomi iskolában. Ugyanezen a napon Vajda János, a 4-es választó- kerület tanácstagja délután 5 órakor tart tanácstagi beszá­molót a Kossuth Lajos u. 2. szám alatti iskolában. — Az év harmadik negye­dében házilag készítettünk egy szárítóberendezést, mellyel 48—55 óra alatt a megenge­dett nedvességi fokig meg tudtunk szárítani 16 köbmé­ter, parkettgyártáshoz szüksé­ges fát. Ez a szárító október 1-től működik. — A munkát akadályozta a nyár folyamán a parkett­gyártó gépeink felújítása is. Felváltva, egyenként történt a gépek javítása, úgy, hogy a saját szükségletünkre akkor is meg tudtuk termelni a par­kettanyagot, csak eladásra nem. Az utolsó negyedévben azonban már nemcsak a helybeli, hanem vidéki szö­vetkezeteket is ellátunk par­kettanyagokkal. Ebben az utolsó negyedévben kétezer négyzetméter parkett gyártá­sát irányoztuk elő. — Évi tervük teljesítése mi­lyen stádiumban van? — Évi 2 milliós előirány­zatunkat számításaink szerint már 90 százalékban teljesítet­tük. Reméljük, hogy az év végére a még hiányzó 10 szá­zalékot túl is teljesítjük. — Anyagproblémák? — Szerencsére a helybeli erdőgazdaság — és néhány más is — biztosítja a parkett­gyártáshoz szükséges tölgyfát. Ezek rendszerint rönk alakjá­ban érkeznek, úgy, hogy 90 százalékban itt dolgozzuk fel. — Bükkfából nem lehet parkettet készíteni? — Lehet, de ehhez külön gőzölőberendezés is kell, ami­vel még nem rendelkezünk. (fehér) JVehvzrn nevelhető gyerek címmel december 7-én este 6 órakor a Petőfi iskola föld­szinti termében Noszlopi Lász­ló pszichológus tart előadást. Vezetőségválasztő taggyűlést tartott a gijnnázium KISZ- szervezete. A taggyűlésen meg­jelent Káló József, a városi KISZ-bizottság titkára, Rózsás László, az iskola igazgatója, valamint Tatai István KISZ- tanácsadó tanár. A taggyűlés bevezetőjeként Römer Anikó, az iskolai KISZ- titkár számolt be a végrehajtó bizottság munkájáról, külön hangsúlyozva az eddigiek so­rán tapasztalt hibákat és hiá­nyosságokat. Beszédében a le­hetőségek jobb kihasználásá­ra hívta fel elsősorban a fi­gyelmet. Majd a vezetőség ne­vében lemondott. A titkár szavait követően Tatai István KISZ-tanácsadó tanár könyvjutalmakat adott át I az eredményes közösségi mun­kát végzett diákoknak, majd | Káló József városi titkár ér­tékelte a gimnázium KISZ- szervezetének munkáját. i A taggyűlés ezután az új i KISZ-vezetők személyére vo­nawiozoiag WH Az iskolai végrehajtó bizott­ságba a régi tagok: Feldmáyer Lívia, Kovács Eszter, Takács Éva mellett Balanyi Szilvesz­tert, György Endrét, Manger Henriket és Vadász Máriát is javasolták. A szavazást követően az újonnan választott végrehajtó bizottság megtartotta első ülé­sét, amelyen megválasztották a tisztségviselőket. A gimná­ziumi KISZ vb titkára Manger Henrik lett. A végrehajtó bi­zottság mellett működő ifjú­sági klub vezetőjének Farkas Évát választották. (pintér) A nwclósBiilőh savrepc November 23-án délután 6 órakor a Petőfi iskolában elő­adást tartanak A nevelőszü­lők szerepe címmel, azoknak, akik állami gondozott gyerme­kek nevelését vállalták. Szűk iroda — sok pénz Látogatás a kocséri takarékszövetkezetben A kocséri takarékszövet­kezet igazgatóságának elnökét, Antal Domokost azzal a kér­déssel kerestük fel, hogy az idén milyen eredményeket ér­tek el. — A takarékszövetkezet gazdasági munkáját, illetve eredményeit ez év október 31- ig értékeltük. Takarékszövet­kezetünk betétterve ebben az évben 400 ezer forint, amit október 31-ig 431 ezer forint­ra teljesítettünk. Részjegy alaptervünk az 1966-os év­re 16 ezer forint Október 31- ig 24 ezer 900 forintot értünk el, amit még az év végéig növelni szeretnénk. A betét- állományunk négy és fél mil­lió forint, ez önmagáért be­szél. Tiszta nyereségünk 160 ezer 299 forint. Takarékszö­vetkezetünk október 31-vel teljesítette tervét. — Hogyan teljesítették a párt IX, kongresszusa tiszte- lletóre tett vállalásukat? — Takarékszövetkezetünk, a MÉSZÖV által indított kongresszusi' versenyben a megye takarékszövetkezetei között első helyen áll. A vi­lágtakarékossági nap verse­nyében is részt vettünk, me­lyen a megyében második he­lyezést értünk el. November 1- től 15-ig, a világtakarékossá­gi napok keretén belül 49 be­tétes 196 146 forint betétet he­lyezett, 21 új betétkönyv-tu­lajdonossal bővült a takaré­koskodók száma. — Lottó- és totóárusítással foglalkozik-e a takarékszö­vetkezet? — Igen! Az év folyamán kifizettünk kettes és néhány hármas találat után 14 ezer 577 forintot, államkölcsön- ny^remény címén pedig 11 ezer 645 forintot. Antal Domokos elmondot­ta, hogy vagyonbiztosítást — a tervezett 150 helyett — 210- en kötöttek. — Van-e gondjuk a sok jő mellett? — Van. Még ebben az év­ben sem rendeződött iroda- helyiségünk problémája. Je­lenlegi irodahelyiségünk nem felel meg sem az előírt munkásvédelmi, sem pedig az előírt kulturált banki köve­telményeknek. Egy kis helyi­ségünk van, ahol hárman dolgoznak. Irattár, mosdó, szénraktár nincs és külön ügyvezetői iroda sem, ami szintén követelmény lenne. A MESZÖV-től Ígéretünk van ugyan, de ez sajnos, ed­dig is csak Ígéret maradt. (bakonyi) A kövezetlen út és a kutyák Nincs az évnek olyan idő­szaka, ha fúj, ha esik, vagy éppen rekkenő kánikula van, hogy ne lenne forgalmas az állatorvosi rendelőhöz vezető kis útszakasz a Patay utcá­ból. Nyáron a por, esők al­kalmával a sár, latyak nehe­zíti meg a gyalogosok, gép­kocsik és kocsik bejutását. Ilyenkor november táján minden esztendőben kötele­ző eboltás folyik. Ezrével jön­nek a kutya tulajdonosok. Szinte egy eszte'ndőt sem úsztak meg „szárazon”. Bár­mennyire is gyorsan végzik állatorvosaink az oltást, óha­tatlan, hogy ne kelljen várni. A zimankós, latyakos időben, amikor a kutyák a tetejében nem is ülnek nyugodtan, bi­zony a gazdák úgy néznek ki, mintha egy csatatérről jöttek volna, mert nemcsak a cipő­jük lesz sáros, hanem a ku-i tyák ugrálásától kabátjuk, stb. Azt sem kell hangsúlyoz­ni, hogy esős időben milyen kellemes a sárban várni. (De így van ez más kötelező ol­tásnál is.) Eddig is nagyon sokat ál­dozott a városi tanács az ál­latorvosi rendelő korszerűsí­tésére, éppen ezért jó lenne egyszer kiköveztetni ezt a szakaszt its, hogy még zavarta­lanabbal folyhasson az állat­orvosok munkája. Kétszere­sen könnyítenénk, nemcsak az ő sorsukon, de az állat­tartók sem betegednének meg esetenként és a bejárás is könnyebb lenne. Most a jövő évi terv készí­tésénél figyelembe kellene venni ezt a jogos igényt. (t. p.) Az a híres csizmadiamesterség SÍNCSERE ügyelt fel. Az érkező legény nála jelentkezett. Ha munka volt, akkor itt tartotta és ah­hoz a mesterhez irányította, ahol munkát talált. Ha nem akadt munka számára, úgy csak szállást kapott és más­nap tovább kellett mennie. Ha a két vizsgáló mester jó­nak találta a legény „reme­két”, akkor mesternek nyilvá­nították. Az új mesternek la­komát kellett adni Féllako­mát csak az adott, aki vala­mely céhbeli mester özvegyét vagy leányát vette feleségül. A szolgamester a behívó táblával a nyakában végig­járta a mestereket és meghív­ta őket a céh valamilyen ren­dezvényére. Neki volt a fel­adata az is, hogy ha valame­lyik mester leittasodott a la­komán, gondoskodnia kellett a hazaszállításáról. A CÉHBELI SZOKÁSOK JOGGÁ VÄLTAK. A vásáro­kon, hetipiacokon a mesterek sorokat alkottak, akár sátor­ban, akár anélkül árulták ter­mékeiket. A vásáron, hetipia­cokon mindig a helyieknek volt elsőbbségük a sorban. Az öregebb mester megelőzte a fiatalabbat. A helyi mesterek után a legközelebbi város mesterei sorakoztak föl kor szerint. A kecskeméti és a nagykőrösi csizmadiák között évtizedes vita támadt abból, hogy a pesti vásáron a kecs­keméti csizmadiák előbb he­lyezkedtek el, mint a nagy­kőrösiek. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk) nek nevezték. Ilyenkor vették fel az új céhtagot, felolvasták a céhszabályokat, hogy a mesterek és legények aszerint éljenek. A fentebb említett XIX. századi céhjegyzőkönyv­ből idézek: „1845 A. 16. febr. Kántor Bejárást tartván az ifjúság, Dékánynak választó­dott Vin József, írnok Makai János, kis Dékány Gortva András, Ugyanazon gyűlésen bejött fel tételből 7 for. 12. kr.” A lakomázás is gyakori volt, melyet a céhkasszából fizettek. A .forráshely azt mondja: „1843.) Július 16. Szí­vós Ferenc Atyamestersége alatt Nyári Lakomázás történt két estve és az Egész alkal­matosság került mindöszve számítva 328 f. 38 kr. amivel kijöttünk bor akó 24 f kenyér 31. egy kenyér volt 36 kr és paléta esett egy legényre 1 Ft. két estve elfogyott 1 m hús 78 f. Szőke György öreg dékán”. „1845 A. 14. Juni. Bejött Kántor Bejáráskor 9 for. 30 kr” stb. Kántorjárás alkalmá­val gyűjtöttek a lakomára, mert az sokba került. Az idé­zett hely 328 forint, 30 kraj- cáros lakomáról beszél, mely nagy összeg volt. (Katona Jó­zsef, a Bánk bán szerzője, mint Kecskemét város főügyé­sze, 150 forintot kapott évi bérként az 1820-as években.) AZ ATYAMESTER A LE­GÉNYEKRE és inasokra szére a vándorkönyvet, mely­nek a végén volt a szabaduló­levél, melyet a város képe dí­szített, felül a kőrisfás címer­rel. KÖVETKEZETT A HÁROM ÉVIG tartó vándorlás. A le­gény ott dolgozott, ahol mun­kát kapott. Voltak olyan le­gények, akik távoli országok­ba is elvándoroltak, hogy va­lamely híres mester műhelyé­ben gyarapítsák tudásukat. A vándorlási idő elteltével, ha mester akart lenni a legény, remeket kellett készítenie, me­lyet a céh megbízottai felülbí­ráltak Ha megfelelt a remek, anyagánál és munkájánál fog­va, javasolták a céhbe való felvételt. A céhben is volt szer­vezettség. A céh legfőbb elöl­járója a céhmester volt, utána következett a dékán, az atya­mester és szolgamester. 1842- ben a következő tisztségek vol­tak a csizmadiacéhbem, „Céh mester: Hegedűs Pál úr, Atya mester: ifj. Huszár Pál úr, öreg bejáró: Ns Szűcs János úr, Ifjú bejáró: Ns Szívós Fe­renc úr. Dekán mester: Milus Pál úr, Nótárius mester: V. Szabó József, Akkori legények: Szentpéteri István, Gáli Péter, Szegedi Ferenc.” A CÉH GYŰLÉSEKET TARTOTT. A negyedévenként tartott gyűlést kántorgyűlés­II. AZ INAS SZERZŐDÉSÉT a következőképpen jegyezték be: „Anno 1787 di 13 Máji Én Pa­taki Gergely szegődtem a Csizmadia mesterségnek tanu­lására Békés József Úrhoz 3 esztendeig a kezesem a Céh részéről Gál János Ur, a ma­gam részéről Áts Josef Ur.” 1788-ban 13 inast szerződtet­tek a csizmadiamesberek. A szerződtetett inasok és meste­rek nevei között megtalálhatók a ma is itt élő családok nevei. 1789-ben Csitai István Patonai Istvánt, Bitzó Péter Gyöngyö­si Istvánt, Békés József Gel­ler Mártont, Gulátsi Gergely a fiát, Gulátsi Gergelyt, Ma­gyar András szintén a fiát, Magyar Sándort, Tóth Péter Kónya Györgyöt, Irházi And­rás Farkas Istvánt, Szabó Ist­ván Szarvas Mihályt szerződ­tette három—három évre. Az inasidő leteltével a sza­badulás következett. Ünnepé­lyes módja volt a társpohár ivás. A céh pénztárkönyvében, melyet 1842-től 1884-ig vezet­tek (még a céh megszűnése után is!) ilyeneket olvasha­tunk: 1845 A. 6. Prilisbe Silka József Ur tanítványa Csikós ístvány felszabadulván a Társ Pohár ivásért fizetett 5 for 15 kft.” Ezután mesterlegény lett a felszabadult neve. Társpoha- razáá után a Kis Társaságba beléphetett. Kiállították ré­A párt IX. kongresszusának tiszteletére Árok Sándor bri­gádja is tett felajánlást. Október 31-re 107 százalékra tel­jesítették a vállalást. Azóta sem pihennek, végzik a sín­cserét és a kavicságyakat is felfrissítik. Fehér foto Kibővült a KISZ vb a gimnáziumban Nagykőrös: első a konzervgyárak között November 15-én 10 700 hol( 1967. évre szóló zöldség szer ződéskötési tervét 10 955 hol* | lekötésével 102,4 százalékrí I teljesítette a Nagykőrösi Kon I zervgyár, ezzel első a kon zervgyárak közötti szerződés kötési versenyben. Ezenfelül további 1100 holi zöldségszerződést köt a nagy körösi gyár részére a Debre ceni Konzervgyár.

Next

/
Thumbnails
Contents